8 Órai Ujság, 1923. július (9. évfolyam, 146-170. szám)
1923-07-01 / 146. szám
WkJ^Fl ' / . / Budapest, 1923 Julim 1. Mm Vasárnap, IX. évfolyam, 14. sz. VL ELŐFIZETÉS! ÁRAK: *■** kor* 3600 Korona, negyedévre 4800 korona Egyes szám ára hétköznap és vasárnapokon is 80 K, ~411«fdra as eldficetaa kétszeresét neámítjuk. Ára Ausztriában s hétközBipsB 1500 o. Kor., vasárnapon 2000 •• kor. Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNTI EMIL. . •'- * • - * 4 -'»... * - i ’# .'. •*. . SZERKESZTŐSIGYŰL, RÖKK SZILÁRD-UTCA • Telefon Jóetet 105-00, X 105-01, X 105-02. KIADÓHIVATAL: VIII., JÓZSEF-ROBOT 1. SZÁM. Telefon Jesuaf 43, X 33, X 03, X 23-54 / • \iMs] .. (-ni ■ hu 0m ■ Nem is kért bocsánatot Vázsonyi, csupán körmönfont rabulisztikával, valamimentegetődzésfélével akarta megnyugtatni a fölháborodást. Mert a nyílt bocsánatkérés, az elkövetett hibának ez a legférfiasabb elintézése lefegyverezne a jelen esetben is, noha fölmerülne a kérdés: vajjon megtette volna-e ezt a lépést a demokrata vezér akkor is, ha véletlenül nem kerül a nagy nyilvánosság elé izgató kijelentése?! A pózoló nyilatkozat, amely szerint önmagához — először is: önmagához!— és a teremhez méltatlanul viselkedett, amit nagyon sajnál, stilizált bocsánatkérésnek is festhetne, ami azonban ezúttal inkább megfutamodó taktikája lenne a fölzavart embernek, mintsem a nemes megbánás lelki kényszere. De, ha bele is nyugodnánk a bocsánatkérésbe, nem térhetünk ki a botrány tanulságai elől. Abban a politikai iskolában, ahol tárgyias felelősségérzetre oktatták elveink táborát, eltiltottak bennünket az embervadászattól, még az embervadászokkal szemben is, amint azt maga Vázsonyi is már nem egyszer tapasztalhatta. Ha most is futni hagynék őt e fortélyos bocsánatkérés menedékébe, nem fojthatnék el a bírálatot. És ezen a ponton megriadva kell konstatálnunk, hogy Vázsonyi, akinek elvakult hiúsága és kíméletlen pártönzése már annyi Szerencsétlenséget zúdított a múltban a magyar politikára, semmit sem tanult és mindent elfelejtett. A Ház nyílt ülésén kertelő Vázsonyi klasszikus koronatanúja annak, hogy a destruálás legvadabb kicsapongása volt, amit a folyosón izgató Vázsonyi elkövetett. Védelmezői most is, mint azelőtt, a nagy tehetségére és egyéni askézisére hivatkoznak, mindenesetre szép tulajdonságokra, amelyek azonban senkinek sem tehetik szabaddá az utat a közszellemi megrontása felé. A dúló obstrukció, a világháborús politikai élet gáncsoló hőse ott folytatja, ahol abbahagyta anélkül, hogy a tapasztalatokkal és a haladó korral járó megkomolyodás a felelősségérzetét szilárdította volna meg benne. Mit várjunk akkor a társadalmi és politikai rend bevallott ellenséreitől?! • Fascista puccs a kolozsvári ügyvédi kamara ellen. Fegyverrel akarják magukhoz ragadni a kamara épületét és irattárát. . ..... . . ■ ■,■■■■■■ • V- -• ........ Kolozsvár, jun. 29 A román ügyvédek egy része puccsszerűen magához ragadta az ügyvédi kamara vezetését. A kolozsvári ügyvédi kamarák 368 tagja van, ezek közül 170 bálti 198 pedig magyar. A legutóbbi kamarai választásokon a magyar ügyvédtek közül került ki az egyik áléi nők a választmányok pedig szintén bevá■ lazítottak magyar ügyvédeket is. A szélső nacionalista ügyvédek azonban állást foglaltak a választás ellen, külön törvénytelen, közgyűlést hívtak egybe, amelyben egészen új elnökséget választottak: ennek, tagjai között egyetlen magyar nincs, ' legfeljebb a magát a maggyarnak nevező Fischer József dr., aki a közgyűlés előtt'' kijelentette, hogy ázon nem vesz részt.'végül azonban a választmányi tagságot is elfogadta. Minthogy a törvényesenmegválasztott vezetőség ragaszkodik jogaihoz antrolohelista , román ügyvédek, akik fascista alapon dolgozósik, elhatározták, hogy ha kell, fegyverek után is kezükbe veszik a kamara épültét és ii oltárát. Elbocsájtják a románul nem tudó erdélyi magyar tanitókat. . . . . » . - • .. ■ i - -Kurzusokat rendez a román kultuszminisztérium a román nyelvből, történelemből, földrajzból és alkotmánytanból. —A román nyelvtudásból külön vizsgálat alá veszik az erdélyi magyar tanítókat — Aki még nem tud elég jól románul, állásából elbocsátják. A zsidó tanulók román állami iskolába nem járhatnak. Magyar