8 Órai Ujság, 1926. június (12. évfolyam, 121-143. szám)

1926-06-05 / 125. szám

VASÁRNAP 4. OLDAL MPMBKOBEMMHMI ÓR&mjság Meglátások Szent Gellért hegye írta Quintus ! Nem szeretem Gellérthegynek nevezni, mivel az éppen olyan németes, mint például a Margitsziget, a Mátyás templom, a Rákóczi út, ehelyett : Szent Margit szigete, Mátyás temploma (inkább Nagyboldogasszony temp­loma), Rákóczi útja, meg a többi. Szent István idejében különben Kelen hegye volt a neve a gyönyörű alakú hegy­foknak, mely mint valami pompás megoldás fejezi be a budai hegyvidék kellemes ellentmondásait és ma is jelképe a mi tájrajzilag nagyszerű fő­városunknak. Magasnak ugyan nem nagyon magas (a Duna színe fölött csak 133 méter), de dómszerű alakjával mintha mindig mon­dani akarna nekünk valami nagy figyelmez­tetést, de mindig hiába iparkodik, mint mind­máig, nem tudjuk megérteni, amint az alább következendők mutatják. Ezt a fenséges komolyságot a hegy múltja is nagyon erősíti. A beköltöző németek az ő mitikus Blocksbergjük nevét adták rá s azzal együtt átszállott rá az a hit is, — még a magyar népnél is, — hogy a boszorkányok titkos éjjeli mulatóhelye. Népünk nyelvén is ilyen értelemben forog és Cengellér hegye a neve. De ez már Szent Gellért vértanú püspök nevének a mása. A velencei származású Gellért, első Csa­nádi püspök itt szenvedett vértanuságot, szakasztott magyar rítus szerint. Mink tudni­illik azzal a történeti nevezetességű tehetség­gel vagyunk megáldva, hogy legszívesebben nemzetünk legderekabb embereit verjük agyon ; legalább Tisza Istvánig így volt. Ez a nagylelkű olasz születésű püspök is min­dig a magyar nemzeti üggyel tartott és se a német III. Henrik, se az olasz Péter, se a véreskezű Aba nem kellett neki királynak, hanem amikor a jeles András herceg a maga vitéz pogány hadával már Pestre ért, akkor Fejérvárról ő is sietett hozzá, hogy többed­­magával királyul köszöntse. Igen, de akkor már András herceg pogányai a Dunán át­kelve Kelen földjén portyáztak és se szó, se beszéd, elfogták őket , kocsiját fölfordították, a kíséretet levágták, a szent püspök fejét kő­vel szétverték (a hegyről való le­lökés csak mese) és holttestét bele­lökték a Dunába. Még­pedig a mai Ferenc József hídja budai fejénél, ahol a hegy szikla párkányt nyújt ki magából, amelynek barlangjában csak imént szentelték föl egy szép kápolnát búcsújáró helynek. A török hódoltság előtt éppen e hely közelében állott a szent vértanú halála helyét jelző kőkápolna. Szegény András her­ceg keresztény nemes hívei kis csoportjából már csak egyet tudott megmenteni vitéz po­gány hívei véres karmai közül. Mindez 1046 őszén történt, de mindmáig is így megyen. Később Rómában Gellért püspököt, István királlyal és tanítványával, Imre királyfival egyszerre avatták szentté. Bizony nincs más nemzetnek olyan fájdalmasan magasztos emléke, mint amilyent nekünk ez a szép hegy, országatik közepén így egyben meg­tartott. Most pedig, — olvasom, — alagot akarnak belefúrni a Rudasfürdőtől a hegy közepéig, onnan pedig fölfelé a hegykoronáig aknát, amelyen lift futna le-föl és vinné-hozná a hegy tetejére és onnan le ,az embereket. Közben pedig, ha a hegy belső megbolygatá­­sánál valami barlangra akadnának, ami csakugyan várható, akkor azt — persze, — vendéglőnek vájnák ki (esetleg friss keserű­vizet, vagy hévizet is lehetne benne kapni), odafönn a nagyszerű hegyormon pedig, ahol ma a citadella romja áll, mint valami kitör­delt odvas fogsor, ott a Fürdőegylet állandó kiállítást csinálna és — persze, — megint csak fényes vendéglőt, így édesgetnék ide az idegeneket. Megvallom, én ettől a tervtől sokad­­magammal valósággal elszörnyedtem. Azon­nal észrevettük benne azt a pesti tékozló szellemet, mely a testvérfőváros fölséges Duna-partját hibás tervekkel úgy tönkre­építette, hogy talán