8 Órai Ujság, 1924. június (10. évfolyam, 106-128. szám)

1924-06-08 / 112. szám

10 Megnehezült a kutyák élete is. Mit kell tudnia egy intelligens kutyának? — Ma versenyeztek a rendőrkutyák. — Holnap nyílik meg a Tattersallban az Országos Ebkiállítás. — Saját tudósítónktól. — Igazuk van azoknak a halandóknak, akik. Valahányszor életük keserveit panaszolják embertársaiknak, röviden „kutyának való életnek" jellemzik a magukét. Hogy a kutyák élete csakugyan nehéz és hogy az nem csupán az ugatásban és a farkcsóválásban merül ki, arról mindenki meg fog győződni, aki résztvesz a holnap, pirospünkösd napján megnyíló Országos Ebkiállításon. A Tattersall, ahol holnap a kutyatársadalom különböző fajtái nemcsak szépségüket, vagy mint a szigorú bírálók mondják: „kellemüket", hanem tudásukat, különböző képességeiket is bemutatják, már ma is hangos a farkaskutyák csaholásától, a daxlik, a pulik, a foxterrierek és egyéb kutyafajták vonításaitól. Pedig ma még nincsenek együtt teljes számban a kutyavilág örémjének reprezentánsai, akiknek nagyobb részét csak holnap reggel, a megnyitás előtt hozzák, és büszke tulajdonosaik, így holnap érkezik meg a magyar királyi rendőrkutya-idomítótelep .40 kutyája és a gödöllői csendőrkutyatelep 12 német farkaskutyája, amelyeknek — ha szabad ezzel a sántító hasonlattal élnünk, — oroszlánrészük lesz a holnapi kutyakiállítás és rendőrkutyaverseny sikerében. A rendőrkutyaverseny bevezetője tulajdonképpen már ma zajlott le a Tattersall gyepén, ahol bemutatták a nyilvánosság előtt még nem szereplő rendőrkutyákat, amelyeknek komoly vizsgát kellett tenniük a bíráló bizottság előtt képességeikről. Az ugrás, a tárgyőrzés, a támadás, a szaglás, az apportírozás, a fogolyőrzés szakmáiból tették le a vizsgát a bemutatott kutyák, amelyeknek egyikén sem észleltük azt a lámpalázt, amely kétlábú tollatlan kollégáikon olyan sokszor erőt vesz, amikor először lépnek a világot jelentő deszkákra. Ebben az esetben a gyep helyettesítette ezeket a deszkákat, amelyen különböző akadályok, furcsa kis torlaszok, kerítések voltak fölállítva. Itt folyt le a verseny, amelynek eredményét csak később fogja megállapítani a zsűri, amelynek tagjai Grafi Frigyes főállatorvos, Fehér József rendőrfőfelügyelő és Radvártyi István kereskedő, mindannyian elsőrangú kutyaszakértők. Már ma is feltűnt a versenyen egy Karl Nándor nevű németországi, lauenburgi kutyatulajdonos idomított rendőrkutyája, amelynek telivérségét már előkelő hangzású neve is elárulja. Asso von Wetzel-Jieim-nak hívják és hir szerint kitűnő formát árult el a mai versenyen. Szenzációja lesz az ebkiállításnak a pesterzsébeti polgármester Jass nevű német farkaskutyája és az a két airdale-terriere fajtájú angol rendőrkutya, amelyek egyikének Hoffmann Mici urhölgy, a másiknak Ilosvay Zoltán miniszteri titkár a tulajdonosa. Ezek lesznek — mint nekünk mondották — a jövő rendőrkutyái. — Azonkívül természetesen a kutyafajok egész sora képviselve lesz holnap, a dobermannok, airdale-terrierek, a boxerek, schnautzerek, pulik, pumik, mopszlik, dakszlik stb. szám szerint közel 250-en, amelyek bizonyára mindent el fognak követni, hogy az értékes díjak valamelyikéhez hozzájussanak. Sajnos, nem volt alkalmuk beszélgetést folytatni egyikükkel sem arról, hogy a sok díj közül melyikre tartanak igényt, mert a már megjelent versenyzőknek legnagyobb része zárt helyiségben tartózkodott. A dijak igen értékesek és a legkisebb dij értéke is 300 ezer korona. Dijakat tűztek ki többek között: Rakovszky Iván belügyminiszter, aki a rendőrkutyaverseny győztesének ajánlott föl tiszteletdíjat, azután gróf Csáky Károly honvédelmi miniszter, gróf Károlyi József, gróf Eszterházy Miklós, gróf Eszterházy Ferenc, Rakovszky István kormányfőtanácsos stb. összesen 35 tiszteletdíj van, amelyek fölött nem lesz nehéz összemarakodniok a győzteseknek. Holnap tartják az ebkiállításon az első vizslaidomitási versenyt és hétfőn délután fog lefolyni a szokásos műketorékverseny, amelyekre