8 Órai Ujság, 1924. szeptember (10. évfolyam, 181-204. szám)
1924-09-16 / 192. szám
Kedd, 1924 szeptember 16. Ofc&ftntfSflQ A külföldi kölcsönnel sikerült elhárítani a jóvátétel állandó fenyegetését. „Nem azoknak volt igazuk, akik a külföldi kölcsönakciót kárhoztatták”. — Dr. Sbhandl földmivelésügyi államtitkár beszámoló beszéde. — Saját tudósítónktól. — A csongrád-mentett réti földműves és olvasókör vasárnap díszközgyűlést és gazdaünnepséget tartott, melyre dr. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár, Csongrád város nemzetgyűlési képviselője is leutazott titkára dr. Siegescu Miklós kíséretében Az ünnepségen Schandl Károly, a kerület képvselője a következőket mondotta: — A trianoni válságból, melyet a háború elvesztése és a forradalom zúdítottak ránk, kezdünk kibontakozni. A kibontakozás érzelmi politikával aligha sikerült volna. Széchényi István gróf „hideg ész“ politikáját kellett tehát választani, melyen a kibontakozás útjára jutottunk. A külföldi kölcsön sikerült. A vasgyűrű szakadozik és Trianon fojtó levegőjébe a kinyílt ablakokon át frissítő légáramlat hoz megújhodást. — A külföldi kölcsön legnagyobb eredménye az, hogy pénzünk stabilizálódott. — Egy éve azt mondtam Csográdon, hogy míg pénzünket nem stabilizáljuk, addig kár beszélni bármilyen politikáról, mert enélkül nem lesz ebben az országban sem keresztény, sem liberális politika, hanem fölfordulás. Pénzünk sabilizációja az alap, melyen a gazdasági és erkölcsi újraépítést, a trianoni válságból való kibontakozást véghezvihetjük. A kölcsönakció másik nagy eredménye, hogy a jóvátétel Damokles kardját sikerült elhárítani a nemzet felől. Voltaképp ez tette lehetővé, hogy a külföld bizalma állami jövőnk iránt visszatért s ma már a magángazdasági élet külföldi hitelkilátásai is erősen javulóban vannak. Visszatért a nemzet önbizalma s gazdasági erőink egyre gyarapodnak. Pénzünk értékének állandósulásával megszűnt a drágulás, megtorpant az őrült spekuláció s visszatért a munka megbecsülése. A takarékosság újra kezdi elfoglalni helyét: a kosztpénz haldoklik s szövetkezetekben és a takarékokban egy hónap alatt hatszorosra emelkedett a betétek állománya. — A túlfűtött pártpolitikából vagy káros meggondolatlanságból eredő jóslatok, melyek az elszigeteltségünk enyhítésére irányuló külföldi akciót kárhoztatták, alaptalanoknak bizonyultak s azoknak a hite valósult meg, akik reméltünk és bízva dolgoztunk. — A krízis tetőpontján túl vagyunk. Most már gondolhatunk a lelkek gyógyítására. Ha a béke Magyarországát akarjuk visszaszerezni, a béke magyar erkölcseihez is kell visszatérni. A pártviszályok szitása csak fokozza a nehézségeket, amelyek ilyen nagy válságból való kibontakozás útjában, — különösen az első időkben, a szanálási válság átmeneti idejében — természetszerűleg tornyosulnak. — A lelkek megnyugvását a gazdasági élet emelésén túl a kisemberek védelmével kell munkálni. Az igazságosság és a jogbiztonság politikáját kell érvényre juttatni. Az adómorál visszatérése létfeltétele az országnak, viszont mindenképen ki kell küszöbölni az aránytalanságokat az adóbehajtás terén. Az általános forgalmi adó behozatalát Sándor Pál indítványozta először 1920-ban s ma mégis ő csinál belőle politikai fegyvert. —Mi soha sem adjuk fel ideáljainkat, melyek az ezeréves keresztény Magyarországgal kapcsolatosak, de azokhoz nem az uj országrontás, hanem a kötelességtudó hazaszeretet a mély valláserkölcs és a termelő munka vezet. visszasietett irodájába. Felnyitotta a pénztárszekrényt és ekkor megdöbbenve konstatálta, hogy a titkárnőre bízott nagyértékű részvények helyett alacsony értékű Viktória bútor részvények vannak kötegekbe kötve és a pénztárszekrénybe elhelyezett kézipénztárból is mintegy hatvan-hetven millió készpénz hiányzik. A vezérigazgató azonnal a