8 Órai Ujság, 1924. július (10. évfolyam, 129-155. szám)

1924-07-01 / 129. szám

4 Egyhónapi fogházra iiették Húsa Olivért vesztepefás miért. J Wi­ener Ignác érdekében félmillió koronát­­ ajánlott fel Both Péter táblabirónak. —» Saját tudósítónktól. — Mint emlékezetes Wiener Ignác, a Rákó­­czi-uti ,,Világáruház‘, tulajdonosa ellen egy évvel ezelőtt árdrágitási visszaélés büntette címén eljárás volt folyamatban. A főt­ír­­gyalást a budapesti büntetőtörvényszék, mint uzsorabiróság, Both Péter dr. tábla­­bíró elnöklete alatt 1923 április 27-ikére tűzte ki. A főtárgyalást megelőzően két nappal Kása­ Olivér nyugalmazott határ­­rendőrfelügyelő megjelent Both Péter dr. táblabiró lakásán és ötszázezer koronát ígért neki jutalmul, hogy ha Wiener Igná­cot nem börtönbüntetéssel sújtja árdrágí­tási ügyéből kifolyólag, hanem pénzbünte­tésre ítéli el. Both Péter dr. azonnal jelentést tett felettes hatóságának és a rendőrségnek ezen vesztegetési kísérletről és az eljárás során a királyi ügyészség megvesztegetés vétsége címén vádat is emelt Kása Olivér rendőr­­felügyelő ellen. De vádat emelt a királyi ügyészség Wiener Ignác kereskedő ellen is, mivel olyan adatok birtokába jutott, hogy Wiener Ignác k­rte fel Kását, hogy érde­kében a tanácselnöknél eljárjon s ezért Wiener Kásának egy öltönyt helyezett ju­talomképpen kilátásba.­­A­ budapesti büntetőtörvényszéken Vásár­helyi Béla dr. táblabiró ta­nácsa ma tár­gyalta ez az ügyet. A tárgyaláson Kása ki­jelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Elmondotta, hogy múlt év április 23-án­­Wiener Ignáccal találkozott az utcán, aki elmondotta neki, hogy nagy bajban van, mert mialatt ő Németországban járt, a sze­mélyzete gikszert követett el és ezért őt most árdrágításért felelősségre fogják vonni. Wiener meg is mutatta az ez ügy­ben kikézbesített idézést és amkor Kósa ezt látta, és olvasta rajta Both Péter nevét, önkénytelenül felkiáltott, hogy ezt az urat ő még a háború idejéből ismeri, mert együtt szolgáltak Lugoson. A vádlott elmo­ndotta, hogy ő felaján­lotta Wiener Ignácnak, hogy beszélni fog Both Péter dr.-ral, hogy ha nincsen külö­nösebb bűncselekményről szó. Ketten még aznap fel akarták keresni Both Pétert la­kásán, aki azonban nem volt otthon, mire Kása azt mondotta a tanácselnök feleségé­nek, hogy két nap múlva újra el fog jönni. ■ Április 25-én aztán újból felment a táblabíróhoz, aki­ppen azzal volt elfog­lalva, hogy levélbélyegeket áztatott, ő szóbahozta rövid beszélgetés után Wiener Ignác esetét és elmondta, hogy Wiener Németországban járt és egy üzletvezető inkorrektsége folytán került most abba a helyzetbe, hogy az ügyészség árdrágítási .Visszaélés címén vádat emelt ellene. — Én — folytatta tovább vallomását — a­ vádlott üzletvezetőjének érdekében kí­méletet kértem dr. Both Péter táblabírótól , és különösen arra kértem, hogy ne plaka­­tíroztassák ki ,az ítéletet, hanem sújtsák őt akár egy félmillió korona pénzbüntetés­sel is. A táblabíró azonban erre megmutatta­­­ó nekem­ az aktákat és kijelentette, hogy­­ Wiener megérett már az akasztófára, mert­­ kétmillió korona adócsalásért volt bünt­­­tetve. Nem érdemli meg tehát a kíméletet.­­ "Amikor én ezt hallottam, mindjárt kijelen­tettem, hogy akkor nem­­szótok van szól sem és tekintse el nem hangzottaknak az általam mondottakat Ismételten ki kell azonban jelentenem, hogy én sem pénzt nem ígértem a táblabiró urnak Wiener Ig­nác fölmentése ellen, sem Wiener Ignác nem adott nekem megbízást, hogy a tábla­­b­író urnak ilyen ajánlatot tegyek. A­ bíróság ezután a másik vádlottat, Wiener Ignácot hallgatta ki, aki je­lenleg az ismeretes árdrágítási ügyből kifolyólag másfélévi börtönbüntetését tölti és akit a mai tárgyalásra egy fog­ír házőr vezetett elő.