évszázadok kellenek hozzá, ameddig kiszabadíthatja bilincseiből ama jobbkor, mely után a költő nemzetével együtt eleddig hiába epedt. Hát ami azt az idegencsábítást illeti, azt bizony már 1867 óta rontják és talán, bocsánat a kemény szóért — talán vala­melyest szemtelenség is a jó öreg szent Gel­lért hegyétől a sok jó hévíz és keserűvíz fe­jében tán annyit követelni, hogy ő hozza most helyre azt is. Budapest bizonyosan a világ leghíresebb fürdővárosa lehetne ma, ha 1867 után, amikor betört az ú. n. grün­­dolás kora, nem nyomorult telekspekulá­cióra vetette volna magát az újuló polgár­ság, hanem önmaga helyett a fővárost sze­rette volna meg és végig a Duna két remek partját agyonépítés helyett meghagyta volna széles, zöld, virágos, fás, sétateres, szobros, szökőkutas és fü­rdőhoteles, kedves park­szalagnak. Kezdve a Császárfürdőn és a szigeti artézi vizen, folytatva a Lukácsfürdőn, Királyfür­dőn, Rudasfürdőn, Ráczfürdőn és Sárosfür­dőn (ma Gellértfürdőn) egy csodaszép fürdő-elízeumot alkotott volna a természet kincseiből a Római fürdő, a Keserüsfürdő és a Dunafürdők hozzákombinálásával. Sírni szeretne az ember, ha elgondolja, mi­csoda világkincs lett volna akkor ebből az agyonépített és koldussá adminisztrált fő­városból ! Jóvá lehet-e még tenni ezt a tengersok bűnös tévedést most a nagy tönkrejutás kor­szakában, azt nem tudom. Mindenesete kü­lönb emberek kellenének hozzá és sokkal kevesebb autonómia. De azt tudom, hogy az a világfürdős tervezgetés csak üres ábránd és reális pénzprédálás marad, amíg ehez az egyszerű gondolathoz vissza nem térnek. Szent Gellért ősi, komoly és fenséges hegye pedig maradjon meg annak, aminek Isten, a természet és a lefolyt ezer év törté­nete teremtette. Nemzeti monumentumnak. Ám kinek lenne az ellen kifogása, hogy vas­kötélpályát, vagy bár liftet vezessenek a gyönyörű kilátáshoz,­­de akkor is vállalkozó tegye és ne a polgárság kimerített zsebe), azonban, ami az építést illeti, az legyen igazi koronája ennek a királyi hegynek. Buda 1849. évi ostromáig szép és világhíres csillagvizsgáló épület állott rajta, azután pedig a Citadella jött, a gyűlöletes Gessler­­kalap. Ma már elmondhatjuk, hogy az ilyen, erőre, hatalomra valló, erőd­ épü­let ma is a legszebb koronája volna a kegyoromnak. Hacsak nem idegen és nem szégyenoszlop. Ebből a gondolatkörből nem szabad ki­­ökkenni. A Pantheon gondolata se volna rossz, ha nagy királyaink csontjai nem sü­­lyedtek volna el a századok iszapjába ... De kiállítási pajta és vendéglők ... Hogy is mondja csak a nóta : Sári lelkem ne izélj, Ne izélj! Írjam^Borow'shb'izt­os ! A Hungária körúti híd kiépítése segíthetne Óbudán Nagygyűlés fogja tárgyalni a III. kerület sérelmeit Először a világítási mizériákat orvosolják (Saját tudósítónktól.) Szerdai számában beszámolt a L­orai Újság arról a nagyarányú mozgalomról, amelyik feladatául tűzte ki, hogy a főváros legelhanyagoltabb kerületé­nek, Óbudának is megadja mindazokat a le­hetőségeket, amelyeket a többi kerületek él­veznek s amelyek ez­által a fejlődés útjára térhettek. Az illetékes hatóságok évtizedek óta adósa a III. kerületnek és már régen meg kellett volna adni ennek a városrésznek mindazokat a kulturális és városfejlesztési kellékeket, amelyek első feltételei a termé­szetes fejlődésnek. Említett közleményünkben fglalkoztunk a legsúlyosabb sérelmekkel, amelyeknek felsorolása élénk visszhangot keltett Óbuda társadalmának köreiben, ahonnan most napról- napra kapjuk az elismerő leveleket azért, hogy rámutattunk ennek a nagy ki­­terjedésű kerületnek minden jogos követe­lésére. Egy cikk keretében természetesen nem lehetett felsorakoztatni, Óbuda égő szükségleteinek egész sorozatát és most ez alkalommal, kívánunk foglalkozni azzal a régóta húzódó, de mindig elhalasztott terv­nek keresztülvitelével, amelyik