8 Órai Ujság, 1924. május (10. évfolyam, 84-105. szám)

1924-05-08 / 86. szám

v­ y­l ‘ /‚§‚■ ‚?\ ^ \ ^ 7 * ^ 1924 'MÁJ. ®L ? Budapest, 1924 május 8. Csütörtöke, H1. évfolyam, 86. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK­. Egy hónapra 45.COS korona, negyedévre 120.030 korona Egy szám ára kedd kivételével 2003 K, kedden 3000 K Külföldre az előfizetés hétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2000 osztr. korona SZERKESZTŐSÉG: VIIL, RÖKK SZILÁRD­ UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL KIADÓHIVATAL VIIL KER., JÓZSEF-KÓRÚT 5. SZÁM Telefon: József 43, J. 53, J. 63, József 23—84. A parlentarizmu­s agóniája. írta Mikszáth Kálmán. Amióta a monarchia összeomlása után, az utódállammá zsugorodott Ma­gyarország önálló létét éli, most tere­lődött először Európa figyelme reánk és parlamentünkre, ahol a talpraállí­­tást célzó javaslatokat kellett letár­gyalni. Ez volt az első adott alkalom, hogy ez a szerencsétlenné nyomorított ország a világ színe előtt hitet tehes­sen ellenségei által mindannyiszor két­ségbevont politikai fölénye, nemzeti életképessége, komoly és törhetetlen élniakarása mellett. Hosszú és keserves munka volt az, amíg a magyar tűrniakarás lassan át­fúrta magát az ellenszenv, a felületes­ség, a közöny hármas ércfalán, hogy a világ színe elé kivihesse ellenségei elhazudta maga igzát. Bethlen István elvitazhatatlan érdeme, hogy­ árva Ma­gyarország talpraállításának problémá­ját fölemelni tudta odáig, amíg az európai problémába belekapcsolód­hatott. Ami azonban legutóbb­ a magyar par­lamentben történt, az semmiképen sem méltó egy nemzethez, mely balsorsában válszathoz ért. Láthattuk ott — és lát­hatták ott, annak a demagógiának a fölburjánzását, amely az országot arra a lejtőre vitte, ahonnan most kira­gadni egy lelkiismeretes államférfi egyetlen törekvése lehet. Láthattuk ott teljes világában az obstrukciót, a vita­rendező, a botrányhajhászó, a kátmér­­gező, a rágalmakat szóró bizottságok­kal, a kellemetlenkedő, az olcsón nép­­szerű­sködő, léhán hazafiaskodó külö­nítményekkel, láthattuk ott a szolitér bajkeverőket, a hivatásos fölforgató­kat, a bőrükbe nem férőket, a fűszálak fölött fontoskodókat, a lelkiismeret vá­sári kikiáltóit, a pappendekii felelősség akrobatáit és egy agonizáló parlament és egy agonizáló közélet mindazon torzszülötteit, akikről nehéz megállapí­tani, hogy veszedelmességük a kárté­konyságukban avagy visszataszítósá­­gukban zajlik-e. Láthattuk ott a lelki­­ismeret fékéről elszabadult kisebbségi önkény szemérmetlen túlkapásait, tob­zódva az erkölcstelen helyzetekben, amelyet azok egyesülése teremtett, aki­ket a féktelen becsvágy fűt, azokkal, akiket a rombolás vágya bevit. A nem­zeti önérzetet idézte az egyik ellenzéki szónok, azt is láthattuk ott, megta­posva, keresztrefeszítve, nem a javas­latokban, de abban a módban, ahogy a nemzet képviseletének egy része gúnyt űzött abból, amink a nemzeti szerencsétlenségből még megmaradt: a hazafias lelkiismeretünkből. Valójában ezzel a laza lelkiismeret­iek ezekkel a ferde nézetekkel, ezzel a beteges erkölccsel, ezzel az egész tár­sasággal hiába néz farkasszemet el­szántan Bethlen István pártja, ezekkel ezt az országot sohasem lehet talpra­állítani. A gazdasági bajok és erkölcsi bajok együtt jártak és együtt járnak. Egyiket a másik nélkül orvosolni sem lehet. Amíg a közélet a beteg ambíciók. A hivatás nélküli kapaszkodók lajtor­jája lehet, addig, amilyen mértékben kapaszkodnak azon fölfelé a súlytala­nok, olyan mértékben ereszkedik le­felé, a másik oldalon, az ország jóléte. Amíg a politika kapui nyitva