8 Órai Ujság, 1923. március (9. évfolyam, 48-73. szám)

1923-03-28 / 71. szám

2 A középúti Beniczkyék és a szocialisták. A komáromi választás jelentősége. — Nem kell a szélsőség az országnak. A titkos szavazással választó Komá­romban Klebelsberg Kunó gróf győzött. Ez a diadal sokkal többet jelent a­nnál­­az egyszerű ténynél, hogy egy párt egyetlen mandátummal gazdagodott. A komáromi győzelmet nagyfontos­­ságu politikai eseménnyé avatják azok a tanulságok, melyeket ez a választás hozott s amelyek elől nem zárkózhat el a legmerevebb elfofultsá­g sem. A komáromi választók verdiktje Klebels­­berg Kunó gróf mellett döntött „ ezzel helyesnek és üdvösnek itél­te a mérsék­let ima politikáját melynek irányát és kereteit Bethlen István gróf minisz­terelnök szabta m­eg. Ez az eredmény messzehangzó tanuságtétel a bölcs középút politikája mellett, de egyben erélyes tiltakozás is a szélsőségek el­len. Mert ez a két irány csapott össze a komáromi választáson s a belügy­miniszter­, amidőn neve győztesen ke­rült ki az urnákból, nemcsak sze­mélyi sikert ért el, hanem döntő de­monstrációt szerzett a higgadt körül­tekintés, az ellentétek kiegyenílésének politikája mellett is. ,a legtisztábban és minden befolyás­­sát. m­enten megnyilvánult vélemény elutasítódéi marjától Beniczky Ödön személyében a szélsőségek irányát , ennek az ál kisjog­­h kis­na­k különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítani rr hiai helyzet közepette, amidőn a szélső­ségek frontjáról egyre hevesebb és hevesebb támadások érik a mérséklet politikáját s e támadásokat éppen az­zal indokolják, hogy a magyar társa­dalmat atig állják be, mintha nem értene egyet a békés középúton való haladással, ha­ hát, a komáromi útvő­­zelem csattanó cáfolat erre a beállí­tásra. A komáromi választók érthetően nem bíztak Beniczkyék jelszavainak őszinteségében, amikor azt kellett lát­­niok, hogy ugyanarról a dobogóról, egyesült erővel támogatják Beniczkyt Grieger Miklós és Rassay, akik nem­régen még olyan súlyosan becsületbe­­vágó vádakkal illették egymást, hogy emiatt folyamatba levő perü­k van és a mentelmi bizottság is legközelebb foglalkozik vele, hogy ebben a perben kiszolgáltassa-e Rassayt. Elképzelhető, hogy ennek a támogatásnak őszintesé­gét a választók nem becsülték többre, mint amennyi megilleti. De érdekes tanulságai vár­nak ennek­­ a választásnak az ellenzéki párt­­szövetségre nézve is. A választás nap­ján Beniczky támogatói közül kizáró­lag csak a szocialista képviselők jelen­­tek meg, de szinte tüntetően távolma­radtak a polgári ellenzéki pártok kép­­viselő tagjai. A szocialisták támogatá­siban a komáromi választók helyes ér­zékkel felismerték az őszinteség nélkül való taktikát és vak mint kuriózumot méltányolták, hogy az atrocitások meg­torlását követelő szocialisták éppen azt a férfiút emelték vállakra, akinek belügymiinisztersége akut a legtöbb at­rocitás és kilengés történt. A polgári ellenzéki pártok képviselőinek távol­maradása pedig ékesszövő bizonyítéka annak, hogy ez a pártszövetség csak névjog létezik s azonnal csődöt mond, amint gyakorlati­lag kell alkalmazni. Ez azonban a dolgok