8 Órai Ujság, 1924. szeptember (10. évfolyam, 181-204. szám)

1924-09-04 / 183. szám

Csütörtöl?, 192? szeptember ^6 HlRElC Parton állok. Parton állok és mellettem Zúgva száll a hab. A hullámok vad moraja A fülembe csap. Visz a hullám, gályát, rúzsát, Hab száll s elmerül, S fáradt lelkem nézi, nézi Búsan, tétlenül. A szennyes ár visz magával Élőt s holtakat S a partszélről, ahol állok, Földet elragad. Mindig többet, mindig többet. Jaj, már érezem, Hogy nyaldossa lábam a víz S éri két kezem. Nincs erőm, hogy meneküljek. Beszakad a part S velem is az ár az örök Semmiségbe tart. Feleki Sándor. " — Terstyánszky kormánybiztos átadta hivatalát. Terstyánszky Kálmán belügyi államtitkár, a főváros volt kormánybiztosa m­a megjelent a főpolgármesteri hivatal Váci­ utcai helyiségében és iratait átadta utódjána­k, Ripka Ferenc dr.-nak, a székes­­főváros új ko­rmánybiztossnak. Hivatalos búcsúztatás nem volt. Terstyánszky levél­ben búcsúzott el Sipőcz polgármestertől és a főváros közigazgatási bizottságtól. Távo­zása alkalmából Terstyánszky kormány­biztos Svet Henriikhez, a fővárosi sajtótu­­dósítók szindikátusának elnökéhez levelet intézett, melyben Terstyánszky, midőn a székesfővárosnál viselt kormánybiztosi és helyettes főpolgármesteri működése meg­szűnik, a sajtó székesfővárosi tudósítóinak azon tárgyilagosságukért és ro­konszen­­vükért, melyen működését kisérték, meleg köszönetet mond. — Az időjárásban lényeges változás nem várható. A Meteorológiai Intézet jelenti: Északeurópa fölött hatalmas légnyomási maxi­mum fejlődött, mís a Földközi tengert ala­csony légnyomás borítja, mely Franciaország felé terjeszkedik, melynek egyik ága Magyar­­ország fölött van. A német tengeri partvidé­ken a nagy nyomási különbségek erősebb sze­leket okoznak. A kontinens (különösen Közép­­európa) időjárása megtartotta változékony i esős jellegét. — Hazánkban az eső általános í és egyes helyeken jelentékeny eső esett. Sze­geden 40, Mohácson 20 milimétre, Debrecen­ből jégesőt jelentettek. Általában azonban öt miliméternél kevesebb csapadékot mértek. — Idői prognózis: Az időjáráson lényeges változás nem v­rható. — A budapesti államrendőrség létszáma. r A­ budapesti főkapitányságon ma jelent meg napiparancsban dr. Marinovich Jenő főkapitány azon rendelete, mely a rendőr­ség pontos létszámának megállapítását tar­talmazza. A rendelet szó szerinti szövege a következő: Az 1922. évi VII. t.-c. az egész magyar ki­­rályi áll­amrendőrség egyenruha és fegyver vi­selésére jogosított tagjainak létszámát 12 ezer főben álla­pitotta meg. Ezt az állományt azon­ban az 1924. évi IV. t.-c. alapján 2200­­ fővel apasztani kellett, úgy hogy a magyar királyi államrendőrség egyenruha és fegyver viselé­sére jogosított tagjainak ez idő szerinti lét­száma 9800 fő. Ebből 8760 személy esik az őrszemélyzetre, 1040 fő pedig a rendőrtisztvi­­selőkre. A magyar királyi belügyminiszter úr folyó év augusztus hó 16-án kelt újabb ren­deletével megállapította a budapesti és egyes kerületi kapitányságokon az egyenruha és fegyver viselésére jogosított tisztviselők és őrszemélyzet létszámát és a rendelet szerint a budapesti magyar királyi államrendőrség fo­­galmazáskarbeli tisztviselőinek létszáma 278 fő, ezenkívül 12 ideiglenes minőségű próbaszol­gálatos rendőrsegédfogalmazó. A felügyelő karbeli tisztviselők létszáma 80, ezenkívül 15 ideiglenes minőségű próbaszolgálatos rendőr­­segédi felügyelő. Az őrszemélyzet létszáma pe­dig 4300 fő, ez utóbbiakból 456 altiszt és fel­­ügyelőhelyettes. A budapesti rendőrlegénység létszáma jelenleg 3844 őrszemélyzeti