8 Órai Ujság, 1925. március (11. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-01 / 49. szám

4 Cseh ICaoR­elmer. Zádar-Szentgyörgyi — Két kiállítás. — E­z a négy név szerepel az Ernszt-mú­zeum holnap megnyíló­ kiállításának kata­lógusán annak bizonyságául, hogy a Nagymező-utcai kiállításrendezők az idei szezonban ili.­'-­i­­gy ütőkártyájukat felvonulta­tják. Iványi Grünwald és Rud­­nay. Kisfaludy Stróbl és íbisztor után egy gyűjteménybe összefogva ez a négy név, az i.: vitátés kártyán nagy érdekessé­get igér és s/.i.e .ti állapítjuk meg, hogy ezt az ígér/ ' be­ is váltja. Az­­ első teremben Z­ádor István grafi­kája —­jj kürajzoló krétának és c* nar­­potó Arr/k ez a finóm kultúrája — ad i/elitet és bevezetőt ehhez a kiállításhoz, adják meg alaphangját az egész csoport­nak, melynek közös összefoglalója vals* m­ely szubtilitás: a természet finom szín, 2011..I és forma 'szépségeinek meglátása és vizionálása. Itt nincsenek nagy ín­onu­­mentalitások­ és vehemens szinvíziorok, itt a színek és vonalak gyengéd bájú csip­kéi játszanak elöttün­ k. de s modern pik­­túra pompás átköltésében. Ezek a •­fekete és barna Ír ’ az első teremben — nagy­részt kedves ismerősök már — nobiálá­­sukkal, munkájuk tisztaságával és lelkes­ségükkel hangolják fel érdeklődésünket az egész tárlat iránt. A második és harmadik terem Magyar- Mannholowr Gusztávé, aki már a modern magyar piktúra ,,,Wilm­eister“-jei közé szá­mít és mégis csupa fiatalos frisseség az, amivel a maga szim­álomásait megálmodja. S bár eszközeiben kétségtelenül ,­ magyar piktora legkészebb és ligbevégzettebb mes­terei közül való, a maga utján most is tovább halad s korábbi dolgainak nedve­sebb és bujább szinessége után most szint­ us 1­. dandósáv­al fordul a szür­kés... és halkabb tónusok felé. Ilyen irányban a „Szürke felhők" és a ,A ihar előli" cimü képei a lekszebbek. Néhány kis ékesség, mint az őszi nap halk já­téka, a ködös reggeli Hangulat, ugy a régi s/.inc. seggel dúskáló paerlumi táj s ra’...)/u.k melléjük nemes szépséggel,. f‘égi nakr* pedig té... követ lenné Mint lefe. l. s hajít­halósággal és uj készséggel . Aidái azonban most, mint tájképfestő és portréi­­a. Tájképein Szolnok vidéke­in k, a magyar Alföldnek színes és csendes hangulatait hozza, nyugalmas szépségű kép kel, melyek közül egy tiszaparti m­­­jemv, s egy kerti képe a legszínesebbek. Tájképeinél is értékesebb és festőibb eredményt ér el portréin. Gra­fikus arc­­képorozatával szemben az a négy portré, amelyet kiállít, hiánytalan festői eszközök­kel a jellemábrázolásnak, az arcra kivetí­­tett léleknek pompás előadása, mely fej­lődésében már kész eredményt jelent és nagy sikere lesz.­­ A múzeum díszterme Csók Istváné, akit e kiválasztott hely méltá­t­ megillet, nem esik neve és hitele mi­att, mely a m­a­­gyar művészcéh legelsőjévé teszi, tárnéri azért a sok színes szépségért, mellyel e terem négy falát elborítja. Ő tulajdonké­pen nem új terméséről számol be itt, ha­nem­ összefoglalását adja a maga kitelje­sedett művészetének, a Báthory Erzsébet vázlataitól,­­ Zs­zsiképek graciozitásain át a Zsinamákig. Tamarokig, néhány egy­szerűségében megkapó tájképpel fűszerez­ve. A képek nagy része régi ismerősünk, amelyet a magnók szép emlékeinek mú­zeumában őrzünk megbecsüléssel. Most