­­Wiener kibo­ugatása alkalmával tagadta, hogy ő Kosát megbízta volna azzal, hogy ő idr. Both Péter táblabírót megvesztegesse és tagadta azt is, hogy Kosának egy öltözet ruhát igért volna, ha Both Péternél sikerül kijárnia, hogy őt fölmentsék, vagy legfel­jebb pénzbüntetésre ítéljék. Ezután dr. Both Peternét hallgatta ki a bíróság tanúképen, aki elmondta, hogy amikor Kása eltávozott a férjétől, a férje utólag haragosan kifakadt, hogy Kása erre félmillió koronát ígért neki, ha Wienert nem ítéli el. A tanút megesketik vallo­mására. A következő tanú dr. Both Péter táblabíró, aki elmondta, hogy amikor Kósa megláto­gatta őt és ő épen bélyeg áztatással volt elfoglalva, Kósa azt gondolhatta, hogy ő bélyegek eladásával is foglalkozik mert valószínűleg erre célzott, amikor kijelen­tette, hogy nem kell majd evvel foglal- Qite Au Ls Mj koznia, mert egy félmillió koronát kaphat, ha Wiener Ignácot felmenti, vagy pedig csak pénzbüntetésre ítéli. Kósa ugyanekkor kijelentette előtte azt is, hogy Wiener Ignác üzletvezetőjét ellenben lehet majd börtönbüntetéssel is sújtani. Kósa nem mondta ezt kifejezetten, hogy Wiener meg­bízásából teszi ezt az ajánlatot. Ő természetesen tiltakozott ezen "ajánlat ellen és rögtön jelentést tett felettes ható­ságának és r­e­n­d­őrségnek " az ügy­ről. A táblabíró a bíróság megeskette vallomására. A bizonyítási eljárás befejezése és perbeszédek elhangzása után a bíróság bűnösnek mondotta ki Kósa Olivért megvesztegetés vétségében és ezért egyhónapi fogház és háromszáz­ezer korona pénzbüntetésre ítélte. Wiener Ignácot azonban az ellene emelt vád és következményei alól felmentette. Dr. Dolowchiák Mihály ügyészségi al­­elnök Wiener felmentése miatt felebbezést jelentett be, úgyszintén megfeledítette Kósa Olivér elítélését is. Chorin Ferenc a szanálásról, a vámtarifáról, a kereskedelmi szerződésekről és Európa gazdasági válságáról. a GyOSz közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — A Magyar Gyáriparosok Országos Szövet­sége vasárnap délelőtt tartotta évi rendes közgyűlését Chorin Ferenc dr. elnöklésével. Chorin Ferenc elnöki megnyitójában a közgazdasági konszolidáció két nagy ered­ményéről számolt be: az egyik a pénzügyi helyzet rendezése, a másik az új autonóm vámtarifa elfogadása. Utalt arra, hogy csak most mondhatjuk igazán, hogy megvan az önálló vámterület én vámpolitikánk tekin­tetében nem kell többé más államok függ­vényének lennünk. A vámtarifa azt jelenti, hogy az ország élni akar s még szenvedései ellenére is megvan ben­ne a cselekvés, a talpraállás, a tett vágya. A vámtarifa megalkotása körül kiemeli a kormány és a nemzetgyűlés érdemét, ame­lyek a termelés jelentőségét teljes mérték­ben felismerték. Az előkészítés során a szövetség alelnöke és egész tisztikara nem lankadó buzgalommal állt sorompóba az ország érdekei mellett. A vámtarifával nem az iparnak, hanem magának az országnak érdekei forognak kockán. Foglalkozott ezután a kereske­delmi szer­­ződések kérdésével. Az ország most e szer­ződéseket saját érdekei szerint kötheti meg s fontos, hogy ezekkel­­ a különbözői ál­­lanyokkal barátsággá , gazdaságé , viszony, épüljön fel, de természetesen a teljes vi­szonosság alapján. Szívesen látja a beho­zatali tilalmak elejtését is, ha a többi ál­lamok ugyanezt teszik. Foglalkozott az egész Európában jelent­kező gazdasági válsággal, melynek hatásai nálunk is látszanak. Éppen ezért nem sza­bad lankadni s minden erőnk felhasználásával dol­goznunk kell az ipari versenyképesség emelésén. A magyar ipar jelentőségét ma már min­denki látja. Az ipar a bankokkal együtt részt vett a Nemzeti Bank alaptőkéjének megteremtésében, az állam külföldi kölcsö­­nére valutaelőleget adott s jelentékeny rész­ben fedezte a belső kényszerkölcsönt, sőt