tagból és próbaidős rendőrből áll. A budapesti ma­gyar királyi államrendőrség egyenruha és fegyver viselésére jogosított tisztiviselőinek a fentiek szerint megállapított létszáma ezúttal magában foglalja azokat a rendőrtisztviselő­ket, akik eddig más rendőrkapitányságok ál­lományába tartoztak, de szolglattételre a buda­pesti magyar királyi államrendőrségbe nyertek beosztást és jelenleg is itt teljesítenek szol­gálatot. •— Heinrich Ferenc beszámolója. ’A tabi k­erület nemzetgyűlési képviselője, Heinrich Ferenc vasárnap, szeptember­ 7-én tartja beszámolóját Karádon, választókerületének egyik legnagyobb községében. A hősi offizió elé nagy érdeklődéssel tekintenek a poli­tikai körök, miután Heinrich Ferenc be­szédében az összes aktuális politikai és gazdasági kérdéseket érinteni fogja. — Mária Valéria főhercegnő haldoklik, Linzből jelentik: A Tagespost jelenti Am­­stettenből: Mária Valéria főhercegnő hal­doklik. A főhercegnő nincs öntudatnál, szívműködése nagyon gyenge, táplálékot már nem vesz magához. A katasztrófa minden órában várható. A beteg­ágy körül mind a nyolc gyermeke megjelent. — Halálozás. Nemes Szentgyörgyi Lajos m­. kir. honvédminiszteri miniszteri tanácsos, a Lipótrend lovagja, stb. hétfőn 79 éves kor u­­tán és boldog házassága 38. évében elhunyt­ Temetése szeptember hó 4-én délután tíz órakor lesz a Farkasréti temető halottasházá­ból. Az elhunyt a régi honvédelmi tisztiviselői karnak enngedetlenségéről és kötelességtudá­­sáról közismert, oszlopos tagja volt aki a ma­gyar haderő kiegészítése körül országos szol­gálatokat teljesített és ezért már 1905-ben a Lipót-rendet később pedig legfelsőbb elisme­rést nyert el, bár puritán jelleme minden kitün­tetést elhárított. A megboldogultat özvegye: Kövy Etel, gyermekei: Szentgyörgyi Lajos min. titkár, Rampacher Pálné szabadalmi biró neje és Szengyörgyi László tüzérszázados, fivére: Szentgyörgyi Zsigmond ref. esperes, unokái s kiterjedt előkelő rokonsága gyászolja. Nagy Mihály kismartonvári kiváltságos pré­post és felsőkismartonhegyi plébános életének 65-ik, áldozópapságának 43-ik évében a meg­szállott Kismartonban elhunyt.­­ Az ügyészség megkeresésére a rend­őrség nyomoz Sehneider, az eltűnt nagy­tétényi bajor után. Ismeretes, hogy amikor Förster Henriket ama gyanú alapján, hogy azonos Schulze Henrikkel, Erzberger biro­dalmi miniszter egyik gyilkosával, letartóz­tatták, komoly gyanúokok merültek fel, hogy Thylessen, Erzberger másik gyilkosa is Magyarországon tartózkodik és esetleg azonos a nagytétényi villa egyik-másik vendégével. Amikor­­ Förster Henriket ki­hallgatás után átkísérték a királyi ügyész­ség fogházába, ahol a vizsgálóbíró kihall­gatta Schneider Henriket, a nagytétényi villa másik vendége váratlanul eltűnt és még máig sem sikerült nyomára akadni. Azon gyanú alapján, hogy az eltűnt Sehneider azonos Thylessennel, a királyi ügyészség megkereste a rendőrséget hogy nyomozza ki Sehneider tartózkodási helyét és ha sikerül nyomára akadni, vegye őri­zetbe és szállítsa át a királyi ügyészség fogházába.. — A Tábla október 28-án tárgyalja a Klebelsberg gróf ellen kiadott ébredő pla­kát aláíróinak ügyét. Az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bombmerénylet után, mint emlékezetes, Klebelsberg Kunó gróf akkori belügyminiszter a legerélyesebb nyo­mozást és vizsgálatot rendelte el. A bel­­ügyminszter erélyes intézkedéseire válaszul az Eredő Magyarok Egyesülete több tagjá­nak és igazgatójának aláírásával másnap röpiratok és plakátok jelentek meg, ame­lyek gyalázkodó hangon támadták Klebels­berg Kunó gróf