8 Órai Ujság, 1926. június (12. évfolyam, 121-143. szám)
1926-06-05 / 125. szám
VASÁRNAP 4. OLDAL MPMBKOBEMMHMI ÓR&mjság Meglátások Szent Gellért hegye írta Quintus ! Nem szeretem Gellérthegynek nevezni, mivel az éppen olyan németes, mint például a Margitsziget, a Mátyás templom, a Rákóczi út, ehelyett : Szent Margit szigete, Mátyás temploma (inkább Nagyboldogasszony temploma), Rákóczi útja, meg a többi. Szent István idejében különben Kelen hegye volt a neve a gyönyörű alakú hegyfoknak, mely mint valami pompás megoldás fejezi be a budai hegyvidék kellemes ellentmondásait és ma is jelképe a mi tájrajzilag nagyszerű fővárosunknak. Magasnak ugyan nem nagyon magas (a Duna színe fölött csak 133 méter), de dómszerű alakjával mintha mindig mondani akarna nekünk valami nagy figyelmeztetést, de mindig hiába iparkodik, mint mindmáig, nem tudjuk megérteni, amint az alább következendők mutatják. Ezt a fenséges komolyságot a hegy múltja is nagyon erősíti. A beköltöző németek az ő mitikus Blocksbergjük nevét adták rá s azzal együtt átszállott rá az a hit is, — még a magyar népnél is, — hogy a boszorkányok titkos éjjeli mulatóhelye. Népünk nyelvén is ilyen értelemben forog és Cengellér hegye a neve. De ez már Szent Gellért vértanú püspök nevének a mása. A velencei származású Gellért, első Csanádi püspök itt szenvedett vértanuságot, szakasztott magyar rítus szerint. Mink tudniillik azzal a történeti nevezetességű tehetséggel vagyunk megáldva, hogy legszívesebben nemzetünk legderekabb embereit verjük agyon ; legalább Tisza Istvánig így volt. Ez a nagylelkű olasz születésű püspök is mindig a magyar nemzeti üggyel tartott és se a német III. Henrik, se az olasz Péter, se a véreskezű Aba nem kellett neki királynak, hanem amikor a jeles András herceg a maga vitéz pogány hadával már Pestre ért, akkor Fejérvárról ő is sietett hozzá, hogy többedmagával királyul köszöntse. Igen, de akkor már András herceg pogányai a Dunán átkelve Kelen földjén portyáztak és se szó, se beszéd, elfogták őket , kocsiját fölfordították, a kíséretet levágták, a szent püspök fejét kővel szétverték (a hegyről való lelökés csak mese) és holttestét belelökték a Dunába. Mégpedig a mai Ferenc József hídja budai fejénél, ahol a hegy szikla párkányt nyújt ki magából, amelynek barlangjában csak imént szentelték föl egy szép kápolnát búcsújáró helynek. A török hódoltság előtt éppen e hely közelében állott a szent vértanú halála helyét jelző kőkápolna. Szegény András herceg keresztény nemes hívei kis csoportjából már csak egyet tudott megmenteni vitéz pogány hívei véres karmai közül. Mindez 1046 őszén történt, de mindmáig is így megyen. Később Rómában Gellért püspököt, István királlyal és tanítványával, Imre királyfival egyszerre avatták szentté. Bizony nincs más nemzetnek olyan fájdalmasan magasztos emléke, mint amilyent nekünk ez a szép hegy, országatik közepén így egyben megtartott. Most pedig, — olvasom, — alagot akarnak belefúrni a Rudasfürdőtől a hegy közepéig, onnan pedig fölfelé a hegykoronáig aknát, amelyen lift futna le-föl és vinné-hozná a hegy tetejére és onnan le ,az embereket. Közben pedig, ha a hegy belső megbolygatásánál valami barlangra akadnának, ami csakugyan várható, akkor azt — persze, — vendéglőnek vájnák ki (esetleg friss keserűvizet, vagy hévizet is lehetne benne kapni), odafönn a nagyszerű hegyormon pedig, ahol ma a citadella romja áll, mint valami kitördelt odvas fogsor, ott a Fürdőegylet állandó kiállítást csinálna és — persze, — megint csak fényes vendéglőt, így édesgetnék ide az idegeneket. Megvallom, én ettől a tervtől sokadmagammal valósággal elszörnyedtem. Azonnal észrevettük benne azt a pesti tékozló szellemet, mely a testvérfőváros fölséges