8 Órai Ujság, 1923. augusztus (9. évfolyam, 171-195. szám)
1923-08-01 / 171. szám
előfizetési árak. Elsy hóra 2400 Korona, negyedévre 7200 Korona egyes számára hétköznap 120 K, vasárnapokon 150 K, sttiföldre a* előfizetés kétszeresét számítjuk* Árts Ausztriában 3 hétköznapion 1500 o. 2Sors vasárnapon 2000 o. KorFelelős szerkesztő: Dr. NADANYI EMIL, Wa/w/ SZERKESZTOSEG: Vill., ROKK SZILARD.UTCA 4. Telefon József 105-00, J. 105-01, J. 105 -02. KIADÓHIVATAL: VIII., JOZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM. Telefon: József 43, J. 53, J. 63, J. 23-84 mmm Sarkigazságnak hittük a kereslet-kínálat gazdasági törvényét. De úgy látszik, az ilyen elemi igazságokat is revideálnunk kell. Új törvény után kell kutatnunk, mely megmagyarázhatóvá ésérthetővé tegye, hogy amikor színültig teltek a magyar magtárak, miért kerül hetvenötezer koronába egy mázsa búza? Ehhez a mi gazdasági ismereteink túlságosan elavultak. Nem látjuk az okát, nem ismerjük a törvényszerűségét, csak az elsémítő okozatot látjuk, mely előtt visszatorpan minden okoskodás. Hasonló rébuszokot látunk a kereskedők kirakataiban is. A termelők és a kereskedők, ez a két kategória, mely állandóan Zűrickre szegezve szemét, lázas sietséggel igyekszik lépést tartani a zürichi kurzussal, sőt a legnemesebb ambíciója, hogy azt meg is előzze. Az árak alakulása nemcsak a korona tényleges leromlását, hanem a későbbi bekövetkezhető esést is esz- kompálja. Az utóbbi hetek áraiban már ott láttuk a tisztviselőfizetések előrelátott rendezésének nyomait s ennek tulajdonítható, hogy most, , amikor a rendezés tényleg bekövetkezett, a felemelt javadalmazás vá■ sárló ereje olyan mértékben lecsökkent, hogy azt semmiképpen sem indokolja a korona zürichi értékelése. Az eddigi tapasztalatok után nem kétséges, hogy a már előre is leszámított tisztviselői fizetésrendezés a drágaság újabb lavinájátindítja meg. Ezt a lavinát közös erővel görgeti a termelő és a kereskedő s a fogyasztó hiába látja a görgeteg irtózatos közeledését, megbénuló lehetetlenséggel várja a katasztrófát. A drágaság őrjöngő lendülete drákói rendszabályokat sürget . Kemény, ököllel, védhetetlen erővel kell lesújtani a lelkiismeretlenségre, az erkölcstelenspekulációra, a habzó nyereségvágyra, a drágaságoe legfőbb mozgatóira. A szó, ,a fenyegetés, az ökölrázás ma már semmit sem ér. Cselekedet kell, elhatározott és kérlelhetetlen, mert minden késedelmeskedő percből a romlás újabb légiói születnek. Tenni kell minél előbb, mielőtt a lelő ránk szakad! A hfszélelmezás könnyiítissre fontos módosítások lesik az indemnitási javaslaton. fiz élelmezési üzemeltet Készleteik iselsientésére kötelezik, íiefoglalhatják az Élelmiszer raktáraknak használt helyiségsest, — fi városok megkapják a bor- és húsfagyasztási andkat. ~ Szabályozzák 22 árniBlulsgahet. — fimszíígazdasági hitel kérdéser ■ ■ ■' — Menüit mBißlésenst hell a tisstviseldK fizetésrendezése. — Saját lutfístarktól. •—■ Nagy megelégedést és megnyugvást keltett a kormány intézkedése, amelybe az adott gazdasági helyzetnek megfelelően rendezte a közalkalmazottak fizetését. Az a jóakarat, amellyel a kérdés iránt a tárgyalás során Bethlen István gróf miniszterelnök és a kormány tagjai viseltettek, a kormány legutóbbi intézkedéseiben is megnyilvánult, amikor számolva a kartona áresésével, ICO/1-kai em élte föl a legutóbb megállapított séma alapján a fizetéseket. Ebből az intézkedésből, amely közt megelégedést keltett úgy az ellenzék, mint kormánypárti körökben, de maguknál a tisztviselőknél is, látható, hogy bár megállapított terv szerint minden második minisztertanács, foglalkozik a tisztviselői fizetésekkel, most, hogy a gazdasági viszonyok következtében előállott drágaság mindjobban előtérbe lépett, a "kormány nem várta meg azt az időpontot, amikor a tisztviselői fizetések emelése, amúgy is napirendre került volna, hanem azonnal intézkedett. Ezzel nemcsak a közalkalmazottak helyzetén kíván segíteni, de egyben az egységespárt részéről felmerült kívánalmaknak is eleget óhajtott fenéi. Az egységespárt kebelén belül ugyanis állandóan figyelemmel