belügyminisztert. A plakát aláírói ellen rágalmazás ellén indult meg az eljárás. A budapesti büntetőtörvényszék az annak idején megtartott tárgyaláson Turchányi Egont és Luká­csovics Lajost egyenként három-három hónapi, Lőrincs Antal és Módi Gézát egyenként két heti fogházbüntetésre ítélte el. Az ítélet ellen úgy a várhatóság képviselője, mint az el­ítéltek­ felebbezést jelentettek be. Ebben az ügyben a királyi Ítélőtáblán Deare Miklós dr. kúriai bíró tanácsa október 28-ra tűzte ki a felebbviteli tárgyalást. — Lopáson és rabláson értek egy rovott­­multu asszonyt. A Hunyadi-téri vásárcsarnok­ban lopáson és rabláson érték Heimler Fe­­rencné rovottmuító asszonyt. A vásrácsarnok­­ban először egy asszony kézitáskájából 300 ezer koronát lopott, később pedig egy másik asszonyról a karperecét és nyakláncot akarta leszakítani. Ez a kísérlete juttatta a rendőr­ség kezére. Előállítása után Heimter Ferencnét letartóztatták. — A rendőrség nyomozása Veér Imre ügyében. Veér Imre eltűnése ügyében a budapesti főkapitányság már tegnap meg­indította a nyomozást, amely azonban ki­zárólag csak közigazgatási jellegű és bün­tetőjogi következményekkel nem fog járni. A nyomozás során megállapítást nyert, hogy Veér Imre repülőgépen hagyta el az országot és így nem felel meg a valóság­nak egyes lapoknak az a híradása, hogy autón szöktették volna meg. A főkapiá­ny­­ságon kijelentették munkatársunknak, hogy Veér Imre ügyében minden adatot össze­gyűjtenek és ezeket a nyilvánossággal kö­zölni fogják. — Autógázolás. Palotai László 21 éves hír­lapírót a Szabadság­ téren e­gy autó elgázolta. Súlyos sérüléseket szenvedett. A mentők a Bó­­ton-kór&ásba szólnak. Rendben folynak az egyetemen a beiratások. A jogi karon a tavalyinál több, az orvosi fakul­táson kevesebb uj hallgató jelentkezett. — Illés József dr. lesz a jogi kar dékánja. — Saját tudósítónktól. — rA Budapest Pázmány Péter Tudomány­­egyetem kapui ma nyiltak meg a beirat­kozó hallgató ifjúság részére. A beiratko­zás korán reggel kezdődött és simán, min­den rendzavarás nélkül folyt le. Az egye­tem tájéka csendes és az idei szemeszter megnyitásán teljesen hiányzik a szenvedé­lyes fiatalság csoportosulása, úgy hogy re­mélhetőleg a múlt esztendővel minden időre lezárultak az egyetem előtti inci­densek. Mindenesetre megállapítható, hogy a gazdasági válság érzékenyen sújtja a ta­nulni vágyó ifjúságot is s az egyetemi isko­láztatás előtt anyagi téren soha annyi aka­dály nem merült fel, mint a mostani sze­meszter elején. A helyzet az, hogy már erre az esztendőre is számos diák kénytelen volt megszakítani főiskolai tanulmányait, mert a kitűzött időpontra a horribilis tan­­díjat megszerezni nem tudta s így a mai körülmények alkalmasak arra, hogy me­gint meghonosítsák az úgynevezett örökös diák típusát, azt, aki minden elvégzett tan­év után a súlyos körülmények miatt kény­esen egy-két, vagy ennél is több esztendeig szünetelni. Az egyetemek most kezdődő szemeszte­rére megállapított beiratási díjak másfél millió körül járnak. Maga a beiratási díj az összes fakultásokon 60 aranykorona, a jogi kar tandíja 16 aranykorona és 30 fil­lér, az orvosié 15 aranykorona. Ezek az összegek a mai index szerint a még hozzá­járuló egyéb díjakkal együtt meghaladják a másfél millió koronát. A mai beiratkozási napon ugyan csupán az egyetem régi hallgatói számára nyílt meg a kresztura, de már most is meg le­het állapítani azt az arányt, amelyben a jelentkezők és az első szemeszterre beirat­kozó új hallgatók elhelyezkednek az egyes fakultásokon. Ezeknek a kérvényeit az egyetemi hivatalokban