hogy újra színes valóságban kerültek elénk, gyönyörűséggel töltenek­ el és lisz­­teled­él­e­ nagy ma­gyar művész életműn­dolgai közül a „Maharadzsa lánya” ismert figurája, úgy tájképei közül a körmijei táj vehemensebb felépi­­zólnak hozzánk egész hatással. A kezű teremben Zádor István festői­­ét kapjuk erős vált­oz­atossággal. in'ericuriessől régen ismerjük, s is szerepel néha. .. szó)) teremiész­kája iránt, amely a szín gyengéd opálos szépségeivel ábr­ándozott s ez álomvilág­­nak olyan remekeit adja nekünk, mint a G­yerme­k a nő kép, a Népszínház­ utca, a vi­­rágcsendélet, vagy a homokban fekvő nő. Szentgyörgyi István szobrai sza­kitják meg a képek sorát s e nemesveretü tár­saságnak ő is jól kiválasztott t­agja. Az ő művészetében is ugyanaz a határozó jegy, mint festőtársaiban. () is a modern kultúra fonna,Nyelvén az egyszerü és közvetlen nemesség­ és tiszt­­ság megoldá­sait keresi, e finom mívű formákban, a mint társai a jszin gazdag erejével. Ez, jel­lemzi munkáinak minden változatában, s kis táncos bronzában s kitűnő márvány­­portréiban, melyek között egy szinte áhi­­tatos női portré formai és vonalbeli stili­­záltságában muzeális darab. A különböző anyag szeretetén és megértésén át szinte lbikus­á lesz az emberi fej és alak for­máival szemben. A kiállított II. Ince pápa domborműnek csak egy figurája az ő munkája. Gazdag és ornamentikájában elölülően gazdag foglalata Kertész K. Ró­bert tiszta stílusérzésének és bő fantáziá­jának terve és munkája, amely egy csen­des budai templom falára igazi szépsé­get ad. Gyalog Tamás. Könnyen szabadul a bajoktól, ha az idegrejter/orf­­♦ r Bitó, a szervezetet üdítő és a munka repüőségét fokoz­ó Ovomattinot rendszeresen használja.­­Egy csésze tejben 3 kávéskanál Ovomat­­tine, táplál­ja az idegszöveteket, felfrissíti a szellemi és testi energiákat, mentesít az izgalmaktól. Ára dobozonként 117 100 gs korona forgalmi adóval eg­yütt — Mintát és ismertetést ingyen küld a J­f, W­ender g.vug.vs/ur és tápszergy­ár tbt- Buda­­pest, iOO. postahivatal. CT*?- e-Kimerült VAGY ■1DE6£S-1^&É n Gübawj.s­G n Vasárnap, 1925. március 5. E temették leh­er Amáliát. Óriási tömeg gyűlt össze a temetésre. — Szi­­át tnitó. ■•■dnlfól. — A tragikus sorsú Leh­er Amália leninté­.­­sét m­a délután három órára tűzték ki. Az esős idő­ ellenére nagyszámú közönség gyűlt össze a rákoskeresztúri temetőben. A rendőrség, mivel előrelátható volt, hogy nagy tömeg kíséri utolsó útjára Lei­er Amáliát a rend fentartására megtette a szükséges intézkedéseket.­ Két rendőrfel­ügyelőt küldtek ki a temetőbe nagyszámú rendőlegénységgel, amely a halottasház előtt kodont vont. A szerencsétlen, meggyilkolt leány holt­teste az első számú teremben van felrava­talozva. A ravatal mindkét oldalán hatal­mas gyertyák égnek, a­ terem feltűnő gyászpompával van feldíszítve és a rava­talt a­­koszorúk tömege borítja. Három óra után néhány perccel jelent meg a halottasházban Leirer Lőrinc, a talpig gyászba öltözött családtagok kísére­tében. Levett kalappal, könnyes szemmel állottak meg Lei­er Amália holtteste előtt. Csakhamar megérkezett az operai ének­kar néhány tagja is, akik gyászdalokat énekeltek. A gyászénekek elhangzása után dr. Ortvay Rezső plébános szép bú­csúztató beszédet tartott. A