8 Órai Ujság, 1925. augusztus (11. évfolyam, 171-194. szám)

1925-08-01 / 171. szám

^Szombat, 1925. augusztus 1V. O&Amistf. Elkészült az ügyészség vádirata Beniczky Ödön ellen. Beniczky Ödön és Hóbor Tamás mint tettestársak ellen tiltott közlés miatt külön vádat emelt az ügyészség. Az ügyészség kormányzósérttal és tisvafali titok kiárulására vádolja. Beniczkynek a vádirat szerint csak cikkéért kell felelnie, de a honvéd bűnvádi eljárás során tett fanuvaslomája nem inkriminálható. Az ügyészség a vizsgálati fogság fentartását indítványozza. — Saját tudósítónktól. —­­A fogságban lévő Beniczky Ödön isme­retes ügyében a királyi ügyészség elkészí­tette a vádiratot és azt elküldte a budapesti büntető tö­r­vényszékh­ez.­­A királyi ügyészség az 1925. évi június 23. óta vizsgálati fogságban lévő Beniczky Ödön­ ellen az 1913. évi XXXlll. t.-c. 2. szakaszába ütköző és annak 2. bekezdése szerint minősülő, valamint az 1920. évi 1. t.-c. l-i. szakasza alá eső sajtó útján elkö­vetett kormányzósértés vétsége, továbbá a büntet­őtörvény­könyv 479. szakaszába üt­köző hivatali titok sajtó útján való eláru­lásának vétsége címén emel vádat mint szerző ellen. A kormányzósértés vádját az ügyészség szerint úgy követte el Beniczky Ödön, hogy Az Újság politikai napilap 1925 május 31-ével keltezett számában ..Beniczky Ödön vallomása a Somogyi-gyilkosságról“ címen egy cikket közölt és Beniczky a cikk­ben olyan kifejezéseket használt a kor­mányzó úr ellen, amelyekkel elkövette a kormányzósértés vétségét. ’A kormányzósértés miatt folyamatba tett bűnvádi eljárás egyáltalán nem vonatkozik Beniczky Ödönnek a hon­véd bűnvádi eljárás során 1925. má­jus 30-án tett tanuvalomására. E ta­núvallomás a jelen per anyagát sem­miképen sem képezheti és a tanú­­­vallomás során elmondottak ebben a bűnperben bírálat és megtorlás tár­gyává nem tétethetnek. Beniczky Ödön ellen a királyi ügyészség hivatali titok elárulásának sajtó útján­­el­követett vtésége címén emelt vádat, mert Beniczky Ödön, aki 1919 szeptember 15-től 1920 március 15-ig Magyarország belügy­minisztere volt, a Somogyi Béla és Bacsó Béla 1920 február 17-én történt meggyil­koltatása bűntetteseinek felderítése tárgyá­ban folyamatba tett rendőri nyomozása so­rán volt hivatali állásából kifolyóan tudo­mására jutott hivatalos tárgyalást, tudósítást és hi­vatalos minőségében kezéhez jutott iratot Az­ Újság ez év május 31-iki számában közzétette annak ellenére, hogy a hivatali titoktartás kötelezettsége alóli felmentést a kor­mányzó 1925. évi március hó 7-én kelt magas elhatározásával csupán a Somogyi Béla és Bacsó Béla hírlapíró meggyilkolása ügyében folyamatba tett bűnvádi eljárás során leendő tanúkénti kihallgatására adta meg. A királyi ügyészség Beniczky Ödön és Kóbor Tamás, mint tettestársak ellen külön vádira­tot is adott be tiltott közlés vétsége miatt, amelyet nevezettek azáltal követtek el, hogy Beniczky Ödönnek, a Somogyi Béla és Bacsó Béla meggyilkolása miatt folya­matba tett honvéd-bűnvádi eljárás során a budapesti első honvéd vegyesdambérpa­­rancsnokság ügyésze előtt ez év május hó 30-án történt kihallgatása során felvett jegyzőkönyvhöz bemellékelt beadvá­nyát, mint a honvédbű­nvádi eljárásra tartozó ügyiratot, mielőtt m­ég azt nyilvános tárgyaláson előterjesztették volna, hatósági engedély nélkül .Az Újságban 1925. május 31-én a maga egészében közösen nyilvánosságra hozták. Beniczky Ödön vizsgálati fogságának fenn­tartását a királyi ügyészség tavalyra is indítvá­nyozza vádiratban, mive­l az anak idején