8 Órai Ujság, 1924. szeptember (10. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-16 / 192. szám

Kedd, 1924 szeptember 16. Ofc&ftntfSflQ A külföldi kölcsönnel sikerült elhárítani a jóvátétel állandó fenyegetését. „Nem azoknak volt igazuk, akik a külföldi kölcsönakciót kárhoztatták”. — Dr. Sbhandl földmivelésügyi államtitkár beszámoló beszéde. — Saját tudósítónktól. — A csongrád-mentett réti földműves és olvasókör vasárnap díszközgyű­lést és gaz­daünnepséget tartott, melyre dr. Schandl Károly földmivelésügyi államtitkár, Cson­­grád város nemzetgyűlési képviselője is leutazott titkára dr. Siegescu Miklós kísé­retében Az ünnepségen Schandl Károly, a kerület képvselője a következőket mon­dotta: — A trianoni válságból, melyet a háború elvesztése és a forradalom zúdítottak ránk, kezdünk kibontakozni. A kibontakozás ér­zelmi politikával aligha sikerült volna. Széchényi István gróf „hideg ész“ politiká­ját kellett tehát választani, melyen a ki­bontakozás útjára jutottunk. A külföldi kölcsön sikerült. A vasgyűrű szakadozik és Trianon fojtó levegőjébe a kinyílt ablako­kon át frissítő légáramlat hoz megújhodást. — A külföldi kölcsön legnagyobb eredménye az, hogy pénzünk stabili­zálódott. — Egy éve azt mondtam Csog­rádon, hogy míg pénzünket nem stabilizáljuk, ad­dig kár beszélni bármilyen politikáról, mert enélkül nem lesz ebben az országban sem keresztény, sem liberális politika, hanem fölfordulás. Pénzünk sabilizációja az alap, melyen a gazdasági és erkölcsi újraépítést, a trianoni válságból való kibontakozást véghezvihetjük.­­ A kölcsönakció másik nagy ered­ménye, hogy a jóvátétel Damokles kardját sikerült elhárítani a nemzet felől. Voltaképp ez tette lehetővé, hogy a külföld bizalma állami jövőnk iránt visszatért s ma már a magángazda­sági élet külföldi hitel­­kilátásai is erősen javulóban vannak. Vis­­­szatért a nemzet önbizalma s gazdasági erőink egyre gyarapodnak. Pénzünk érté­kének állandósulásával megszűnt a drágu­lás, megtorpant az őrült spekuláció s vis­­­szatért a munka megbecsülése. A takaré­kosság újra kezdi elfoglalni helyét: a koszt­pénz haldoklik s szövetkezetekben és a ta­karékokban egy hónap alatt hatszorosra emelkedett a betétek állománya. — A túlfűtött pártpolitikából vagy káros meggondolatlanságból eredő jóslatok, melyek az elszigeteltségünk enyhítésére irányuló külföldi akciót kárhoztatták, alaptalanoknak bizo­nyultak s azoknak a hite valósult meg, akik reméltünk és bízva dolgoztunk. — A krízis tetőpontján túl vagyunk. Most már gondolhatunk a lelkek gyógyítására. Ha a béke Magyarországát akarjuk vissza­szerezni, a béke magyar erkölcseihez is kell visszatérni. A pártviszályok szitása csak fokozza a nehézségeket, amelyek ilyen nagy válságból való kibontakozás útjában, — különösen az első időkben, a szanálási válság átmeneti idejében — természetszerű­leg tornyosulnak. — A lelkek megnyugvását a gazdasági élet emelésén túl a kisemberek védelmével kell munkálni. Az igazságosság és a jogbiz­tonság politikáját kell érvényre juttatni. Az adómorál visszatérése létfeltétele az or­szágnak, viszont mindenképen ki k­ell kü­szöbölni az aránytalanságokat az adóbehaj­tás terén. Az általános forgalmi adó beho­zatalát Sándor Pál indítványozta először 1920-ban s ma mégis ő csinál belőle poli­tikai fegyvert. —Mi­ soha sem adjuk fel ideáljainkat, melyek az ezeréves keresztény Magyaror­­szággal kapcsolatosak, de azokhoz nem az uj országrontás, hanem a kötelességtudó hazaszeretet a mély valláserkölcs és a ter­melő munka vezet. visszasietett irodájába. Felnyitotta a pénz­tár­szekrényt és ekkor megdöbbenve konstatálta, hogy a tit­kárnőre bízott nagyértékű részvények helyett alacsony értékű Viktória bútor részvények vannak kötegekbe kötve és a­ pénztárszekrénybe elhelyezett kézi­pénztárból is mintegy hatvan-hetven millió készpénz hiányzik. A vezérigazgató azonnal