8 Órai Ujság, 1924. november (10. évfolyam, 232-257. szám)
1924-11-01 / 232. szám
^1"\ §' / i \ / // ^0^ Egyes szám ára 2000 Kv lSsso,0, ^ Budapest^924ji©v£^^ ^ O Palujsmj előfizetési Arak. egy hónapra 40.0©® karosa, mely»á«vre 120.000 korona Egy e^áas ára kedd kivételéve! MSOK, kedden 3000K külföldre az előfizetés kétszeresét ssrmitjü/c Ara Ausztriában: hétköznap 2030 osztr. korona, vasárnap 2500 osztr. korona Felelős szerkesztő Dr. NADÁNYI EMIL SZERKESZTŐSÉG Vih.: RÖKK SZILÁRD UTCA 4. SZÁM Telefon: József 105—00. J. 105—01. J. 105—02. KIADÓHIVATAL VIH. KER. JÓZSEF-KÖRÚT 5. SZÁM Telefon József 43. J. 53. J. 63. József 23—84. lékezés #s emlékeztetis. Brita HStSsss&sbSBí HáéKtssáss. Nemcsak Tisza Istvánt siratjuk ma halálában, hanem az októberi forradalmat is születésében. A magyar történelemnek ezt a két gyászos dátumát nem csupán az események végzetes tolódása kapcsolja egybe, hanem egy belső erkölcsi szükségszerűség, amely szerint egy Tisza István számára nem volt más visszavonulás, mint a halál ott, ahol a léha hencegés, a gyáva hősködés, a becstelen feszengés, az alávaló öncélúság szennyes hullámai bontottak el mindent, ami azelőtt magyar volt. Az októberi forradalom után széles ez országban nem maradt semmi, ami magyar, csak a múltnak, amelyet a csőcselék gúnyos kiáltásai közt temetett. Hol vethette volna meg lábát Tisza István ebben az országban, ahol egy zug sem maradt többé a becsület számára? El tudnók-e képzelni őt valahol bujkálva m meglapulva, avagy összeszorított ököllel szitkozódva, avagy a kloákák patkányaival szócsatába szállva, avagy a külföldön hazája fekélyeire mutogatva? Nem, ő nem lehetett másutt e napon, mint átlőttkebellel, hidegen a katarikra borulva, amely alatt ezer év történelme feküdödő, aki ennek az ezeréves történelemnek volt produktuma, talán legnemesebb profink towna. Ez a nép örökké az ő dicsőségének és a mi gyalázatunknak az emléknapja leend. Azok, akik im a Tisza István-kör történelmi termében összejönnek, Herczeg Ferenc előkelő gondolkodásában fürösztik meg emlékezetüket Tisza dicsőségében. Mi pedig, akik e helyről a magyar közélet elfajulásait ostorozzuk, a mi gyalázatunkra emlékeztessünk, hogy abból merítsünk okulást. Magyar testvérem! Nyisd fel a szemedet, vedd segítségül a szívedet, amelyet ma összeszorít a fájdalom legjobbad elvesztése felett, tedd félre a politizáló eszedet, amelyet a gyűlölet feszít és vedd elő az ünneplő eszedet, amely még tele van jó szándékkal — és láss! Ne őt nézzed, mert ő már nincsen. A közélet azon mélységeiben, ahová magadat lerántottad, már nem születnek a Tisza Istvánok. Ne a csúcsod nézd, ahonnan lebuktál, de önmagadat nézd, aki még mélyebbre készülsz bukni. Lásd még, hogy tulajdon ott vagy, ahonnan hat évnek előtte elindultál . Közéletedben, mint a vásáros ringlispielen tovanyargalnak a különböző szintire festett idomtalan lovak és szörnyek; fityegnek rajtuk különböző politikai lovagok: jönnek, mennek, hogy egy fordulónál újra visszajöjjenek, esetleg átnyergelve. Forgunk a komédiás oszlop körül, amelyből esetleg kitöredezett idők folytán egy-két vigyorgó maszk: teszem a Károlyié, aTászié, a Kun Béláé, de ez az oszlop még szilárdan áll a hipokriázis, az öncéhiség, a hazugság, a gyáva becstelenség talaján, a viháncsoló csőcselék örömére. Lásd még testvérem: ez vásári komédia, de nem közélet. Ahová nézel, laza erkölcsi felfogás, gyáva hetvenkedés, nagyhangú kuruzsolás. Sehol tekintély, mindenütt az érdekek