8 Órai Ujság, 1926. április (12. évfolyam, 74-84. szám)

1926-04-01 / 74. szám

_­­ ' // W/' _­­ TV Budapest, XII. évfolyam 74. sz. FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM AÍJA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 2000 KORONA, AUSZTRIÁBAN 2000 OSZTRÁK­K JUGOSZLÁVIÁBAN 4 D. FRANCIAORSZÁGBAN 1F Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI. Aradi ucca 14.Telefon: 3-34,154-26,154-27,154-28 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: NEGYEDÉVRE 120.000 K - KÜLFÖLDRE 240.000 K EGY HÓRA 40.000 K - KÜLFÖLDRE 80.000 K AUSZTRIÁBAN EGY HÓNAPRA 50.000 MAGYAR K A franciák a főtárgyalás végéig nem terjesztenek elő újabb kí­vánságokat a frankügyben Hamis „szenzációk66 Teleki Pál tegnapi vallomá­sáról — Csak a régi vallomásait tartotta fenn — Nincs szó Teleki és Windischgraetz, vagy Nádosy szembesítéséről CS-erőt és Rábát ma kihallgatták a fogházban (Saját tudósítónktól.) A frankhamisítás ügyében Teleki Pál gróf tegnapi újabb ki­hallgatásával kapcsolatban a lapok nyilván közös forrásból származó tendenciózus tudó­sítást közöltek, amelynek részletei egyálta­lán nem felelnek meg a valóságnak A szo­lációsnak jelzett és beállított részletek olyan oldalról származnak, amelynek objektivitása legalább is kétséges és így szükségesnek tar­tottuk hitelesen megállapítani Teleki tegnapi kihallgatásának történetét. Autentikus értesülésünk szerint a tegnapi vallomás alapjában semmi újat nem hozott, Teleki Pál gróf egyszerűen fenntartotta első vallomását. Felvilágosításokat egyébként is csak a Károlyi Imre gróf és Gerő vallomásaiban lévő ellentétekre kértek tőle, de Windischgraetz és Nádosy kijelentéseire vonatkozólag nem. Itt is kiviláglott, hogy­­ tárgyilag csak hajszálnyi eltérések van­nak Gerő László és Teleki vallomásai között. Windischgraetz 1922. évi látogatásáról, Mészárosról, vagy pláne irredenta célokról egyáltalán s­zó sem volt, az irredenta szót egyébként Teleki egyik kihallgatása alkal­mával sem használta. Gertinek Windisch­graetz-cel való érintke­zéséről sem esett szó és valótlan az is, hogy Windischgraetz valami tervezetet mutatott volna be Telekinek, vagy hogy Teleki tudott volna Schulze szerepéről. A gróf csak annyit tudott, hogy Winnlischgraetznek van valami idegen embere, akinek még a nemzetiségét sem ismerte és berlini vallomásában maga Schulze is kijelentette, hogy Telekit nem­csak soha nem látta, de a nevét is akkor hallotta először, amikor Berlinben felolvasá­sokat tartott. Az információk tendenciózusan kiélezték azt is, hogy Teleki bizonyos idő után meg­próbálta tervéről lebeszélni Windisch­­­graetzet. A valóságban ez sem történt meg, mert­­ a gróf csak annyit mondott a hercegnek, hogy nem nyújt segítséget a hamisí­tási tervhez és neki sem ajánlja, hogy ezzel foglalkozzék. Gerő tudniillik addigra már informálta Telekit a irányítás végrehajthatatlanságá­ról, úgy hogy a gróf belsőleg meg volt győződve arról, hogy Windischgraetz nem fog boldo­gulni a hamisítással, így tehát lebeszélésre semmi szükség sem volt. Az összeköttetést sem szakította meg Teleki Windischgraetzcel, mert szorosabb összeköttetésben sohasem is állottak egy­mással. Társadalmilag még csak érintkez­tek néha, a frankügyben azonban összesen csak egy-két alkalommal. Elmondotta Te­leki gróf