a főkapitány­ságra sietett, ahol sikkasztás címén feljelen­téstt tett titkárnője, Torner Rózsi ellen. A főkapitányságról d­etek ivek mentek ki Tor­­nay Rózsi Lipót­ körút 1. sz. alatti laká­sára azonban a sikkasztó titkárnőt nem találták odahaza. A nyomozás során meg­állapították, h­ogy Tornay Rózsinak egész Európára szóló útlevele volt, amely különböző vízumokkal is el volt látva. A főkapitányságról ma reggel rengeteg táviratot küldtek el Európa összes rendőr­hatóságaihoz, melyben kérik a sikkasztó Tomay Rózsi őrizetbevételét készen addig, a­míg a hivatalos kisartási eljárás be nem fejeződik. A Faértékesítő r­-t., illetőleg Németh Ferenc vezérigazgató kára meghaladja az egymilliárd koronát. A főkapitányságon minden intézkedést megtettek a bűnös tit­kárnő kézrekerítésére II MWMlí8.T. lisroflje epillii len ÉilImim diói miül Tornay früzsi a faszakma legendás hősnője. - t vélelienül jöttek rá, a sikkasztásra. * *—­ Saját tudósítónktól. —« Pénteken délután megjelent a főkapi- L. .súgón Németh Ferenc a Faértékesitő r.-t. vezérigazgatója és bejelentette, hogy titkárnője, Tornay Rózsi 200 millió koro­nát, a kezelésére bízott nagyértékű rész­vényeket és egyéb értéktárgyakat elsikkasz­totta és eltűnt a fővárosból. A sikkasztó titkárnő, Tornay Rózsi neve már régebb idő óta úgy szerepel a főváros fa-szakmájában ,mint Németh Ferenc ve­zérigazgató et­jhatalmú megbízottja, aki az üzletfeleknek és a konkurrens vállalatok­­nak is a legteljesebb bizalmát élvezte. Tornay Rózsi ezelőtt három évvel került a Faértékesítő r.-t.-hez Németh Ferenc ve­zérigazgató húgának ajánlására. A vezér­­igazgató húga és Tornay Rózsi iskolatárs­nők voltak és ez a barátság fennállott egé­szen mostanáig, amíg a megtévedett tit­kárnőt le nem leplezték. Tornay Rózsi, aki­ről már valóságos legendákat beszéltek az érdekelt vállalatok körében,­­ korlátlan hatalommal intézte gazdája összes üzleti ügyeit. Annyira megbíztak már benne, hogy a vezérigazgató Tornay Rózsi egyéni üzleteit is akceptálta és legbizalmasabb ügyeinek az intézését is rábízta. A fiatal titkárnő kiváló munkaerőnek bizonyult, mert az általa lebonyolított ügyletek iga­­zolák kiváló üzleti érzékét és jártasságát. A Faértékesítő szakmában ilyenformán Tornay Rózsi neve valósággal fogalommá vált és az érdekelt üzletfelek tömege ke­reste fel elegánsan berendezett irodai he­lyiségében és fényes üzleti ajánlatokat tet­tek neki. Tornay Rózsi egyéni üzleteiről tudomása volt a vezérigazgatónak is, aki azonban hálás akart maradni titkárnője szorgalmáért és nem avatkozott bele privát üzleteibe. Tornay Rózsi csakhamar szép kis vagyonra tett szert és elegánsan be­rendezett négyszobás lakást egyedül lakott. Németh Ferenc vezérigazgató bizalma napról-napra erősbödött a titkárnővel szemben, olyannyira, hogy pár hónappal ezelőtt reá’r­­ta saját és közvetlen hozzá­tartozói vág­­yának kezelését is. Hatalmas pénztárszekrényben voltak elhelyezve a nagyértékű részvények és egyéb értékek, és ehhez a szekrényhez úgy a vezérigazgató­nak, mint a titkárnőjének külön kulcsa volt. A családtagok és a vezérigazgató is gyakran érdeklődtek a pénztárszekrényben elhelyezett értékek felől és Tornay Rózsi ilyenkor mindig pontosan beszámolt a reábízott több százmillió korona értékű vagyonról. Senki sem mert volna arra gon­dolni, hogy Tornay Rózsi a mindenki által megközelíthetetlen, nagytekintélyű titkárnő a bűn útjára térhet. A sikkasztás tulajdonképpen egy vélet­len körülmény folytán derült ki. Pénteken délelőt Németh Ferenc vezérigazgató a Schossberger tőzsdebizományos cégtől számlát kapott, mely szerint a cég a Faér­­tékesítő r.-t.