Óbudát köz­vetlenül kapcsolná be a pesti oldal lendüle­tes forgalmába. A Margitsziget csúcsa fölött a pesti olda­lon végződik a Huligán út, amelyik tudvale­vőleg Budapestet köralakban futja be. A nagy városrendezési mozgalmak ide­jén számtalanszor leszögezték az óbudai híd felépítésének fontosságát, amelyik a Hungári út folytatásakép Óbudára vezetne­­ , és ezzel közvetlen kapcsolat létesülne a Váci út környéke, a gyárváros és vasúti teh­er­­állomásokkal rendelkező óbudai állomások között. Ugyanakkor, amikor sok száz milliár­­dot fektettek a pesti kultúrintézmények, iskolák, fürdők fényűzésszerű előállítására nem jutott pénz az óbudai vashíd meg­teremtésére, ami egyet jelentett volna azzal, hogy Óbuda belekapcsolódik a nagyváros forgalmába. A hídépítés mindezeken felül magával hozta volna azt is, hogy a III. kerületnek ezt a középső részén teljesen átépítik, az uccákat és útvonalakat mindenütt kiköve­zik, új uccákat nyitnak és általában a fej­lődésnek egy nagyarányú alapját vetik meg. A hepehupás, térdig sáros szűk uccák tömege tűnt volna el és ma már Óbu­dának ezen a részén boulevvardszer­s uccák, palotáktól szegélyezett uccaso­­rok, modern városrészek állanának. Ezt a behozhatatlan mulasztást annál is inkább kell sürgősen helyrehozni, mert tud­valévő, hogy a Margithíd forgalma lehetet­lenül túlzsúfolt, a Lánchídról eltiltott teher­kocsik mind a Margithídra tömörülnek, amellett lebonyolítja a felső budai város­részek egész villamos- és személyforgalmát is, úgyhogy a hídépítés ebből a szempontból is halaszthatatlan jelleggel bír. Ezzel kapcsolatos az óbudai Dunapart sürgős kiépítése is, amelyiknek rendezetlensége, elhanyagolt­sága középkori képet mutat. A budai Duna­­partnak kőkockákkal való kirakása a Mar­git hídnál véget ért és már maga a Lukács­­kert és a Császárkert dunai szegélye is szinte életveszélyes helyzetbe hozza az arra sétálókat. Az óbudai teherpályaudvar és a császárfürdői vasútállomás környékének rendezése egyszeriben új forgalmi állomást hozna, új hajóállomások létesítése pedig predesztinálja az óbudai Dunapartot arra, hogy bázisa legyen Budapest fe­héráru forgalmának. Nem szabad tovább várni a Szépvölgyi út kiépítésével sem, amelyiknek magasabb fek­vése a leggyönyörűbb kilátást nyújtja. Saj­nos, ennek az útnak a felső szakasza teljesen hozzáférhetetlen, poros, piszkos, szinte jár­hatatlan. Ennek a természeti kincsnek a ki­használását teljes erővel kell szorgalmazni az illetékes hatóságoknak. Teljesen kihasználatlan az Ürömi vízon lévő kiváló gyógyhatású Mária-forrás is, amelynek vize vetekszik a legkiválóbb gyógyhatású ásványvizekkel. Ennek a for­rásnak a jelentőségét néhány ásványvíz­kereskedelmi cég már felismerte, azonban a forrás környéke olyan rossz állapotban van, hogy a víz terjesztése a legnagyobb nehézségekbe ütközik. Meg kell oldani a Rómaifürdő és a Csillagfürdő útvonalainak gyökeres rendezését is, mert anélkül a két nevezetes fürdőhely fejlődésére semmi ki­látás sincs. Külön fejezetet lehetne szentelni Óbuda közvilágításának, amelynél szégyentel­jesebb egy ország fővárosában alig akad. Macedóniai kisvárosok olajvilágításához hasonlít Óbudának sok része az esti órák­ban, amit fokoz az a körülmény is, hogy a szűk uccuknak azon az oldalán van a vilá­gítás, ahol nincs járda. A főváros világítási bizottságának mai ülésén szóvá is tették ezt az ügyet és sürgősen intézkedést követeltek, amit az illetékesek meg is ígértek. Az Óbuda felvirágoztatására irányuló akció most már teljes erővel halad és e moz­galomba bekapcsolónak a III. kerület ösz­­szes társadalmi, politika és kulturális ténye­zői is. A közeljövőben nagyszabású gyűlésen fogják ismertetni mindazokat a kívánságo­kat, amelyeket Óbuda a legnagyobb joggal követelhet és amelyek megvalósulása révén Óbuda is számot tarthat gyarapodására és fejlődésére. Az új benzinkutak Budapest utcáin Az utóbbi három év alatt az automobilizmus hazánkban óriási lépéseket tett meg. Ha elte­kintünk az országunkban üzemben levő autók számától, tisztán a kísérő jelenségekből is meg­állapíthatjuk ezt. Ilyen kísérő jelenség az a tény, amely egész Pesten nagy feltűnést keltett, hogy a Vacu­um Oil Company H.