8 Órai Ujság, 1926. február (12. évfolyam, 28-48. szám)

1926-02-05 / 28. szám

Budapest, 1926 február 5 uá ^.^^ték, XII. évfolyam 28* sz. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: - . EGYES SZÁM ÁRA: NEGYEDÉVRE 120.000 K - KÜLFÖLDRE 240.000 K FELELŐS SZERKESZTŐ: * HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON EGY HÓRA 40.000 K - KÜLFÖLDRE 80.000 K rIR M A FM­I M­T FMTT 2000 KORONA, AUSZTRIÁBAN 2000 OSZTRÁK K AUSZTRIÁBAN EGY HÓNAPRA 50.000 MAGYAR K 1Jtí' iVXI EjUIUj JUGOSZLÁVIÁBAN 4 D. FRANCIAORSZÁGBAN 1F Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI.Aradi ucca 14.Telefon: 3-34,154-26,154-27,154-28 A franciákat nem érdekli, hogy a gyanúsítot­tak le vannak-e tartóztatva, csak a bűnösök­­ megbüntetését kívánják — Schultzeról nekik nincsenek adataik — Sztrache ma még néhány újabb előkelő személyt hallgat ki — A titok­­o­zatos F. szr.-t kutatják A régi front Egy levelet és egy beszédet sodort egy­más mellé a politikai események forga­taga s ez a két dokumentum így egymás­mellett válassz a könnyelmű és lelkiisme­retlen bajkeverők számára, de egyúttal iránymutatás is arra, hogy a nemzet e válságos óráiban hogyan kell józan íté­lettel, becsületes magyarsággal vizsgálni a dolgokat s kivezető utat keresni a kri­tikus helyzetből. A levelet Teleki Pál gróf írta, bejelentvén az egységes pártba való belépését, a beszédet Berky Gyula nemzetgyűlési képviselő mondotta. A le­­­vélnek és beszédnek, noha mindegyik­nek más-más a kiindulási pontja, félre­ismerhetetlenül közös vonást ad az or­szág helyzetének helyes felismerése s az az egyértelmű konklúzió, hogy a kibon­takozást nem az izgalmak mesterséges fokozásában, célzatos hírek terjesztésé­ben, a meghasonlás szándékos előidézé­sében, hanem éppen ellenkezőleg: az erők egyesítésében és a köznyugalom­i Líbhában kell keresni. ’HmPi­.­ófot ehhez a megállapí­­­táshoz nem a pártfegyelem vezette, mert hiszen a pártokon kívülálló politikus hű­vös objektivitásával vizsgálta azokat az eseményeket, melyeket a frankhamisí­tás botránya idézett elő a magyar politi­kai életben, sőt nemcsak itt, hanem kül­földi relációkban is. És ez a hűvös ob­jektivitás ösztönözte a volt miniszter­­elnököt arra, hogy a Bethlen István gróf mögött álló pártba való belépéssel de­monstráljon a maga tárgyilagos felisme­rései mellett. A frankhamisítás ürüggyé kezd válni és kedvező alkalmul használ­ják ki eddig kevés reménnyel kecsegtető politikai akciók végrehajtására, amelyek­ről világosan látom, hogy az ország nyu­godt fejlődését nemcsak meg fogják akasztani, de azt messze vissza fogják vetni — írja levelében Teleki Pál gróf. E politikai akciók ellen, melyeknek ve­szedelmeit Teleki Pál gróf oly élesen látja maga előtt, egyetlen védekezést tud: egységes közvéleményt, erős kormányt. A hiba — szerinte — nem is ezek hiá­nyában van, hanem ott, hogy a rövid­­látú politikai mesterkedés mind a kettőt gyengíteni akarja és nem látja, vagy nem akarja észrevenni, hogy ezzel az orszá­got gyengíti. Nem látja, vagy nem akarja látni, mint ahogy tudatosan elfordította tekintetét e veszedelmek elől, amikor Tisza István ellen csinált frontot. Berky Gyula muta­tott rá tegnapi beszédében arra a hason­latosságra, mely az akkori ellenzék mű­ködése és a mai ellenzéki machinációk között van. De teljes joggal hangsúlyozta e hasonlatosság megállapításánál azt is, hogy a nemzet nem fogja tűrni, hogy Bethlen István gróf ellen megismétlőd­jék az a gyászos siker, mely Tisza István megbuktatásával és a forradalmi össze­omlással szerzett diadalt az országban. A hadakozó front, mely ma Bethlen Ist­vánnal áll szemben, ugyanaz, mint ame­lyik I­sza Istvánra szórta a rágalom és gyűlöl gyilkos gépfegyvertüzét. Most azonfó­l hatalmas táborban sorakozik fel­ül szemben a demagógia kártevé­seibe előcsömörlött nemzet, melynek ellentálló erejét győzhetelenné izmosította 1918 októberének véres és könnyes ta­nulsága. A fővádlottak ma este kerülnek a rendőri bizottság elé (Saját tudósítónktól.) A frankhamisítás ügyében kiküldött parlamenti vizsgáló­bi­zottság m­a délelőtt 11 órakor folytatta ta­nácskozásait Zsitvai­ Tibor elnöklete alatt. A tanácskozáson majdnem teljes számban mert jelentek a bizottság tagjai, akik előbb több mint két órán át tanácskoztak arról, hogy a bizottság kiket idézzen meg kihallga­tásra, hogy vallomásaik esetleg újabb adato­kat