8 Órai Ujság, 1924. május (10. évfolyam, 84-105. szám)
1924-05-08 / 86. szám
v yl ‘ /‚§‚■ ‚?\ ^ \ ^ 7 * ^ 1924 'MÁJ. ®L ? Budapest, 1924 május 8. Csütörtöke, H1. évfolyam, 86. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK. Egy hónapra 45.COS korona, negyedévre 120.030 korona Egy szám ára kedd kivételével 2003 K, kedden 3000 K Külföldre az előfizetés hétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2000 osztr. korona SZERKESZTŐSÉG: VIIL, RÖKK SZILÁRD UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL KIADÓHIVATAL VIIL KER., JÓZSEF-KÓRÚT 5. SZÁM Telefon: József 43, J. 53, J. 63, József 23—84. A parlentarizmus agóniája. írta Mikszáth Kálmán. Amióta a monarchia összeomlása után, az utódállammá zsugorodott Magyarország önálló létét éli, most terelődött először Európa figyelme reánk és parlamentünkre, ahol a talpraállítást célzó javaslatokat kellett letárgyalni. Ez volt az első adott alkalom, hogy ez a szerencsétlenné nyomorított ország a világ színe előtt hitet tehessen ellenségei által mindannyiszor kétségbevont politikai fölénye, nemzeti életképessége, komoly és törhetetlen élniakarása mellett. Hosszú és keserves munka volt az, amíg a magyar tűrniakarás lassan átfúrta magát az ellenszenv, a felületesség, a közöny hármas ércfalán, hogy a világ színe elé kivihesse ellenségei elhazudta maga igzát. Bethlen István elvitazhatatlan érdeme, hogy árva Magyarország talpraállításának problémáját fölemelni tudta odáig, amíg az európai problémába belekapcsolódhatott. Ami azonban legutóbb a magyar parlamentben történt, az semmiképen sem méltó egy nemzethez, mely balsorsában válszathoz ért. Láthattuk ott — és láthatták ott, annak a demagógiának a fölburjánzását, amely az országot arra a lejtőre vitte, ahonnan most kiragadni egy lelkiismeretes államférfi egyetlen törekvése lehet. Láthattuk ott teljes világában az obstrukciót, a vitarendező, a botrányhajhászó, a kátmérgező, a rágalmakat szóró bizottságokkal, a kellemetlenkedő, az olcsón népszerűsködő, léhán hazafiaskodó különítményekkel, láthattuk ott a szolitér bajkeverőket, a hivatásos fölforgatókat, a bőrükbe nem férőket, a fűszálak fölött fontoskodókat, a lelkiismeret vásári kikiáltóit, a pappendekii felelősség akrobatáit és egy agonizáló parlament és egy agonizáló közélet mindazon torzszülötteit, akikről nehéz megállapítani, hogy veszedelmességük a kártékonyságukban avagy visszataszítóságukban zajlik-e. Láthattuk ott a lelkiismeret fékéről elszabadult kisebbségi önkény szemérmetlen túlkapásait, tobzódva az erkölcstelen helyzetekben, amelyet azok egyesülése teremtett, akiket a féktelen becsvágy fűt, azokkal, akiket a rombolás vágya bevit. A nemzeti önérzetet idézte az egyik ellenzéki szónok, azt is láthattuk ott, megtaposva, keresztrefeszítve, nem a javaslatokban, de abban a módban, ahogy a nemzet képviseletének egy része gúnyt űzött abból, amink a nemzeti szerencsétlenségből még megmaradt: a hazafias lelkiismeretünkből. Valójában ezzel a laza lelkiismeretiek ezekkel a ferde nézetekkel, ezzel a beteges erkölccsel, ezzel az egész társasággal hiába néz farkasszemet elszántan Bethlen István pártja, ezekkel ezt az országot sohasem lehet talpraállítani. A gazdasági bajok és erkölcsi bajok együtt jártak és együtt járnak. Egyiket a másik nélkül orvosolni sem lehet. Amíg a közélet a beteg ambíciók. A hivatás nélküli kapaszkodók lajtorjája lehet, addig, amilyen mértékben kapaszkodnak azon fölfelé a súlytalanok, olyan mértékben ereszkedik lefelé, a másik oldalon, az ország jóléte. Amíg a politika kapui