Duna-partját hibás tervekkel úgy tönkreépítette, hogy talán évszázadok kellenek hozzá, ameddig kiszabadíthatja bilincseiből ama jobbkor, mely után a költő nemzetével együtt eleddig hiába epedt. Hát ami azt az idegencsábítást illeti, azt bizony már 1867 óta rontják és talán, bocsánat a kemény szóért — talán valamelyest szemtelenség is a jó öreg szent Gellért hegyétől a sok jó hévíz és keserűvíz fejében tán annyit követelni, hogy ő hozza most helyre azt is. Budapest bizonyosan a világ leghíresebb fürdővárosa lehetne ma, ha 1867 után, amikor betört az ú. n. gründolás kora, nem nyomorult telekspekulációra vetette volna magát az újuló polgárság, hanem önmaga helyett a fővárost szerette volna meg és végig a Duna két remek partját agyonépítés helyett meghagyta volna széles, zöld, virágos, fás, sétateres, szobros, szökőkutas és fürdőhoteles, kedves parkszalagnak. Kezdve a Császárfürdőn és a szigeti artézi vizen, folytatva a Lukácsfürdőn, Királyfürdőn, Rudasfürdőn, Ráczfürdőn és Sárosfürdőn (ma Gellértfürdőn) egy csodaszép fürdő-elízeumot alkotott volna a természet kincseiből a Római fürdő, a Keserüsfürdő és a Dunafürdők hozzákombinálásával. Sírni szeretne az ember, ha elgondolja, micsoda világkincs lett volna akkor ebből az agyonépített és koldussá adminisztrált fővárosból ! Jóvá lehet-e még tenni ezt a tengersok bűnös tévedést most a nagy tönkrejutás korszakában, azt nem tudom. Mindenesete különb emberek kellenének hozzá és sokkal kevesebb autonómia. De azt tudom, hogy az a világfürdős tervezgetés csak üres ábránd és reális pénzprédálás marad, amíg ehez az egyszerű gondolathoz vissza nem térnek. Szent Gellért ősi, komoly és fenséges hegye pedig maradjon meg annak, aminek Isten, a természet és a lefolyt ezer év története teremtette. Nemzeti monumentumnak. Ám kinek lenne az ellen kifogása, hogy vaskötélpályát, vagy bár liftet vezessenek a gyönyörű kilátáshoz,de akkor is vállalkozó tegye és ne a polgárság kimerített zsebe), azonban, ami az építést illeti, az legyen igazi koronája ennek a királyi hegynek. Buda 1849. évi ostromáig szép és világhíres csillagvizsgáló épület állott rajta, azután pedig a Citadella jött, a gyűlöletes Gesslerkalap. Ma már elmondhatjuk, hogy az ilyen, erőre, hatalomra valló, erőd épület ma is a legszebb koronája volna a kegyoromnak. Hacsak nem idegen és nem szégyenoszlop. Ebből a gondolatkörből nem szabad kiökkenni. A Pantheon gondolata se volna rossz, ha nagy királyaink csontjai nem sülyedtek volna el a századok iszapjába ... De kiállítási pajta és vendéglők ... Hogy is mondja csak a nóta : Sári lelkem ne izélj, Ne izélj! Írjam^Borow'shb'iztos ! A Hungária körúti híd kiépítése segíthetne Óbudán Nagygyűlés fogja tárgyalni a III. kerület sérelmeit Először a világítási mizériákat orvosolják (Saját tudósítónktól.) Szerdai számában beszámolt a Lorai Újság arról a nagyarányú mozgalomról, amelyik feladatául tűzte ki, hogy a főváros legelhanyagoltabb kerületének, Óbudának is megadja mindazokat a lehetőségeket, amelyeket a többi kerületek élveznek s amelyek ezáltal a fejlődés útjára térhettek. Az illetékes hatóságok évtizedek óta adósa a III. kerületnek és már régen meg kellett volna adni ennek a városrésznek mindazokat a kulturális és városfejlesztési kellékeket, amelyek első feltételei a természetes fejlődésnek. Említett közleményünkben fglalkoztunk a legsúlyosabb sérelmekkel, amelyeknek felsorolása élénk visszhangot keltett Óbuda társadalmának köreiben, ahonnan most napról- napra kapjuk az elismerő leveleket azért, hogy rámutattunk ennek a nagy kiterjedésű kerületnek minden jogos követelésére. Egy cikk keretében természetesen nem lehetett felsorakoztatni, Óbuda égő szükségleteinek egész sorozatát és most ez