8 Órai Ujság, 1923. december (9. évfolyam, 272-294. szám)

1923-12-01 / 272. szám

2 arról, hogy a magyar kormány már eddig is folytatott tárgyalásokat a Szom­- Siád államokkal és ilye­n tárgyalá­sokat m­a is folytat. •­­- Bőséges híradások ölelték fel a tár­gyalások anyagát, amelyben jogpoli­tikai és gazdaságpolitikai­­ kérdések foglaltatnak. A kü­lállamokkal való érintkezés során éppen úgy, m­int az ország előtt, a kormány soha nem rej­tette véka alá azt a meggyőződését, hogy az ilyen tárgyalásokon szereplő kérdések és a külföldi kölcsön ügye között junku­m nem létesít­hető . Bethlen István gróf miniszterelnök világosan kifejezte azt az álláspontját, hogy A kölcsön engedélyezése nem tc­­■­­ik függővé politikai feltételektől. —­ Lehetetlen volna a kölcsön tárgyalása akkor, ha a tárgyalá­sok fenyegető hatások alatt foly­nának s csak súlyos és már eleve eszközölt kikötésekkel lehetne, megegyezést létesíteni. — A magyar kormány ezt mindig hangsúlyozta és ettől az álláspontjától nem is tér el. Esy francia Kapitány! kémkedésen elfaht. Franciaország jegyzékben • sietett védelmére. Berlin, nov. .30. A német-svájci határon. Singen mellett, német területen nemrég letar­tóztattak egy id’Artgoftt nevű francia kapitányt, aki évek óta a­ baseli fran­cia főkonzulátushoz volt beosztva és Baselból kémszolgálatot végzett né­­metországi ellen. A naiv terjedelmű terhelő anyag alapján a birodalmi fő­­ügyész eljárást indított d’Armont el­len. A francia kormány, am­ely azt ál­lítja, hogy a kapitány letartóztatása svájci területen történt, avval fenyege­tőzött, hogy a megszállt területen megtorló intézkedéseket t­sz. A német kormány erre noember 22-én je­gyzé­­­­ket intézett a francia nagykövethez, amelyben közölte, hogy német és svájci tanúk jelenlétében,a­ helyszínén, kifo­gástalan módon megállapította a bírói vizsgálat, a tett elkövetésének helyét. A jegyzék kijelenti azt is, hogy svájci vámhivatalnokok, akik a letartóztatást látták, szintén megerősítik, hogy az né­met területen történt, amiről,a svájci kormánynak jelentést is tettek. A jegyzék ünnepélyesen tiltakozik az ellen, hogy a francia kormány a meg­szálló területen rendelkezésére álló ha­talmi eszközökkel visszaélve a rendes német bírósági eljárást befolyásolni i­gyekezzék. A francia megszálló ható­ságok­ a tiszta jogi helyzet mellőzésével letartóztatták Lenzberg düsszeldorfi f­ő­­törvényszéki tanácselnököt. A német kormány erre a berlini francia nagykö­vetnél megújította tiltakozását ez ellen az eljárás ellen és követelte, hogy Lenzberg tanácselnököt, valamint az evvel az üggyel kapcsolatban esetleg letartóztatott többi túszt haladéktala­nul bocsássák szabadon. A német kormánynak annál is in­kább ragaszkodnia kell követelése tel­jesítéséhez, mert a francia kormánynak­­neg kellett győződnie arról, hogy ha­társértésre vonatkozó­ megállapítása tel­jesen tarthatatlan.. Franciaország eljá­rása a d’Armont ellen megindított len Intőei járást nem befolyásolhatja. Napok óta folynak a tanácskozások — amint arról a 8 Órai Újság elsőnek beszámolt, — hogy a Keresztény­ Egy­ség Pártja, a régi Andrássy-párt, a keresztény ellenzék és a pártonkívü­­liek csoportja között egy homogénebb pártalelkuhís jöjjön létre. A tárgya­lások máig abban a reménységben folytak, hogy sikerülni fog a Ke­resztény Egység Pártja mérsékelt irányú többségének, a Vass József— Huszár—Ernszt-csoportnak fúziót lé­tesíteni, amelyben a pártonkívülek kö­zül Zichy János gróf vezetésével szá­mosan részt vettek volna. A tárgya­lások során a 8 Órai Újság név szerint megemlékezett azokról a képviselők­ről, akik a Keresztény Egység pártjá­val érintkezést kerestek. Ma azonban a tárgyalások, értesülésünk­­sze­rint, holtpontra jutottak és egy­előre semmiféle kombináció nem l­kt alappal. A helyzet az, hogy a­ párt alakulási törekvésekben Andrássy Gyula gróf személyes