ismerőit nem lepheti meg, mert hiszen egészen ter­mészetes, hogy olyan e­llenfék­i világ­nézeteket valló csoportokat, aminek e pártszövetség b­ajai, legfel­jebb csak pillanatnyilag lehet egyesíteni, de ez komoly és állandó működést éppen a közös célok hiányában ne­mm fejthet ki, állandóan jó karban tartja. Ellenkező esetben azonban abból a cétből, hogy a vizestől­­­altatást az egész területen állan­dóan fenntarthassa, kénytelen lesz a víz­használat tekintetében újból korlátozó rendelkezéseket tenni. A főváros illetékes ügyosztályában a vízkorlátozás felfüggesztéséről és a normális vízszolgáltatás helyreállításá­ról érdeklődésünkre a következő fel­világosítást kaptuk: 1 ,a vízművek megromlott csator­­n­ájit csak a legnagyobb nehézségek árán és hosszas munkával lehet üzem­képessé tenni. Addig is, amíg a föld mélyében fekvő betoncsatornákat tel­jesen kifogástalan állapotba helyez­hetjük, egy megfelelő vascsővezetékkel pótoltuk, melynek üzembe hely­ezése a mai nappal megtörtént. Magától ér­te­l­mőd­ik, hogy a vascsővezetéknek kitisz­­t­títása a legmesszebb menő higiénikus gozosságrend történt és így ö­ főváros lakosságának ezüttel sem kell tartani attól, hogy a mai naptól kezdve bőveb­ben szolgáltatandó víz az egészségre káros lenne. A vízszolgáltatásnak ez a lényeges megjavulása most már lehe­tővé teszi, számunkra, hogy teljes erő­vel kizárólag a betoncsatorna kijaví­tását szorgalmazzuk. A vízszolgáltatás erőteljesebb mértéke megengedi azt is, hogy gondoskodjunk Budapest poros utcáinak és tereinek lehető tisztántar­tásáról és ezért engedélyt adtunk a kölös-lassíti hivatalnak arra is, hogy locsoló autók és locsolókocsik üzembe­­helyezésével megékítse a főváros utcáit a felgyülemlett portól és piszoktól. __­M Szerda, 1923. március 28. Iliig illái i ilstlsá. fl tanács a főváros kíkiíüsÉgííií!­ají­téri, hogy be­pcsája a vizet. — te nagy átöm­saíth áron fefisíoíí a ti­fogyasztást telzíásítani. — Sajót tudósítónktól. — A n­ap hét óta tartó vizkorlátozást a­­ főváros tanácsa a mai nappal hatályon , . kívül helyezte. A Dana áradása idején l­ipogramion káposzt­ásm­egy ri­vizmu­­­s telep munkálatai már annyira előre­­haladtak, hogy a főváros tanácsa elérkezettnek látja az időt a víz­­korlátozások megszüntetésére. A meg­­­­sérült csatornákat kijavították. Ám a vízkorlátozás felfüggesztése még nem jelenti azt, hogy egész na­pon át a rendes megszokott víz­mennyiséget lehet biztosítani. A kor­­látozás­aa­k ugyanis meg volt az az elő­nye, hogy a korlátozás időpontján be­lül a csövekben összetorlódott a víz és így a megengedett időben, úgy ahogy biztosítani lehetett a szükséges víz­­mennyiséget­ .A főváros, tanácsa éppen­­ ezért különös nyomatékkal figyelmez­teti a­ közönséget, hogy tartózkodjék minden vízpocsékolá­stól, mert ellen­kező esetben ismét kényszerülve lesz ,a korlátozásokat úiból elrendelni. A főváros tanácsának a vízvezeték­­használatáról szóló,mai hirdetménye a ■A kéjiosvlásetegyeri vismii telep meg­­savii i. i.zszvMjiúb.fie iide-.es ideiglenes heti,, cállitási munkájának előrehaladott­­sá­ja « közönség vhesü­kséglHéncst lelki-­smeretes kezelés és