tárjanak a bizottság elé, különösen a politi­kusi felelősség kérdésében. Féltizenkettőkor a bizottság Friedrich Istvánt hallgatta ki, aki már a nemzetgyűlésben hangoztatta, hogy a frankhamisítás össze­függésben áll a szokáshamisítással és hogy erre nézve pozitív adatai vannak. Kihallga­tása majdnem három óráig tartott. Ezután a bizottság Balogh képviselőházi tanácsos útján meghívta Nagy Vincét, hogy jelenjék meg a bizottság előtt. Nagy Vince kihallgatása három órakor kezdődött. A komoly ellenzéki körök nem tulajdoní­tottak semmi jelentőséget Nagy Vince kije­lentéseinek, amelyeket a frankhamisítás bűnügyével kapcsolatban tett és már a dél­előtt "folyamán a folyósón több ellenzéki képviselő úgy nyilatkozott, hogy nem bízik Nagy Vince állítólagos adataiban. Attól tar­tanak ezek a képviselők, hogy Nagy Vince, mint a múltban annyiszor, most is csak ko­moly ellenzéki törekvéseknek árt a maga okvetetlenkedésével. A frankbizottság mai ülése után több el­lenzéki és kormánypárti bizottsági tagot megkérdeztünk­ Nagy Vince kihallgatásá­ról, amely egyébként alig tartott tíz percig. A bizottság tagjai közül többen elzárkóztak a feleletadás alól, hivatkozva arra, hogy semmiféle információt nem adnak. Néhány ellenzéki képviselő azonban ismételt kérdé­sünkre, várjon csakugyan olyan nagyjelen­tőségű adatokat tárt-e Nagy Vince a bi­zottság elé, mosolyogva és kézlegyintéssel intézte el a kérdést: — Ugyan kérem, nem is érdemes róla beszélni. Az ülés egyébként délután fél négy óra után ért véget és arról a következő hivatalos A főkapitányságon ma délben új részlet­nyomozás is indult meg, amely arra fog vi­lágosságot deríteni, hogy a hamis frankok­nak azok a terjesztői, akik nem Windisch­­graetz, illetve Nádosy közbenjárására kap­tak útlevelet hogyan jutottak mégis a cél­jaikra szükséges passzusokhoz. Az útlevél­osztály ugyanis alapos vizsgálat után meg­állapította, hogy néhány hónap előtt . .Valentiny József nyugalmazott rendőr­­kapitány megjelent a főkapitányságon és az egyik osztály tisztviselőjét arra kérte, hogy két egyén részére soron kívül és a szo­kásos priorálás nélkül állítson ki út­levelet. Minthogy Valentino, akit egyébként fe­gyelmi ügyeivel kapcsolatban nemrégiben közlést adtak ki: A parlamenti bizottság február 4-én dél­előtt 11 órától, délután fél négyig tartotta folytatólagos érdemleges ülését. A bizottság Friedrich István és Nagy Vince nemzet­gyűlési képviselőket hallgatta meg, azután pedig a további érdemleges munka felől határozott. Folytatólagos ülését holnap dél­előtt 11 órára tűzte ki a bizottság nyugdíjaztak, uniformisban jelent meg és nagyon határozottan lépett fel, a tisztviselő teljesítette is vélt fellebbvaló­jának kívánsá­gát és kiállította a kért útleveleket, amelye­ket aztán tulajdonosaik hamarosan fel is használtak frankterjesztő külföldi útjukra. Hetényi Imre főkapitányhelyettes, az út­­levélosztály vezetője, azonnal intézkedett, hogy Valentino kapitányt kihallgatás végett állítsák elő. Detektívek mentek ki aztán a bejelentő hivatalban szereplő lakására, ott azonban csak azt tudták meg, hogy a rendőrkapitány onnan már elköltözött még pedig anélkül, hogy új címét megadta volna. Hetényi ren­deletére most detektívek nyomoznak Valen­tiny tartózkodási helye után.­­ Egy volt rendőrkapitány is protezsálta a hamis­­frank terjesztők útlevélkérését Február eltelhetik a vádirat elleni kifogások tárgyalásával Ma délelőtt a frankhamisítás bűnügyé­ben érdekelt védők tovább folytatták a har­madik emeleti 11. számú szobában az iratok tanulmányozását. Újabban Lázár Andor dr. is jelentkezett, mint Baross Gábor védője a királyi ügyészségén. Az érdekelt védők egyébként konferenciát is tartottak, amelyen elhatározták, hogy az ügyészség most kikézbesített vádirata ellen kifogásokat adnak be. Ehhez képest­­a bűnperben letartóztatott ter­heltek már jelentkeztek is a vádtanácsnál, ahol jegyzőkönyvbe foglalták a terheltek bejelentéseit, amely úgy szól, hogy a vádirat ellen kifogásokkal élnek s azoknak­­szóbeli tárgyaláson való elintézését kívánják, ame­lyen személyesen is részt venni kívánnak. Ismeretes, hogy a frankhamisítási bűn­perben szereplő terheltek közül huszonegyen ülnek előzetes letartóztatásban és ezek kö­zül tizenkilencen jelentették be kifogásaikat. A védőügyvédek elhatározása ellenére két terhelt, nevezetesen ÁRA 2000 KOR.

Next