8 Órai Ujság, 1924. augusztus (10. évfolyam, 156-180. szám)
1924-08-07 / 161. szám
R Egyes szám ára 2000 K HASS SZÉJJBJl Budapest, 1924 augusztus 7. metllk Csütörtök, X. évfolyam, 21. sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Egy hónapra 40.000 korona, negyedévre 120.000 korona Egy szám ára kedd kivételével 2009 K, kedden 3000 K Külföldre az előfizetés kétszeresét számítjuk Ara Ausztriában: hétköznap 2000 osztr. korona, vasárnap 2500 osztr. korona Felelős szerkesztő: Dr. NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG: Vih., RÖKK SZILÁRD UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00, J. 105—01, J. 105—02. KIADÓHIVATAL VIH. KER. JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZkit Telefon: József 43, J. 53, J. 63. József 23—84. A föld hitvallása. Az ország minden részéből, városokból, eldugott kis községekből és falvakból érkeznek a táviratok, amelyek azt jelentik, hogy a magyar gazdatársadalom bőséges részt vesz a népszövetségi kölcsön jegyzéséből. Néhány holdon gazdálkodó földmívesek, 50—100 holdas kisgazdák fektetik megtakarított pénzüket magyar kölcsönkötvényekbe, örvendetes jelet adván annak a bizalomnak, mely a kölcsön belföldi jegyzésének tulajdonképpen legfőbb értéke. Hogy a számolni tudó polgár és tőkés sietve ragadja meg a kölcsön szokatlanul kedvező feltételeit, az aligha kelt csodálkozást. Elvégre részt venni egy becsületes jó üzletben annak, akit erre anyagi ereje képessé tesz, nem erény, csak józan kalkuláció és egészen természetes, hogy aki érti a számok beszédét, az szívesen győzeli meg magát a magyar kölcsön előnyös feltételeitől. Egészen más a helyzet a föld egyszerű fiainál, akik könnyen eltévednek a számok labirintusában és éppen ezért nem is bíznak bennük. A matematikaérvelése itt nem sokat használ, a szántok logikájánál sokkal biztosabb alap a bizalom. És éppen ezen a ponton örvendetes a kisgazdák részvétele a kölcsön jegyzésben, mert nyilvánvaló jele ez, hogy a kisgazda társadalom is felismerte a szanálás jelentőségét és a maga erejével is hozzá akar járulni a gazdasági újjáépítés nagy művéhez. Ugyanazok a kisgazdák, akik a jegybank alaptőkéjének jegyzésétől még bizalmatlanul távolmaradtak, most a gazdasági gyógyulás lehetőségének szilárd hitével sietnek a kölcsönaláírási ívekhez. Szinte fel sem becsülhető erkölcsi értéket jelent a kisgazda társadalomnak ez az állásfoglalása, ez a bizalom és ez a hit, mely fokozott lendületre feszíti a gazdasági reorganizáción munkálkodó károkat. De különös érték a kisgazda társadalomnak, a legerősebb és legnagyobb termelő osztálynak ez a hitvallása a magyar jövő mellett a külföld szempontjából. Jól tudjuk, hogy a külföldi kölcsön egyik feltételéül azt szabták, hogy legalább egy töredékét mi magunk jegyezzük, hogy kifejezést adjunk ezzel gazdasági gyógyulásunkban való bizalmunknak. Nos, az óvatos és nehézkes kisbirtokosi tőkének ez a megmozdulása teljes mértékben eleget tesz ennek az erkölcsi feltételnek. Bizalmat demonstrál és akaratot az ország gazdasági újjáépítésére. És ez a demonstráció annál is fontosabb, mert hiszen az igazi fellendülést tulajdonképpen a kölcsön összegén túlmenő külföldi tőke fogja megadni, mely az itthon megnyilvánult bizalom láttán bizonyára nem fog késlekedni, hogy reá és reánk nézve egyaránt hasznos befektetésekkel