elrendelt vizsgálati fogság okai továbbra is változatlanul fel­állónak és mert Beniczky Ödön szökésétől az alkalmazandó büntetés előrelátható nagyságánál fogva alposan tartani lehet, annál is inkább, mivel semmivel sincs igazolva, hogy Beniczky Ödönnek olyan rendes ke­reseti forrása vagy olyan magánva­gyona volna, amely reménye nyújthat arra, hogy nem gondol a szökésre. Jágos roncsként tért Gerőffy Béla vissza és Budapesten is folyatta magába zárkózott, vigasztalan életét. Emberek között alig lát­ták, csak nagynéha jelent meg a késő éj­szakai órákban egy-egy ismert budapesti klubban. Barátai már hosszabb ideje aggodalom­mal figyelték a filmrendező kedélybetegsé­gét és tartottak tőle, hogy végzetes szán­dékai vannak. Mintegy két héttel ezelőtt Gerőffyvel olyan eset történt az egyik klub­­helyiségben, ami már előrevetette a közelgő tragédia árnyékát. Gerőffy egy este sakkpartit játszott a­­ klubban egyik barátjával. A filmrendező szórakozottan húzogatta a sakkfigurákat és révedezve nézett maga elé. A sakkállás ily körülmények közt Gerőffyre hátrányo­san alakult és a partnere egyszer csak figyelmeztette: • — Vigyázz, mert elveszíted a királynő­det! Gerőfi erre az egyserrű banális figyel­meztetésre elsápadt, krétafehér arca eltor­zult és görcsös zokogásban tört ki. — Eli, barátom, már régen elvesztettem a királynőmet! Nemsokára valószínűleg én is elveszek! — mondotta zokogástól él­es­u­lló hangon. A sakkparti a drámai intermezzo után csakhamar abbamaradt. Gerőfi és barátja együtt távoztak a klubb. Az utcán Gerőfi elbúcsúzott barátjától és busán hazament Kun­ utcában levő lakására. A későbbi események szomorú világossá­got derítettek a klubban lejátszódott misz­­­­tikus jelenetre. Ma már ké­tségtelenül megállapítható, hogy a filmrendező már akkor foglalkozott az öngyilkosság gondo­latával. Amikor a főkapitányságon bejelentették, hogy Gerőffy a Dunába vetette magát, azonnal intézkedtek a holttest felkutatásá­ra. A keresés, kutatás napokon át ered­ménytelen maradt. Ma végre aztán­­ a dunam­enti Fajsz község csendőrsége értesítette a főkapitányságot, hogy a fajszi Dunaágból kifogták Gerőfi holt­testét. A főkapitányság intézkedésére a tragikus jelentést közölték Gerőffy hozzátartozóival.­­ Már a délelőtt folyamán megjelent a főka­­­­pitányság épületében hozzátartozói közül­­ két gyászruhás nővére és egy gyászruhás­­ férfi, hogy it szerencsétlen filmrendező te­­r­m­etése iránt megtegyék a szükséges intéz­­­­kedéseket. A családra nézve még súlyo­sabbá teszi a borzasztó csapást az a­ kö­rülmény, hogy Gerőfi édesanyja már két esztendő óta súlyos beteg és fia tragikus halá­lát nem is közölték v­el, mert­­ez a hír végzetes következményekkel járhatna az öreg assonyra. Ki hitte volna! ho­g­y Gerőfi Béla kar­rierjét, amely olyan sép reményekre jo­gosított, ilyen váratlanul és tragikus mó­don a Duna hullámai rombolják le?! Vági Andor. A filmrendez© tragédiája. Gerőffy Béla filmrendező a Dunába ölte magát. Nem tudta elfelejteni a feleségét, aki elvált tőle. Tragikus jelenet a filmklubban az öngyilkosság előtt — Saját tudósítónktól. —­­ (Néhány nappal ezelőtt egy ismert nevű budapesti filmrendező lett öngyilkossá a fővárosban. Az ügyben lefolytatott rendőri nyomozás a következő részleteket állapí­totta meg ez ügyben: Július 24-én a főkapitányságon jelentke­zett Suhajda Géza magántisztviselő, aki elmondotta, hogy mikor a kora reggeli Sorokban a IX. kerületi vasúti összekötő hí­don keresztül ment, annak karfáján egy kabátot és mellette a földön egy kalapot