állnak a kalandorok, szerencsevadászok, az elv­­kufárok számára, addig a komoly megfontolás, a becsületes lelkiismeret oda a lábát büntetlenül be nem teheti. Amíg a parlamenti tanácskozás szabá­lyai nem a jobbak, de a legrosszabbak arculatának bélyegét emeli ki az egész testület uralkodó jellegévé, addig az a parlament nem lehet a nemzeti élet­működés igazi központjává, mert az ilyen parlament nem irányíthat, csak agonizálhat. A szanálási akció megindultával gazda­sági életünk alappillére a most alakuló Magyar Nemzeti Bank lesz és természetes, hogy ennek zavartalan működését minden irányban biztosítanunk kell, ha azt akar­juk, hogy a kitűzött nagy célt, az ország teljes gazdasági talpraállítását elérhessük. A jegybanknak szigorúan az alapszabályai­ban meghatározott elvek szerint, minden befolyástól menten kell működnie és füg­getlenségének megóvása elsőrendű állam­érdekké válik. Ezt a függetlenséget bizto­sítják a törvényes rendelkezések és ezek szerint érdekes szerepe lesz itt a közigaz­gatási bíróságnak. Erről a szerepről és a közigazgatási bíróságnak a Magyar Nem­zeti Bank felállításával kapcsolatos hatás­köréről kérdést intéztünk Wlassits Gyula dr. báróhoz, a közigazgatási bíróság elnö­kéhez, aki munkatársunknak a követke­zőket mondotta: •­ A Magyar Nemzeti Bank felállításá­val kapcsolatban a közigazgatási bíróság hatásköre is bővülni fog. A bank alapsza­bályainak 50-ik cikke kimondja ugyanis, hogy az állam, a törvényhatóságok, a vá­rosok és a községek a bank eszközeit egy­általában,­ tehát sem közvetlen, sem köz­vetlenül nem vehetik igénybe saját cél­jaikra anélkül, hogy a felvett bankjegyek ellenértékét arányban vagy devizában egy­idejűleg nem szolgáltatnák be. Egy új tör­vényes értékarány megállapításáig a bank­jegyeknek arany vagy devizák (külföldi értékekről szóló váltók, csekkek vagy utal­ványok és másne­mű külföldi fizetési esz­közök) ellenében való igénybevétele esetén a bankkal mindenkor megállapodás létesí­tendő, amikor a szolgáltatandó ellenérték a devizaárfolyamokhoz igazodik.­­ Ugyancsak ez az 50-ik cikk kimondja azt is, hogy az állam kötelezi magát, hogy a bankszabadalom tartama alatt állami papírpénzt nem fog kiadni és általában nem fog olyan intézkedéseket tenni, ame­lyek a bankot az őt terhelő kötelezettségek Egy bizonyos oldalról előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a mi parlament­­árizmusunk álparlamentárizmus. És ez igaz is. Minden agonizáló parlamen­­tárizmus csak álparlamentárizmus le­het. Olyan parlamentarizmus, amely elszakadt az eleven nemzet­­ lüktető erejétől. De nem szabad elfelejteni azt, hogy az álparlamentarizmust azok te­remtik meg, akik a parlamentarizmus formáit egyéni érdekeik, öncéljaik, elő­mozdítására használják ki és sohasem azok, akik az ország érdekében, a többségi akarat kifejezésre juttatása végett hadat viselnek a parlament for­máiba kapaszkodó akarnokok és pusz­tító rovarok ellen, teljesítésében megakadályozhatnák.­­ Az állam részéről vállalt kötelezett­ségek megsértése miatt úgy az egész főtanács, mint annak minden egyes tagja panasszal élhet a magyar királyi közigazgatási bíróság előtt. A magyar királyi közigazgatási bíróság az ilyen panaszok fölött szakértők meghallga­tása után határoz. A panaszos még azt is kérheti, hogy a megtámadott intézkedés a panasz fölött való határozat meghozatala előtt ne hajtassák végre, vagy pedig, hogy a már megkezdett végrehajtás ne folytat­­tassék. Ilyen kérelem előtt a magyar ki­rályi közigazgatási bíróság elnökének 24 órán belül kell határoznia. A panasszal való élés iránti határozat ellen a kormány­­biztos óvást nem emelhet.