részt vett a külföldi kölcsönben is. Mind­ezt tette azért, mert érezte, hogy itt az állam jövőjéről van szó, amiért semmi ál­dozattól sem szabad visszariadnia. A ma­gyar gyáripar össze van forrva az állam létével. Megemlékezett végül a szanálási akcióról s kifejezte azt a kiváltságát, hogy ez a lég­ben sikerüljön. Csupán attól fél, hogy a szanálásnál­­az állam szükségletei nagyon is szűk keretekben lettek megállapítva. Reméli, hogy ezeket a kereteket még tá­gítani lehet megfelelőképpen. Magyarország vállalta a naiv terheket, eleget is fog tenni kötelezettségeinek, amelyeket mindig telje­sített hitelezői iránt és a magyar ipar is dolgozni fog, szaporítani fogja a munka­­alkalmakat, hogy beválthassa a hozzáfűzött nagy reményeket. A nagy tetszéssel fogadott megnyitó után Fenyő Miksa igazgató az évi jelentés kap­csán különösen arról a tevékenységről és küzdelemről emlékezett meg, amelyet a szö­vetség a szanálási program körü­ s az autonóm vámtarifa tető alá hozása körül kifejtett. Vázolta azokat a feladatokat, ame­lyek a szövetségre a jövő esztendőben vára­koznak, jelesül a szanálási program végre­hajtása, kereskedelmpolitikai téren pedig a szomszéd államokkal kötendő kereske­delmi szerződések kiépítése tekintetében. Végül mele­gszavakban emlékezett meg a szövetség elhunyt a tej­nökéről, Weisz Map­­frétiről, aki örök­­időre,a szövetség számítra a magyar alkotó munka ideálja ank­ad. Stromszky Sándor köszönetet mondott az­ elnökség és a tisztikar fáradhatatlan munkájáért. Székely Imre az érdemet emelte ki, amelyet a kormányzat, különö­sen a külügyminiszter és a kerekdelemügyi minisztérium szrzett az első kereskedlmi szerződés megkötése körül, mely végre új­ból megnyitja a kapukat a magyar gyár­ipar termékei előtt. A közgyűlés ezután egyhanglag elfogadta az évi jelentést, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését és a folyó évi költség­­vetést, majd a vezetőségbe a következő új tagokat választotta. Haggenmacher Oszkárt, Hatvany Endre bá­rót, Hubert Lipótot­, Kühne Lóránt dr.-t. Lendvay Sándort, Szávozd Zoltánt, Wittersdor­­fer Józsefet és Wolfner Györgyöt igazgatósági tagoknak. Fucsus Richardot, Gálai Marcelt, Grosshaus Károlyt, Kelemen Lajost, Lingauer Sándort és Quittner Lórántot végrehajtó bi­zottsági tagoknak, Bokor Adorjánt és Vágó Jenőt választmányi tagoknak és Werkner La­jost a számvizsgáló­ bizottság tagjává­ kell keresni. Az egyik az, hogy a budapesti tőzsde függő viszonyban van a bécsi tőzsdé­vel. Másrészt pedig abba­n a hatalmas arányú papí­özönben kell keresni a bajo­kat, amellyel a piacot elárasztották.­­ Az értékforgalmi adó és a társulati adó leszállítása — amely nagyobb osztalék fizetését tenné lehetővé — mindenesetre kétségtelenül kedvezően hatna a tőzsdére, a tőzsde alelnöke így nyilatkozott: Frey Kálmán — Úgy látom, hogy azokkal a rendsza­bályokkal, amelyeket Bécsben léptettek életbe, az osztrák tőzsdén sem értek célt. A tőzsdének mesterséges rendszabályok min­dig csak ártalmára szolgálhatnak, akár tör­­vényhozásilag, akár más módon avatkoz­nak is bele a tőzsde életébe. Mesterséges rendszabályokkal a tőzsdéhez nyúlni igen szerencsétlen dolog. Arra a kérdésünkre, hogy milyen eszkö­zöket tart legalkalmasabbnak a mestersé­ges spekuláció árrombolásainak megakadá­lyozására, a következőket mondotta a tőzsde alelnöke. — Erre nagyon egyszerű volna a válasz: Vevőket kell hozni. De ésszerű intézkedésekkel minden­képpen meg lehet akadályozni az egészségtelen árfejlődést. Ilyen intézkedés lenne legelsősorban az értékpapírforgalmi adó leszállítása, vala­mint a társulati adó olyan irányú megre­formálása, hogy a vállalatok nagyobb di­­videnciákat adhassanak. A helyes osztalék­politika és az említett adó leszállítása tehát mindenképen