8 Órai Ujság, 1925. február (11. évfolyam, 26-48. szám)

1925-02-18 / 39. szám

6 IUREIC A nagy virradat. Irta Lampérth Géza. Száz évvel ezelőtt... A kard zsarnoka. Napóleon után — a bürokratazsarnok, Metternich csillaga is hanyatlóban az európai firmámon tűmön. A magyar politikai horizonton tündöklő csillagképek jelentkeznek: Wesselényi, Széchenyi, Kossuth, Deák, Eötvös, a nagyobbak. Mellettük, mögöttük rajával a kisebbek. Hosszú, álmos tespedés után hirtelen friss nemzeti nekilendülés. A száműzött magyar nyelv elfoglaljajogos helyét hivatalban, közéletben. Nagy, lázas reformmunka ég az országgyűlésen, a vármegyében, amelyek Bars vármegye bátor kezdésére egymásután szállnak szembe a medernichi zsarnoksággal. Deák megismétli Zrigyi intelmét a nemzethez: ne bízzék senkiben, csak magában, Széchenyi szavára csákányok döngetik, feszítő vasak tágítják a Vaskaput a magyar hajózás számára. Pest és Vác között rakják le az első gőzvasút fillert. Szabályozzák a rakoncátlan Tiszát, hogy áldott melléke béka helyett búzát teremjen. Védegyleteket alakítanak a honi ipar védelmére. Honnét a szent ébredés? Ki verte föl tespedő álmából a nemzetet? A nemzeti lélek örök harsonája: az irodalom. Éppen a zsarnok reakció várában, Bécsben zendült föl először — már mintegy félszázaddal előbb — a szent kürt a gárdakaszárnya falai között. A szabolcsi dalia, Bessenyey György zendítette meg. Zengették tovább Gvadányi, Orczy, Dugonics, Csokonai, a két Kisfaludy, a magyar költészet, a Budai testvérek. Virág Benedek, Morvát Árpád. Kazinczy a magyar történelem és a magyar nyelv lelkével. Mind harsányebban harsog a szent kürt. Berzsenyi ajkán mennydörgéssé keményedve: „Romlásnak indult hajdan erős magyar . .Kölcseyén imádságé lágyulva: „Isten áldd meg a magyar .. 1823-ban buzog föl Kölcsey lelkéből a nemzet imádsága s két év múlva 1825-ben a mágnás huszárkapitány, Széchenyi István gróf, életre kelti a nemes testőr, Bessenyey György legszebb magyar álmát, a magyar nyelvművelő társaságot — az Akadémiát. Ugyaneben az esztendőben, mikor a jobb belátásra tért király engesztelő szavakkal a nagy reform-országgyűlést Pozsonyba öszszehivja, a tolnai halmokról fölzendül Vörösmarty érccsengésü lantja s a „Zalán futásáéban régi dicsőségünk tündöklő képeit idézi az éji homályból ébredő nemzete elé. És, mintha Kölcsey imádsága áldott meghallgatásra talált volna, mintha csakugyan megbűnhödte volna már nép a múltat s jövendőt, a szent munkazajtól esöngő magyar virradóiban — hogy meg ne bénuljon a szárnyaló nemzeti lélek, meg ne fáradjon a dolgos magyar kéz , íme, édesszaru pacsirták emelgetik szárnyaikat szerte a magyar mezőkön, a magyar rögből száll föl valamennyi és igyekszik a magasságok felé. .. A ngyszalontai nádfödeli parasztházból indul az egyik, a rimaszombati csizmadiaműhelyből a másik, a kiskőrösi mészárszékből a harmadik és a révkomáromi nemesi kúriáról a negyedik: Arany János, Tompa Mihály, Petőfi Sándor, Jókai Mór. Ez utóbbi éppen száz éve: 1825 február 18-án. Amikor e napon az ő emlékére szentelünk ünnepet, emlékezzünk a száz év előtti nagy virradatra azzal a szent hittel, hogy aWesselényeik, Széchenyiek, Kossuthok, — Aranyok, Petőfiét, Jókaiak nemzetére e mai nagy éjszaka után is föl fog ragyogni a nagy magyar virradat! — A kormány az egri károsultak segélyezéséről. Ismeretes, hogy Eger várost és környékét a földrengés nagy elemi károkkal sújtotta, ami több mint tizenöt milliárdra tehető. A kormány arra való tekintettel is, hogy a földrengés károsultjai a legszegényebb néposztályból valók, a sürgős segítség szándékával bizottságot küldött Egerbe, hogy az állapítsa meg, hogy mily összegű segélyezésre van szükség a hajléktalanná és kenyörtelenné lett károsultak ínségének enyhítésére. A pénzügyminiszter hír szerint egyelőre néhány milliárd korona kölcsönt fog az egri bankok útján a károsultak segélyezésére fordítani. Egerben azt remélik, hogy ez a kölcsön legalább hat-hét milliárd lesz, amivel sürgősen megindítanák a földrengés okozta károk