-tól egy nagyobb összeg ki­fizetésé kéri. A vezérigazgató meglepetve értesült erről a követelésről, mert tudo­mása szerint ez a számla már régen ki volt egyenlítve. Azonnal behivatta irodá­jába titkárnőjét, aki felháborodva utasí­totta vissza a szemrehányást és azt vála­szolta vezérigazgatójának, hogy nyilván tévedésről van szó és ő azonnal elmegy a Schossberger cég irodájába, ahol rövidesen tisztázni fogja a téves számlakövetelést. Németh Ferenc megnyugodott Tornay Rózsi válaszában. Történetesen ugyanazon a napon egy másik ügyből kiolyólag Né­meth Ferenc ellátogatott a Schossberger cég irodájába, ahol tudomására adták, hogy a cégnek igenis követelése van a Faértékesítő r.-t.-gal szemben, amelyet még senki sem intézett el. A vezérigazgató, aki abban a h­iszemben volt hogy a reggel lefolyt beszélgetés alap­ján Torm­ay Rózsi már elintézte a két cég között fennálló differenciát, autóba ölt és DR. BORSBCS Z­OLTÁN (Budapest, Berlini-tér, VVes’ond-ház, Nyugati gp. t­ ) jogi szemináriumában az előadások megkezdődtek Teste, sikerrel késsit elő az össze. Jogi és ügyvédi vizsgára Felvilágosítás dijt. la n 5 Sipító Ferenc PormMiilos erélyesen viszaglasifollo Csilláry támadását Kudarcba fulladt a beharangozott filfahozó-aHold. — Visszafelé sült el Csilléry egy másik próbálkozása is.­­ Az adófelügyelőségek halasztást adhatnak a kényszerkölcsön fizetéseknél. —­ Saját tudósítónktól. — A főváros közigazgatási bizottságának mai ülése előre sok érdekességet ígért, mert Csilléry András, a keresztény párt határozatának megfelelően, Ripka Ferenc kormánybiztosnak akart kellemetlen per­ceket szerezni. Egy deklaráció felolvasá­sára és annak nyomatékos kidomborítá­­sára készült, hogy a kormánybiztos kine­vezése törvénytelen és maga, a kinevezés ténye súlyos sérelme a főváros autonómiá­jának. Már az ülés megnyitása előtt fel­tűnt, hogy a megjelentek sorából hiányza­nak a polgármesterek. Sipőcz Jenő a nyíregyházai országos ünnepségeken vesz részt, Falkusházy Lajos és Buzáth János pedig szabadságon vannak. A tanács képviseletében tehát mindössze Zilahi-Kiss Jenő címzetes alpolgármester jött el, ami nyilván előre megbeszélt dolog volt. Csilléryék azt hitték, hogy Ripka Fe­renc kormánybiztos — mint azt elődje, Terstyánszky Kálmán kormánybiztos tette — átsiklik a tiltakozás felett és válasz nél­kül hagyva a deklarációt, megkezdi a napi­rend tárgyalását. Azonban nem így tör­tént: a kormánybiztos erélyes és határozott módon fejtette ki álláspontát a tilta­kozással szemben és könnyed gesztus­sal intézte el Csilléry próbálkozását. A bizottság ülését délelőtt 10 órakor nyitotta meg Ripka Ferenc kormánybiztos. Mindenekelőtt bejelentette a kormánybiztos személyében beállott változást, majd ered­ményes együ­ttmű­ködésre hívta fel a bizott­ság tag­jait. Napirend előtt elsőnek dr. Kozma Jenő szólalt fel, aki meleg szavak­kal köszöntötte Ripka Ferenc kormánybiz­tost. Rámutatott arra, hogy a kormány, amidőn a kormánybiztosizéki székbe Ripka Ferencet i­litette a legnagyobb körütekintés­­sel, a legszerencsésebben v­­­lasztott meg. Ripka alkalmas arra, hogy a mai nehéz időkben a lelkek békéjét megteremtse, hogy a főváros közönségét egy nagy, hazafiasan gondolkozó táborba uyűjtse és alkalmas arra, hogy a főváros gazdasági problémái mellett a kormány hathatós támogatásával az agyon gyötört lakosság gazdasági gond­jait is enyhítse. Kozma Jenő beszédét a bi­zottság tisiai nagy helyesléssel fogadták. Ezután következett Csilléry András deklarációja, amelyet a többségi párt ne­vében tett meg. A kormánybiztosi kineve­zést — mondotta — törvénytelennek tartja, mert az nem egyezik annak a tör­vénynek a szellemével, amely a főváros autonómiá­járól gondoskodik. Részletesen felsorolja a törvényben foglalt azokat a teendőket, amelyek a kormánybiztos ügykörébe tartoz­nak. A hosszú ismertetés után azzal fe­jezte be beszédét, hogy ők őrködni fognak azon, hogy a kormánybiztos ne lépje túl az előbb ismertetett hatáskörét. Dr. Kazai Iászló azt indítványozta, hogy a hatásköri dolgokról vitát engedélyezzen az elnöklő kormánybiztos. Dr. Ripka Ferenc