alkalommal, kívánunk foglalkozni azzal a régóta húzódó, de mindig elhalasztott tervnek keresztülvitelével, amelyik Óbudát közvetlenül kapcsolná be a pesti oldal lendületes forgalmába. A Margitsziget csúcsa fölött a pesti oldalon végződik a Huligán út, amelyik tudvalevőleg Budapestet köralakban futja be. A nagy városrendezési mozgalmak idején számtalanszor leszögezték az óbudai híd felépítésének fontosságát, amelyik a Hungári út folytatásakép Óbudára vezetne , és ezzel közvetlen kapcsolat létesülne a Váci út környéke, a gyárváros és vasúti teherállomásokkal rendelkező óbudai állomások között. Ugyanakkor, amikor sok száz milliárdot fektettek a pesti kultúrintézmények, iskolák, fürdők fényűzésszerű előállítására nem jutott pénz az óbudai vashíd megteremtésére, ami egyet jelentett volna azzal, hogy Óbuda belekapcsolódik a nagyváros forgalmába. A hídépítés mindezeken felül magával hozta volna azt is, hogy a III. kerületnek ezt a középső részén teljesen átépítik, az uccákat és útvonalakat mindenütt kikövezik, új uccákat nyitnak és általában a fejlődésnek egy nagyarányú alapját vetik meg. A hepehupás, térdig sáros szűk uccák tömege tűnt volna el és ma már Óbudának ezen a részén boulevvardszers uccák, palotáktól szegélyezett uccasorok, modern városrészek állanának. Ezt a behozhatatlan mulasztást annál is inkább kell sürgősen helyrehozni, mert tudvalévő, hogy a Margithíd forgalma lehetetlenül túlzsúfolt, a Lánchídról eltiltott teherkocsik mind a Margithídra tömörülnek, amellett lebonyolítja a felső budai városrészek egész villamos- és személyforgalmát is, úgyhogy a hídépítés ebből a szempontból is halaszthatatlan jelleggel bír. Ezzel kapcsolatos az óbudai Dunapart sürgős kiépítése is, amelyiknek rendezetlensége, elhanyagoltsága középkori képet mutat. A budai Dunapartnak kőkockákkal való kirakása a Margit hídnál véget ért és már maga a Lukácskert és a Császárkert dunai szegélye is szinte életveszélyes helyzetbe hozza az arra sétálókat. Az óbudai teherpályaudvar és a császárfürdői vasútállomás környékének rendezése egyszeriben új forgalmi állomást hozna, új hajóállomások létesítése pedig predesztinálja az óbudai Dunapartot arra, hogy bázisa legyen Budapest fehéráru forgalmának. Nem szabad tovább várni a Szépvölgyi út kiépítésével sem, amelyiknek magasabb fekvése a leggyönyörűbb kilátást nyújtja. Sajnos, ennek az útnak a felső szakasza teljesen hozzáférhetetlen, poros, piszkos, szinte járhatatlan. Ennek a természeti kincsnek a kihasználását teljes erővel kell szorgalmazni az illetékes hatóságoknak. Teljesen kihasználatlan az Ürömi vízon lévő kiváló gyógyhatású Mária-forrás is, amelynek vize vetekszik a legkiválóbb gyógyhatású ásványvizekkel. Ennek a forrásnak a jelentőségét néhány ásványvízkereskedelmi cég már felismerte, azonban a forrás környéke olyan rossz állapotban van, hogy a víz terjesztése a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Meg kell oldani a Rómaifürdő és a Csillagfürdő útvonalainak gyökeres rendezését is, mert anélkül a két nevezetes fürdőhely fejlődésére semmi kilátás sincs. Külön fejezetet lehetne szentelni Óbuda közvilágításának, amelynél szégyenteljesebb egy ország fővárosában alig akad. Macedóniai kisvárosok olajvilágításához hasonlít Óbudának sok része az esti órákban, amit fokoz az a körülmény is, hogy a szűk uccuknak azon az oldalán van a világítás, ahol nincs járda. A főváros világítási bizottságának mai ülésén szóvá is tették ezt az ügyet és sürgősen intézkedést követeltek, amit az illetékesek meg is ígértek. Az Óbuda felvirágoztatására irányuló akció most már teljes erővel halad és e mozgalomba bekapcsolónak a III. kerület öszszes társadalmi, politika és kulturális tényezői is. A közeljövőben nagyszabású gyűlésen fogják ismertetni mindazokat a kívánságokat, amelyeket Óbuda a legnagyobb joggal követelhet és amelyek megvalósulása révén Óbuda is számot tarthat gyarapodására és fejlődésére. Az új benzinkutak Budapest utcáin Az utóbbi három év alatt az automobilizmus hazánkban óriási lépéseket tett meg. Ha eltekintünk az országunkban üzemben levő autók számától, tisztán a kísérő jelenségekből is megállapíthatjuk ezt. Ilyen kísérő jelenség az a tény, amely egész Pesten nagy feltűnést keltett, hogy a Vacuum Oil Company H.