eltakarítását és a megrongált házak renoválását. — Változékony, hűvösebb idő. A Meteorológiai Intézet jelenti: Az egész nagy depreszsziórendszer Európa nyugati felén északabbra húzódott. Főminimuma Skócia táján van. Az olaszországi minimum Nyugatmagyarországon vonult el északkelet felé. A keleti nagy légnyomás gyengülni látszik. A hőmérséklet legmagasabb a Kárpátok vidékén. Keleten az idő állandóan száraz, nyugaton a lecsapódások gyakoriak. Hazánkban a Dunántúlon voltak kisebb esők. A hőmérséklet még abnormálisan magas, időprognózis. Változékony idő, lassú hósülyedéssel és helyenkint kevés esővel. Segélyt kérnek a nyugdíjas közalkalmazottak. A Közszolgálati Alkalmazottak Nemzeti Szövetségének küldöttsége járt ma Neményi Imre nyugállamtitkár vezetésével Almásy László a párt ügyvezető elnökénél. A nyugdíjasok számára ugyanazoknak a segélyeknek a kiesztöözölést kérte, mint az aktív szolgálatban álló közszolgálati alkalmazottak élveznek. Almásy László a küldöttség előtt kijelentette, hogy a kérést szociális és humánus szempontból méltányosnak találja és a párt részéről a legmelegebb támogatást helyezte kilátásba. Tisztában van ugyan a párt azzal, hogy a pénzügyi határok csupán bizonyos lehetőségeket szabnak meg, azonban a kereteken belül a társadalom e leggyengébben dotált rétegének segítségére kivánnak lenni. A küldöttség Almásy válaszát köszönettel vette tudomás--'. — A Beregi-ügy. Az igazságot a Beregiügyben bizonyára nem azok a gummibotos fiatalemberek találták fején, akik a Vigadó körül botrányt rendeztek. Józanul és elfogulatlanul vizsgálva az ügyet, bízvást megállapítjuk, hogy Beregi Oszkár nem követett el olyan bűnöket, melyek ezeket az elmúlt rossz időkre emlékeztető jeleneteket provokálhatták volna. Beregi Oszkár a kommunizmus alatt kétségtelenül nem viselkedett példát mutató gerincességgel, sőt opportunitásból, talán gyávaságból nagyobb odaadást is mutatott a bolsevikiek iránt, mint amennyit érzett. De elvégre a hősiesség hiányát nem lehet szántón kérelni, mint ahogy nem kérték számon Beregi több színésztársától és másoktól sem, akik semmivel sem voltak Bereginél bátrabbak. Az illetékes igazoló-izottság Beregit felmentette az ellene emelt vádak alól és megelégedett azzal, hogy csak megintésben rászesítse, sőt e rehabilitálás után a Nemzeti Színházban is felléphetett volna Herczeg Ferenc Árva László című darabjában Hogy Beregi Oszkár nem élt az alkalommal, hanem külföldre ment, ez már megint idegek dolga. Annyit azonban Beregi javára írhatunk, hogy nem követte a többi emigráns példáját abban a gyalázatos harcban, melyet Magyarország ellen folytattak, hanem elszakított területen a magyar szót hirdette. Nézetünk szerint a kommuniz- s mus alatti szereplésénél sokkal súlyosabb hibát követett el már régebben, amikor mint fiatal színész, akinek a Nemzeti Színházban, az ország első színpadán minden lehetőség megnyílt a legnagyobb és legjobb szerepek játszására, néhány hitvány garasért cserbenhagyta a magyar drámai művészetet és esztendőkre németországi színházakhoz szerződött. Ez bűn volt, mert egy magyar színész, akinek tehetsége és hivatása van a magyar szó zengő tolmácsolására, elárulja a magyar szót, a magyar művészetet, amikor tehetségét egy idegen kultúra szolgálatába állítja. De ha most mégis vissza akart térni, bizonyos, hogy nagyon rossz formát választott a hazatérésre. Súlyos hibát követett el itt a Színész Szövetség is, melynek nem lett volna szabad Beregit meghívni anélkül, hogy előbb meg ne győződjék, hogy az atmoszféra alkalmas ilyen vendégszereplésre, de tapintat nélkül rendezte a dolgot Beregi is, aki ha talán hibás megítélés alapján, de mégis együtt szerepel a köztudatban a gyűlölt emigránsokkal s így előbb ezt a megítélést kellett volna eloszlatnia. Ennek azonban semmi esetre sem egy ilyenképen rendezett szereplés a megfelelő módja. Ám ha történtek hibák úgy Beregi, mint a Színész Szövetség részéről, ez a legkisebb mértékben sem menti a turbulens ifjúság újabb szégyenletes viselkedését. A