foxterrierek és tacskók „neveztek“ és borzra,meg rókára fognak vadászni. •..! Millerand meghívására az algíri főkormányzó ia Párisba érkezett. \ Páris, június 7. Steeg algíri főkormányzó ma reggel Parisba érkezett és Millerand meghívására ma délelőtt kihallgatáson kiégik meg nála. a IV’ás'SzHáp 1951 június 8. Interpellációban teszik szóvá a Házban a közönségnek a vasutakon való molesztálását. Östör József egyforma elbánást követel a belföldi ás külföldi utasok számára. — Mleg kell javítani a soproni gyorsvonati összeköttetést. — Saját tudósítónktól. — Östör József nemzetgyűlési képviselő a Ház interpellációs könyvébe a tegnapi napon két interpellációt jegyzett be, amely tárgyánál fogva közelről érinti a nagyközönség érdekeit. Mindkét interpelláció a magyar közlekedési viszonyokra vonatkozik és egyrészt egy régi anomáliát tesz szóvá, amely a budapest—bécsi gyorsvonati közlekedés nívóját veszélyezteti, másrészt Sopron városának és egész Nyugat- Magyarországnak a fővárossal való nehézkes összeköttetését tárja fel. A két interpelláció anyaga nem ismeretlen a Lorai Újság olvasóközönsége előtt, mert már régebben és több ízben teret adtunk azoknak a panaszoknak, amelyek a bécsi gyorsvonat belföldi közönségének molesztálása körül felmerültek és ugyancsak rámutattunk azokra a nagy érdekekre is, amelyeket Sopronnak és környékének Budapesttel való közvetlen kapcsolata szolgál. A Budapest bécsi gyorsvonaton az Utasok ellenőrzése végett a MÁV, a pénzügyi közigazgatás kívánságára szigorú ellenőrzési rendszabályokat léptetett életbe. Ezek legelsője az, hogy a bécsi gyorsvonaton a belföldi közönséget, tehát a magyar közönséget, amely a mai nehéz viszonyok között és a rendkívül megdrágult vasúti tarifa mellett kétségkívül csak legfontosabb ügyeinek rendezése végett száll vonatra, a belföldi közönség számára külön kijelölt kocsikban helyezik el. A közönségnek ez a része e kocsikat nem is hagyhatja el és a több órás utazás alatt még az sincs számára lehetővé téve, hogy az étkezőkocsit felkereshesse. A hivatalos álláspont szerint erre a toloncszerű utazásra azért van szükség, hogy ily módon a csempészetet megakadályozzák és a pénzügyi közegek az utasok ellenőrzését könnyebben végezhessék. A csempészet megakadályozására kétségtelenül mindent meg kell tenni, hogy ily módon az államot minden károsodástól megóvják. Az ellenőrzésnek mai formája azonban lehetetlen helyzetbe hozza az utazó publikum egészét, mert a csempészet gyanúja miatt úgyszólván vesztegzár alatt tartják a belföldön utazó összes magyar utasokat. De nemcsak magára az utazásra vonatkozik ez a szigorú felügyelet, hanem a bécsi gyorsvonat Budapestre való megérkezésénél a kiszállásra is. Itt ugyanis az történik, hogy a belföldi gyorsvonati kocsikból az utasokat mindaddig nem engedik kiszállni, amíg a többi kocsikból az utasok nem távoztak és amíg a belföldi kocsikban az ellenőrzés és a felülvizsgálat meg nem történt. Az eljárás természetesen meglehetős időt vesz igénybe, nem kell külön indokolni tehát, minő kellemetlenséget jelent a jóhiszemű utazóközönség számára a szabad mozgás ilyen akadályozása. Az ismételt panaszok folytán Östör József nemzetgyűlési képviselő bejegyzett interpellációjában azt kéri a kereskedelemügyi minisztertől, hogy a budapesti bécsi gyorsvonaton a belföldi utasokat részesítsék a külföldi utasokkal egyenlő elbánásban. A budapest-soproni gyorsvonati összeköttetés megjavítása szintén régi elintézetlen kérdése a belföldi közlekedésnek. Budapest és Sopron között két évtizeden át kifogástalan, közvetlen gyorsvonati összeköttetés állott fenn, amely Sopronnak és környékének Bécs felé való gazdasági gravitálását sikeresen ellensúlyozta. Most, hogy meghúzták az osztrák vámvonalat és Nyugat-Magyarország kereskedelmi élete s minden egyéb gazdasági vonatkozása még erősebben Budapestre helyeződik, a megfelelő vonatösszeköttetés természetesen annál inkább nagy fontossággal bír. Már most ahelyett, hogy ez