plébános be­széde után újra felhangzott a gipszének, majd pedig megindult a gyászmenet, hogy utolsó útjára kísérje Leh­er Amáliát. Megkezdődött az utazási szezon. Március végén indulnak az első zarándokok. — Az amerikai magyarok is Budapestről mennek Olaszországba. — S m­­it tudósító. Az idén télen kevesen utaztak, nemcsak­­ nálunk. Hanem külföldön is. Az a nagy ú­j utazási láz, ami­ a háború után vett erőt az évekig hazájukba zárt embereken, mintha megcsappant volna A téli üdülőhelyek nagy luxus szállodái távol álltak a zsú­foltságtól, mert hiába, kevés a pénz, nálunk is, d­e máshol is. fix idén télen jó idő is volt és ez nagyon megkönnyítette az itthon marad­ást,, a Duna partján olyan szépen sütött a nap, hogy az Adria mellett se süthetett szebben. A téli sport rajongói meg igazán könnyű szívvel maradhattak itthon, mert hiszen se a Tátrában, de még a legtöbb svájci helyen se volt hó. Most, a legutolsó napokban azonban mégis megváltozott a helyzet. A tél mintha újra akarna kezdődni, sőt hűséges kísérője, az influenza is fel-fel üti fejét És mert mind­ehhez még egy kicsi kis h­ausseocska is járult, aki­­csak teheti, utánozza a bölcs fecskéket és délvidék felé irányítja lépteit. Megfelelő mennyiségű na­gyobb bankóval a zsebben a francia Ri­viéra a legcsábítóbb célpont, élvezni a vi­dám karnevált. De az idén erre nagyon kevesen vállalkozhattak, az utasok nagy­­része inkább az olcsóbb helyek iránt ér­deklődik. Ezért sokkal többen mentek Genua mellé, az olasz Riviérára, mert az itteni kisebb üdülőhelyek aránytalanul olcsóbbak, mint a franciaországiak. A leg­több üdülő pedig csak az Adria partjáig jut el, megáll Brioniban, Abbáziában, Lussin szigetén, ahol már 30 líráért teljes ellátást kap és az útiköltség se túlsá­gosan sok. Az idén a Szent év Olaszországba csá­bítja a zarándokokat, sőt még a turistákat is. A legtöbb csoport március végén, ápri­lisban indul, de máris annyi a jelentkező, hogy alig tudják őket elhelyezni. A zarán­dokok utazásainak technikai lebonyolítását nagy részben a Menetjegyiroda intézi, hogy a vezető főpapoknak ne legyen az elhelye­zéssel, fizetéssel stb. semmi gondjuk Mennek kisebb, ötventagú társaságok is, a legnagyobb csoportokban pedig négyszázan utaznak. Ezek a csoportok a legolcsóbbak, mert négyszáz személynél az olasz vasutak különvonatot adnak és ezeket részesítik az elérhető legnagyobb kedvezményben. A Szent év alatt mindenki 80% vasúti ked­vezményt kap az olasz vasutakon, az olasz kormány pedig mindent elkövet, hogy az idei óriási idegenforgalom ne vezessen zsarolásra és tényleg el is érték hogy az idén februárban az árak semmivel se vol­tak magasabbak, mint múlt évben. Zarán­­folyok, akik hatalmas hof­pirók­ban laknak már ilá millióért beutaztak Olaszországul de persze, aki egyedül megy és nem mi­lyen veri fogához a garast, száz-százhúsz lírát is elkölt naponta. A­­magyar v­rándokokhoz, csatlakoznak április legelején az amerikai magyarok két poportban jönnek ide, mert az ó­hazabeli test­véreikkel akarnak a pápa elé járulni. Ezerül nem akarnak Nápolyban vagy Gé­­nuában kikötni, hogy onnan menjenek egyenesen Rómába, hanem előbb Pestre jönnek és magyar főpap vezetésével men­nek majd le Olaszországba. Az egyik cso­portot nyár Amerikából a Men­etjegyiroda