nyitva állnak a kalandorok, szerencsevadászok, az elvkufárok számára, addig a komoly megfontolás, a becsületes lelkiismeret oda a lábát büntetlenül be nem teheti. Amíg a parlamenti tanácskozás szabályai nem a jobbak, de a legrosszabbak arculatának bélyegét emeli ki az egész testület uralkodó jellegévé, addig az a parlament nem lehet a nemzeti életműködés igazi központjává, mert az ilyen parlament nem irányíthat, csak agonizálhat. A szanálási akció megindultával gazdasági életünk alappillére a most alakuló Magyar Nemzeti Bank lesz és természetes, hogy ennek zavartalan működését minden irányban biztosítanunk kell, ha azt akarjuk, hogy a kitűzött nagy célt, az ország teljes gazdasági talpraállítását elérhessük. A jegybanknak szigorúan az alapszabályaiban meghatározott elvek szerint, minden befolyástól menten kell működnie és függetlenségének megóvása elsőrendű államérdekké válik. Ezt a függetlenséget biztosítják a törvényes rendelkezések és ezek szerint érdekes szerepe lesz itt a közigazgatási bíróságnak. Erről a szerepről és a közigazgatási bíróságnak a Magyar Nemzeti Bank felállításával kapcsolatos hatásköréről kérdést intéztünk Wlassits Gyula dr. báróhoz, a közigazgatási bíróság elnökéhez, aki munkatársunknak a következőket mondotta: • A Magyar Nemzeti Bank felállításával kapcsolatban a közigazgatási bíróság hatásköre is bővülni fog. A bank alapszabályainak 50-ik cikke kimondja ugyanis, hogy az állam, a törvényhatóságok, a városok és a községek a bank eszközeit egyáltalában, tehát sem közvetlen, sem közvetlenül nem vehetik igénybe saját céljaikra anélkül, hogy a felvett bankjegyek ellenértékét arányban vagy devizában egyidejűleg nem szolgáltatnák be. Egy új törvényes értékarány megállapításáig a bankjegyeknek arany vagy devizák (külföldi értékekről szóló váltók, csekkek vagy utalványok és másnemű külföldi fizetési eszközök) ellenében való igénybevétele esetén a bankkal mindenkor megállapodás létesítendő, amikor a szolgáltatandó ellenérték a devizaárfolyamokhoz igazodik. Ugyancsak ez az 50-ik cikk kimondja azt is, hogy az állam kötelezi magát, hogy a bankszabadalom tartama alatt állami papírpénzt nem fog kiadni és általában nem fog olyan intézkedéseket tenni, amelyek a bankot az őt terhelő kötelezettségek Egy bizonyos oldalról előszeretettel hivatkoznak arra, hogy a mi parlamentárizmusunk álparlamentárizmus. És ez igaz is. Minden agonizáló parlamentárizmus csak álparlamentárizmus lehet. Olyan parlamentarizmus, amely elszakadt az eleven nemzet lüktető erejétől. De nem szabad elfelejteni azt, hogy az álparlamentarizmust azok teremtik meg, akik a parlamentarizmus formáit egyéni érdekeik, öncéljaik, előmozdítására használják ki és sohasem azok, akik az ország érdekében, a többségi akarat kifejezésre juttatása végett hadat viselnek a parlament formáiba kapaszkodó akarnokok és pusztító rovarok ellen, teljesítésében megakadályozhatnák. Az állam részéről vállalt kötelezettségek megsértése miatt úgy az egész főtanács, mint annak minden egyes tagja panasszal élhet a magyar királyi közigazgatási bíróság előtt. A magyar királyi közigazgatási bíróság az ilyen panaszok fölött szakértők meghallgatása után határoz. A panaszos még azt is kérheti, hogy a megtámadott intézkedés a panasz fölött való határozat meghozatala előtt ne hajtassák végre, vagy pedig, hogy a már megkezdett végrehajtás ne folytattassék. Ilyen kérelem előtt a magyar királyi közigazgatási bíróság elnökének 24 órán belül kell határoznia. A panasszal való élés iránti határozat ellen a kormánybiztos