főkapitányságra sietett, ahol sikkasztás címén feljelentéstt tett titkárnője, Torner Rózsi ellen. A főkapitányságról detek ivek mentek ki Tornay Rózsi Lipót körút 1. sz. alatti lakására azonban a sikkasztó titkárnőt nem találták odahaza. A nyomozás során megállapították, hogy Tornay Rózsinak egész Európára szóló útlevele volt, amely különböző vízumokkal is el volt látva. A főkapitányságról ma reggel rengeteg táviratot küldtek el Európa összes rendőrhatóságaihoz, melyben kérik a sikkasztó Tomay Rózsi őrizetbevételét készen addig, amíg a hivatalos kisartási eljárás be nem fejeződik. A Faértékesítő r-t., illetőleg Németh Ferenc vezérigazgató kára meghaladja az egymilliárd koronát. A főkapitányságon minden intézkedést megtettek a bűnös titkárnő kézrekerítésére II MWMlí8.T. lisroflje epillii len ÉilImim diói miül Tornay früzsi a faszakma legendás hősnője. - t vélelienül jöttek rá, a sikkasztásra. * *— Saját tudósítónktól. —« Pénteken délután megjelent a főkapi- L. .súgón Németh Ferenc a Faértékesitő r.-t. vezérigazgatója és bejelentette, hogy titkárnője, Tornay Rózsi 200 millió koronát, a kezelésére bízott nagyértékű részvényeket és egyéb értéktárgyakat elsikkasztotta és eltűnt a fővárosból. A sikkasztó titkárnő, Tornay Rózsi neve már régebb idő óta úgy szerepel a főváros fa-szakmájában ,mint Németh Ferenc vezérigazgató etjhatalmú megbízottja, aki az üzletfeleknek és a konkurrens vállalatoknak is a legteljesebb bizalmát élvezte. Tornay Rózsi ezelőtt három évvel került a Faértékesítő r.-t.-hez Németh Ferenc vezérigazgató húgának ajánlására. A vezérigazgató húga és Tornay Rózsi iskolatársnők voltak és ez a barátság fennállott egészen mostanáig, amíg a megtévedett titkárnőt le nem leplezték. Tornay Rózsi, akiről már valóságos legendákat beszéltek az érdekelt vállalatok körében, korlátlan hatalommal intézte gazdája összes üzleti ügyeit. Annyira megbíztak már benne, hogy a vezérigazgató Tornay Rózsi egyéni üzleteit is akceptálta és legbizalmasabb ügyeinek az intézését is rábízta. A fiatal titkárnő kiváló munkaerőnek bizonyult, mert az általa lebonyolított ügyletek igazolák kiváló üzleti érzékét és jártasságát. A Faértékesítő szakmában ilyenformán Tornay Rózsi neve valósággal fogalommá vált és az érdekelt üzletfelek tömege kereste fel elegánsan berendezett irodai helyiségében és fényes üzleti ajánlatokat tettek neki. Tornay Rózsi egyéni üzleteiről tudomása volt a vezérigazgatónak is, aki azonban hálás akart maradni titkárnője szorgalmáért és nem avatkozott bele privát üzleteibe. Tornay Rózsi csakhamar szép kis vagyonra tett szert és elegánsan berendezett négyszobás lakást egyedül lakott. Németh Ferenc vezérigazgató bizalma napról-napra erősbödött a titkárnővel szemben, olyannyira, hogy pár hónappal ezelőtt reá’rta saját és közvetlen hozzátartozói vágyának kezelését is. Hatalmas pénztárszekrényben voltak elhelyezve a nagyértékű részvények és egyéb értékek, és ehhez a szekrényhez úgy a vezérigazgatónak, mint a titkárnőjének külön kulcsa volt. A családtagok és a vezérigazgató is gyakran érdeklődtek a pénztárszekrényben elhelyezett értékek felől és Tornay Rózsi ilyenkor mindig pontosan beszámolt a reábízott több százmillió korona értékű vagyonról. Senki sem mert volna arra gondolni, hogy Tornay Rózsi a mindenki által megközelíthetetlen, nagytekintélyű titkárnő a bűn útjára térhet. A sikkasztás tulajdonképpen egy véletlen körülmény folytán derült ki. Pénteken délelőt Németh Ferenc vezérigazgató a Schossberger tőzsdebizományos cégtől számlát kapott, mely szerint a cég a Faértékesítő r.-t.