8 Órai Ujság, 1924. február (10. évfolyam, 27-50. szám)
1924-02-01 / 27. szám
Péntek, 1924 február 1. élfe je Lsáo filesisE i liiiMi' g |||* yjj|| m jj| p—p/g y | jj ^ *-.... || Hsinrics) Ferenc, H^ror* Gábor ás Bérczy I«fi?én 8 mimssifereiniiti ere isii satefteh kifogás ihat. -- S'it'i' tudósítónktól. Nagy fontosságú tanácskozások voltak ma délelőtt a parlament miniszterelnöki fogadójában. 12 óra előtt Bethlen István gróf miniszterelnök fogadta Heinrich Ferenc, Byron Gábor és Bárczis István nemzetgyűlési képviselőket, akikkel több mint másfél órán át tanácskozott a fővárosi törvényjavaslat módosításáról. A fővárosi új törvényjavaslat elkészítése legnagyobbrészt abban az időbe történt, amikor Bethlen István gróf külföldi tárgyalásait folytatta és igy nem volt a miniszterelnöknek tudomása mindazokról a kívánságokról, amelyeket az uj törvénytervezettel szemben Heinrich Ferencen, Ugrón Gáboron és Bárczy Istvánon kivül az ellenzék számos tagja is kifejezésre juttatott. A ma délelőtti tanácskozás azt célozta, hogy miután a törvényjavaslat részletes tárgyalása még nem történt meg, a vezető politikusok tudomására hozzák a miniszterelnöknek azokat a kifogásokat, amelyeknek már hangot adtak a bizottsági tárgyalásokon az általános vita alkalmával is. Mint értesülünk, a megbeszélésen a helyben lakás kérdését és a kerületi beosztások ügyét hozták szóba a miniszterelnök előtt, és épen a választások titkossága és tisztasága érdekében kifejtették a miniszterelnök előtt, hogy nem tartják" helyesnek azt a rendelkezését sem a javaslatnak, amely szerint az ajánbék egyben leszavazottaknak tekintendők. Szót emeltek át nevezett törvényhatósági bizottsági tagok intézménye ellen és még több olyan kifogást terjesztettek elő, amelyeknek korrigálása biztosítani kívánja azt a már többször leszögezett álláspontot, hogy a fővárosi választásoknál lehetővé kell tenni azt, hogy a polgárság minden befolyástól mentes képviselői intézhessék a főváros ügyeit és hogy a főváros törvényhatóságában részt vehessen a társalatomnak minden rétege az őt megillető arányban. Az értekezlet után ezzel kapcsolatban Heinrich Ferenc a következőket mondana munkatársunknak: — Megbeszéltük a minisztrelnök úrral a választásokra vonatkozó törvénytervezet elves részleteit miután a miniszterelnök nagyrészt külföldön tartózkodott az utóbbi időben és ezért mik«é'»»'»ne!’ taf tte ho"- a törvényjavaslattal szemben fennálló aggodalmainkat és kívánságainkat meghallgassa Minden tekintetben tájékoztatjuk a miniszterelnök urat, hogy honorálni lehessen kívánságokat, mielőtt a J,T-Exit részletes letárgyalása bekövetkezik. Ugron Gábor a következőket mondotta a tárgválásokról: — A nemzetgyűlés bizottságaiban a törvényjavaslat részletes tárgyalása függőben tartozott. A mai alkalommal megbeszéltük a miniszterelnök úrral azokat a Dettumokat, amelyek a mi álláspontunknak megfelelnek és amelyeknek egyébként hangot adtunk már a főbizottsági tárgyalások folyamán is A miniszterelnök úr a tárgyalás során i.5.isk.al'íte hocy érintkezésbe lép a belügyminiszterrel és megbeszéli vele azokat az észrevételeket és a kifogásokat, amelyek a mai megbesszélés során eihingranak. Hasonló értelemben ... nyilatkozott a tárgyalásokról Bárcza István is, aki hangoztatta, hogy döntés még nem történt, azonban teljesen jó reménységgel néz a jövő kialakulásafelé abban a tekintetben, ilzgy a részletes tárgyalás során eliminálhatók lesznek azok a kifogások, amelyek a mostani javaslattal szemben annak általános vitája alkalmával az ellenzék részéről felmerültek, amilyen a magyar már természeténél fogva. A kisebbségek követésének minimumát meg kell adni, éspedig azt, amely etnikai kisebbségüket az állam magasabb érdekeinek sérelme nélkül biztosítja. Ezek a minimális követelmények : a jó iskola, jó közigazgatás és jó igazságszolgáltatás. Az egyik ellenzéki lap most ezekkel a kérdésekkel kapcsolatosan megszólaltatta Goldis László volt minisztert, a román nemzeti párt egyik vezető politikusát is, aki Romániának Magyarországhoz való közeledéséről a következőket mondotta. ■- .y, / , — Elméletileg a román-magyar kösekvésnek feltétele az, hogy mindkét nép lássa be, hogy sokkal inkább érdeke a barátság, mint az ellenséges magatartás. Sír románok nem táplálunk gyűlöletet a magyarokkal szemben Mi már