az összeköttetés megjavult volna, az egyik gyorsvonati járatot megszüntették. A megszüntetés folytán a nyugat-magyarországi érdekeltségek erőteljes akciót indítottak meg illetékes iielven és a mozgalmat azzal indokolták, hogy a jelenlegi körülmények között a soproni üzletemberek számára a Budapestre utazást rendkívüli mértékben megnehezítették. Az akció nem járt eredménnyel, sőt a helyzet még annyiban is rosszabbodott, hogy most a meglévő járatot is korábban indítják és ezzel szinte lehetetlenné teszik, hogy az üzletemberek munkájukat elvégezhessék. A bejegyzett interpelláció arra irányul, hogy a kereskedelmi kormány ezen az állásponton valamilyen módon segítsen. A pápa tróntermében. Magyarok Rómában. — Kihallgatás a szentatyánál. — Gáspári bibornok figyelmeztetése a nők számára. — XI. Pius pápa előtt. — Saját tudósítónktól. — A dolgok belső összefüggésére figyelő szem bizonyos örömmel, követendő példa gyanánt ismeri föl, hogy a római Egyház és az olasz Állam közt a háború előtt megvolt feszültséget is le tudta Mussolini szerelni. Az olasz kormányelnök még mint fasciszta dúca kijelentette volt, hogy a kath. Egyháznak (itt csak egyetlen kereszténység van), nemcsak nem ellensége, hanem ő maga is vallásos ember. Mésfél év előtt a híres marcha su Roma után az olasz városi és falusi iskolákba pedig visszahelyeztette az onnan előbb eltávolítottfeszületet és a kath. iskolák bizonyitványait államilag is elfogadtatta. Kormánya máskülönben is sok mindenben kezére járt XI. Piusnak, aki viszont a maga részéről a salernói hegyomlások áldozatainak 500 ezer lírát ajándékozott, a Szentszék mű viszonyaihoz mérve elég nagy összeget. Ez a barátságos viszony az egész olasz politikára igen kedvezőleg hatott vissza és sokban hozzájárult az olasz nemzeti egység megerősítéséhez, valamint a kommunista üzelmek elnyomásához. A Vatikán régi, konzervatív jogfentartásai ugyan nem változtak meg most sem (legalább eddig nem), de a Szentszék ismeretes és okos mértéktartásai mellett a lappangó közjogi ellentétek már a háború előtt is inkább előmozdították, mint gyengítették azolasz nemzeti aspirációkat s Róma és Itália szembetűnő haladását. Annál inkább így van ez most, amikor egyes lapok már egyenesen a Quirinál és Vatikán nyílt kibékülését várják, ami különben nem valószínű, de igazán véve nincs is rá szükség, mivel valóság szerint már ügy is elkövetkezett. Reánk magyarokra nézve talán az a legörvendetesebb, hogy sok felől szorongatott nemzeti politikánknak ez a békés állapot szintén kedvez egy kicsit. Szerencsénk az is, hogy jelenleg néhány kitűnő papunk van Rómában, amilyen például Bangha páter, első debrendi tanár. Páter Pazsitny szentszéki gyóntató, kánonjogi tudósunk. Akik mellett gróf Somssich József vatikáni meghatalmazott miniszterünkről és rendkívüli követünkről szintén megelégedéssel kell följegyezni, hogy a Szentszéknél igazán megtisztelő és messzeterjedő kedveltségnek örvend. A még mindig tartó nagy idegenjárás mellett XI. Pius pápa sűrűbben tart kihallgatást, mint elődei. Ezek a kihallgatások, ha testületek jelennek meg, olykor intim jellegűek és a pápa fenkelt jóindulatáról tanúskodnak a háború miatt sokat szenvedett nemzetek iránt. Ilyen volt kivált a magyar iskolák és tanáraik húsvét másodnapi kihallgatása, ami a Rómában időző magyarok hangulatát szinte föllelkesítette. És ilyen volt a Magyar Katolikus Szövetség zarándokútja is, amelyet maga Csernoch János hercegprímás vezetett. Egyébiránt általános kihallgatás is kétszer van helenkint. A jelenlegi pápa szívesen maga elé ereszti minden nemzetiségű hívét a zöldköves halászgyűrü csókjára. A pápai kézcsók ugyanis a halászgyűrü kövének megcsókolásából, vagy legalább a csók „markírozásából" áll, tehát oktalan állítás az, hogy bárkire megalázó lehetne. A kihallgatásra a követség vagy egyházi személy útján könnyű meghívót kapni. Déli egy órakor legutóbb mintegy 200 idegen gyűlt össze a Vatikán bronzkapujánál, ott, ahol a sárga-kék-vörös csikós ruhájú svájci alabárdosok a bejárást őrzik. A meghívón ugyan frakk és fehér nyakkendő, a nőkre pedig fátyol és a nyak befedése volt parancsba írva, azonban az idegenből jötteknek az egyszerű fekete ruhát, sőt még a szürkét is elnézik. A gyermekeket pedig szívesen látják. Itt meg kell jegyezni, hogy Rómában s általában Olaszországban a nők a fönt és lent, mélyen és magasan dekollerált öltözködésnek távolról sem engedtek olyan nagy tért, mint Budapesten. Itt idegen nőt könnyű fölismerni ezekről a pária szertelenségekről, amelyek itt annyira illetlenség-számba mennek, hogy Gaspari bíbornok Szt. Péter templomának bejárásánál, majd a többi templom kapujában is külön ediktummal a következőre figyelmezteti a nőket: A nő befödve (coperta) és nyakán is betakarva lépjen be Isten házába, mivel az öltözködésben való szerénytelenséget mindenhol meg kell róni, de a templom szentségét is megsérti, kizár az Oltári szentség asztalától, a hívőket megbotránkoztatja és Istennek félelmes büntetését vonja magára. Hosszú idő óta először láttam ezen a kihallgatáson decensül öltözött női társaságot. És mondhatom, hogy tetszetősebbek voltak, mint ahogyan az utcán szaladoznak. A társaság a nagy Scala Pia lépcsőfokain zajongva rohant föl a második emeletre, a nagy, freskókkal borított pápai trónterembe. E fölött a III. emeleten van a Szentatya lakása. Mindenféle fölösleges rendcsinálás, az asszonyi fátylak fölillesztése és a nyakak betakarása után a társaságot a bíborszinű selyemmel befödött intimebb trónterembe vezették. Ez a 40 lépés hosszú és 15 lépés széles terem egészen be van borítva nagyvirágos szőnyeggel. Falain csak három óriási kép ékeskedik: Krisztus születése. Krisztus betegeket gyógyít, Krisztus Lázárt föltámasztja. A terem egyik végében egy hatalmas, angyaltartotta feszület. Másik végében háromlépcsős emelvényen a pápa aranyos trónszéke, támaszkodóján egy kis gobelin-kép: Krisztus átadja a menyország kulcsait Szent Péternek. A zarándokokat két hosszas négyszögben állították föl. Némi várakozás után lakálykísérettel, fehér ruhában bevonult XI. Pius. Fehér cappája alól fekete haja erősen kilátszik. Javakorbeli, eleven, testes, emberileg is rokonszenves alak. Előtte egy főnemesi polgári titkár, ezután viola szinbe öltözött nyúlánk titkára és papi kamarása halad. A pápa után a nemesi testőrségnek vértes ruhába öltözött ezredese megy két testőrrel. Az egész tömeg letérdel és a pápa a sorok közt lassan elhalad. Mindenki előtt kinyújtja gyűrűs kezét és a gyűrű nagy smaragd kövét csókra tartja. Egy sor szerzetes és vagy tíz hófehérbe öltözött Mária-leány is van a zarándokok közt. Ezek előtt kissé megáll és szeretettel nézi őket egy kis ideig. Mindez szó nélkül történik, de mégis fölemelő, ünnepies hatása van. Ha a pipa térédelő kis fiúcskához vagy leánykához ér, mélyen lehajlik hozzájuk és fejüket többször szeretettel megsimogatja, ami láthatóan mély benyomást gyakorol a jelenlévőkre Ezután a pápa trónszéke előtt rövid fohász végén megáldotta a jelenlévőket és kíséretével lassan távozott. Kanady Géza A Seypel kancellár állapotában mellhártyairritációk mutatkoznak. Bécs, június 7. A szövetségi kancellár állapotáról reggel fél 9 órakor a következő orvosi jelentést adták ki: Hőmérséklet 37,4, érverés 92, lélegzés 32. A mellhártya érzékeny ingeri tümnetei kis fájdalmat okoznak. Az anyagcserezavarok jelentékenyen javultk. A szövetségi kancellár által kifejezetten óhajtott és a betegszobában megtartandó rövid minisztertanács ellen az orvosoknak nem volt kifogása. Aláírva : Bauer, Eiselsberg, Orther, Schnitzler, Singer, Steiger, M. Sternberg. 1 . A fejfájást, fáradságot és derékfájást, a megerőltető járás kísérő jelenségeit elkerülhetjük, ha Bersongummisarkot és Bernon-gummiféltalpat viselünk, mert ez esetben a hátgerinc és az idegrendszer nincsen járás közben rázkódtatásnak kitéve. Ügyeljen tehát másr az új cipő vásárlásánál arra, hogy Berson-gummisarok és Bernon-gummiféltalp legyen rajta.