diákság, melynek csak egyetlen kötelessége lehet, a tanulás, ismét gummibotokkal tüntet az utcán, békés polgárokat terrorizál, gonosz naivságában öt esztendővel vissza akarja fordítani az idő kerekét. Hogy ez a kísérlet még egyszer meg ne ismétlődhessék, az a hatóságok dolga és mi reméljük, hogy úgy a közigazgatási fórumok, mint az iskolai hatóságok tudni fogják kötelességüket és teljes szigorral szereznek érvényt a törvénynek úgy a rendbontókkal, mint felbujtóikkal szemben. Ha a hatóságok ezen a ponton nem járnak el kellő szigorral, úgy súlyos felelősség terheli őket. Viszont nem lehet felelősségre vonni a hatóságot azon a címen, amint azt a sajtó egy része teszi, hogy engedélyezték a Vigadóbeli előadást, de megtartását nem tudták garantálni. Erről pillanatig sem volt szó. A hibát itt is a Színész-Szövetség követte el, mely férfiatlanul meghátrált holmi felelőtlen ultimátumok elől és lemondta az előadást. Ha a Színész-Szövetség ragaszkodik a koncert megtartásához, egészen bizonyos, hogy a rendőrség lehetetlenné tett volna minden botrányt. Ami már most ennek az áttérnek legkevésbé jelentős részét illeti, azt, amit a Magyarság című lap ír mai számában, hogy tudniillik Bethlen István gróf miniszterelnök hozta haza Beregit, erre vonatkozólag, anélkül, hogy ennek az együgyűségnek a legkisebb jelentőséget tulajdonítanánk, a következőket állapítjuk meg: A miniszterelnök, aki nem külön szalonkocsin, hanem egyszerű vasúti kocsiban jött haza Genfből. Várpalotán hét csendőr agyonszurt egy asztalosmestert. A megtagadott igazolás következményei. — Nagy izgalom Várpalotán — Saját tudósítónktól. — A fehérmegyei Várpalota községnek február ötödike óta olyan véres szenzációja van, mely napról-napra egyre jobban izgatja a falubeliek kedélyeit. Az említett napon Várpalotában futótűzként terjedt el a hír, hogy az éjszakai órákban Horváth József és Pál Pál , várpalotai csendőrök igazolásra szólították fel Sípos József községben asztalosmestert. Sípos, miután a csendőröket jól ismerte, sőt velük tegeződő viszonyban is volt, magát igazolni nem akarta, mire a csendőrök erőszakot alkalmaztak és be akarták kísérni. Útközben Sípos kiszakította magát a csendőrök kezei közül és futásnak eredt. A csendőrök utána eredtek, heves hajsza fejlődött ki az éjszakában. Végre Sípost utolérték a csendőrök és közülök az egyik szuronyával hátba döfte. Sipos József, aki balkezére 70 százalékos rokkant volt, a szuronydöfés következtében csakhamar elvérzett és ott a mezőn meghalt. Horváth József és Pál Pál várpalotai csendőrök a földbeliek előadása szerint még azon éjszaka kihívták a nyepmestert és Síposózsef holttestét a déaszállítókocsin vitették be a községi temető halottas házába. Várpalotán a sajnálatos eset azért keltett különösebb izgalmat, mivel a falubeliek között azt a hírt terjesztették el, hogy a csendőrök nem a hajsza hevében szúrták le az asztalosmestert, hanem meggyilkolták. A várpalotai izgalmat nagyban növeli az a tény, hogy Horváth József és Pál Pál csendőrök még mindig szolgálatban vannak és semmi külső jele nincs annak, hogy felettes hatóságuk ellenük a vizsgálatot lefolytatta volna. Mindenesetre helyénvaló lenne, ha várpalotán a kedélyeket szigorú vizsgálattal és a vizsgálat eredményének közhírré tételével lecsillapítanák. a kocsi folyosóján találkozott Beregi Oszszárral, akit még fiatal sziészkorából, Kolozsvárról ismét, Beregi is megismerte a miniszterelnököt és természetesen üdvözölte, mire a miniszterelnök hosszabban elbeszélgetett vele. Ennyi történt. Virosztek Győző, a Mentőegyesület igazgatója ma délelőtt az utcán összeesett és meghalt. Ma délelőtt értesítették a mentőket, hogy a Sólyom- és a Klotild-utca sarkán egy idősebb úriember összeesett. A kivonult mentők a helyszínen megdöbbenve konstatálták, hogy az aszfalton élettelenül fekvő úriember nem más, mint Virosztek Győző, a Mentőegyesület érdemekben dús igazgatója. A mentőkre már csak a szomorú feladat hárult, hogy igazgatójuk beállott halálát konstatálják. A