harca. Álapostolok és hitetlen nép! Felelősséget levetett tanácsadók és keserűségtől megáporodott rétegek! A cselekvésben lehetetlenség, a kritikában rosszakarat, az engedelmességben ellenségeskedés. Minden csak úgy, mint hat év előtt! Ez nem politika magyar testvérem, ez kriminalitás, ez nem országépítés, ez vandál rombolás. Itt nincs többé államférfiúhoz méltó küzdelem. Ez nem kormányzás, de faldroknak való önsanyargatás. Bizony van abban valami visszásság, ha mi itt Tisza emlékünnepeket tartunk. Hódolunk emlékének, s pátoszolva ki-ki visszatérve a maga életköreibe, legott felborítja ott nagy példájának tanítását. Az ünnepek száma egyre szaporodik, de Tisza István lelke egyre távolodik ettől az elfajzott nemzedéktől, amelyik addig hősködik, míg gyáván elveszíti, ami még reámaradt: az ősök becsületét. Ha emlékezünk, emlékeztessünk is! Előkészületek a Baldwin-kormány megalakítására. Macdona csalódott a választási eredményben, de vigasztalja amunkáspárti szavazatok gyarapodása. Baldwist köszönete a választóközönségnek, a konzervatív párt uralomra segítéséért. A munkáskormány elhatározta lemondását. — Saját tudósítónktól. — Néhány választókerület kivételével, jóformán Anglia minben részéből beérkezett már a választási eredmény, amelynek jelentősége össze túlnő a britt birodalom öt világrészt átfogó határain is. Amint azt már tegnap megírtuk, a konzervatív párt minden várakozást felülmúló győzelme elsősorban tartós, nemes érteelmben vett konzervatív kormányzat inaugurálását jelenti Angliában, amely azonban külpolitikai tekintetiben lényegesebb változást nem hoz így kell értékelni Baldwinék győzelmét már annál az oknál fogva is, mert hiszen Macdonald a munkáskormány élén — az orosz kérdés kivételével — nem tért el az elődei és főképpen lord Curzon külügyinisztersége alatt követett politikától. Hiszen a munkáskormány közvetlen elődje, a konzervatív kormány voltja, amely az úgynevezett poáncaréizmust a Ruhrfernlét katonai megszállását és egyéb kíméletlen eszközök alkalmazását a legélesebben elítélte és maga is Németországgá való megértés megteremtését ajánlotta az európai békés külpolitika tengelyéül. A győzelem előharcosa, Baldwin, már tegnap a választóközönséghez intézett táviratban megköszönte a konzervatív párt győzelemre segítését, de előkelő, higgadt államférfim gondolkodásának megfelelően, igen nobilis hangon tartotta üzenetét és még csak politikai vonatkozású célzást sem tett táviratában. Macdonald a munkáskormányt ért vereség után mondott beszédében csupán abban talált vigasztalót, hogy a munkáspártra adott szavazatok száma jelentékenyen emelkedett és hogy a konzervatívok elé a kormány átvételekor rendkívüli nehézségek tornyosulnak, amelyeket korántsem lesz könnyű legyőzni. A választások eredményéről szóló tudósításunk a következő: London, okt. 31. Baldwin az angol választókhoz intézett távirati üzenetében lelke legmélyéből köszönetet mond azoknak, akik pártja győzelméhez hozzájárultak. A választás eredménye, jobban, mint bármikor, igazolta azt a bizalmat, hogy mindenkor számíthat az angol nép politikai ítélőképességére és egészséges, emberi értelmére, amikor komoly eseményekkel szemben való állásfoglalásról van szó. London, okt. 31. Ma déli 12 óráig még mindig 15 kerületből nem érkezett be a választás eredménye s ezek az eredmények még naapokig nem állapíthatók meg. Az eddigi 600 kerületből beérkezett jelentések alapján a mandátumok megoszlása a következő: konzervatív párt 405, munkáspárt 