szeptember 6-ig in­tézik el, amely napon megkezdődik az első­éveseknek a felvétele. Az egyetem kvesztúrájában nyert értesü­léseink szerint a­z idei tanévben az első szemeszterre je­lentkező hallgatók száma nem lépi túl a tavalyi létszámot. Csak egyes fakul­­kultásoknál vannak némi eltolódások. A beadott kérvények száma a jogi karon például meghaladják az elmúlt évben je­lentkezettek számát, ezzel szemben azonban lényegesen, körülbelül ugyanilyen arány­ban csökkent az orvosi fakultáson jelent­kező elsőévesek száma. Jelentékeny csök­kenés mutatkozott a hittudományi karon is, ami előrelátható is volt, mert ennek a fakultásnak a lehetőségeit sújtja évről-évre legérzékenyebben az ország megcsonkítása. Még a hétfői napon nagy riadalmat kel­tett az egyetemi hallgatók körében az a hír, hogy egyetem technikai akadályok miatt nem lesz abban a helyzetben, hogy a beiratkozásokat a meghatározott időben megkezdhessék Arról volt ugyanis szó, hogy a beirat­kozáshoz szükséges nyilvántartási lapok, tanrendi beosztások és egyéb nyomtatvá­nyok nem készülhettek­­ el idejében, ami esetleg jelentékeny akadályt jelentett volna. Mára azonban teljesen eloszlott ez az egyet­len aggodalom is, mert a nyomtatványokat még a hétfői napon szállították le az egye­temhez Az egyetemi szemeszter dőlt ismét aktuá­lis lett az egyetem jogi dékánságának a kérdése is. Mint értesülünk, most a tanári karnak az a része is, amely az első vá­lasztáson Kmetty Károly dékánsága mel­lett foglalt állást , akiket egyes körökben úgy emlegetnek, hogy azok a második vá­lasztáson is Kmetty érdekében szándékoz­nának síkra szállni, az egyetem békéjének érdekében most letettek c szándékukról és elhatároz­ták, hogy a további nehézségek elke­rülése kedvéért hozzájárulnak Illés József dr. megválasztásához. Ilyformán a jogi dékánság kérdése máris elintézettnek tekinthető. __ Fölmentés kommunista izgatás vádja alól. A budapesti büntetőtörvényszék Va­­lentin Károly dr. táblabiró elnöklete alatt ma délelőtt ötös tanácsban foglalkozott Szemere József borbély bűnügyével, aki ellen a királyi ügyészség izgatás büntette címén emelt vádat. A vád szerint 1919-ben a kommunizmus alatt egy nagy mdilésen,­ amelyen ezer borbély vett részt, Szemere József felszólalt és e beszéde tartalmával követte el az izgatás bűntettét. A borbély­­műhelyeket ugyanis, mint ismeretes, a kommunizmus alatt szocializálták és Varga népbiztos ezt a rendeletet megváltoztatva, feloldotta a borbélyműhelyeke és vissza­­adó tulajdonosaiknak. Ezt az intézkedést sérelmezte a nagygyűlés és ezen szólalt fel állítólag Szemere olyan értelemben, hogy a borbélymű­helyeket újra vegyék el jogos tulajdonosaiktól és szocializálják azokat. A mai tárgyaláson Szemere tagadta a vád­beli cselekményt, mire a vádhatóság kép­viselője a rendelkezésre álló adatok alap­ján úgy látta, hogy az izgatás bűntettének­ vádja nem állhat meg, Szemerével szem­ben elejtette vádját, amivel a törvényszék megszüntette Szemere ellen a további el­járás. — Zsebtolvajlás a hajón. Tegnap este­ a Rigó nevű személyszállító hajón Leányfalu tájékán Salgó Jenő nyug. főhadnagynak zseb­­tárcáját, melyben 4 millió korona volt, el­lopták. — Gondatlanságból okozott emberölésért elítéltek egy házmestert. Múlt év április 5-én az Országház­ tér 15. szám alatt a má­sodik emeletre szállította fel a lift Engel József bankárt. A bankárt nem kisérte föl a házmester és igy történt, hogy véletlen­­ségből nyitva maradt a lift ajtaja. Másnap hajnalban, Cseh Lászlóné mosónő azt gon­dolván, hogy a lift a II. emeleten van, be­lépett a nyitott liftajtón és az üres lift­aknába zuhant és olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy nemsokára meghalt. Gon­datlanságból okozott emberölés vétsége címén vádat emelt ezért a királyi ügyész­ség Gyurics Géza házmester ellen. A bün­tetőtörvényszék a mai napon megtartott tárgyalás után Gyurics Géza házmestert gondatlanságból okozott emberölés vétsé­géért egyhónapi fogházra és 600 ezer ko­rona pénzbüntetésre ítélte el. Az ítélet­ végrehajtását azonban háromhónapi pró­baidőre felfüggesztette. — Vízállás. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Dunareme­téig, valamint Mohácsnál­ és Zimonynál­ árad, máshol apad, vízállása átlagosan közepes. — A Tisza Vásárosnaményig árad, lejebb apad, vízállása igen alacsony. — Művészeti kiállítás Nyíregyházán. Nyíregyháza centenáriumi kiállítása alkal­mával művészi kiállítá­s rendezését hatá­rozták el, Bencs Kálmán polgármester vezetésével. A kiállítás e hó 14-én nyílik meg s azon a magyar művészek kiváló képviselői vesznek részt, nevezetesen Iványi-Grünwald Béla, Magyar-Mannshei­­mer, Vaszary, Réti, Benczúr, Ferenczy Károly, Rudnay, Deák-Ebner, Koszta, Mednyánszky, Perlmutter, Bihari és Horthy Béla, ez utóbbi egész kollekcióval. — Baleset. A Soroksári­ út 150. szám alatti lószerfonógyárban Körös József 23 éves gyári munkásra forró víz ömlött. Mindkét lábát súlyosan összeégette. A Telepi-utcai kórházba szállították. — Havas Lajos százados ügye a kato­nai törvényszéken. A budapesti katonai törvényszék Havas Lajos százados perében ma folytatólag több katona­tisz­tet és civil­kereskedőt hallgatott ki, akik a Perl Arnold kereskedővel kötött faüzlet körül­ményeit ismertették és Havasnak el szere­tőét világították meg. Az előrehaadott időre való tekintettel a katonai törvényszék a tárgyalást megszakította és azt holnap dél­előtt fogja folytatni. — Vörösmarty-breviárium. (A költő élete, tanítása és jelentősége. Kiadta a Magyar Kö­zépiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége). Vö­rösmarty egyénisége, nemes jelleme már-már a múltnak halványodó ködképe, költészete az irodalomtörténet stúdiuma, úgy, hogy ez a nagy költőnk ma már nem az a ható erő, amelynek éppen korunkban lennie kellene. Dicséret illeti a magyar tanárokat, hogy e kis könyvvel méltóan idézi föl Vörösmarty alakját és köl­tészetét. A kötet a maga szűk terjedelmében egyébre nem vállalkozhatott, csak arra, hogy rövid fejezetekben és a legjellemzőbb szemel­vényeken bemutassa a magyar reformkor leg­nemesebb poétájának egyéniségét, ráébresszen arra a kincsre, melyet a magunk nevelésére és gyönyörűségére Vörösmarty költészete nyujt, megrajzolja azt a magyar eszményt, melyet élete megvalósítani törekedett, meg­éreztesse azt a bölcs emberszeretetet, amely a nagy embert minden korban el kell, hogy töltse. Vörösmarty szól a könyv lapjain hoz­zánk, ha nem is költészetének egészével, de írói munkálkodása kapcsán kikristályosodott gondolataival; az ember lelki képe formálódik elénk, hogy a költőben a nagy emibert is meg­szeressük, hogy a költészet szépségeinek aján­dékán kívül a nevelő magasztos tanításait is lelkünkbe fogadjuk. Azt hisszük, hogy erre az ember­ eszményre sohasem volt nagyobb szük­sége a magyarnak, mint ma és a Magyar Kö­zépiskolai Tanárok Nemzeti Szövetsége ezért óhajtotta a Zalán futásá­nak centennáriumát ezzel a kis breviáriummal előkészíteni. A pom­pás könyvet Alszeghy Zsolt állította össze a hatalmas Vörösimarty-irodalom alapos ismert téved­és finom esztétikai érzékkel. A könyv ára 12.000 korona, kapható minden könyvke­­­reskeedésben.

Next