takarékos ha­ználat mellett­­ okozni, abb mer­őben való kiv­é­­retését teszi lehetővé, miért is — bár korlátozatlan vízhasználatról mérő szá ssur lehet — a tanács abban a váltako­­zásban, hogy a közönség a vízvezeték eizel nemcsak‘a jelentékeny áldozatok (óén szerzett és fen­nt­artott közvagyon köteles kímélete', hanem a saját jól fél­­­ jogait érdekébeit is minden felesleges vízpazarlás nélkül fogja kiuttalni, a viszvesc­éki­ viz nappali használatának korlátozására vonatkozván kiadott ren­delkezéseit március­­16-ától kezdődően felfüggeszti. A vizvesetiki házi­ főcsapokat tehát a mondóit ülőtől kezdve ezentúl, csakis este 1l őreitől rengeti 6 óráig kell zárva tar­ta­ni. Figyelmezteti azonban, a Tanács a kö­­zönséget, kint/ „ viepa” en­dm tón áfát korlátozásának­­megszűr­tetése csat: ab­ban az esetben lesz fenntartható, ha a a kötöttség a vízvezetéki vizet a leg-­­tovább menő b­ikarikossággal hasz­nálja és k­remtséki beren&eg'éml a fe, -jtbi/cyhzpir'tMarUr. viege}M*}} , H tgftitéiái „nsfomorusápa' e ?l@rtér®“ lelkesen dolgozik tovább. A Magyar Tanítók Ogazágos Szövetségéneki nag­y­­gyűlése. — Mit kinánnak a népiskolai tanitók ! v— Saját tudósítónktól. —­ A Magyar Tanítók Országos Szövet­ségének Tanácsa ma délelőtt ülést tar­tott Rákos István királyi tanácsos el­­nöklésével. Rákos István, aki­ meg­nyitójában a magyar tanítók súlyos helyzetét ismertette és kijelentette, hogy a tanítók minden nyomorúságuk és meghurcoltatásuk ellenére lelkesen dolgoznak. Kéri őket, hogy továbbra is tartsanak, ki lelkes munkájuk mel­lett Ezután a szövetség elhunyt tag­jait parentálta el kegyeletes szavakkal. Napirend előtt Ormós Lajos, a genfi tan­gó egyes­ü­let elnök­e, a­­debreceni tanítói árvaház sorsáról nyújtott szo­morú képet, ismertette, hogy az inté­zetnek két szárnyát az állam elrekvi­­rálta és az árvákat kitelepítette. Az egyik szárnyat az úgynevezett Csaba* leventé'-­nek utalta ki. Az állam egy újabb rendelettel a harmadik szárnyat is el akarja re­ukrálni a Képzőművé­szt­i Egyesület gazdasági céljaira. Kéri, hogy ezzel szemben a Tanítók Szövet­ségének tanácsa foglal­jon állást. Ezután Simon Lajos főtitkár az el­múlt­ 9 hónap eseményeiről tett je­lentést. László Gyula a nem állami tanítók elvont vasúti kedvezményeit teszi szóvá és ezeknek visszaadását kö­veteli. Bán Géza kívánja, hogy a tanítóktól ne vegyék el a földjárandóságot, sőt inkább hassanak oda, hogy a tanítók j­áran­dóságainak­­ egy részét földben utalják ki. Ezután Simon Károlyt, aki 46 évi szolgálata után most nyugalomba vo­nul, társelnökké választották meg. A m­egü­resedet­t ál­l­ások­ba: a­lel­nökké: Székely Árpádot,­­ titkárrá: Csorbít Ödönt, másor­titkárrá: Móra Lászlót választották meg. Rákos István elnök bejelentett, hogy legközelebb Berlinbe utazik és ez­ alka­lommal meghívja a német tanítókat a magyar tanítók nyolcadik egyetemes nagygyűlésre. Ezután Székely Árpád következő határozati javaslatot terjesztette az ülés elé­ .A szövetség tanácsa kérte, a kor­mánytól a következőket: 1. Az óvó- is .'Z­eliini iskolai tanítók fizetése a velük hasonló képzettségű állami­­tisztviselőkével egyenlő legyen. 