is talált. Rögtön öngyilkosságra gondolt és odalépe­tt, hogy megvizsgálja a ruhadara­bokat. .A kabát belső zsebében két levelet talált, amelyek egyike a rendőrségnek szó­lott, a másik pedig Gerőffy Ferencnek, a Kun­ utca 8. szám alá volt címezve. Suhajda azonnal átadta a talált tárgya­ikat a hídon őrszolgálatot teljesítő rendőr­nek. Azután a főkapitányságra sietett, ahol még mielőtt a rendőr jelentését megtette­­volna, előadta a történteket. Mikor a ma­gántisztviselő előadása alapján a nyomo­zást megindították, rögtön megállapították, hogy­­három nappal előbb érkezett a fő­kapitányságra egy bejelentés Gerőffy Fe­renc nyugalmazott államvasúti főtisztvise­­lőtől arról, hogy a bejelentő fia, Gerő­ffy Iilésa 32 . éves mozirendező Kun­ utca 8. sz.­­allatti lakáskról nyomtalanul eltűnt. A­­­rendőrség akkor mindjárt kutatni kezdett­­az eltűnt filmrendező után, azonban a fő­városban sehol sem volt fellelhető. Az újabb fordulat most már valószínűvé t­ette, hogy Gerőffy Béla öngyilkosságot követett el. A budapesti rendőrség erre táviratilag kereste meg az összes dunamen­ti községek csendőrörseit, hogy amennyiben Gerőffy ho­lttestét kivetné a Duna, értesítsék a budapesti főkapitányságot. Alig történtek meg ezek az intézkedések,­­jelentkezett a főkapitányságon egy fiatal pékinas, aki elmondotta, hogy 23-án este 9 és 10 óra között az összekötő hídon egy középtermetű, elegánsan öltözött, 30—32 év körüli férfit pillantott meg. Az isme­retlen rendkívül ideges volt, fel-alá járkált a hídon, az egyik cigarettát a másik után dobta el és miikor a férfiú elhaladt mel­lette, észrevette azt is, hogy könnyezik. A pékinas előtt gyanús volt az idegen viselkedése és pár lépésnyire tőle meg­állt, hogy megfigyelje. Látta, hogy az illető hirtelen keserves zokogásba tört ki és a híd karfájára borulva, merően nézett le a vízre. Ekkor újra­ közelebb lépett hozzá, szólni is akart, amint azonban az ismeret­len észrevette, hogy megfigyelik, hirtelen felegyenesedett és gyors léptekkel eltávo­zott a vad közepe felé. Mivel a kihordó­­fiúnak sürgős dolgai voltak, még egy da­rabig az idegen után nézett ugyan, aztán eltávozott a pesti part irányában. A főkapitányságon Risztics Lázár dr. rendőrtanácsosnak osztották ki az ügyet, aki a magántisztviselőn és pékinason kívül meghallgatta Gerőffy Béla hozzátartozóit is. A kihallgatások során azután igen érde­kes történet került napfényre, amely meg­rázó színekben tünteti föl a fiatal filmren­dező életének tragédiáját. Az e­lőkelő családból származó Gerőffy Béla középiskolai tanulmányainak elvég­zése után a filmszakmához szegődött. Né­hány évvel ezelőtt megnősült : egy ismert­­nevű moziszínésznőt , Lacy von Blondelt vette el feleségül. A házasság nagyon bol­dognak ígérkezett, mert igazi szerelmi há­zasság volt. A fiatal pár külföldre utazott nászútra és néhány hónap múlva Berlin­ben telepedett le. Lacy von Blondel akkoriban a filmcsil­lagok közé számított és hamarosan elhe­­yyezkedést talált az egyik nagy berlini film­­vállalatnál. Ugyanott alkalmazták Gerőffy Bélát is, akinek tere és alkalma nyílt most, hogy tehetségét kimutassa. Rend­kívül ügyes, ötletes rendezőnek bizonyult, akit szakkörökben megbecsültek és ennek megfelelően fizettek is. Felesége pedig rövidesen híres filmstár lett, akit körül­rajongtak és jobbnál-jobb szerződésekkel halmoztak el Később azonban Gerőffynek egy-két sze­rencsétlen rendezése volt, filmjei rosszul si­kerültek és a gyár nem találta többé ki­­elégítőnek a filmrendező működését. Szer­ződését