kedvezően hathat a tőzsdére. * A tőzsdei válság megszüntetésével vannak kapcsolatban azok az intézkedések is, amelyeket a Pénzintézeti Központ határo­zott el, és amelyek közül a legelső az, hogy a P. K. — a pénzügy­minisztertől kapott felhatalmazása alapján — revíziós jogát ki fogja terjeszteni az összes magánbankhá­zakra oly módon, hogy a depók átvizsgá­lásán kívül a magánbankcégek valamennyi üzleti tevékenységére kiterjeszkedik a Pénz­intézeti Központ. A P. K. ezenkívül nagyobb összegű, mintegy 80 milliárd korona értékű­­ napi pénzt bocsájtott a bankok rendelkezésére a tőzsdei helyzet megjavítására. Milyen hatással lennének a tőzsdére a készülő rendszabályok. Korányi Frigyes báró holnap nyilatkozik a parlamentben a tőzsdei rendszabályokról. — Tanácskozás a pénzügyminisztérium­ban. — A tőzsdei és bankkörök a rendszabályok hatásáról. — Saját tudósítónktól. — A tőzsde egészségtelen árfejlődése és a tőzsdei helyzet válsága már régebben fog­lalkoztatja az illetékes faktorokat. Most már azonban döntő elhatározások történtek ebben a kérdésben és az elhatározások eredményeképpen rövidesen olyan reformokat és rend­szabályokat fognak életbe léptetni, amelyek a mesterséges árrombolást lesznek hivatva megakadályozni. Korányi Frigyes báró pénzügyminiszter a nemzetgyűlés holnapi ülésén hosszabb beszédet mond a szanálás következtében a gazdasági életben beállott szükségszerű vál­ságról és beszédében részletesen kiterjesz­kedik a tőzsde válságára is. Információink­­szerint Korányi Frigyes báró ma délelőtt be­ható tanácskozásokat folytatott az ille­tékes tényezőkkel a tőzsde válsága kérdésében és ezeknek a megbeszéléseknek az eredmé­nyében konstruálja meg a miniszter mind­­a­zokat a bejelentéseket, amelyeket a nem­zetgyűlés a holnapi ülésen tesz a tőzsdei válság megakadályozása érdekében. Tőzsdei és bankkörökben. Érdeklődtünk ma arról, h­ogy milyen hatással lennének a tőzsdére a törvényes beavatkozás. Milos György kompányfőtanácsos, a Pesti Hazai Első Ta­karékpénztár ügyvezető igazgatója a kö­vetkező nyilatkozatot adta: — A tőzsdetanács előtt már voltak bizo­nyos indítv­ányook ebben a kérdésben, azonban a tanács ezeket az indítványokat nem tette magáévá már ismeretes megfon­tolásokból. — Ami a tőzsde életébe való törvényes beavatkozást illeti ez csak akkor mond­ható helyesnek és céls­zerű­nek, ha a tör­vényes beavatkozás minden tekintetben a legszerencsésebb megoldást hozná a tőzsde rückében. Enélkü­l azonban egyedül tör­vényes bevatkozással aligha lehet célt érni.­­ A tőzsde válságának okait két dologban Kedd. 1924 julius T. Az amerikai demokrata konvent követeli Amerika csatlakozását a népszövetséghez. Hága, jún. 30. Washingtonból jelentik. A demokrata konvent 742 szavazattal 353 ellen elfogadta a programbizottság javaslatát, mely sze­rint követelni fogja, hogy Amerika felv­tartás nélkül csatlakozzék a népszövetség­hez. Elzász-Lotaringia főbiztosa lemondott. Páris, jan. 30. A Journal strassburgi jelentése szerint Alapetite, Elzász-Lotharingia főbiztosa le­mondott, mert nem hallgatták meg az elzász-lotharingiai alkotmány megváltoztat­­ásának kérdésében. A hírt még nem erő­sítették meg. Holtpontra jutottak az angol-orosz tárgyalások. London, jún. 30. Az angol-orosz tárgyalások az újságok híradása szerint holtpontra jutottak, mert orosz értékpapírok angol tulajdonosai visz­­szautasították a szovjet megbizottak javas­lata" Barcelonában zavargások voltak az egyházi körmeneteknél. London, jún. 30. Barcelonából érkezett jelentések szerint ott egyházi körmenet alkalmával inciden­sekre került sor, sok embert letartóztattak. FLEISCHNANN­ ÁRUHÁZ kizárólag Károly-kurut 24. sz. Az összes tavaszi és nyári árucik­keit az előrehaladt idény miatt 100 olcsóbban árusítja

Next