8 Órai Ujság, 1923. március (9. évfolyam, 48-73. szám)
1923-03-21 / 65. szám
ELŐFIZETÉSI JUUb |I^Mn 600 Korona, negyedévre 1700 Kwn» Egyes példányszím ára 30 Korona ‘ JtfttlfHIdloli»««©ter*efc. toatt *e»( kétSEMeM) Ara Becsben 1200 Korona. IX. évfolyam^ 6i,s*, flaggE ^*n», 1 Bjiff 4fl HH» flBHIBft **w@Sp^jgngpt =»•—·=• ”raj=*s2!» iTM"' FeleISs nertiMOtS: D». NADÍNYT EttlL, SZERKESZTŐSÉG: VIII., SOKK SZILÁRD UTCA 4 Telefon ,J«nef tOJ—00, J. 105—01, J. 105—02, KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF-KORÚT 5. SZÁM. Telefon: Jfinef 43, X 53, J. 03, X 23—34. ! Joggal voiratkozunnk, jobboldali túlzások ellen, kik az éveikfolyamán —• nem egyszer veszedelmek közepette is — állandó harcban állítunk baloldali szélsőségekkel.Bethlen* István zászlója alatt renfidszletlenül támogatjuk a konszoli- Sdélás munkáját, ama keresztény ^•nemzeti politika jegyében, amellyet a kormány intencióinak egyes tdüi hivatott tolmácsa hirdet. Irtó-szattal gondolunk arra a lehető- ségre, hogy ismét edoríthatná azország rendjét a demagógia valamelyik fajtája, — akár vörös, akár fejekette — és mindenképen azon vagyunk, hogy ezt a végzetes csapást elhárítsuk a máris eléggé sújtott országról. Ebben a túlfeszült levegőbenklatasztrófát jelentene minden szelítőség, jelentkezzék akár„ magábana gondolatban, akár a megvalósítás ■módszerében. Maga a keresztény nemzeti politika gondolata nem élhet másutt, csak a kiegyenlítés, az indulatmentes józanság, a viharrókát kerülő óvatosság mérsékeltségöve alatt. Aki ezt a gondolatot ,a szélsőséges módszer eszközeivel akarja megvalósítani, ellenmondásba kerül a saját világfelfogásáival és ad absurdum vezeti emmagát De a logikai kudarc privát jehthstőségű balesete a kisebbik baj, de sokkal nagyobb baj, hogy a kifelé amúgy is nehéz küzdelmeket folytató vezérnek, és egységes tájborának belső akadályokat emel, s belecsempészvén a visszavonás szellemét oda, ahol égető szükségünk van a legzavartalanabbharmóniára. Olyan a politika, mint a hűhóra, j~~ katonai mentalitással kell tehát ,hogy bírjon a politikus is. Nemelég, hogyha a tisztikar meg a le- Igénység ugyanazt akarja, mint ahadvezér, tudniillik: a győzelmei. Szakasztott úgy is kell mindent takarnia, mint ahogyan a vezér t akarja, mert heterogén tervek,egymásba ütköző módszerek csúfos vereségbe kergetnék az egész tábort. Ezért tölt el bennünket aggodalommal, hogy a Bethlen fővezérsége alatt álló egynémely alvezérek és tisztek a szélsőséges módszer külön haditervét erőltetik ott, ahol az egyetlen illetékes fórum csupán a mérséklet aranyközépül jónak eszközeit tartja célravezetőknek. Csakhogy, hála Istennek, Bethlen elegendő erővel ■rendelkezik az ellenséggel szemben és elegendő tekintéllyel hívei előtt. Az ő akarata marad a döntő. Csifláry támadása a rendőrség ellen a nemzetgyűlésen. Sürgös interpeláelók a diántüntetisek tárgyában. — Cstllry András ssennt & renetén indokolatlanul intézett attatws az íflusag ellen. Saját tudó ajtónktól. ~ .y. 'A nemzetgyüljé& mai ülésén a napirend tetárgyjasltisa és a Mayer János ügyében kisorsolt összeférhetetlenségi bizottság megalakítása után, a sürgős interpellációkra került a sor. Az ülés eme részeltek befolyásáról következő tudósításunk szól. Háromnegyed 3 órakor nyitotta meg újból az ülést Scitovszki Béla elnök. A képviselők rendkívül nagyszámban vannak jelen. A kormány tagjai közül megjelentek: Bethlen István gróf miniszterelnök, Rakovszky Iván belügy- miniszter, Daruváry Géza igazságügy- miniszter, WalkoLajos kereskedelem- ügyi miniszter és Klebelsberg Kunó gróf közoktatásügyi miniszter. Először az állandó összeférhetetlenségi bizottság negyven tagja közül tizenkét rendes és három póttagot sorsolnak ki Mayer János összeférhetetlenségi ügyében. A sorsolás eredményeként a bizottság tagjai lettek: Jankovich-Bésán Endre gróf, Hegyeshalmi Lajos, Kenéz Béla, Endre Zsigmond, Orffy Imre, Pörög Tibor (Meskó Zoltán nincs jelen, igazolását az összeférhetetlenségi bizottsághoz teszi át igazolás céljából), Haller István, Farkas István, Podmaniczky Endre báró, Barla-Szabó József, Honos Miksa gróf és Könyves Lajos. Póttagokul kisorsolták: Berky Gyulát, Huszár Dezsőt és Czettler Jenőt. Az elnök a sorsolás előtt felolvastatta a házszabályoknak a bizottság működésére vonatkozó rendelkezéseit, majd a kisorsolt bizottsági tagok letették az esküt és kivonultak az ülésteremből az első számú bizottsági terembe, ahol azonnal megkezdődött, a tárgyalás. Az ügy előadójául Futnoky Móricot bízták meg. Ezután a sürgős interpelációkra tértek át. Gsibéry