duzzassza erőteljessé a magyar ipar, mezőgazdaság és kereskedelem vérkeringését. Rendezik az albérleti lakások bérkérdését Védelmet nyújtanak az albérlők kiuzsorázása ellen — Egy újabb rendelet fogja szabályozni az albérlők jogviszonyát a háztulajdonosokhoz, Vass József népjóléti miniszter nyilatkozata a 8 Órai Ujságnak. — Saját tudósítónktól. — A háztulajdonosoknak a népjóléti miniszterrel történt tanácskozásai során tudvalévően felvetődött az a gondolat, hogy az amúgy is magas albérleti lakásbérekből a háztulajdonosoknak is bizonyos rész juttatandó. A háztulajdonosok kérték a népjóléti minisztert, hogy ebben a kérdésben rendeletileg intézkedjék, mivel szerintük az egyes albérleteknél egy-egy szoba után járó bérösszeg sokszor az évi lakás negyedévi, sőt félévi bérénél is több. Vass József népjóléti miniszter meghallgatta a háztulajdonosok kívánságát, de ebben az ügyben még nem foglalt állást. A népjóléti miniszter álláspontját ebben a kérdésben csak a lakók és a háztulajdonosok kiküldötteivel történt alapos megbeszélés után formálja meg, mert a miniszter, amennyire nem zárkózik el a háztulajdonosok kívánsága elől, éppolyan mértékben védelmet kíván nyújtani az albérlők kiuzsorázása ellen és ha megtörténik az intézkedés arra nézve, hogy bizonyos részesedés jusson az albérleti lakbérekről a háztulajdonosok számára, ezt olyan formában kívánja a miniszter megvalósítani, hogy újabb béremeléssel ne járjon, sőt ezzel most sok esetben fennálló albérleti lakásuzsorának is gátat óhajt vetni. Az albérleti lakásbérek rendezése ügyében a miniszter tehát még semmiféle intézkedést nem tett, azonban máris olyan hangok hallatszottak, amelyek a meghozandó intézkedéseket a lakásínség előmozdítására tartják alkalmasnak, egy reggeli lapban már olyan közlemény jelent meg, amely a népjóléti minisztert úgy állítja be, mint aki az újonnan kiadandó rendeletével a lakáshiányt akarja tenyészteni. Felkerestük Vass József népjóléti minisztert, aki a következőket mondotta a 8 Órai Újság munkaársának: — Nem tudom milyen alapon állítják egyesek, hogy az albérletre vonatkozó és még meghozatalra váró rendelet a lakásínség fokozására lesz alkalmas. Úgy látszik, azok, akik ezzel a kérdéssel most a háztulajdonosok kívánsága kapcsán foglalkoznak, a saját — és kénytelen vagyok udvariatlan lenni lenni — korlátolt szemszögükből nézik a kérdést és megkonstruálnak maguknak valamely ostoba intézkedést, azt rákötik a népjóléti miniszterre és aztán nekiállnak a megkonstruált intézkedést támadni. .Elfelejtik, hogy én ezzel a kérdéssel kapcsolatban két esztendő óta több ízben és legutóbb is a háztulajdonosok előtt tett nyilatkozatomban hangoztattamm, hogy csak olyan intézkedés foganatosítható, amely nincs kárára magának az albérlet rendszerének. Sajnos, egyetlenegy világváros és így Budapest sem tudja az albérleti lakásrendszert nélkülözni. Nem voltunk képesek ezt a békében sem nélkülözni. A békében volt 110 ezer albérlővel szemben, jelenleg 93 ezer van a fővárosban. Ez is akkora szám, amely világosan mutatja, hogy ezt a lakásrendszert csak az egész város átépítésével és új építési rendszerrel lehetne megszüntetni. — Eszem ágában sincs tehát olyan intézkedést tenni, amelynek egyenes logikai és technikai következménye az volna, hogy az albérleti rendszert elsorvasztaná. Az albérleti