óvást nem emelhet. A panasszal való élésnek e fajtája tehát egy neme lesz az úgynevezett garanciális panaszoknak, amely garanciális panaszokat már eddigi törvényeink is ismerték, amennyiben a törvényhatóságok is panaszszal fordulhatnak a közigazgatási bíróság, hoz a kormány, valamint a kormány közegeinek stb. minden olyan intézkedése, vagy rendelete ellen, amely intézkedés vagy rendelet a törvényt sérti, vagy azzal ellentétben áll. Ezeknek a garanciális panaszoknak a hatása az, hogy a közigazgatási bíróság a kormány intézkedéseit, sőt egész rendeletét hatályon kívül helyezheti. Ez a jog különbözik a rendes bíróságoknak attól a hatáskörétől, hogy konkrét esetekben kimondhatják egyes kormányrendeletekről, hogy ezek■ törvényhőz ütköznek. A rendes bíróság csak annyit mondhat ki, hogy nem alkalmazza a törvényt a konkrét esetben, de magát a rendeletnek fenállását érintetlenül kell hagynia. A közigazgatási bíróság hatáskörét illetőleg, azonban tulajdonképpen ezek a rendelkezések maguktól értetődők. A bank alapszabályai most a bank jogainak védelmére a kormány ellenében adják meg ezt hatáskört, amelyre a bank függetlenségének megóvása érdekében szükség van. Ezt a jogkört Ausztriában az alkotmánybíróság gyakorolja. Miután azonban ilyen külön alkotmánybíróságot magyar törvényeink nem ismernek, igen természetes volt, hogy ezt a hatáskört a közigazgatási bíróságra ruházták át. itz új jegybank pchs panaszai Mell amm infet tag intern. UHassics Gyula dr kérd, a közigazgatási biróság Elnöke nyilatkozik a közigazgatási bíróság uj hatásköréről a jegybank-törvénnyel kapcsolatban. — Saját tudósítónktól. — A kölcsön hamarosan elhelyezést fog találni a londoni piacon. A népszövetségi főmegbizott ma az amerikai követségnél tett látogatást. — Saját tudási tónktól. — Mr. Dr. Smith népszövetségi főmegbizott ma délelőtt 9 órakor megjelent hivatalában és tanácskozásra vonult vissza munkatársaival Mr. Tyler, M. Charron és Mr. Lipman pénzügyi szakértőkkel, a népszövetség pénzügyi bizottságának tagjaival. Értesülésünk szerint ezeken a tanácskozásokon a népszövetségi főmegbízott ma is munkaprogrammjának a megállapítását beszélte meg. Mr. Smith ma a déli órákban látogatást tett az Egyesült Államok követségénél, ahova elkísérte Királydi Lukács György, a népszövetségi főmegbízott mellé beosztott miniszteri titkár. A népszövetségi főmegbízott szűkebb környezetétől nyert információnk szerint a külföldi kölcsön elhelyezése a legközelebbi napokra, sőt talán már jövő hétre várható. Informátorunk szerint Sir Henry Strakosch, a népszövetségi delegáció volt elnöke jelenleg Londonban, bár nem hivatalos minőségben, mindent elkövet, hogy a magyar kölcsönnek a londoni pénzpiacon kedvező elhelyezését lehetővé tegye. Sir Henry Strakosch állandó összeköttetésben áll a magyar kormánnyal és az ő jelentésétől függ, hogy a magyar kormány kölcsönügyével mely időpontban fordul a londoni pénzpiachoz. Mr. Smith munkatársai közül már Budapesten tartózkodik Mr. Tyler, M. Charron és Mr. Lipman. Még csak az olasz pénzügyi szakértőnek kell megérkeznie és akkor a népszövetségi főmegbizott vezérkara teljes számban együtt lesz-Ma délelőtt Mr. Royali Tyler, a népszövetségi főmegbizott mellé delegált pénzügyi szakértő, a népszövetség pénzügyi bizottságának tagja felkereste Prónay György közélelmezési államtitkárt, akinek Tabakovics Dusán, a Devizaközpont ügyvezető igazgatója mutatta be. A kölcsönös bemutatkozások formaságai után beható tanácskozásokat folytattak a szanálással összefüggő aktuális pénzügyi kérdésekről.