nem nyerhetünk semmit. Amire jogunk volt, azt megkaptuk, most pedig minden törekvésünk az, hogy ezt meg is tartsuk. ha Magyarország ezt nem veszélyezteti ellenséges politikájával, el-, mellikg semmi nehézség sem állhat, útjában a román magyar közeledésnek. Gyakorlatilag a közeledést ott kell tüntözni, ahol az legégetőbben sürgős: gazdasági téren. A most folyó tárgyalások is azt mutatják, hogy mindkét 0/32 ig helyesen ismerte fel érdekeit. Mert a legnagyobb rövidlátás lenne azt állál, hogy Romániának gazdasági vonatkozásokban nincs szükrsége Magyrországra. Egy megfelelő módon előkészített lépéssel pedig a további közeledés lehetősége sem volna kizárva. . • Romániának gazdasági vonatkozásokban szízűsége van Magyarországra Goldics László szernt a románok nem táplálnak gyűlöletet a magyarkkal szemben . A bukaresti tárgyalások is azt bizonyítják, hogy a két ország helyesen ismerte fel érdekelt A kisebbségek követelésének minimumát meg kell adni. — Saját tudósítónktól — Kolozsvár, jan. 31. A legutóbbi időkben az olasz és jugoszláv sajtót többször bejárta az a hír, hogy diplomáciai, körökben felvetették Románia és, Magyarország között a közeledés kérdését. Ezt a hírt az egyik prágai lap is átvette és azt írta, hogy Románia így akar védekezni a készülő szláv korridor ellen és ezért keresi Magyarországgal az összeköttetést. A román lapok is beszámoltak , ezekről a híradásokról és megállapították, hogy a két ország közeledésének igen nagy fontossága van. Ezt a kérdést az ellenzéki lapok ma is napirenden tartják és szinte nap nap után megszólaltatnak egy-egy politikust a román magyar közeledésről és ezzel kapcsolatosan a magyar kisebbség mai helyzetéről. Goya Oktavián lapja, a Zara Monstra is legutóbbi számában ismét ezzel a kérdéssel foglalkozik. Az érdekes cikk többek között a következőket írja. — Senki sem érezheti jól magát abban az országban, és állami rendben amely brutálian azt rendeli, hogy idegen nyelvet használjanak a kisebbségek és nem létezőnek veszi azt a nyelvet, amelyet beszélnek Ez magyarázza meg, hogy a kisebbségeknek anyanyelvük használatához való joga miért áll az európai nagy problémák homlokterében. Az anyanyelv iránti tisztelet az ember természeti jogának elismerése.Vki ezt nem ismeri el, az emléktani kényszert alkalmaz Az ilyen kényszer pedig lelki forradalmat idéz elő . Gondoljanak csak vissza egy pillanatra azok, akik Mekkensen tábor nagy német megszállása alatt Bukarestben voltak milyen csődrend millie,• tisztaság és milyen tökéletes közigazgatás volt ebben a városban akkor Az Óra szerkezethez hasonló pontosságra és rendben ment mind ? Mindazonáltal az igazi bukarestiek börtönben érezték magukat. Miért’ Azért, mert ezt a tökéletes edet és gazdálkodóit az ellenség és idegen nyelven végezte. — Klsrbb-;é'dn5.nek nagy okuk van az elégületlenségre. Lelkükben az ímlel.désik egész légiója. e«TkorI po’V'R'd /fü'getlenségük és ebb ' ft*zrTdS tr?/,!'t is növelik a fájda dmís érzéseket. A magyar uralom összenmásának emléke fájdalmas nyomot hány hátra aolyan önérzetes, bnzke név lelkében 3 A német nemzeti párt halálbüntetést sürget a haza*árulóra. ’ SfrBn, jan. 31. A birodalmi, gyűlés német nemzeti csapat’-ja cshatározta, hogy két javaslatot terjeszt a birodalmi gyűlés elé. Az első a megszállott területeken előfordult hazaáruló üzelmekkel foglalkozik és törvény meghozását sürgeti, amely a megszállt területen elkövetett hazaárulás biacsilekményére halálbüntetést szab. A második javaslat takarékossági eltekül a köztársaság védelmére akktor a állami törvényszék megszklelését kívánja. li őrsömért hatyurakkal a téli és esti műsorral vasárnap, fenruár 3-án eWaias Dérakor inglfi löröss Vid mazi padan Satiymate u. 17. P.nztár dore ott 11 - től Toefon, 17—97 f eflSIl Élé? MiiS Difiaaiof ayapruisövatoCt anihiza — Budapest, Ki... lfM-utca 21. Értesítjük n. b vevőinket, hogy az ősz idény, valamint a karácsony vásár nagy forgalma alatt felhalmozódott „First Class* m'.nöségu öltöny kabát és osztümszövet m. m p b m » j? & . • m a már ily all.a ma.: folytán "köztudattá vált" lesé árban dk,wti.® Jmi SieifOIeink ^il'nös'és a © BiSinsrlew u Sesiobl»sj^sisrilTO m .© joissé fete^- ^ .¥i,ai2 téteta fe. |e'JSR&uElBaLatEanu8 a Jeansgiro^fe. ' -ahflol'--frakkó és szmoking^etek. ♦ Anté-, kocsi- és. jSitakarék. :