hívei: Pallavicini György őrgróf és Huszár Elemér is résztvet­tek, de maga Andrássy teljes passzi­vitásban a­zart maradni. A tárgyalá­sok folyamán azonban Pallavicini igen erőszakos álláspontot képviselt az alakulás jövő magatartását illetően. Pállágicini ugyanis a maga engesz­telhetetlen­ gyűlöletre alapított po­litikáját nem volt hajlandó feladni s a tárgyalásokon kifejezésre is juttatta ezt a nézetét. .Nem járult hozzá, hogy az új ala­kulás egy objektív kritikai álláspontra helyezkedjék a kormányzattal szem­ben, mert ő továbbra is harcosan, a régi ellentétek fentartásával akart szembehelyzekedni a kormányzattal. Ezt az álláspontját mai rövid, de éles­­hangú beszédével is bebizonyította. Pallavicini György, őrgróf erőszakos magatartása folytán a tárgyalások nem vezettek eredményre. Úgy, hogy a Keresztény Egység Pártjának tervezett kibővítése egyelőre ko­moly aktualitással nem bír. A Huszár Károly és Wolff Károly közötti ellentétekről politikai körök­ben ma is változatlanul beszélnek. Té­ves azonban az a híresztelés, mintha Huszár és Wolff Károly ellenséges magatartásából önmagára konzekven­­­­­ciákat vonna­k le. Beavatott helyről nyert értesülésünk szerint Huszár Ká­roly nem lép ki a pártból és ő, vala­mint a párt többséget tevő elvbarátai továbbra is változatlanul a pártban fejtik ki munkásságukat. A­­ nemzetgyűlés tudvalevőleg szom­baton és hétfőn már hosszú idő óta nem tartott ülést, hogy a képviselők kerületeikben elintézhessék dolgaikat. Most ez a rend megváltozott, amennyi­ben mostantól kezdve a nemzetgyűlés szombaton és hét­főn is fog ü­lést tartani karácso­ny ig, hogy a beterjesztett javasla­tokat, elsősorban a földreform­­novella tervezetét és az indem­ni­­tást letárgyalhassák, így holnap a nemzetgyűlés nem tart szünetet, hanem tovább folytatja tár­gyalásait. Tudvalevőleg Nagy Emil igazságügy­miniszter és Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter az eddigi tervek sze­rint e hét folyamán Prágába akartak utazni, hogy bizonyos jogi és levéltári kérdésekben a befejezett cseh­-magyar tárgyalások után végleges megállapo­dást létesítsenek. Miután azonban a lágyulások megkezdésének időpontjára nézve technikai okokból megegyezés még nem létesült, a két miniszter e héten már nem utazik el, hanem való­­színű­leg csak a jövő hét közepén megy Prágába. Bod János közélelmezési­­miniszter, aki szabadságidejét külföldön töltötte és ezalatt tárcája keretébe vágó tárgya­lásokat bonyolított le, olaszországi tar­tózkodását pár nappal meghosszabbí­totta. A miniszter valószínűleg a jövő hét legelső napjaiban tér vissza Rómából, ahol csak akkorra fejez­heti be tárgyalásait. A kultuszminiszter jövő héten válaszol Makovszk­y István interpellációjára. Rakovszky István legutóbb — mint már jelentettük — interpellációjában éles támadást intézett Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter ellen egy főigazgatói kinevezés miatt. Klebels­­berg K­unó gróf értesülésünk szerint a nemzetgyűlésnek jövő héten, kedden tartandó ülésén fog részletesen vála­szolni Rakovszky interpellációjára. A ceglédi mandátum felett a Hj bírálóbizottság fog dönteni Lendvai vagy Selmer? A nemzetgyűlés mai ülésén Miko­­vényi Jenő, az állandó igazoló bizott­ság előadója beterjesztette a bizottság jelentését Lendvai Isván ceglédi man­dátuma ügyében és azt javasolta, hogy azt adják ki a nemzetgyűlés bíráló­bizottságának. Az igazolóbizottság ugyanis nem látta tisztázottnak Lend­vai István nevének kérdését, mert a mandátum Lendvai István névre­­szól, holott a Lendvai néven ismert képvi­selő valódi neve még ma is Lehner és ez a körülmény a mandátumban feltüntetve nincs. Ís Szcitovszky Béla elnök bejelentette, hogy Lendvai, illetőleg Lehner István mandátumát 111. szám­i bírálóbizott­ságnak adja ki, amely hivatva lesz dönteni a mandátum végleges igazo­lása ügyében. A III. számú