kísérik a közalkalmazottakhelyzetét és .1/trászi László, a párt ügyvezető elnöke minden adott alkalommai érintkezésbe lép* a "kományelnökkel és az illetékes szakminiszterökkel és így a párt részéről megnyilvánult állásfoglalásnak köszönhető elsősorban az a nagy eredmény, amit a legutóbbi fizetésemelés a köztisztviselők részére jelent. Az indemnitási vita részletes tár-,gyalásánál, — miit ér!",ülünk, a javaslat különböző szakaszaihoz több módosítást nyújtanak be a kormány részéről is, amelyek magukban foglalják azoknak az intézkedéseknek a lehetőségét, amelyeket a gazdasági élet számádása szempontjából a kormány szükségesnek tart. Orffy Imre, a pénzügyi bizottság előadójaezekről a beillesztendő szakaszokról és módosításokról a következőket mondotta a Lorai Újság munkatársának: ... — Legelőször a pénzügyminiszter főáronért két szakaszát , a jövedelmi és a vagyonadó sokszorozására vonatkozóan fogom a nemzetgyűlés elé terjeszteni azzal a szándékkal, hogy a szakaszokat a pénzügyi bizottsághoz utasítsák és a szakaszok elfogadása után az in..demnitási törvényjavaslatba szervesen beillesszük. Mindjárt*,a vita elején fogom beterjeszteni ezeket a szakaszokat, hogy módot adjunk mindenkinek arra, hogy alapos megyhatás*tárgyává tegyék a bizottságban. Aferül, hogy abizottsági tárgyalás elé utasformák, a következő nagyfontosságú módosítások történnek az indemnitási javaslatban .1. szakaszt úgy kívánják módosítani, hogy a bor- és húsfogyasztási állami adók megszűnnének, ezeket a fogyasztási adókat azután az önálló községek és városok részére engedik át. Ezzel a felhatalmazással kapcsolatban az adótételek felemelésére is jogosítva vannak a városok és községek. A pótadók megállapításánál olyirányú javaslatot terjesztenek be, hogy a kivetés alapja az 1922. évben kivetett állami adó lesz. A 12. szakasznál az építkezési akcióbanrésztvevő vállalatok kedvezményesül nyujtanak be módosítást. A házadómentességet kiterjesztik a haszonrészesedésre. A társulati adóalap kiszámítására, a tartalékolásra, az egyéni építkezésre nézve pedig az építkezésbe befektetett ,tőke utáni jövedelem és vagyon mentesül és még akkor sem köteles jövedelem- és vagyonadót fizetni az építtető, ha olyan tőkéből építtet, amit annak idején nem vallott be, föltéve, ha az 1922 január 1 -ét megelőző jövedelemről van szó. Hogy mely épületekre nézve adandók meg a kedevezmények, azt a népjóléti miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg általitja mert Fontos módosítást nyújtanak még be az altruista szövetkezetekre vonatkozóan és felhatalmazást adnak a pénzügyminiszternek az üzletrészek átvételére azzal a feltétellel, hogy a bizottságba egy tagot delegálhat. Törényhozásilag szankcionálják a módosítás szerint az áruelőleg kérdésének jogát, valamint, megengedik azt is, hogy megfelelő garanciák mellett az altruista szövetkezetek a megengedett 1—11 százaléknál nagyobb osztalékot is fizethessenek, azonban a kétszeresnél nagyobb osztalékot tőkésíteni kell. — Felhatalmazást kívánok adni az egyik szakasz módosításánál a földművelésügyi miniszternek abban az irányban, hogy a vízitársulatok költségei és költségjárulékaira nézve búzaértékben vethesse ki a járulékaikat. Ugyancsakfelhatalmazást kívánnak adni a módosítás szerint a közélelmezési miniszternek arra, hogy a gabonaneműek és általában élelmicikkek iparszerű feldolgozásával foglalkozó üzemek birtokosait egyrészt készletük bejelentésére, másrészt az üzemeknek a minisztériumok által megjelölt módon való folytatására kötelezheti. A közellátás érdekében ez a módosítás kimondaná azt is, hogy az élelmicikkel, raktározására, tárolására és feldolgozására szolgáló helyiségeket megfelelő térítési ár fizetése mellett az állam átvehesse azon az áron, amit a törvényhatóság első tisztviselője állapít meg. Ez a szakasz büntetőjogi szankcióval is el van látva és az 1923 —24. évben bír érvénnyel, — a módosítást azzal indokolják, hogy az utóbbi időben egész sajátságos jelenség mutatkozott a malomipar terén, amely abból áll, hogy egyes malmok nyíltan szembehelyezkedtek, az államhatalommal sőt egyesek