­­ A panasszal való élésnek e fajtája te­hát egy neme lesz az úgynevezett garanciá­lis panaszoknak, amely garanciális pana­szokat már eddigi törvényeink is ismerték, amennyiben a törvényhatóságok is panasz­­szal fordulhatnak a közigazgatási bíróság­, hoz a kormány, valamint a kormány köze­geinek stb. minden olyan intézkedése, vagy rendelete ellen, amely intézkedés vagy rendelet a törvényt sérti, vagy azzal ellen­tétben áll. Ezeknek a garanciális pana­szoknak a hatása az, hogy a közigazgatási bíróság a kormány intézkedéseit, sőt egész rendeletét hatályon kívül helyezheti.­­ Ez a jog különbözik a rendes bírósá­­goknak attól a hatáskörétől, hogy konkrét esetekben kimondhatják egyes kormány­rendeletekről, hogy ezek■ törvényhőz ütköz­nek. A rendes bíróság csak annyit mond­hat ki, hogy nem alkalmazza a törvényt a konkrét esetben, de magát a rendeletnek fenállását érintetlenül kell hagynia. A köz­­igazgatási bíróság hatáskörét illetőleg, azonban tulajdonképpen ezek a rendelke­zések maguktól értetődők. A bank alap­szabályai most a bank jogainak védelmére a kormány ellenében adják meg ezt hatás­kört, amelyre a bank függetlenségének megóvása érdekében szükség van. Ezt a jogkört Ausztriában az alkotmánybíróság gyakorolja. Miután azonban ilyen külön alkotmánybíróságot magyar törvényeink nem ismernek, igen természetes volt, hogy ezt a hatáskört a közigazgatási bíróságra ruházták át. itz új jegybank pch­s panaszai Mell a­­mm in­fet tag intern. UHassics Gyula dr kérd, a közigazgatási biróság Elnöke nyilat­kozik a közigazgatási bíróság uj hatásköréről a jegybank-törvénnyel kapcsolatban. — Saját tudósítónktól. — A kölcsön hamarosan elhelyezést fog találni a londoni piacon. A népszövetségi főmegbizott ma az amerikai követségnél tett látogatást. — Saját tudási tónktól. — Mr. Dr. Smith népszövetségi főmegbizott ma délelőtt 9 órakor megjelent hivatalá­ban és tanácskozásra vonult vissza munka­társaival Mr. Tyler, M. Charron és Mr. Lipman pénzügyi szakértőkkel, a népszö­vetség­­ pénzügyi bizottságának tagjaival. Értesülésünk szerint ezeken a tanácskozá­sokon a népszövetségi főmegbízott ma is munkaprogrammjának a megállapítását beszélte meg. Mr. Smith ma a déli órákban látogatást tett az Egyesült­ Államok követ­ségénél, ahova elkísérte Királydi Lukács György, a népszövetségi főmegbízott mellé beosztott miniszteri titkár. A népszövetségi főmegbízott szűkebb környezetétől nyert információnk szerint a külföldi kölcsön elhelyezése a legköze­lebbi napokra, sőt talán már jövő hétre várható. Informátorunk szerint Sir Henry Strakosch, a népszövetségi delegáció volt elnöke jelenleg Londonban, bár nem hiva­talos minőségben, mindent elkövet, hogy a magyar kölcsönnek a londoni pénzpiacon kedvező elhelyezését lehetővé tegye. Sir Henry Strakosch állandó összeköttetésben áll a magyar kormánnyal és az ő jelenté­sétől függ, hogy a magyar kormány köl­­csönügyével mely időpontban fordul a lon­doni pénzpiachoz. Mr. Smith munkatársai közül már Bu­dapesten tartózkodik Mr. Tyler, M. Char­ron és Mr. Lipman. Még csak az olasz pénzügyi szakértőnek kell megérkeznie és akkor a népszövetségi főmegbizott vezér­kara teljes számban együtt lesz-Ma délelőtt Mr. Royali Tyler, a népszö­vetségi főmegbizott mellé delegált pénz­ügyi szakértő, a népszövetség pénzügyi bi­zottságának tagja felkereste Prónay György közélelmezési államtitkárt, akinek Tabakovics Dusán, a Devizaközpont ügy­vezető igazgatója mutatta be. A kölcsönös bemutatkozások formaságai után beható tanácskozásokat folytattak a szanálással összefüggő aktuális pénzügyi kérdésekről.

Next