azt is,, hogy attól , az évek , előtti időponttól kezdve, amikor ő kijelentette, hogy helyteleníti a dolgot, sem Windisch­graetz, sem Nádosy, sem­­ Gerő sohasem em­lítették előtte a­­ frankhamisítást, sőt noha mindhármukkal elég gyakran találkozott, még csak olyan­­ megjegyzést sem­­ tettek, amiből következtethetett­­ volna rá, hogy nem mondták le tervükről’. Nem próbálta meg lebeszélni Nádosyt sem, mert meg volt győződve arról, hogy Nádosy éppen olyan szerencsétlen, végrehajthatat­lan dolognak tartja az egész hamisítást, mint ő maga. Nádosy kitérő válaszáról te­hát nem beszélt. A bűnügy politikai vonatkozásaira nézve a franciák egyetlen kérdést sem intéz­tek Telekihez és nem érdeklődtek a Windischgraetz-cel való összeköttetése iránt sem. Nem kérde­zősködtek Schulze műszerei felől sem, de ha megkérdezték volna is, nem tudott volna nekik válaszolni, mert fogalma sem volt, hogy voltak-e Schulzénak műszerei. Windischgraetz és Teleki érintkezésének időpontjáról is csak annyi szó esett, hogy Teleki kijelentette, hogy A Windischgractt első látogatásától addig, amíg kijelentette neki, hogy helyteleníti az ügyet, aránylag rövid idő telt el. Az, hogy 1923-ban is lettek volna köztük tárgyalások, a kihallgatás során szóba sem került, vonatkozólag csak lassan folytathatja le a nyomozást, mert elsősorban is szükséges, hogy Hír György nemzetgyűlési képviselőt kihallgassák arra vonatkozólag, hogy volt-e tudomása arról, hogy titkára két frankkli­sét rejteget a lakásán, Hlír György nemzet­gyűlési képviselőt azonban csak néhány nap múlva hallgathatja ki a rendőrség, mert a képviselő ezidőszerint lakásán súlyos be­tegen fekszik.­­ Lakatos Lajos dr. rendőrkapitány ma délelőtt a pestvidéki királyi ügyészség fog­házában folytatott kihallgatásokat. Rába Dezsőt, Windischgraetz herceg titkárát és Gerő Lászlót, a Térképészeti Intézet volt helyettes vezetőjét hall­­gatta ki a frankhamisítás technikai részleteiről. Kihallgatásuk azonban nem végződött újabb eredménnyel, mert sem fiába, sem Gerő a frankhamisítás technikai részletei­ről újabb momentumokat elmondani nem tudnak. A rendőrség teljes apparátussal folytatja a frankhamisítás pótnyomozását, amit a francia kiküldöttek is minden alkalommal, mikor a főkapitányságon megjelennek, erő­sen sürgetnek. Értesülésünk szerint­­ a franciák konkrét kívánságot a főtár­gyalás befejezéséig már nem fognak előterjeszteni és így nem felel meg a valóságnak az a hír sem, mintha Teleki Pál Windischgraetz­­cel, vagy Nádosyval való szembesítését kér­nék. Sebek gyógyítása Új kormány kerül Románia élére, Bratianutól Averescu tábornok vette át a hatalmat. A közvetlen szomszédság, melyben Romániával élünk, minden­estre okot és jogot ad az érdeklődésre e politikai változás iránt, főkép és első­sorban az erdélyi magyarság helyzeté­nek szemszögéből. Ha ennek a kormány­­változásnak jelentőségét és következmé­nyeit mérlegeljük, először is arra gon­dolunk, mit jelent és milyen következ­ményekkel jár Erdély magyarságára nézve? Esztendők óta vár jóvátételt és orvoslást ezer és ezer panasz, sérelem, melyek megjárták már a Népszövetség fórumát is anélkül, hogy csak a leg­csekélyebb mértékű reparáció is történt ,volna. A kisebbségi jogok a gyakorlat­ban ma époly kevéssé érvényesülnek, mint közvetlenül a háború