Ottani kirendeltsége hozza, a másik cso­­port a Norddeutsch­er Lloyddal jön át Európába és csak Budapesten veszi át ve­zetésüket a Menetjegyiroda és viszi őket Trieszten, ápolván át Rómába. Annak az általánosan elterjedt nézetnek, hogy az amerikai """bárok tudni sem akarnak régi hazájukról, legszebb cáfolata, hogy ezek a csoportok milyen szívósan ragasz­kodtak ahhoz, h­ogy a magyarországi za­rándokokkal együtt menjenek Rómába és nem törődtek azzal, hogy utazásuk ezáltal sokkal hosszabb és persze sokkal drágább is lesz. Aki télen, kora tavasszal utazik, csakis külföldre mehet. De bár egyelőre még a fűtési problémák állnak előtérben, mégis a nyaralás előkészítése foglalkozik­tja az illetékes körökét Reméljük, hogy az el­múlt év csúnya fiaskójából tanultak a ma­gyar h­irdók és egészen más programmal készülnek a nyárra, mint az utolsó évek­ben. Az eddigi megbeszélések és előkészü­­­­letek oda irányulnak, hogy olcsó árakkal és jó ellátással kell az embereket vissza­csábítani a Balatonhoz, ahonnan bizony alánosan elriasztották őket. De mert az idén mindenki szívesen takarékoskodik és örül, ha már ez útiköltség nem jelent mil­liós kiadást, egészen bizonyos, hogyha az eddig hangoztatott jó­­szándékok valóra válnak és zsarolás helyett előzékeny kiszól. Hálással fogadják a magyar vendégeket, újra tele lesz fürdözőkkel a Bal­kon partja, Benedek Rózsi. Marx lesz a szocialisták jelöltje.­ ­ Saját tudósítónk távirata. ■— Béran. febr. 28. Ebért halálának a híre a legnagyobb megdöbbenést keltette a lakosság körében, m­ert a tegnapi­­orvosi jelentés után azt remélték, hogy az elnök felépül betegsé­géből. Állapotának rosszabbodása hirtelen, ma reggel öt órakor következett be. Hir­telen nyugtalan lett és az orvos, aki beteg­ágyánál őrködött, nyomban elhivatta Bier tanárt és az elnök hozzátartozóit. Ekkor már rohamosan rosszabodott az állapota, szívműködése kihagyott és mély álomba merült, amelyből azután már nem ébredt fel többé. Az eredetileg jún­iusra tervezett elnökvá­lasztást majd nyilván előbb fogják meg­tartani. Az itteni szocialista körök véleménye szerint a legkomolyabb e­lnök,jelölt Marx, volt birodalmi kancellár, akiff­ii centrumhoz, a demokrata és szo­ciáldemokrata párthoz tartozó választók fogják szavaztaiskat adni. Valószínű azon­ban, hogy a­ német nemzetiek ellen jelöltet állítanak Marxnak. (M. F.) Horda flór kársmitaut fogházra déllek a Caea-Dan- polton. Nem tudta bebizonyítani a bank ügyviteléről írt állításait. — Saját tudós­­ónktól — Korda Tibor újságíró az Esti Kurir­­s bán erősh­angú, támadó cikket irt a G­it­a­­ Bank és az intézet vezérigazgatója, Ko­­r­peczek György kormányfőtanácsos ellen.­­ A cikk különböző visszaélések között azzal­­ vádolta meg aaea Bank vezérigazgatóját,­­ hogy a Galvácsi szénbánya részvénymajo­­r lírájának megszerzése körül különböző­­ manipulációkat végzett. A cikk szerint to­­­­vábbá Kopeczek igazgató a bank fedezetét képező papírokkal saját részére nagy­­­­arányú tőzsdejátékot folytatott. A múlt­­ tárgyaláson sok tanút hallgatott ki a bí­­r­­óság és mint ismeretes, a tárgyalás után­­ a kihallgatott tanúk között hatalmas bot- i­rany tört ki a tárgyalóterem előcsarnoka­­i­ban. Két tanú heves jelenetek között inzul­­­­tálta egymást, úgy hogy majdnem