kormánybiztos vála­szolt ezután az elhangzott felszólalásokra. Mindenkelőtt megköszönte dr. Kozma elis­merő szavait és hangsúlyozta, hogy senki­nek törvényes hatáskörét érinteni nem kívánja. Csilléryvel szemben megállapítja, hogy ugyanaz az eset áll fenn ma, mint Terstyánszky kormánybiztos kinevezése alkalmával, de akkor Csilléry a kinevezést nem tartotta törvénytelennek. Csilléry Andris: Akkor is annak tar­­­­tottam ! Ripka Ferenc: Ha az urak törvénytelen­ül­­ tartják a kormánybiztosi kinevezést, akkor törvénytelen az ugyanazon rendelet alapján működő közigazgatási bizottság is, amelynek azonban hónapok óta a legna­gyobb készséggel asszisztálnak a most til­takozó urak. Bár senkinek a hatáskörét nem kívánja csorbítani, nem úgy fogja fel hivatását, hogy ámen­t mondjon mindenre, ami a városházán történik. Semmiféle tör­vény nem mondja azt ki, hogy a kormány­­biztosnak nincsen kezdeményezési joga. Nem érzi a törvény korlátozó erejét abban a szándékában, hogy dolgozzon és produ­káljon a főváros lakosságának javára. Csilléryék a legnagyobb csendben hall­gatták végig a kormánybiztos erélyes és sokatmondó szavait. Mielőtt a napirendre áttértek volna, Csilléry egy újabb próbál­kozást tett, nyilván azzal a céllal, hogy Zilahi-Kiss Jenő alpolgármesternek alkal­mat adjon a polgármester helyett való reprezentálásra. Azt a kérdést intézte ugyanis az elnöklő kormánybiztoshoz, hogy a polgármester távollétében ki fogja ellátni az ülésen a polgármester ügykörét. Ripka Ferenc kormánybiztos nyomban válaszolt erre a kérdésre és kifejtette, hogy a tör­vény nem ismeri a címzetes alpolgármes­teri minősítését és így belátja, hogy a je­lenlevő címzetes alpolgármester nem lehet törvényes helyettese a polgármesternek. Javasolja tehát, hogy a polgármesteri je­lentést a legközelebbi ülésen tárgyalják. Ezután a rendőrségi jelentést ismertették, amelynél Csiléry kifogásolta, hogy az autó­közlekedés terén még mindig sok visszás­ság történik. Sérelmezi egy konkrét eset kapcsán, hogy egy fővárosi hatósági orvos bizonyítványát a rendőrség felülvizsgáltatta, amelyhez nincsen joga. Dr. Kazai László a rendőri bíráskodás mai formáját hibáz­tatta. Dr. Marinovich Jenő rendőrfőkapi­tány megnyugtató kijelentései után a ki­rályi főügyészség jelentését tárgyalták. Dr. Kazai László szóvá tette a pestvidéki fog­házban levő cellák állapotait, amelyek fész­kei mindenféle fertőző betegségeknek. In­dítványára elhatározták, hogy a fogházat a börtönügyi bizottság meg fogja vizsgálni Dr. Lázár Ferenc hibáztatta, hogy a taní­tás időpontját még mindig nyolc órakor kezdik. Zilahi-Kiss Jenő alpolgármester sze­rint a sok anomáliának a kultuszminiszter rendelkezése az oka. Minden konkrét pa­naszt meg fog vizsgálni és különösen eljár hogy az iskolai tanítás időpontjának sza­bályozásánál lenálló ellentétele összeegyez­tesse. Az adóügyi jelentéshez dr. Jatzkó Pál szólalt fel és hibáztatta, hogy a kényszer­­kölcsönnel olyanokat is sújtottak, akik azt nem bírják el. Sokalja a havi 10 százalékos pótlékolást. Zsolnay Imre adófelügyelő vá­laszában kijelentette, hogy ha valaki iga­­zolja, hogy a kényszerkölcsön túlságosan ságosan érinti, akkor az adófelügyelősé­gek kötelesek a kérdés megvizsgálása után halasztást adni. Több jelentéktelen ügy tár­gyalása után az ülés véget ért. Az Újságkiadó Tisztviselők Egyesülete mélységes fájdalommal jelenti, hogy Szabó Sándor úr­­ a Neues Pester Journal főtisztviselője f. hó 14 év, 48 éves korában, rövid­de­l súlyos betegség után váratlanul elhunyt.­­ Egyesületünk egyik buzgó, lelkes tag­ját, az újságkiadó tis­zviselők tábora pedig­­ odaadó, önle­áldozó barátját veszítette el­­ az elhunytban. A Teme­sse folyó hó 15-én, hétfőn dél­után 4­ órakor lesz a farkasréti izr. temető halottasházából. Budapest, 1924. szeptember 14-én. I Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni I

Next