után, ami­kor talán bizonyos fokig a győzelem mámorában lelhették magyarázatukat a Zaklatások, üldözések és jogfosztások. ,A háború óta nyolc esztendő múlott le, de az üldözések ma épúgy virágjuk­ban állnak, mint esztendőkkel ezelőtt. Reméljük, hogy az új kormány végre szakít az üldözések rendszerével és, hoz­zálát a sebek orvoslásához. Az Averescu­­kabinet tagjai között látunk politikuso­kat, akik idáig a kisebbségi kérdésben józanul liberális és emberséges állás­pontot képviseltek. Akik úgy kulturális téren, mint közigazgatási ügyekben a kisebbségi jogok érvényesülését hirdették, ama jogokét, melyek kifejezett formában szerepelnek a békeszerződés rendelke­zései között. Hogy ezeket a rendelkezé­seket idáig nem hajtották végre, az a legkevésbé sem mentesíti e politikuso­kat ama kötelezettség alól, hogy hata­lomra jutva megvalósítsák, amit ideáig hirdettek. , Az erdélyi magyarság nem vár tőlük különleges kedvezést, egyszerűen csak­­azt, hogy betöltsék a törvényt, hogy hiánytalanul végrehajtsák, amit a béke­szerződés előír. Igaz, hogy ez nagy munkát jelent rájuk nézve. Mert nem­csak mulatsztásokat kell pótolniok, ha­nem reparálniok is kell olyan intézke­déseket, melyek merőben ellenkeznek a békeszerződés rendelkezéseivel, nem is szólva a méltányosságról és az emberies­ség szelleméről. Reméljük, hogy amikor az Averescu-kormány jelenlegi belügy­minisztere és földmívelésügyi minisztere síkraszállottak a kisebbségi jogok mel­lett, ezt azzal a meggyőződéssel és jó­hiszeműséggel tették, hogy a hatalom birtokában is így fognak gondolkozni, sőt így fognak cselekedni is. Pillanatra sem akarjuk azzal gyanúsítani őket, hogy a kisebbségi jogok védelmezőjének szerepét csak kortelfogásból vállalták és most, felelős állásban, megfeledkez­nek azokról az ígéretekről, melyeket az elnyomott magyarságnak tettek. A ma­gyarság számontartja ezeket az ígérete­ket, de számontartja az egész európai civilizáció is, melyet nem egyszer szé­­gyenített meg az előző kormányok maga­tartása a kisebbséggel szembeni jóvá­tétel, sebek gyógyításának nagy és szép feladata vár az Averescu-kormányra és hisszük, hogy ezt a feladatát becsülettel el is fogja végezni. Rába és Gerő újabb kihallgatása A franciák egyébként ma újból megjelen­tek Katona Rezső dr. főtanácsán­ál, a bűn­ügyi osztály vezetőjénél, akitől azt kérték, hogy a rendőrség birtokába jutott négy frankklisé még ismeretlen körútjának minden fázisát tisztázzák. A rendőrség azonban a négy frankklisére ÁRA 2000 KOR* Az amerikai hatóságok száz­ezer idegen kiutasítását ter­­­vezik Bécs, március 31.­­ (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Lon­donból táviratozzék. Az amerikai kormány elrendelte, hogy április hónap elején leg­alább százezer idegent az egyes államok ha­tóságai haladéktalanul kiutasítsanak. Első­sorban azok utasítandók ki, akik nem ren­delkeznek kellő igazoló okmányokkal. A kormány intézkedése összefügg azzal a tö­rekvéssel, hogy az Egyesült Államokat meg­tisztítsák a bujtogató elemektől. C. D. Leégett a limogesi porcellán­­gyár Bécs, március 31. (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Pá­rizsból táviratozzék, hogy a limogesi por­­cellángyárban nagy tűzvész pusztított. A­ gyár valamennyi épülete leégett. A kár több millió frank, C. D.

Next