fegyver­­i használatra került a sor. Schadl elnök­­ erre az incidensre való tekintettel a m­ai­­ tárgyalásra rendőri készültséget helyezett ki a tárgyalóterem­ben és az előcsarnok­­i ban, hogy a múltkoriban hasonló bot­­­­rányos jelenetek elkerülését biztosítsa. A mai tárgyaláson a bíróság végzett a bizonyítási eljárással, amely után Surgoth Gyula dr., a fűmagánvédlő jogi képvise­lője tartotta meg vádbeszédét. Részletesen foglalkozik az ügy előzményeivel és azzal a megállapodással, amely a Galvácsi szén­bánya és a Gea bank közt jött létre és amelynek alapján a részvénytársaság megalakult. Hivatkozott arra, hogy Ver­­gáék, Rigolyi Ernő és Grosz Ignác ellen­­ különböző bűncselekmények miatt töme­gesen érkeztek feljelentések, ezek közt azonban a Gea bank csak egy feljelentés­sel szerepel. Sürgeth­ szerint Vágóék a miatt haragudtak Kopaczek György vezér­igazgatóra és igy született meg az inkri­minált két sajtóközlemény. Vágóéi­ adták az adatokat Korda Tibornak, aki — mondja Surgoth dr.. .— egyszerűen csak .,stróman". Ez Vágóiknak a saját ügyük és ezt bizonyítana az a botrányos verekedés is, amely­­legutóbb a tárgyalóterem elő­szobájában lejátszódott. Tulajdonképpen Vágóék a vádlottak ebben a perben. Rész­letesen­ foglalkozik a két cikk állításaival és hivatkozik arra, hogy a védelemnek nem sikerült ezeket az állításokat bizo­nyítania, mert csak Vágóék igazolták eze­ket az állításokat, az ő vallomásukat pedig elfogultság miatt nem lehet elfogadni. Vádbeszéde végén kérte Korda Tibor szi­gorú megbüntetését. A vádbeszéd után Korda Tibor állott fel szólásra és kérte az elnököt, vétesse jegyzőkönyvbe Surgoth Gyula dr. beszé­dének azt a részét, amelyben őt stróman­nak és pesti rassznak állítja be, mivel ezek a kifejezések a legmélyebben sértik újság­írói reputációját. Korda Tibor védője beszélt ezután, aki hangsúlyozta, hogy a vádlottat nem anyagi szempontok vezették cikke megírá­sában, h­anem a magyar közgazdasági élet tisztaságának szeretett­. Amit irt. mind megfelel a valóságnak, ezt sikerült a tár­gyaláson bizonyítani is, éppen ezért kéri védence felmentését. A perbeszédek elhangzása után a bíró­ság Korda Tibor hírlapírói bűnöst­­k mon­dotta ki három rendbeli rágalmazó v vétsé­gében és ezért három hónapi fogházra és tizenötmillió­ korona pénzbüntetésre ítélte. Kötelezte a bíróság egyúttal az elítéltet, hogy Surgoth Gyula ügyvédnek, a főma­­gánvádló jogi képviselőjének 16­­millió korona perköltséget fizessen meg. A védelem az ítélet ellen felebbezést je­lentett be. ■— Hitler vőlegény. . Müncheni tudósí­­tónk táviratozza : Hitler Adolf, az ismert nemzeti szocialista vezér eljegyezte Hanf­­stengel Ernát, az ismert és dúsgazdag Ilanfstengel műkereskedő leányát.. (M. F.) — Planicnac volt montenegrói minisztert tőrbecsalta a jugoszláv kormány. Bécsi tudósítónk telefonálja: Pramenac volt mon­tenegrói külügyminiszter, aki a békekötés óta a Bécs melletti Bád­ében él, a minap táviratot kapott Montenegróból, amelyben arról értesítik, hogy édesanyja súlyosan megbetegedett. Pramen­ac erre hazautazott. Alig lépte át a jugoszláv határt, amikor a hatósági közegek letartóztatták. A jugo­szláv kormány főlbecsalta Plam­enacot, hogy megszerezze a volt miniszter birto­kában lévő fontos okmányokat. (M. F.)

Next