-tól egy nagyobb összeg kifizetésé kéri. A vezérigazgató meglepetve értesült erről a követelésről, mert tudomása szerint ez a számla már régen ki volt egyenlítve. Azonnal behivatta irodájába titkárnőjét, aki felháborodva utasította vissza a szemrehányást és azt válaszolta vezérigazgatójának, hogy nyilván tévedésről van szó és ő azonnal elmegy a Schossberger cég irodájába, ahol rövidesen tisztázni fogja a téves számlakövetelést. Németh Ferenc megnyugodott Tornay Rózsi válaszában. Történetesen ugyanazon a napon egy másik ügyből kiolyólag Németh Ferenc ellátogatott a Schossberger cég irodájába, ahol tudomására adták, hogy a cégnek igenis követelése van a Faértékesítő r.-t.-gal szemben, amelyet még senki sem intézett el. A vezérigazgató, aki abban a hiszemben volt hogy a reggel lefolyt beszélgetés alapján Tormay Rózsi már elintézte a két cég között fennálló differenciát, autóba ölt és DR. BORSBCS ZOLTÁN (Budapest, Berlini-tér, VVes’ond-ház, Nyugati gp. t ) jogi szemináriumában az előadások megkezdődtek Teste, sikerrel késsit elő az össze. Jogi és ügyvédi vizsgára Felvilágosítás dijt. la n 5 Sipító Ferenc PormMiilos erélyesen viszaglasifollo Csilláry támadását Kudarcba fulladt a beharangozott filfahozó-aHold. — Visszafelé sült el Csilléry egy másik próbálkozása is. Az adófelügyelőségek halasztást adhatnak a kényszerkölcsön fizetéseknél. — Saját tudósítónktól. — A főváros közigazgatási bizottságának mai ülése előre sok érdekességet ígért, mert Csilléry András, a keresztény párt határozatának megfelelően, Ripka Ferenc kormánybiztosnak akart kellemetlen perceket szerezni. Egy deklaráció felolvasására és annak nyomatékos kidomborítására készült, hogy a kormánybiztos kinevezése törvénytelen és maga, a kinevezés ténye súlyos sérelme a főváros autonómiájának. Már az ülés megnyitása előtt feltűnt, hogy a megjelentek sorából hiányzanak a polgármesterek. Sipőcz Jenő a nyíregyházai országos ünnepségeken vesz részt, Falkusházy Lajos és Buzáth János pedig szabadságon vannak. A tanács képviseletében tehát mindössze Zilahi-Kiss Jenő címzetes alpolgármester jött el, ami nyilván előre megbeszélt dolog volt. Csilléryék azt hitték, hogy Ripka Ferenc kormánybiztos — mint azt elődje, Terstyánszky Kálmán kormánybiztos tette — átsiklik a tiltakozás felett és válasz nélkül hagyva a deklarációt, megkezdi a napirend tárgyalását. Azonban nem így történt: a kormánybiztos erélyes és határozott módon fejtette ki álláspontát a tiltakozással szemben és könnyed gesztussal intézte el Csilléry próbálkozását. A bizottság ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Ripka Ferenc kormánybiztos. Mindenekelőtt bejelentette a kormánybiztos személyében beállott változást, majd eredményes együttműködésre hívta fel a bizottság tagjait. Napirend előtt elsőnek dr. Kozma Jenő szólalt fel, aki meleg szavakkal köszöntötte Ripka Ferenc kormánybiztost. Rámutatott arra, hogy a kormány, amidőn a kormánybiztosizéki székbe Ripka Ferencet ilitette a legnagyobb körütekintéssel, a legszerencsésebben vlasztott meg. Ripka alkalmas arra, hogy a mai nehéz időkben a lelkek békéjét megteremtse, hogy a főváros közönségét egy nagy, hazafiasan gondolkozó táborba uyűjtse és alkalmas arra, hogy a főváros gazdasági problémái mellett a kormány hathatós támogatásával az agyon gyötört lakosság gazdasági gondjait is enyhítse. Kozma Jenő beszédét a bizottság tisiai nagy helyesléssel fogadták. Ezután következett Csilléry András deklarációja, amelyet a többségi párt nevében tett meg. A kormánybiztosi kinevezést — mondotta — törvénytelennek tartja, mert az nem egyezik annak a törvénynek a szellemével, amely a főváros autonómiájáról gondoskodik. Részletesen felsorolja a törvényben foglalt azokat a teendőket, amelyek a kormánybiztos ügykörébe tartoznak. A hosszú ismertetés után azzal fejezte be beszédét, hogy ők őrködni fognak azon, hogy a kormánybiztos ne lépje túl az előbb ismertetett hatáskörét. Dr. Kazai Iászló azt indítványozta, hogy a hatásköri dolgokról vitát engedélyezzen az elnöklő kormánybiztos. Dr. Ripka