8 Órai Ujság, 1925. október (11. évfolyam, 220-246. szám)

1925-10-01 / 220. szám

4 Anglia még csak nem is gondol arra, hogy Németországnak visszaadja egykori gyarmatait. London, szept 30. A Daily Te teára ph legújabb száma feltűnő helyen foglalkozik Németország kérdésével. Az érdekes és nyilván sugalmazott cikk hangsúlyozza, hogy Anglia rendkívül kívánatosnak és fontosnak tartja Németország csatlakozását a Népszövetséghez, de egyúttal kategorikusan megcáfolja azt a hírt, mintha Anglia népszövetségi mandátum formájában vissza akarná adni Németorszának Togot, Kamerunt és a Karolin-szigeteket. A Daily Telegraph szerint a gyarmatok visszaadásának gondolata még csak fel sem merült és így ez a hír minden alapot nélkülöző koholmány. Coolidge dönt a francia adósságrendezés ügyében. Paris, szept. 30. Az Echo de Paris washingtoni különtudósítója jelenti lapjának, hogy mindenesetre Coolidge elnök fog bizonyos mértékben mint békebírá működni amaz ellentétek ügyében, amelyek az adósságok kérdésében folytatott tárgyalásokon az amerikai és francia felfogás között még fennállónak l . Helybenhagyták Kállay volt pénzügyminiszter rágalmazójának ítéletét. „Botránnyá fajult a Fenyves cég adócsalási ügye“ címmel a Szózatban Magyari Béla hosszabb cikket közölt. A cikk a többi között arról is szólt, hogy a Fenyves cégnek egyik hozzátartozója felbérelt egy szép aszszonyt, hogy az adócsalási ügyben Kállay Tibor pénzügyminisztert megpuhítsa. A cikk további része azt tartalmazta, hogy ezzel az intervencióval a Fenyves cég adóbevallási ügye elaludt, mert bizonyára felülről elnyomták. A volt pénzügyminiszter felhatalmazására hivatalból üldözendő rágalmazás miatt indult meg a bűnvádi eljárás Magyari Béla ellen, akit a büntetőtörvényszék annak idején egyhónapi fogházra és kétmillió korona pénzbüntetésre ítélt. Felebbezés folytán ma foglalkozott az üggyel a királyi ítélőtábla Gadó István i dr. kúriai bíró elnöklete alatt működő tanácsa és a tárgyalás, valamint a perbeszédek lefolytatása után az első bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. Hamis hirdetésekkel csalta ki az állástalanok pénzét. Az utóbbi időben a fővárosi napilapokban többször jelentek meg apróhirdetések, amelyekben előkelő vállalat keresett tisztviselőket fővárosi és vidéki telepei számára. A rendkívül ügyesen szerkesztett, fényes jövővel kecsegtető apróhirdetésekre rengeteg B-listás közalkalmazott, elbocsátott banktisztviselő és más állástalan küldte be a kiadóhivatalba ajánlatát, mellékelve a hirdetésben költségekre kért 25 ezer koronát. A többezer ajánlkozó azonban vagy egyáltalában nem kapott választ, vagy hoszabb idő múlva elutasító feleletben részesült. Többeknek gyanús volt a dolog és a főkapitánysághoz fordultak, amely néhány napos nyomozás után világosságot derített az ügyre. Az apróhirdetések feladóját, Vörös Zsigmondot ma detektívek állították elő a főkapitányságra, ahol megállapították, hogy már vidéken is követett el szélhámosságokat, így többek közt az Enargit bányavállalatnál, ahol mint tisztviselő volt alkalmazva, elsikkasztotta a letibéreke, sőt meghamisította az üzleti könyveket is. Később Budapesten Vasváry Pál ügyvédet károsította meg különböző fondorlatokkal félmilliárd erejéig. Legutolsó ötlete az apróhirdetés volt és tényleg sikerült is ezen a révén számtalan embert megkárosítania. A csalót ma beismerő vallomása után előzetes letartóztatásba helyezték és átkisérték a királyi ügyészségre. — Letartóztatták Baksay ügyvéd zsarolóját. Tegnapi számunkban részletesen beszámoltunk arról, hogy Feldmann Ferenc, volt tőzsdebizományost, aki ötvenmillió korona erejéig meg akarta zsarolni Boksán Miklós budapesti ügyvédet, a főkapitányságon őrizetbe vették. Feldmann mai kihallgatása alkalmával beismerte, hogy a zsarolás eszközéül felhasznált iratokat Boksán gazdasszonyával, Marsi Ilonával összejátsszva vette ki az ügyvéd íróasztalának fiókjából, később azonban odamódosította vallomását, hogy a lopást a jelenleg szökésben lévő Marsi Ilona egyedül követte el. Mivel