tanuló csak három sikeres vizsgálat idén léphet középiskolába. Saját tudósítónktól. — Nagyvárad, június 29. Erdély magyar lakosságát újabb közoktatásügyi rendelet foglalkozatja. A román közoktatásügyi miniszter ugyanis 5957. szám alatt miniszteri rendeletet adott ki, amelyben kötelezi az összes magyar tanítókat, akik állami iskolákban tanítanak, hogy reménnyel, történelmi, földrajzi és alkotmánytani kurzusokon résztvegyenek. A kultuszminisztérium ugyanis negyven kurzust rendez Craiovában és Campulongban augusztus 15-ig. Az egyes tanítókat ezekbe a kurzusokba az illetékes tanfelügyelő osztja be. A tanítók a kurzus végén vizsgát kötelesek tenni, amely alapján osztályoztatni fognak. Ettől arendelettől függetlenül újabb kultuszminniszteri vékszátás alá kerül- nek a magyar tanítók. A 62728. sz. miniszteri rendelet az összes nem román tanítókra és tanítónőkre kötelezővé teszi egy újabb vizsgálat letételét, azok számára is, akik az előbb ismertetett kurzusokon sikeresen vizsgáztak le, valamint azok számára is, akik a nosztrifikáló vizsgálatot már letették és államérvényes bizonyítványt kaptak róla. Ennek a vizsgának a tárgyai: román nyelv, történelem, földrajz és alkotmánytan, azon tankönyvek alapján, ami ezeket az elemi,iskola TV. osztályában, használtak. Ezek a vizsgák augusztus 15—20-a között lesznek. Akik a vizsgán megfelelnek, megmaradhatnak állásukban, ' ' akik nem felelnek meg teljesen, azok egy évi haladékot kapnak, akikről azonban megállapítást nyer, hogy a román nyelvet eléggé nem bírja, vagy kevés hajlandóságot mutat, elvesztik állásukat és örökre elliltatóak a tanítástól. Ugyancsak végleg elbocsájtják mohai is, akik a vizsgán nem jelennek meg. A bizottság tagjai a következők lesznek: A kerületi főtanfelügyelő, egy kiályságbeli elemi iskolai tanfelügyelő ■ és egy erdélyi oláh tanító. Ezek a rendeletek éles ellentétben állanak a trianoni békeszerződésben biztosított kisebbségi jogokkal és azt fogják eredményezni, hogy rövidesen’ alig' lesz magyar tanító’ az erdélyi falvakban. ' A magyar tanítóság ellen irányuló irtó hadjárathoz csatlakozik a román kultuszminisztériumnak egy másik rendelete is, amely valósággal numerus, clausust hoz be a magyar tanulók ellen. Erről a rendeletről a következőket jelenti kolozsvári tudósítónk: Numerus clausus — a magyarok ellen. Kolozsvár, jun. 29. Néhány nappal ezelőtt rendelet jelent meg, amely első pillanatban ár*tatlan rendeletnek látszott, később azokban kiderül*.., hogy valósággal ró a telvet a magyar kultúrának Erdély* ten. A rendelet kimondja, hogy az elemi iskolák tanulói csak abban az esetben mehedtek át a középiskolákba, ha egy külön erre a célra egybeálatott miniszteri bizottság előtt az összes tárgyak* ból oláh nyelven vizsgálatot tesznek.' ‘ . . , —.. • * • A vizsgálaton 4—6 eszt. elemi únkolás tanulók vehetnek részt. . . Ez a rendszer Ó-Romániában már régen divatban van és ezzel akadályoz*t ták meg a parasztságnak kultúrái oldását és ezért nem sikerült a mai napig sem középiskolai intelligenciát adni csángói magyarságnak. E rendelet szerint ?! \ ’ * f a magyar gyermekek csak három vizsga letétele után juthatnak be aközépiskolába. Az egyik az év . végi vizsgálat, a második a mi- niszteri vizsgálat, a harmadik fce-.. dig az a vizsgálat, amelyet a kö-. zépiskola tanári kara előtt kell letenni, a beiratkozást megelő-,, izően. Ezen a három vizsgán ter-mészetesen van elég mód és alka| lom arra, hogy a magyar tanuló ] okot szolgáltasson a föl nem vé-’ j felre. , . A magyar középosztály tehát elől el van sttve arra, hogy intelligenciáig „ évről-évre kisebbedjék,, ami végeredményben az erdélyi magyar kultúrái teljes tönkretételét fogja eredményezni... A, román , közoktatásügyi , miniszter .^ugyanilyen rendeletet adott ki a zsidósj tanulókkal szemben is. A 9260. , számu miniszteri rendelet kimondja, hogy:* zsidó tanulók nem kaphatnak felmerülést a szombati és ünnepnapi kés kötelezettsége alól. Hozzájárul ehhez a korlátozáshoz az a körülmény is, az új rendelet szerint állami iskolába zsidó tanulók nem iratkozhatnak be. magyar felekezeti iskolába csak magyar nemzetiségű tanulók vehetnek föl. más nemzetiségű tanuló fölvételéhez kultuszminiszteri hozzájárulás szükséges.