András az első interpelláló Azzal kezdi fölszólalhat, hogy foglalkozni akar a március 15-ikiünnepség után lezajlott szomorú eseményekkel, amikor az' km-Hig saját vére hullásával pecsételte meg a márciusi szent nemzeti ünnepet. A nemzeti közvélemény megbízásából szól feles bár nem akar elválasztó vonalat az ifjúság és a rendőrség között, mégis szóvá kell tennie azt, hogy akkor, amikor az ifjúság, amely elvesztette nemzetét, elvesztette hazáját és a nyomora, sásában is lelkesedik; amikor a saját nyomorúságára gyűjtést indított, amelyben még Magyarország nagyasszonya, a kormányzómé istelkes éljenzést részt vett, akkor ez az ifjúság nem hihette azt, hogy az ő ünnepi lelkesedését meg fogja pecsételni saját vére hullásával. Nincs pártkülönbség abban és nem is tehet, hogy mindnyájunknak az a törekvése, hogy a benső konszolidációt a legteljesebb mértékben megóvjuk és akkor bámulja azt a sietséget, amellyel a rendőrség a hazafias érzés megnyilatkozását az ifjúség részéről vérbefojtotta. Az ifjúság lehet, hogy hibát követett el, de mindenesetre nem lehet rosszasul, hogy akkor, amikor büntetlenül járnak a hazában azok, akik éveken át előkészítették ennek a nemzetnek az összeomlását és amikor azok miatt elvesztettük évezredes hazánk határait, hogy ha az ifjúság ezek ellen kikel, akkor mindenesetre több tapintattal és nyugodtsággal kell velük szemben eljárni. Mert nem lehet „Az Estet“ védeni semmi körülmények között, mert annak a legtöbb bűne van abban, hogy idáig jutottunk! (Felkiáltások: Bíróság elé kell akkor állítani.) Szilágyi Lajos: Ez a nemzetgyűlés feladata és nem az ifjúságé. Csillért András: Ha az ifjúság szenvedélye ki is lobban, ha mi túlbecsüljük is az ifjúság hazafias érzését, de mindenesetre túlbecsülte a rendőrség is akkor, amikor békés és nyugodt felvonulásukat megzavarta. Mert elnézéssel kell lenni az ifjúsággal szemben. Fábián Béla: A felbujtókkal szemben nincs elnézés. Közbekiáltások a baloldalon: Hát a jogrend micsoda? Csillér András: Nem kérünk az ilyen jogrendből. Nekünk nincs szükségünk ilyen jogrendre. Nekünk magyar és nemzeti jogrend kell. (Taps a jobboldalon■) Pikler Emil: Origoványi jogrend kell maguknak. Csillér András: Március 15-én, hogg elmondjam az eseményeket, azifjúság katonái zárt sorokba verődve vonult békésen fel az utcán, hogy kifejezést adjon szimpátiájának a vele érző sajtó mellett, 'Két-■'csoportra oszlottak. Az egyik csoport a Rózsa-utca felé indult, a másik pedig A Nép szerkesztőségét aSzentkirályi-utcában kérte. De mikor észrevette tévedését, a Nagykörűtől* indult ugyancsak a Rózsa utcába és. .ott a két csoport egymással találkozott. Sehol rendzavarás nem történt. A rendőrségnek semmi oka nem volt a beavatkozásra. Rendzavarás csak azok részéről történt, akik gyalázó kifejezésekkel, „tányérsapkások” kiáltással uszították az ifjúságot, akik természetesen fiatalságuknál fogva sem hallgatták szó nélkül a gyalázkodást és amikor visszafeleltek a provokálóknak, a rendőrség minden indokolás nélkül attakot vezetett ellenük. De annál súlyosabb a helyzet, mert másnap hasonló körülmények között megismétlődött ugyanez az eset. A rendőrség emberei is: három, lovasrendőr és három biciklerendőr azt bizonyítják, hogy nem volt ok a beavatkozásra. Miért kellett tehát, mi-or a tüntető diákság már az egyetem felé vonult vissza, a rendőrségnek be-avatkoznia. A tüntetés csak azoknak a lapoknak szólt, amelyek a diákságot védelmükbe vették. A beavatkozásban azt a rendszert látja, amely szembe alkarja állítani a diákságot a rendőrséggel. Propper Sándor: Lesz-e Wolf a miniszterelnök vagy sem? (Ezen fordul meg a dolog. Csillér András: Ez a rendszer folyton arra uszít, hogy a diákság és a rendőrség szembekerüljön egymással. (Nagy zaj a baloldalon.) Fábián Béla: Maguk uszítanak. Klárik Ferenc: Zsidó rendőrségnek nevezik. Csilért András: Éppen az a sajtó, cselekszi ezt, amely 1919-ben habzó szájjal és véresen uszított, ez a sajtó akar most éket verni azok közé, akik a nemzeti konszolidációt szolgálják. — A rendőrség rossz helyzetben van, mert sok enervált ember van közöttük. Erre vezethető vissza, hogy az ehhez hasonló kilengések megtörténhettek. Horváth Zoltán: Rossz foga van a rendőrségnek. (Derültség.) Csilláig András: Szilárd erkölcsi alapon csak akkor állhat a rendőrség, ha. mega® hozzá az anyagi bázisa. Sajnálatos, hogy éppen a rendőrség kerül szembe az ifjúsággal, amely az állami rend helyreállítására 1919-ben minden lehetőt elkövetett. A kommu- I nizmus bukása után a rendőrségnek övökt a legnagyobb része abban, hogy*!