152, liberális párt 39, pártonkivüli 4. A pártonkívüliek esetleges csatlakozása valamelyik nagyobb párthoz még némiképen módosíthatja az eredményt s főképen annyiban, hogy többen mint alkotmánypártiak jelöltették magukat s ezek vesztet konzervatíveknek, részint liberálisoknak tekinthetők. London, okt. 31. Az egyes angol városok szavazásáról a következő részleteket jelentik: Liverpoolban a konzervatívok megtartották mind a két mandátumukat. A megválasztottak között van Mr. Cohen, aki a háborúban mindkét lábát elvesztette. Birminghamban a konzervatívok a tizenkét mandtáuum közül tizenegyet kaptak. Austin Chamberlain volt kancellár is itt győzött túlnyomó többséggel a kommunisták ellen. Fivére, Neville Chamberlain, aki annak idején szintén konzervatív miniszter volt, hetvenhét szavazattal győzött Mosley munkáspárti jelölttel szemben, aki lord Curzon veje. Sheffieldben ismét négy konzervatív képviselőt választottak. London külső kerületeiben majdnem mindenütt a konzervatívok győztek és pedig lényegesen nagyobb többséggel, mint a múltkoriban. London, okt. 31. Asquith Paeseleyben a reája kedvezőtlen választási eredmény kihirdetése után beszédet mondott, amelyben a többi között a következőket jelentette ki: — Nem tagadom, hogy a mai választási eredmény csalódással tölt el. A döntést azonban becsületes harcos ember érzületével kell fogadnunk. A fődolog az, hogy továbbra is igaz brit emberek legyünk. Londoni politikai körökben sajnálkozással alapítják meg Asquith bukását és rokonszenvvel fogadják azt a kijelentését, hogy nem vonul vissza a politikai élettől. London, okt. 31. A választási eredmények pontos összeállítása most vált ismeretessé. A konzervátt ívek 7.598.000, a munkáspárt 5.502.000, a liberálisok 3.105.000, a kommunisták 66.0OO szavazatot kaptak. Macdonald a választások eredményéről- London, okt. 31. Macdonald és Asquith tegnap éjjel Londonba érkeztek. Híveik mindkettőjüket lelkesen üdvözölték. Macdonald a választások eredményéről a következő kijelentést tette: — A munkáspárt annyi szavazatot szedett össze, amennyiről egy év előtt álmodni sem mertünk volna. Mindenkinek, aki csak legtávolabbról is érdekelve van a munkáspárti mozgalomban, büszke örömmel kell fogadnia a szerdai választások eredményét. London, okt. 31. A lapok jelentése szerint Macdonnial tegnap visszatért a Downink Streetre. A Daily Chronicle szerint tegnap minisztertársaival, különösen pedig Clynessel és Slindersonnal megbeszélést folytatott, ma pedig, hír szerint, minisztertanácsesz, amelyen a kormány legközebbi teendői felől tanácskoznak. A Daily Chronicle úgy tudja, hogy Macdonald a mielőbbi lemondás mellett fog állást foglalni. Ebben az esetben kihallgatást kér a királytól és benyújtja lemondását. A király valószínűleg Baldwint kéreti magához, mint a legnagyobb párt vezérét. Az angol konzervatívok győzelme megnövelte az amerikai elnökválasztáson Coolidge esélyeit. Hága, okt. 31. Newyorkból jelentik: Az angol választások kimenetele itt kapcsolatban az elnökválasztással, igen nagy érdeklődést kelt. Az általános fölfogás az, hogy az angol választás kimenetele erősen befolyásolja az amerikai elnökválasztás esélyeit is. Kétségtelen, hogy a republikánusok, akik rendszerint az angol konzerentinokl-Mb-fiák magukat össze, bizonyos tekintetben kedvezőbb helyzetbe jutottak az angol analógia nyomán. Az amerikai választás különben ezúttal nem kelt olyan nagy érdeklődést, mint máskor. Az agitáció szinte észre sem vehető.