-T. két sárga Sphinx-benzinkutat állított fel a Liszt Ferenc téren és az Andrássy út és Bajza ucca sarkán. Ezen uccai nyilvános kutaknak feltűnő alakja naponként sok érdeklődő járókelőt vonz maga köré, akik érdeklődéssel figyelik, amint az autók egymásra várva állanak a kutak elé, hogy tartányaikba a számukra erőt jelentő Sphinxbenzint felvehessék. Sok érdeklődő kíváncsiságát véljük kielégíteni, mikor ezekről a kutakról felvilágosítást kértünk a Vacuum Oil Company Rt.-től, ahol a következőket mondották: — Az autótulajdonosok érdekeit szolgáljuk akkor, amidőn Budapesten 3 utcai kutat és 7 garagekutat állítottunk fel. Ezek a kutak óriási megtakarítást és kényelmet jelentenek az autótulajdonosok számára. Megtakarítást azért, mert a hordótárolással szemben a kút használásánál elesnek a párolgási veszteségek, a töltögetéssel járó benzinpocsékolás és ezenkívül nincs tűzveszélyesség. A küblinkből a kiszolgálás igen gyorsan történik, egy perc alatt cca 60 liter benzint lehet kiszolgáltatni. A kiszolgáltatott mennyiség egy a kútban elhelyezett igen precíz szivattyúszerkezet által a legpontosabban történik. Már egy liter mennyiséget is fel lehet venni a kútból. Ezektől a technikai adatoktól eltekintve az autótulajdonosk előtt már régen közismert tény, hogy saját érdekeiket legjobban akkor szolgálják, ha üzem- és kenőanyagszükségleteiket a Vacuum Oil Company Rt.-nél szerzik le. Ezen kívánságukat természetesen korszerűnt a kutak felállításával láttuk kielégíteni. 1926 JÚNIUS 8 Cégünk világhírű gyártmánya a Sphinx benőzin, mely állandó minősége folytán tökéletes üzembiztosságot nyújt és a motort a legnagyobb teljesítményre képesíti, természetesen nemcsak a fenti kutaknál, de az ország és az utódállamok összes városaiban felállított kutainknál besszerezhető. Mint érdekes adatot, amely éppen most aktuális, megemlítjük, hogy a Magyar Túraút Autóversenyen, mely folyó hó 6-án és 7-én lesz megtartva, résztvevők számára kedvezményes Sphinx benzint bocsátottunk rendelkezésre. Még megemlítjük, hogy a jelenleg üzemben levő 48 kúton és 300 Gargoy Lemabilei oltajállomáson kívül még számos kutat fogunk az ország területén ez évben felállítani. — Az Országos Blaha Lujza Emlékbizottság végrehajtó bizottsága elhatározta a Blaha-szobor és síremlék érdekében indítandó országos gyűjtést. Az emlékbizottság védnöke, Rákosi Jenő fordul most szózatával a közönséghez, hogy emléket állítson Blaha Lujzának. Emléket, amely mindenkorra hirdesse háláját a múzsának, melynek csókjával homlokán Blaha Lujza hozzánk leszállott, a művészetnek, melynek tökéletességével volt ékes és háláját a fővárosnak, mely az ő varázsától lett nyelvében is azzá, ami szívében régen volt: magyarra. Háláját hirdesse az emlék a nemzetinek, melynek dicsősége volt és háláját a nemzedéknek, melynek őt látnia, hallania, benne gyönyörködnie adatott. — A cukorkakereskedők országos szervezkedése. A fejlődő cukorkakereskedelem arra készteti a cukorkakereskedőket, hogy érdekeik védelmére országos szervezetbe tömörüljenek. A szakma illetékes körei felkérték Kálmán Gusztáv titkos tanácsost, ny. kereskedelemügyi államtitkárt, hogy álljon a szövetség élére. Az előkészitőbizottság