aonban a gazdasszony analfabéta, természetesen rögtön nyilvánvaló volt ennek a védekezésnek a valótlansága, mivel nem is tudta vakul kiválogatni a megfelelő iratokat. Krecsányi Kálmán dr. rendőrtanácsos ezért a kihallgatás befejeztével kihirdette Feldmann Ferenc előtt az előzetes letartóztatásról szóló végzést zsarolás és sikkasztás miatt. A letartóztatott zsírósét ma délután átkísérik a királyi ügyészség Markó utcai fogházába. Csütörtök, 1925 október 1. Az Omge évi beszámolója. Az Omge az argentínai hús és külföldi zsír behozatala . A pénzügyminiszternek sikerült megjavítania a külföldi mezőgazdasági hitel feltételeit. — Súlyos panaszok a mezőgazdaság adóterhei, különösen a jövedelem és vagyonadó kivetése körül. — Az egyfázisú forgalmi adónál a közvetlen vásárlásokra adómérséklést kívánnak — Az Omge és a Gyosz együttes akciója a külkereskedelmi szerződések tárgyalásainál — Saját tudósítónktól. — Az Omge igazgató választmánya szerdán délelőtt 10 órakor tartotta gazdasági évzáró ülését Somssich László gróf elnöklete alatt. Az ülésen a választmány tagjai nagyszámban vettek részt, köztük Szilassy Zoltán, Buday Barna, Mutschenbacher Emil,Parányi Gyula, az igazgatóság részéről, továbbá DornerBéla, Elek Ernő, Eszenyi Jenő, Győry Lóránt, Jeszenszky Pál, Koós Mihály, Ipolyi-Keller Gyula, Lickl Károly, Meskó Pál, Montenuovo Nándor herceg, Székács Elemér, Wekerle Sándor, Szigeti Pál, Alatta Árpád és mások. Az ülésen szóba kerültek a mezőgazdaságot érdeklő legfontosabb ügyek, köztük törvényhozási és kormányintézkedések, a mezőgazdasági hitel ügyében, a mezőgazdaság adóterhei, különösen a jövedelem és vagyonadó fizetés, a mezőgazdasági alkalmazottak kereseti adója, a forgalmiadó mérséklése, a külkereskedelmi szerződések és vasúti díjszabások ügye, a szénhaszonbér kérdése, a tőzsdei terményhatáridőüzlet, a nyersbőrkivitel felszabadítása, a petróleum és benzinvám és számos más kérdés, amelyek a mezőgazdasági termeléssel szoros összefüggésben vannak. A választmány valamennyi kérdésben állást foglalt, illetve egyes kérdések további beható tárgyalását határozta el, a legsürgősebben pedig az illetékes hatóságok, különösen a kormányhatóságok elé megfelelő előterjesztések küldését. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő: Somssich László gróf elnök rövid elnökibejelentései után Musschenbacher Emil dr. igazgató tette meg ügyvezetői jelentéseit. Bejelentette, hogy a választmány korábbi tárgyalásainak eredményeihez képest fölterjesztést intéztek a pénzügyminiszterhez és a földmivelésügyi miniszterhez a szénipai térilleték ügyének újabb megfelelő rendezése iránt azzal, hogy a végleges rendezésig a bérszerződések megkötése idején az akkori bánka jövedelem és térilleték közötti arány legyen az irányadó. A korlátolt felelősségű társaságokról készülő törvényjavaslathoz elküldötték az igazságügyminisztertől kért szakvéleményt azzal, hogy a társaságok új típusának meghonosítását helyesnek tartják, természetesen a meglevő életképes szövetkezetek sérelme nélkül. A gazdasági év lezárásával kapcsolatban megállapította az igazgató, hogy az elmúlt gazdasági esztendő a gazdákra nézve inkább rossz, mint jó eredményt mutat. A termésmennyiség ugyan kedvező volt, ellenben ezt meglehetős mértékben ellensúlyozták az értékesítés nehézségei, a piaci forgalom akadályai és az emelkedő költségek és közterhek. Részletesen foglalkozott a mezőgazdasági hitel kérdésével. Az Origo előterjesztésére a pénzügyminiszternek a népszövetségi főbiztosnál tett közbenjárására sikerült a jegyintézeti felszámolásából maradt 22 millió aranykorona fölösleget a hitel céljára a zárlat alól kivenni. Az első terv az volt, hogy 25 éves hosszú lejáratú kölcsönöket adnak, körülbelül 82 százalékos átvételi árfolyamú kölcsönkötvényekkel, amelyek után az évi annuitás és kamatteher 13 százalékot tett volna ki és öt évig a kölcsön nem lett volna fölmondható. Ezeket azonban olyan súlyos feltételeknek tartották, hogy abban a magyar mezőgazdaság hitelképességének leminősítését