bíráló bizottságnak eddig Pestiig Pál volt az elnöke, aki, miután a nemzetgyűlés alelnökévé megválasztották, nem lehetett többé a bizottság elnöke is. Tehát a bíráló bi­zottságnak új elnököt kell választa­nia. Valószínűleg a jövő hét szerdá­ján fog ü­lést tartani a bizottság, ami­kor is megejtik az elnökválasztást s csak azután tárgyalják le a ceglédi mandátum kérdését. . A bíráló bizottság elnökjelöltje Ha­jós Kálmán. Indítvány a hitbizományi jog reformjáról. Baross János nemzetgyűlési képvi­selő ma délelőtt a folyosón az ellen­zéki képviselők között egy évet körö­zött, amelyen a következő szövegű in­dítvány szerepelt: "­ Indítványt •" ’ Utasítsa a nemzetgyűlés a kormányt, hogy a jövő ülésszakban terjesszen elő törvényjavaslatot az elavult magyar hit­­bizományi jog reformjáról. Az ívet az indítványozó képviselőn kívül úgyszólván az egész ellenzék alá­írta, így Gömbös Gyula vezetésével az úgynevezett fa­jvédőcsoport, a szociál­demokraták, Vázsonyi Vilmos, Grieger Miklós és még számosan. A „Tempíe” Bethlen István eró poltikájának­ eredményéről. Mint Párisból jelentik, a Temps bu­dapesti levelezője hosszú cikket szen­tel Bethlen István gróf miniszterelnök Európával szemben folytatott politi­kájának, amellyel Magyarországot az elszigeteltségből ki akarja vezetni. Megállapítja, hogy Bethlen gróf, da­cára az akadályoknak, elérte Magyar­­ország felvetelét a Népszövetségbe és most azon dolgozik, hogy a szomszéd államokká­ felvegye az érintkezést.. Ezen a téren még türelemre van szük­ség, azonban az eddigi eredmények si­kerrel biztatnak, ami elsősorban Beth­len gróf türelmének és kitartásának köszönhető. Hála ennek a tisztánlátó és követke­zetes politikának, Magyarország elmél­­etileg már eddig is felszabadult az el­­szigeteltségből. Azonban, hogy gyakor­­­latilag is elérhető legyen az ország megélhetése, Bethlen gróf most kül­földi kölcsönt kíván felvenni, ami a magyar miniszterelnök politikájának logikus és szükséges következménye. Most már nyilvánvaló, hogy senki­ sem akarja Magyarországnak azt a jogát elvitatni, hogy az európai kon­certben helyét elfoglalja. Mindazok a személyiségek, akik Magyarországot meglátogatták, megállapították a ma­gyar nemzet egyhangú törekvését és életképességét, így­­ hát semmiféle jelentőséget nem kel tulajdonítani némely esztelen gotifikus nevetséges lármájának, akik — anélkül hogy a népben talajuk volna — külföldi ha­talmak segítségét szertette. A­z egész ország cincsi azt a képt uszdlit, a­ki Ba­jorországgal akart tárgyalná.. A magyar nemzeti érzés visszautcasitja a német eszközöket és a magyarok távol álla­nak attól, hogy magokat a német be­folyás által vezettw!*ik. (MTI.) A nemzetgyűlés szombaton és hétfőn is illést tart. lentí^ai Szíván m&sterál­ma a bíisSöbizottság előtt. — SflTislassioStSfi 3 iKtíííszlereSíi prágai!­átázáséi. — János római tárgya Sésai. — inditvány a fiit&izomány! Jog reformerő!. — Saját tudósítónktól. — Wmmff* íaium&m íaílCSOnfi eíaÉSüÉ IB8fijgZllŐÉt!í! Él Sjjl É y ^ í|f jg jgjÉ Sp fi ’rvwoemiimzsmmnimisBmtmiaKw.warMBHKmmEsr.rrssisesEEs&seesi&im.im­t ifim 111 Sfi 1A1 ilil11. §?% | HI 5fi| Szöveteink Közismerten legelsőrendű US8lliÉ Ili . lU I M m.Ék Üli is 111 Hifii minőségéről, páratlanul álló nagy válás?­angol gyapjúszövetek áruháza tékunkról, áraink példátlan olcsóságáról Budapest, I?, Váci utca 25. sz. Telelem 14—73. 3 ^udvariasabb kiszolgálásunk mellett győződhet meg mindenki vételk­ényszer nélkül. * --------------------:— ii, i ii i Ez alkalomra összeállított kirakataink be tájékozást nyújtanak. Karácsonyi ajándékul igen alkalmas plaidek (sarkendők), úti-, kocsi- és autótakarók tasz­lékban. ig.Ti rz-io.-. ..awunr txarmszsim v- r. mmr-rrww.miMWMiiiiiq| | wmiii i m ‘ i mii n m th i ■ "iit ~ t Mrenunzo 'J. ■umiiiwhwhb'v ■«**».**' '■wwwimw.'. jaysst:«E»,uMan|. QjRfliuLs&Q Szombat, 1923 december 1.

Next