már akcióban van és az érdeklődőknek minden felvilágosítással szolgál Gönczi Elemér dr. ügyvéd, m. kir. kormányfőtanácsos (IX., Ferenc körút 34.) d. u. 4 és 6 óra között. — Amerikai népitélet. New Yorkból jelentik: A lincs még ma is nagyon népszerű Amerika délnyugati államaiban és a hatóságok legnagyobb erélye sem tudja ezt a régi és vad népszokást kiirtani. Néhány nappal ezelőtt az Arkansas állam egyik kis városában, Wilsonban, a feldühödött tömeg a rendőrség keze közül kiragadott és kegyetlenül kivégzett egy négert, akit azzal vádoltak, hogy merényletet követett el egy tizenegyéves kisleány ellen. A leányka játék közben elmaradt pajtásaitól és eltévedt az időben. Egyszerre csak tanítónői kétségbeesett segélykiáltásokra lettek figyelmesek, s hosszabb keresés után a leánykát eszméletlen állapotban találták meg egy árokban. A rendőrkutyák, amelyeket hamarosan igénybe vettek, egy négert kutattak fel, aki az erdővel szomszédos mocsárban rejtőzködött. A bűnös keresésében nagy tömeg vett részt. A sharifa és a rendőrség csak nehezen tudta megmenteni a négert a tömeg dühétől, ahol a börtönben helyezték el. A rendőrség elővigyázatossága azonban valónak bizonyult, mert az eset hírére csakhamar talpon volt az egész város és hatalmas tömeg rohanta meg a fogházat, amelyből a négert kihurcolták és a város közterén egy telefonpóznára felakasztották. A szerencsétlen négert halála után valósággal széttépték és szitává lyugganák a revolverlövések. — Akit negyvenhét év óta még mosolyogni sem láttak, Londonból írják nekünk: Néhány, nappal ezelőtt egy autótaxiban hirtelen rosszul lett és meghalt Sir Duncan Cambell báró. Amikor rosszul érezte magát, kopogtatott a soffőrnek és utasítást adott, hogy vigye a legközelebbi kórházba. A kórházban azonban már nem lehetett rajta segíteni, mert alig, hogy megérkezett, meghalt. Az angol újságok most érdekes apróságokat mondanak el a skót báró életéből. A londoni bíróságnál magas hivatalt viselt, alapos ismerője volt a skót történelemnek és heraldikának, főleg azonban különcködésével vonta magára a közfigyelmet. A skót főúr most töltötte be a 69-ik életévét, de, mint barátai beszélik, 47 év óta senki sem látta mosolyogni. De azért nem lehet azt mondani, hogy embergyűlölő volt. Mindennap barátságosan elbeszélgetett házvezetőnőjével és házvezetőnője gyermekeivel. Az öreg báró sohasem tudott megbarátkozni a modern újításokkal és nem engedte meg még azt sem, hogy a villany-, vagy gázvilágítást bevezessék a lakásába. Esténként még életének utolsó esztendeiben is gyertyavilágnál olvasgatott. Azt sem engedte meg, hogy takarítás közben leporolják a falra kirakott fegyvereit és szarvasagancsait. Nem dohányzott, mert a dohányzást oktalan pazarlásnak tekintette és szomjúságát is csak vízzel oltotta, bort sohasem ivott. A különc bárót, aki állandóan magával hordta az esernyőjét, nagyon sokan ismerték és amikor, mint valami archaisztikus jelenség végigvonult az utcán, sokan megálltak és csodálkozva néztek utána. Cipőárukban feltűnő olcsó árak: párja kitűnő minőségű torna-, tenisz- és 5SE2 ezer házicipőnek vastag gumitalppal, minden korszínben. pzer rőt fonott szandál minden színben. Győr- Sasa 1-armekek részére 21 - 38 számig 85 ezer koronától feljebb._____________________ rifi szer kitűnő minőségű teniszcipő, eredeti angol **” kőt gyártmány, vilódi bivalybortalppal. _____ 826 női vászoncipő fehér és egyéb színekben, IMI ezer Párja női laborszandál 111 N kot. gyermeknagyságban 60—75—85 ezer korona. Férfi hosszú tenisznadrág 125, férfi teniszing 125, tornaing 80, futónadrág 80 ezer korona a 23 év óta szolidságáról ismert Scháfer cégnél, I- Döbrentei tér 4. Kereskedőknek engedmény. Vidékre utánvéttel Tel.: T. 84-66