látták. A pénzügyminiszter belátta, hogy a mezőgazdaság, amelynek különben égető szüksége van a hitelre, a jelzett feltételeket elfogadhatattlanoknak találja, ezért újabb tárgyallásokat kezdett, amelynek során lényegesen jobb eredményeket értek el, s ezek alapján legközelebb megindul a hitelek folyósítása. Megemlítette itt a német Renten-Bankból alakult Frenten Credit Anstalt hasonló akcióját, amely 85 százalékban folyósítja a hiteleket, három százalékos bankhaszon, illetve költség és jutalék mellett, körülbelül 11 és 5 százalékos kamattal és törlesztéssel, 25 évre 10 éves felmondási tilalom mellett. Megállapítja hogy a nálunk kilátásba helyezett feltételek ismét kedvezőbbek lesznek a törlesztési idő pedig 35 év lesz. A hazai pénzviszonyok mellett ma rövidlejáratú hiteleknél a jegybank, mint hitelforrás, nem nélkülözhető, de arra kell törekedni, hogy erre a célra is minél több külföldi tőke jöjjön be, de a belföldi tőkeképződés is meginduljon és a mezőgazdaság éppen olyan jó áruváltókkal dolgozhassék, mint az ipar és a kereskedelem, amelynél semmivel sem kisebb a bonitása. Itt az államinak oda kell hatnia, hogy a mezőgazdasági érdekképviseleti szervek erősödjenek és ne a bankuralom, hanem a szakmabeli érdekeltség érdekei legyenek irányadók. Ezen a téren elismeréssel emlékezik meg a Nemzeti Bank és a Pénzintézeti Központ magatartásáról. Tiltakozik az olyan megállapítások ellen, mintha a gazdák rossz fizetők volnának. A most előforduló fizetési halasztások nem az egyesek, hanem a köz érdekében történtek, nehogy a tömeges árukínálat révén a piaci viszonyok még jobban megromoljanak, aminek az egész ország gazdasága kárát vallaná. Behatóan foglalkozott ezután a mezőgazdaságot terhelő adók kérdésével. Kimutaatta, hogy a földadóemelés tulajdonképen csak technikai számművelet volt, kapcsolatban a szorszószámnak 17 ezerről 14.500- ra történt leszállításával és a belőle kontermplált jövedelem kontingentálásával. Mindenesetre az itt előállott egyes aránytalanságok a jövedelemadó és a vagyonadó kivetésénél megfelelően eliminálhatók. Ezeknél az adónemeknél azonban a legutolsó rendelet igen súlyos intézkedéseket tartalmaz. Az Orge az Országos Mezőgazdasági Kamarával, valamint a vidéki kamarák és egyesületek bevonásával azonnal akcióba lépett a legsúlyosabb sérelmek kiküszöbölésére. Az alapelv az volt, hogy a jövedelemadónak nem szabad hozadéki adóvá torzulnia. Ha olyan súlyosra válik az adóteher, amelyet a dolgozó és adózó osztályok nem bírnak el, ez megrontja az adómorált és végeredményében károsan hat vissza az egész ország gazdasági érdekeire. Részletesen felsorolta az adókivetések körül tapasztalható sérelmeket, és egyben bizonyos helytelen gyakorlatokat. A legsérelmesebb ezek között az egységes kataszteri tiszta jövedelem kategóriáinak felállítása az egész országra, amiből természetesen a legsúlyosabb aránytalanságok állanak elő. De nem kevésbé visszás és sérelmes eredményeket okoz az adóbevallási ívek rendszere, ami annál céltalanabb, mert a bevallott adatokat általában el sem fogadják. Éppen ezért arra kell kérni a pénzügyminisztert, mondja ki a jövedelem- és vagyonadó kivetésénél alapelvül, hogy a felek által beszolgáltatott adatok legyenek irányadók s csak amennyiben nem felelnek meg vagy nem történt bevallás, akkor legyen alkalmazható az egységes kulcs. De ott is mindig figyelembe vegyék azokat a körülményeket, amelyekre nézve a pénzügyminiszter ígéretet tett. Azzal a kifogással szemben, hogy a magyar adózó közönség 90 százalékától nem lehet várni jó vallomást, hivatkozik a svájci, a német és az osztrák példára, ahol a megfelelő kivetési eljárás nagyon jól megnevelte az adózókat, köztük a gazdaközönséget a helyes vallomások tételére. Megemlékezik a pénzügyminiszternek arról a rendelkezéséről hogy a felszólamlási bizottságokba a mezőgazdasági érdekképviseletek is szóhoz jutnak, s kívánatos hogy a kiküldöttek megfelelő érdeklődést mutassanak a felzólamlási bizottság munkája iránt. Kérni fogják még a minisztert, gondoskodjék