holtestet beszállították a mentők épületbe, ahol ideiglenes ravatalon helyezték el. Virosztek Győző halálával súlyos veszteség érte az önkéntes Mentőegyesületet, amelynek igazgatását három évvel ezelőtt vette át. A nehéz tisztség átvételekor súlyos terhek nehezedtek a Mentőegyesületre, azonban Virosztek Győző agilis élök munkájának eredményeképpen az egyenlet mind nagyobb mértékben felelhetett meg nemes, humanitárius feladatának. Mindenki egészséges embernek ismerte és senki sem sejtette, hogy ilyen váratlanul bekövetkezhetik tragikus vége. Tegnap este még színházban volt, ma reggel pedig megszokott pontossággal megkezdte munkáját az újpesti minkásbetegségiélyző pénztár rendelőjében. Innen hazafelé igyekezve, csapott le rá a tragikus végzet. A Mentőegyesület már érintkezésbe lépett a fővárossal, hogy elhunyt igazgatója részére díszsírhelyet kapjon. Temetésének részletei iránt ezideig még nem történt intézkedés. — Kulturdélután Óbudán. Az Óbudai Torna Egylet vasárnap sikerült kulturdélutánt tartott. Dr. Tamássy Béla ,,A sport, mint a női szépség fejlesztősét" címen tartott érdekes és különösen sportegészségügyi szempontból értékes eladást. Nagy tetszéssel fogadott előadásában dr. Tamássy hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a portot minél szélesebb körben vonták be a nőnevelés keretébe. Buday Béla tanár az egylet művezetője, a svéd tornáról beszélt tanulságos előadásban. Gyurtsy Margit a Mártim című operábóldolt elő koloratúr részleteket. A széphangú énekesnőt Péntek Ferencné kísérte zongorán. Dr. Dirner Gusztáv dalokat adott elő és hegedűn kísérte önmagát. Meleg hangjával és kitűnő játékával nagy tetszést aratott. Utolsó számul Reich Vilmos szavalt el nagy hatással néhány irredenta dalt. A kulturdélután befejeztével az OTE ifjúsága táncra perdült és a késő éjjeli órákig járta a táncot vidám hangulatban. A gyáriparosok a búzavalutában megállapított telekbérek emelése ellen. A Gyáriparosok Országos Szövetségének hattagú küldöttsége jelent meg ma délelőtt a városházán, Gschwindt Ernő nemzetgyűlési képviselő vezetésével. A gyáripárosok képviselői kifejtették a tanács előtt azt a kérésüket, hogy a főváros ne emelje a búzavalutában kiadott ipari és kereskedelmi telekbérletek díjait. Rámutattak arra, hogy a haai ipar és kereskedelem most igen súlyos helyzetben van, amit jelentékenyen súlyozbatana, ha a főváros ragaszkodnék a búza árának megfelelő változtatásához. A főváros tanácsa a küldöttségnek azt válaszolta, hogy ez a kérdés most nem aktuális. Emelés egyenlőre nem fog történni, és általában ezzel a kérdéssel mindaddig nem foglalkozik a tanács, amíg a kormány nem rendezi a búzavalutáról az aranyvalutára való áttérés ügyét. — Olaszországban viharok dühöngenek. Milánóból jelentik: Olaszország fölött hatalmas viharok dühöngenek. Az ország belsejében erős hó esett. A lombardiai Alpopokon majdnem két méter magas a hó. Szerda, 1925 február . Színházak, kabarék és mozik hírei. * Rózsahegyi Kálmán a „Cigányban" csütörtökön este lép fel ismét a Városi Színházban Molnár Arankával együtt. * Sándor Erzsi a „Mignon" címszerepét énekli a Városi Színházban, pénteken először. * A „Waterlooi csata" Lengyel Menyhért diadalmas komédiája holnap, szerdán a Renaissance Színházban. (Ilosvay Rózsi, Somlay, Kabos, Gellért, Makláry.) Az előadás előtt Somló István ,Jókai Mór „Ne csüggedj" című költeményét adja elő. * Both Klári, Jankovizh Magda, Harsányi Paula, Réth Marianna, Tury Ida, Földy Anna a „Menyasszonyi fátyol“-ban. * Medgyaszay Vilma, „A homokzsák", „Hőn imádott angyali hitvesem" című bohózatok Fordul a kocka vígjáték, Vasárnap drámai játék, Ópiumbarling zenés kép, továbbá Sólyom Janka, Radó Sándor, Fritz Ödön, Halász Kató kitűnő magánszámai képzik az Apolló Színház nagysikerű új műsorát. (Telefon: József 150—01.) * Túrán mozgó. (Nagymező utca 21.) Kedden, február 17-én: Scaramouche. Orion világattrakció 10 felvonásban. Főszerepben: Alice Terry és Ramon Novarjo. Orion híradó. Előadások kezdete: 5, 7, 9 órakor.