felbontották és hiába kísérelte meg, hogy valamelyik másik berlini film­vállalat­nál találjon elhelyezkedést, minden igyeke­zete hasztalan maradt és egyévi küzködés után végre kénytelen volt visszatérni Buda­pestre. Felesége továbbra is Berlinben ma­radt, Gerőffy azonban nem bírta el azt a tudatot, hogy Lacy von Blondel keresse meg helyette is a kenyeret annál a gyár­nál, ahonnét őt elbocsátották és addig un­szolta őt, amíg szintén Budapestre köl­tözött. Másfél év telt el most váltakozó szeren­csével. Gerőffy Magyarországon is rende­zett néhány nagyobb filmet, a filmkon­­junktúra lehanyatlásával azonban kezdett mind rosszabbul menni a sora. A fiatal rendező most már sehol nem bírt elhelyez­kedni és anyagi viszonyai is rosszabbra fordultak. A fényes, előkelő élethez szokott házaspárnak mind szűkebb és szűkebb ke­retek közé kellett szorítania kiadásait, kisebb lakásba költöztek és beköszöntött hozzájuk a legsúlyosabb anyagi gond. Gerőffy Bélát érthetően elkeserítette ez a kétségbeejtő helyzet. Napról-napra ko­­morabb lett, amihez hozzájárult még az is, h­ogy felesége, aki sehogysem­ tudott beleörődni az egyszerű polgári életbe egy szép papon bejellntette neki, hogy elválik tőle, mert nem bírja a rettene­­­­tes nélkülözést. Gerőffy kért könyörgött és mindenképpen próbálta rábírni feleségét, hogy ne tegye meg ezt. Az asszony azonban előkelő csa­ládja unszolására végül is megindította a válópert és a budapesti törvényszék egy évvel ezelőtt jogerőse ki is mondotta há­zasságuk elbontását. Ettől a pillanattól kezdve az azelőtt jó­kedvű ,gondtalan, kissé bohé­mtermészetű­ filmrendező teljesen megváltozott. Bús­komorság vett rajta erőt, kerülte az embe­reket és állandóan belső gondjaival foglal­kozott. Családja végül is rábírta arra, hogy külföldre utazzék és a különböző üdülő­helyeken keressen feledést. Gerőffy tény­leg több hónapig utazgatott a külföldön, mikor azonban hazajött, barátai megdöb­benve tapasztalták, hogy külföldi tartóz­kodása inkább ártott, mint használt. Való. Elfojtott lázadás. London, juli 31. (Reuters) A Daily Expressnek jelentik ■ Lissabonból: Galinhas (Portugál Nyugat­­afrika) a felkelők lázadását kemény harc után elnyomták. .A kormánycsapatok 27 halottat és 74 sebesültet vesztettek. á 111.1! St amonüsen északsarki útjáról al szenzációs leírást Madarász la asz­ló: A levegő meghódítása című most mo-jelent a’~3al Terjedelmű hatalmas m.'bukása. A konyve- 282 illusztra­­ció teszi még* erdel&eseletre a repülőgépek* kel hazai és külföldi élért, sikerek caa^¡_ered’ mény táblázatát. K­ adja Ara l^O.OQO 1-ot Kapható a BUDAVESt't tUSiK­A­ P könyvkeres­kedésében, Vili. Jozsof-körut 5. Irányvajdonságok Herczeg Ferenc: Első fecske, mely most jelent meg 7-ik kiadásban, ára Herczeg Ferenc: Szelek szárnyán. 4-ik kiadás................................ Benoit: A táncosnő. Benőit világ­hírű regénye.............................. George Land: Megszelídült farkas. Az árökkátartó szerelem regénye, ára Don Juan emlékiratai. Gyönyörű illusztrációkkal........................... C. Vantel: A plébános úr meg az uj­gazdagok. Vantel sziporkázóan szellemes virgbrit szatirikus re­génye, ára....................... Orczy Emma bárónő: A vörös Pim­pemes Ára................................ Groh István: Az idealista Perbetei: Ára............................................. 49.000 K 85.000 K 42.000 K 42.000 K 77.000 K 49.000 K 35 000 K 28.000 K Kapható a Budapesti Hírlap könyvesboltjában. Vill., József-körné 5. •@BEBS3S!5®fflBI3!EBa®BESIEaKHSSga®B®5S

Next