arról, hogy az adózót terhelő adók és adóssági kamatok megfelelő leszállítása az adókivetésnél megtörténjék. A forgalmi adóval kapcsolatban, sajnálattal állapítja meg, hogy az egyszázalékos adóleszállítás kedvező hatása a forgalmi árakban nem volt érezhető. Most szó van bizonyos árukra az egyfázisú forgalmi adó bevezetéséről. Itt mindenesetre nyomatékosan hangsúlyozzák a mezőgazdaságnak azt a jogos kívánságát, hogy olyan cikkekben, ahol a mezőgazdaság a közbeeső közvetítő szervek kikapcsolásával szerepel, mint közvetlen vásárló, reánézve a forgalmi adó egy fázisban is a megfelelő alacsony kulccsal állapítással meg, ne pedig a közvetítő kereskedelem kétszeres vagy többszörös beiktatásának megfelelő magasabb forgalmi adó-átalány. A kereskedelmi szerződésekkel kapcsolatban megállapítja, hogy eddig már 1S. legtöbb kedvezményes és 5 tarifa-szerző-dés van. Az előbbiekből azonban nem söld hasznunk van, mert a külföldi szerződéses államok egymásnak olyan árufajták szerint korlátozott legtöbb kedvezményeket nyújtanak, amelyek magyar árucikkekre, nem vonatkoztathatók. Mindenesetre még sokat várnak az összes környező államok-* kal megkötendő kereskedelmi szerződések-* től, ahol a kormánynak gondoskodnia kell a mezőgazdasági érdekek megfelelő érvényesüléséről. Ebben a tekintetben az Orge a maga részéről minden lehetőt megtesz és arra is gondja van, hogy más érdekeltségekkel, a többi között GyOSzszal a kölcsönös érdekek jogos védelmére megtalálják a megértő kapcsolatot és együttműködést. Végül bejelentette még az igazgató az egyéb aktuális ügyekben tett lépéseket és a felterjesztéseket és azok eredményét és kérte azokhoz a választmány jóváhagyását. Elek Ernő szólt hozzá a beszámolóhoz, hangoztatta különösen a gazdák adózási sérelmeit, végül javasolta, hogy az OMGE nyomatékosan tiltakozzék a kormánynál az argentínai hús és a külföldi zsirbehozatal ellen. Szigeti Pál szintén az adósérelmeket hangoztatta és cáfolta azt a beállítást, hogy a gazdaközönség nem elég mértékben adózik. Eszenyi Jenő kifogásolta a községek önálló adókezelést és javasolja a régi rend-szer visszaállítását. Wekerle Sándor a javaslat ellen szólal fel, mert egyszer már ki kell alakulni a végeles adóeljárásnak. A bizottság ezután az elnök összefoglaló szavai után hozzájárult a bemutatott javaslatokhoz és tudomásul vette a bejelentéseket. n önként jelentkező sikkasztó. A pest,vidéki kir. ügyészségen önként jelentkezett Hallér Béla Rezső 44 éves adóügyi jegyző, aki letartóztatását kérte, mert hosszabb idő óta sikkasztotta a reá bízott adópénzeket. A pestvidéki ügyészségről az önként jelentkező sikkasztót átkísérték a budapesti főkapitányságra, ahol Haller Béla Rezső elmondotta, hogy 1922 február óta volt alkalmazásban Kővágóörsön, mint adóügyi jegyző és két év óta rendszeresen sikkasztotta a befizetett adópénzeket. Számítása szerint körülbelül 30 millióval károsította meg a, adópénztárt. Bűnét két év óta nem fedezték fel, most azonban attól félt, hogy kitudódik a dolog. Szeptember 5-én 600.000 koronát magához vett s azzal eihinorzott hazulról. Budapestre jött, a pénzt elköltötte s mikor elfogyott a 600.000 korona, önkéntjelentkezett. A rendőrség megállapította, hogy Haller Béla Rezső már büntetve volt, az aranyosmaróti büntetőtörvényszék két és félévi börtönre ítélte sikkasztás miatt és annak idején büntetését le is ülte. Most azzal védekezik, hogy a sikkasztott pénzt beteg felesége gyógyításába és két gyermeke taníttatására fordította. A sikkasztó adóügyi jegyzőt a rendőrség őrizetbe helyezte. — Dunába ugrott. Tóth Gizella 18 éves cseléd a Ferenc József-híd pesti oldaláról a Dunába ugrott. Két hajóslegény csónakon utánaevezett és kimentettek. A mentők a Rókus-kórházba vitték. 10. szentszéki ügyvéd. A hercegprímás dr. Hauser Ignác belvárosi káplánt (IV., Váciutca 45. II. emelet 13.) volt házasságvédőt az érseki és primási szentszékhez a házassági és egyéb pörök vitelére ügyvédnek minősítette. * Bristol Szálló hallja holnap megnyílik! 5 órai tea. Naponta hangverseny.