kérdéssel kapcsolatban olyan intézkekedést imputál az egyik reggeli újság levélírója nekem, amely már elhatározott tény. Ezt én csak abban az esetben lennék hajlandó megvalósítani, ha magát a rendszert végeredményében meg nem támadja. — A kérdést a háztulajdonosok vetették fel megfontolás céljából, de döntés ebben a dologban nincs. Tény az, hogy lehetetlen uzsora fejlődött ki abból, hogy amíg a háztulajdonos és a bérlő között törvény szabályozza a fizetendő béreket, a bérlő és az albérlő között a bérösszeg megállapítása szabad egyezkedés tárgyát képezi. Igaz, hogy az érvényben lévő rendeletem megszabja az albérleti bérösszeg nagyságát és bírói védelmet biztosít az uzsora ellen. Azonban nincsen tudomásom arról, hogy az immár egyéves rendelet eme intézkedése alapján akár csak egyetlenegy uzsorapert is indítottak volna. A vízkár és az aszály elpusztította az egész termés! Szatmármegyében tíz országban a legrosszabb termés a Szammármegyében volt. Megkölcsönt, olcsó gazdasági hitelt kérnek a szatmármegyeiek Küldöttség négy miniszternél. — Saját tudósítónktól, Szatmár vármegye képviselőinek küldöttsége ma délelőtt megjelent a kormány tagjainál és felhívta az egyes szakminiszterek figyelmét a rossz termés következtében a megyében tapasztalható siralmas állapotokra és kérte a kormányt, hogy miután az előmunkálatok megtörténtek arra nézve, hogy az egész országban a munkanélküliségen segítsenek, Szatmár megyében, ahol a legrosszabb termés volt, fokozottabb mértékben igyekezzenek elősegíteni a lakosság téli szükségletének biztosítását. Szomjas Lajos volt államtitkár, Péchy László Szatmár vármegye főispánja, Gaál Endre dr. volt államtitkár, Szuhányi Ferenc és Barthos Andor dr. szatmármegyei képviselők vettek részt a küldöttségben és az egyes kerületek helyzetéről teljes mértékben tájékoztatták a minisztereket. Először nagyatádi Szabó István földmivelésügyi minisztert kereste fel a küldöttég, ahol Péchy László főispánon kívül Szuhányi Feren, a vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke kérte a földmivelésügyi minisztert, hogy tettem- tettel Szatmár vármegyében lévő siralma-san rossz termésre, amely még arra sem elég, hogy a konvenciókat és vetőmagot csak részben is fedezze, juttasson vetőmaghietlt a gazdák számára, hogy az elkövetkező gazdasági esztendőben folytatni tudják a gazdálkodást. Kérték továbbá, hogy közmunkák elrendelésével igyekezzen segítséget adni a kormány a megyében lévő nagyszámú munkanélkülinek. Felhívta a miniszter figyelmét arra, hogy az árvízmentesítési munkálatok is sürgős megoldásra várnak a megyében és miután a kormány már anban is hatmilliárd hitelt szavazott meg az árvízmentesítő társulatoknak, hogy munkájukat mr- i-z-dhessék, tegye lehetővé, hogy az ottani munkálatok minél gyorsabban meginduljanak. Péchy László a megye fői-mánja, majd Gaál Endre dr. vázolták ezután a miniszter előtt az egyes kerületekben lévő állapotokat és sürgős intézkedések megtételére kérték a minisztert. Nagyatádi Szabó István nagy megértéssel hallgatta a küldöttség kívánságait és mnden tekintetben megnyugtató ki kütéseket tett. A küldöttség ezután Vass József népjóléti minisztert,helyettes miniszterelnököt kereste föl, aki előtt Péchy László főispán adta elő a megye kérelmét. Hangsúlyozta a főispán hogy Csenger, Fehérgyarmat és Vásáros-