2. A támlái fizetések az­ 1022. évi 700. elnöki színvi rendelet­­el Megszabott fize­ti­sk alapján tör­vényhozásilag úgy álla­­pittassanak meg, hogy a tanító muködé­­■ ránk 20 éve már a­ ma érvényben álló VII. és VI. fizetési osztályokba bejusson. 3. Az óvóknak a fizetése törvényileg úgy rendeltessék, hogy működésük 22-ik. éve után a VHI-ik fizetési osztályba lép­hessenek. 1. A­ tanító az iskola igazgatásáért az. fit megillető alapüzetésémn­k nyug­díjba beszámítandó alábbi %-át kapja igazgatói díjul: 1—.. tanitós iskolánál 10%-ot. ,4—8­­ tanítás iskolánál 20%-ot, 8—12 tanító*' iskolánál 30., 13 és több­­**%,­* ... 5. Kiváló tanító érdemei alapján i'é­­azeán'ján rendesvt­ki­ció léptetésb­en. 6. Xyok-nál több tanító­, iskoláju­k igaz­gatója az lehessen, aki tanitói kiválénian mellett szak- és szépirodalmi, Miuak,'sei­­gával é­s tan­ügyi kérdésekben kifejtett tevékenységével is érdemes rá. 7. Az igazgató kinevezésénél felekt­i vagy helyi érdekeltség be ne folyjon, egyedül az avi-ávszóság dolutéeil. 8. A 12 tanítós iskolánál az igazgató tanítás alól fölmentendő. Ugyancsak föl­mentendő az igazgató a tanítás alól a tizenkettőnél kevesebb tanítós iskolánál is, ott, ahol az­ igazgatása alatt álló is­­koláik egymástól távol, szétszórtan van­nak. 1­. Ha a helységben a tanítók száma ■Rí, hogy ennél kevesebb, ott az óvók és anit­ók egy igazgatás alá tartoznak. 10. Ahol a helyiségben több igazgató \\,u, a tapasztaltabb és az erre alkalma­­s­bb vezető-igazgatóvá neveztessék ki. 11. Az hokikban mintaszerű, hosszabb gyakorlattal, irodalmi munkássággal bíró í..m­té..­ járási tanfelügyelőkké neveztesse­nek ki és ezeknek a .járási rattfelü­gye­­lőkne­k alapfizetése a VII. és AH. fizetési osztály szerint meg­állapított fizetésnél keve.-.ebb nem lehet. 12. Az egy helységben lévő különböző jellegű óvódák és iskolák tanítói és óvói az iskolájukat és óvodájukat érdekli benső -külső ügyekben a tanfelügyelő el­­nöklésével évente legalább kétszer együt­tes tanácskozást tartsanak. 13. Állami iskolák­­és óvód­áknál az is­kolai benső személyi és a vagyonkeze­lési nevekben egyedül a tanfelügyelő in­tézkedik. " 1 14. Megyei vezető tanfelügyelő a járási tanfelügyelőket szükséghez képest "•­• többször, de legalább egyszer szaktanács­­kozásra hívja össze. A h­atározati javaslat fölött hosszabb vita indult mg, amelynek egyes pont­jait különböző szempontok szerint vi­lágították m­e­g, végered­atetiyben pedig egyhangúlag elfogadták. Ezután Simon Lajos főtitkár terjesz­­tett elő egy határozati javaslatot, amely szerint a tanítói egyesületek elevenebb megszervezését látjd­ szükségesnek és főleg az iskolafenntartó jelleg szerint akarják a tanítóságot csoportosítani és tanutói érdekeltségi csoportokat szer­vezni. Szükségét látja azonkívül a ta­­nítók szövetsége házának felépítésének is, valamint a tanügyi sajtó olyan meg­szervezését, hogy a lap minden tanító kezéhez juthasson. A szövteségi tanács végül megállapította, a 8. egyetemes tanítói gyűlés időpontját júl­us 6. és 7­ éljen. A pénztári és számvizsgálóbizottság jelentésének tudomásulvétele után az elnök a gyűlést legrekesztette.

Next