Ferenc kormánybiztos válaszolt ezután az elhangzott felszólalásokra. Mindenkelőtt megköszönte dr. Kozma elismerő szavait és hangsúlyozta, hogy senkinek törvényes hatáskörét érinteni nem kívánja. Csilléryvel szemben megállapítja, hogy ugyanaz az eset áll fenn ma, mint Terstyánszky kormánybiztos kinevezése alkalmával, de akkor Csilléry a kinevezést nem tartotta törvénytelennek. Csilléry Andris: Akkor is annak tartottam ! Ripka Ferenc: Ha az urak törvénytelenül tartják a kormánybiztosi kinevezést, akkor törvénytelen az ugyanazon rendelet alapján működő közigazgatási bizottság is, amelynek azonban hónapok óta a legnagyobb készséggel asszisztálnak a most tiltakozó urak. Bár senkinek a hatáskörét nem kívánja csorbítani, nem úgy fogja fel hivatását, hogy áment mondjon mindenre, ami a városházán történik. Semmiféle törvény nem mondja azt ki, hogy a kormánybiztosnak nincsen kezdeményezési joga. Nem érzi a törvény korlátozó erejét abban a szándékában, hogy dolgozzon és produkáljon a főváros lakosságának javára. Csilléryék a legnagyobb csendben hallgatták végig a kormánybiztos erélyes és sokatmondó szavait. Mielőtt a napirendre áttértek volna, Csilléry egy újabb próbálkozást tett, nyilván azzal a céllal, hogy Zilahi-Kiss Jenő alpolgármesternek alkalmat adjon a polgármester helyett való reprezentálásra. Azt a kérdést intézte ugyanis az elnöklő kormánybiztoshoz, hogy a polgármester távollétében ki fogja ellátni az ülésen a polgármester ügykörét. Ripka Ferenc kormánybiztos nyomban válaszolt erre a kérdésre és kifejtette, hogy a törvény nem ismeri a címzetes alpolgármesteri minősítését és így belátja, hogy a jelenlevő címzetes alpolgármester nem lehet törvényes helyettese a polgármesternek. Javasolja tehát, hogy a polgármesteri jelentést a legközelebbi ülésen tárgyalják. Ezután a rendőrségi jelentést ismertették, amelynél Csiléry kifogásolta, hogy az autóközlekedés terén még mindig sok visszásság történik. Sérelmezi egy konkrét eset kapcsán, hogy egy fővárosi hatósági orvos bizonyítványát a rendőrség felülvizsgáltatta, amelyhez nincsen joga. Dr. Kazai László a rendőri bíráskodás mai formáját hibáztatta. Dr. Marinovich Jenő rendőrfőkapitány megnyugtató kijelentései után a királyi főügyészség jelentését tárgyalták. Dr. Kazai László szóvá tette a pestvidéki fogházban levő cellák állapotait, amelyek fészkei mindenféle fertőző betegségeknek. Indítványára elhatározták, hogy a fogházat a börtönügyi bizottság meg fogja vizsgálni Dr. Lázár Ferenc hibáztatta, hogy a tanítás időpontját még mindig nyolc órakor kezdik. Zilahi-Kiss Jenő alpolgármester szerint a sok anomáliának a kultuszminiszter rendelkezése az oka. Minden konkrét panaszt meg fog vizsgálni és különösen eljár hogy az iskolai tanítás időpontjának szabályozásánál lenálló ellentétele összeegyeztesse. Az adóügyi jelentéshez dr. Jatzkó Pál szólalt fel és hibáztatta, hogy a kényszerkölcsönnel olyanokat is sújtottak, akik azt nem bírják el. Sokalja a havi 10 százalékos pótlékolást. Zsolnay Imre adófelügyelő válaszában kijelentette, hogy ha valaki igazolja, hogy a kényszerkölcsön túlságosan ságosan érinti, akkor az adófelügyelőségek kötelesek a kérdés megvizsgálása után halasztást adni. Több jelentéktelen ügy tárgyalása után az ülés véget ért. Az Újságkiadó Tisztviselők Egyesülete mélységes fájdalommal jelenti, hogy Szabó Sándor úr a Neues Pester Journal főtisztviselője f. hó 14 év, 48 éves korában, röviddel súlyos betegség után váratlanul elhunyt. Egyesületünk egyik buzgó, lelkes tagját, az újságkiadó tiszviselők tábora pedig odaadó, önleáldozó barátját veszítette el az elhunytban. A Temesse folyó hó 15-én, hétfőn délután 4 órakor lesz a farkasréti izr. temető halottasházából. Budapest, 1924. szeptember 14-én. I Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni I