8 Órai Ujság, 1926. április (12. évfolyam, 74-84. szám)

1926-04-01 / 74. szám

CSÜTÖRTÖK 2. OLDAL ÓM ! UftlSSCj____________________________________ .A magyar üzletemberek csak kereskedni jönnek, de tőkét nem hajlandók befektetni —mondja a török kereskedelmi miniszter Törökország kereskedelme Triesten és a Balkánon át bonyolódik le Az új kereskedelmi törvény a francia és a német kereskedelmi jogon alapszik . A törökök tanulmányozzák a Hangya szövetkezet szerve­zetét.Ali Dzsenáni bey, török kereskedelmi miniszter nyilatkozata Angora, március. (Saját tudósítónktól.) Angora ma még nem úgy fest, mintha a fejlődő,­­új és erős Törökország fővárosa lenne. A régi kerete­ket most bővítik, hallatlanul sok építkezés folyik, hogy a régi várost, amely egy hegyen épült, új és modern városgyűrűvel vegyék körül. Kényelemről még szó sincs; alig lehet sok olyan új épületet felsorolni, mint a nemzetgyűlés, a kormányzópárt, a kemál­­iskola... Azonban lázas, nagyon eleven munka folyik mindenütt, csákánycsatttogás, ácsolás: épül az új főváros, épúgy, mint ahogy épül most az új Törökország. Akik az ország felépítésének terhes és felelősség­teljes munkáját vállalták, a legnagyobb h­a­­zafiságról és nemzeti kötelességtudásról tesznek tanúságot, mert Angolában élni ma még annyi, mint lemondani a legele­mibb kultúrkényelemről, lemondani a szó­rakozásról, lemondani az élet apró örömei­ről egy új ország érdekében. Maguk a minisztériumok, a hatalmas és gazdag ország legfőbb intézőszervei is nagy­részt ócska magánházak kopott szobáiban székelnek. Bejelentettem magam Ali Dzsenáni bej kereskedelmi miniszter őexcellenciájának, aki a legnagyobb készséggel adta tudtomra, hogy van mondanivalója a magyar sajtó számára. Telefonon közölte velem a titkár, Medzsid bej dr., hogy a kegyelmes úr más­nap délben fogad. A kegyelmes úr — alacsonyabb, fele­tés­­kőrű, koromfekete szemű ötvenes férfi — feláll az íróasztalától, ahol aktáiba temetke­zett és rövid üdvözlés után várja a kérdé­seket­—­­ Kegyelmes,.uram, a magyar, .sajtó, állan­dóan meleg érdeklődéssel viseltetik a török festményeinek sorsa iránt s, ezúttal ,a gazdasági, kereskedelmi és ipari vonatkozásokról szeret­nék a legilletékesebb helyről felvilágosítást kapni.­­ Erre a kérdésre különös súlyt helye­zek s így adatok nélkül is meg tudom mon­dani, hogy a legutolsó években a helyzet nagyon megjavult. A kereskedelem maga tengeren Triesz­ten keresztül, vasúton pedig a Balkánon keresztül történik. Ez a nagy szállítási költség meglehetősen drágítja az árut, nemkülönben a több határ­nál kirótt tranzit­vámok. Ezért a török kor­mány mindent megtesz a forgalom meg­könnyítésére. Foglalkozunk azzal a gondo­lattal, hogy lehetővé váljék a Dunán két közvetlen kapcsolatot teremteni Törökor­szág f­eketetengerparti kikötői, így különösen Szamszun és Közép-Európa, illetőleg Magyar­ország között. — Hallottam, kegyelmes uram, hogy most készül el Törökország kereskedelmi törvény­­könyve. Milyen példa után méltóztattak elké­szíteni ? — Jelenleg még azok a kereskedelmi tör­vények vannak érvényben, amelyek a vol­t szultáni időkben voltak hatályosaik. Ezeket a francia Gode du Co­mmerce alapján vette át .Törökország. Az új kereskedelmi törvénykönyv meg­alkotásánál vizsgálat tárgyává tettük majdnem az összes európai államok kereskedelmi jogát s az így elkészült törvényjavaslat, amely most is legin­kább a francia és német kereskedelmi jogon alapszik, mintegy két hét múlva kerül a nemzetgyű­lés színe elé a biztosítási és részvénytársasági joggal együtt. — Igaz-e, kegyelmes uram, hogy a török kor­­m­ánynak komoly szándéka a szövetkezeti esz­mét is terjeszteni ? — Igen. A szövetkezetük eszméjében rejlő hatalmas erőt is az ország talpraállításának szolgálatába akarjuk állítani és ezért tanul­mányoztuk az összes államok szövetkezeti rendszerét. Köztük természetesen jelentős figyelemben részesítjük a ma-Makacs székrekedés, vastagbélkatarás, puffa­dás, csípőfájás, vértorlódás, aranyeres csomók, köztisztátalanságok eseteinél a természetes „Fe­renc Józseft” keserűvíz, reggel és este egy-egy kis pohárral bevéve, rendkívül becses háziszer. Klinikai megfigyelések tanúsága szerint a Fe­renc József víz még ingerlékeny belű betegek­nél is fájdalom nélkül hat. Kapható gyógyszer­tárakban, drogériákban és fűszerüzletekben­gyarországi „Hangya“ szövetkezet szer­vezetét. — Milyen jelenleg az ipar helyzete ? — Törökországnak azelőtt úgyszólván tel­jesen hiányzott az ipara, néhány speciális iparágtól eltekintve, mint pl. a szőnyegszö­vés. Maga az ország igen gazdag nyersanya­gokban és sajnos, az a helyzet, hogy a nyers­anyagot olcsón exportáltuk és a kész árut drágábban importáltuk. Ma már az ipar napról-napra rohamosan fejlődik, de még túlságosan­­nem észlelhető a hatás, mert, sajnos, az ország igen nagy, a közlekedés most van fejlődőben és az egyes ipartelepek meglehetősen szétszórva létesültek. Tévedés azt hinni, hogy Törökország tőkeszegény. Tő­ke van itt, de az emberek ma még nem­ emelkedtek a­­rnak a tudatára, hogy tőkéjü­ket iparvállalatokba fektessék. A kormány igen nagy súlyt helyez erre a propagandára és ezért külön „Bányászati és Iparbank“-ot létesített, hogy ilyen iparfejlesztési törekvé­seket elősegítsen. — Különösen milyen iparágakra van most szüksége Törökországnak ? ■— Olyan iparágakat akarnak létesíteni, amelyeknek nyersanyaga az országban talál­ható, vagy pedig, amelyeknek a terméke a külkereskedelmi mérleg behozatali rovatát nagyon terheli, mint pl. a cukor. Török­ország a világon aránylag a legnagyobb cukorfogyasztó állam. A kormány ezért a cukoriparnak külö­nösen nagy kedvezményeket biztosít és már eddig két hatalmas cukorgyár léte­sítését sikerült elérnünk. Az egyik Tráciában, Konstantinápoly köze­lében, a másik Flakban, Kutákia környé­kén. Ez utóbbinak az alapításában igen nagyarányú érdekeltséget vállalt a cseh Skoda-gyár is, jelentős figyelmet fordítunk a világhírű török szőnyegszövőiparra is. A szövéshez szükséges fonalakat eddig vagy háziiparszerűleg, primitív módon készítet­ték, vagy pedig,az exportált gyapjúból kül­földön megfojtva,­­ fonal alakjában roppant nagy mennyiségben importálták. Ezért már három fonógyárat alapítottunk. Egyébként a szőnyegipar minőségét állandó figyelem­mel kíséri a kormány és igyekszik megőrizni az igazi, értékes, régi török motívumokat is. Textilgyár is létesült, amely az ország szö­vetszükségletét jórészben ki fogja elégíteni. — Kegyelmes uramnak mi a véleménye ar­ról, vájjon magyar tőke juthat-e szerephez az ipar fejlesztésében ? — Sajnos, a magyar tőke ilyen irányban nem érdeklődik. Ennek az okát abban lá­tom, hogy a magyar tőkések nem fordítottak fáradságot Törökország gazdasági lehető­ségeinek megismerésére, mert azok az álla­mok, amelyek Törökországot eléggé megis­merték, nem vonakodtak tőkét fektetni a török ipar fejlesztésébe, így pl. a német, cseh, francia, olasz, osztrák tőkések részt­­vesznek ebben a munkában. A magyar üzletemberek csak kereskedni jönnek, de tőkét nem hajlandók befek­tetni és legnagyobb részük Konstanti­­nápolyon túl nem utazik. Pedig ma már a kereskedelem súlypontja Konstantinápolyból belső Anatóliára helye­ződött. — Nálunk, Magyarországon, sajnos, nagy a tőkeszegénység, kegyelmes uram s inkább a mi belső gazdasági helyzetünk az oka a magyar tőke részvétlenségének. — Tudom,­­ismerem a magyar gazdasági helyzetet. Önöknél a tőke nem hiányzik, meg­van holttőke alakjában. Magyarország el­vesztette nyersanyagkészletét, s van ipara. Törökországnak hatalmas nyersanyagkész­lete van, de hiányzik az azt feldolgozó ipar. Itt lehet megtalálni a talajt az együttműkö­désre. — Hivatkoznak nálunk a még ki nem alakult jogi helyzetre ... — Azt is tudom. De például csak egyné­hány, részben már készen álló, részben most készülő törvényjavaslatot említek meg, ame­lyek az én tárcám köréből kerülnek rövide­sen a nagy nemzetgyűlés elé. Elsősorban a munkások és munkaadók közötti jogviszonyt szabályozó törvényt, a méter és kilogram­­számításra való áttérésről szóló törvényt, to­vábbá a hazai ipar támogatására egy újabb törvényt, amely kötelességévé teszi az ösz­­szes állami tisztviselőknek és alkalmazottak­nak, hogy kizárólag belföldön készült ru­házati cikkeket használhatnak. Egyébként a code civil, a polgári törvénykönyv is készen áll Svájc code civilje nyomán,, a büntetőtör­vényikönyv, amely az olasz mintát veszi alapul, a kereskedelmi törvénykönyv, mint már említettem, német és francia példák után készült. Mondhatjuk tehát, hogy a régi keleti jog helyett a mai török kor­mány lassanként teljesen áttér a nyu­gateurópai jogra. Mindent megtettünk és megteszünk, hogy az ország fejlődjék és remélem, hogy a magyar testvérnemzet Törökország törekvéseivel szemben nem marad meg eddigi idegenkedé­sében és a mi iparunk fejlődését az eddiginél sokkal fokozottabb mértékben fogja elősegí­teni, mert ez mindkét államnak elsőrendű érdeke. Ali Dzsemáni bej az értékes beszélgetés után a, legszívélyesebb hangon vett tőlem búcsút s közben megkért, hogy az egyes osz­tályok vezérigazgatóival, különösen Fáik bejjel, a kereskedelmi osztály vezetőjével és Redzsái bejjel, az iparfejlesztési osztály ve­­­zetőjével is beszélgessek, mert így még telje­sebb képet nyerhetek. , M. A. dr. Turati lesz Farinacci utóda a fasiszta­ párt főtitkári állásában A változásban a németellenes orientáció enyhülését látják Róma, március 30. (Bécsi Távirati Iroda.) A fasiszta nagy­tanács, amely éjjel tíz órától reggel hat óráig ülésezett, különböző kérdések elinté­zése után Farinacci utódjául Augusto Turati képviselőt nevezte ki a fasiszta párt főtit­kárául. Turati mellett négy altitkár fog működni.­­ Róma, március 31. (Saját tudósítónk távirata.) A fasiszta nagytanács ma éjszakai döntése nagy fel­tűnést keltett és a legkülönbözőbb kommen­tárokra­­adott alkalmat. Némelyek szerint ez a határozat is annak a mélyreható ellen­tétnek a következménye, amely Mussolini és Farinacci közt egyre élesebb lett a kül­politikai orientációt illetőleg. Farinacci, a fasiszta párt főtitkára a legszélsőségesebben képviselte a németellenes politikát és Fari­nacci távozását most úgy magyarázzák, hogy Mussolini szakítani akar a németellenes orientációval. Fasiszta körökben azonban a legenergi­­kusabban cáfolják ezt a verziót és hangoz­­tatják, hogy a párt főtitkári állásában be­következett változás egyszerűen annak a fasiszta elvnek az érvényesítése, mely sze­rint senki sem tölthet be túl hosszú ideig országos fontosságú funkciót. A fasizmus — hangoztatják — arra törekszik, hogy mi­­nél gyakrabban váltogassa a garnitúrát és így alkalmat adjon a párt fiatal, tetterős tagjainak, hogy komoly, felelősségteljes ál­lásokban szerezzenek maguknak politikai iskolázottságot. A fasisztáknak ezt a ma­gyarázatát azonban általában kétkedéssel fogadják és sokkal inkább hitelre talál az a verzió, mely szerint Farinacci távozásai­nak mélyrehatóbb külpolitikai okai vannak.­ Sváb Erna bátyja kártyaveszteségei miatt lett öngyilkos? Egy híres ekartér játszma a bécsi milliomosok klubjában Bécs, márc. 31. (Bécsi tudósítónktól telefon jelentése.) Egy bécsi esti lap ma hosszabb cikkben azt írja Sváb Ernának a napokban Mentoneban elkö­vetett öngyilkosságáról, hogy a fiatal dúsgazdag úrileány­­azért vált meg az élettől, mert bátyja, Sváb Lőrinc bakkatán igen nagy összeget vesz­tett. Sváb Lőrinc állandó kártyapartnerei Tafter dr. és Ehrenfern dr., akik pompásan be­rendezett bécsi palotáikban folytatták a kártya­csatákat, ha előkelő klubokban már kiol­tották a nappali világosságot árasztó csillárokat. Ehrenfern dr. a Schwarzenberg­ téren lévő palotájában már 1919-ben rendkívül nagy ösz­­szeget nyert Sváb Lőrinctől és Neumann Félix­­től, úgyhogy akkoriban a M. B. Neumann és fiai cég, melynek egyik főnöke Neumann Félix, tel­jesen a Cseh Unió­ Bank befolyása alá került. Ezekkel a nagy kártyajátékokkal kapcsolat­ban sokat beszélnek arról az ekarté-játszm­áról is, amelynél a Bécsben közismert Götz dr. fel­tűnően sokat vesztett Freund Hermann dr.-ral, az Alsóausztriai Leszámítolóbank igazgatójával szemben. Freundnak minden kiosztásában királya volt, úgyhogy akkoriban azt az élcet faragták a Prä­­sidenten­ Clubban, amelyben a híres ekarte­­partit játszották, hogy a klubban csak a három szent király van jelen, mert a negyedik mindig Freundnál van. Ez a játszma akkora feltűnést keltett Bécs pénzarisztokráciája körében, hogy az erkölcsi szigorúságáról híres Alsóausztriai Leszámítolóbank is vizsgálatot indított, mi­­képpen szeghette meg egyik igazgatója a min­­den alkalmazottat kötelező játéktilalmat. ..­­. Értesítés! A Royal-Apolló, Omnia és Corso mozgó­színházak igazgatóságai, tekintettel az Arany­láz és a Nyomorultak páratlan sikerére, ehhez a két filmhez méltó produkciókat akartak következő műsorukba beilleszteni. Miután egyedül egy film e két filmszenzáció­val nehezen vehette volna fel a versenyt, a színházak igazgatóságai rendelkezésükre álló filmanyaguk legjavából kiválasztottak egy egy slágert és a két filmet együttesen illesz­tették csütörtöki műsorukba. Az egyik film Kertész Mihálynak, a zse­niális magyar rendezőnek A 13-as bérkocsi című új filmregénye Lily Damitdval, a bájos francia színésznővel a főszerepben, a másik viszont a francia esprit és öletesség repre­zentáns alkotása, a No, ne izéljen, doktor úr! című vígjáték Nikolaj Rimsky főszereplé­sével. A két remekbe készült film minden bizony­nyal ki fogja elégíteni a három színháznak nagyszerű műsorokká­ elkényeztetett közön­ségét. A Royal Apolló, Omnia és Corso igazgatósága. 1926 ÁPRILIS í A Műcsarnok téli kiállításának díjai (Saját tudósítónktól.) A Képzőművészeti Társulat bíráló bizottsága a téli kiállítás bezárása előtt dr. Lukács György b. t. t. el­­nöklete alatt tartott ülésében a téli kiállítás díjait a következőknek ítélte oda: A Képző­­művészeti Társulat „Barta Károly ifjúsági díját", — melyet kizárólag 35 éven aluli mű­­vészek kaphattak meg. — Áldor János László: „Feketebundás nő“, Udvari Pált „Alföldi tanya" című műve nyerte. Az Eszterházy-vízfestmény díjat­ Gy­intés Lajos kapta „Dolomitok" című művére. A Takarék- és Vásárpénztár Pállik Béla-díját, Mar­kup Béla „Farkasok" című szobrának, a Takarék- és Vásárpénztár Jankó János- díját pedig: Biczó András „Ricsaj" című vízfestményének ítélte oda a bizottság. Ki­tüntető elismerést kapott: Barkász Lajos „Kiránduláson", Gaál János: „Női akt", Fried Pál „Uled Nail táncosnő" című festményére és Visnyovszky Lajos „Akt" c. szobrára. Visszahívják a párizsi olasz követet Párizs, március 31. (Wolff.) Az Ere Nouvelle kijelenti, hogy megbízható forrásból nyert értesülése sze­rint Avezzano báró párizsi olasz nagykövet egészségi okokból visszahívását kérte. A lap szerint valószínű, hogy ennek az elhatáro­zásnak az az alapja, hogy az olasz kormány a Vatikánnal szemben és az európai kon­cert keretein belül új politikai követelését határozta el. Berlinben egy kokainbarlang nyolcvan vendégét, pincérét és alkalmazottját tartóztatták le . Bécs, márc. 31. (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből táviratozzák. Az egyik berlini mula­tóhelyen a rendőrség razziát tartott és ez alkalommal leleplezett egy nagyarányú ko­kainbarlangot. A mulató nyolcvan vendé­gét, pincérét és alkalmazottját, akiknél nagymennyiségű kokaint találtak, letartóz­tatták. C. D.

Next