-T. két sárga Sphinx-benzinkutat állított fel a Liszt Ferenc téren és az Andrássy út és Bajza ucca sarkán. Ezen uccai nyilvános kutaknak feltűnő alakja naponként sok érdeklődő járókelőt vonz maga köré, akik érdeklődéssel figyelik, amint az autók egymásra várva állanak a kutak elé, hogy tartányaikba a számukra erőt jelentő Sphinx­­benzint felvehessék. Sok érdeklődő kíváncsiságát véljük kielégí­teni, mikor ezekről a kutakról felvilágosítást kértünk a Vacuum Oil Company Rt.-től, ahol a következőket mondották: — Az autótulajdonosok érdekeit szolgáljuk akkor, amidőn Budapesten 3 utcai kutat és 7 garagekutat állítottunk fel. Ezek a kutak óriási megtakarítást és kényelmet jelentenek az autótulajdonosok számára. Megtakarítást azért, mert a hordótárolással szemben a kút haszná­lásánál elesnek a párolgási veszteségek, a töl­­tögetéssel járó benzinpocsékolás és ezenkívül nincs tűzveszélyesség. A küblinkből a kiszolgálás igen gyorsan tör­ténik, egy perc alatt cca 60 liter benzint lehet kiszolgáltatni. A kiszolgáltatott mennyiség egy a kútban elhelyezett igen precíz szivattyúszer­kezet által a legpontosabban történik. Már egy liter mennyiséget is fel lehet venni a kútból. Ezektől a technikai adatoktól eltekintve az autótulajdonosk előtt már régen közismert tény, hogy saját érdekeiket legjobban akkor szolgálják, ha üzem- és kenőanyagszükségletei­ket a Vacuum Oil Company Rt.-nél szerzik le. Ezen kívánságukat természetesen korszerűn­t a kutak felállításával láttuk kielégíteni. 1926 JÚNIUS 8 Cégünk világhírű gyártmánya a Sph­inx benő­zin, mely állandó minősége folytán tökéletes üzembiztosságot nyújt és a motort a legnagyobb teljesítményre képesíti, természetesen nemcsak a fenti kutaknál, de az ország és az utódálla­­mok összes városaiban felállított kutainknál bes­szerezhető. Mint érdekes adatot, amely éppen most aktuális, megemlítjük, hogy a Magyar Tú­­raút Autóversenyen, mely folyó hó 6-án és 7-én lesz megtartva, résztvevők számára kedvezmé­nyes Sphinx benzint bocsátottunk rendelkezésre. Még megemlítjük, hogy a jelenleg üzemben levő 48 kúton és 300 Gargoy Lemabilei oltajállomá­­son kívül még számos kutat fogunk az ország területén ez évben felállítani. — Az Országos Blaha Lujza Emlékbizottság végrehajtó bizottsága elhatározta a Blaha-szo­­bor és síremlék érdekében indítandó országos gyűjtést. Az emlékbizottság védnöke, Rákosi Jenő fordul most szózatával a közönséghez, hogy emléket állítson Blaha Lujzának. Emlé­ket, amely mindenkorra hirdesse háláját a múzsának, melynek csókjával homlokán Blaha Lujza hozzánk leszállott, a művészetnek, mely­nek tökéletességével volt ékes és háláját a fő­városnak, mely az ő varázsától lett nyelvében is azzá, ami szívében régen volt: magyarra. Háláját hirdesse az emlék a nemzetinek, mely­nek dicsősége volt és háláját a nemzedéknek, melynek őt látnia, hallania, benne gyönyör­ködnie adatott. — A cukorkakereskedők országos szervezkedése. A fejlődő cukorkakereskedelem arra készteti a cukorka­­kereskedőket, hogy érdekeik védelmére országos szerve­zetbe tömörüljenek. A szakma illetékes körei felkérték Kálmán Gusztáv titkos tanácsost, ny. kereskedelemügyi államtitkárt, hogy álljon a szövetség élére. Az előké­­szitőbizottság már akcióban van és az érdeklődőknek minden felvilágosítással szolgál Gönczi Elemér dr. ügy­véd, m. kir. kormányfőtanácsos (IX., Ferenc körút 34.) d. u. 4 és 6 óra között. — Amerikai népitélet. New Yorkból jelentik: A lincs még ma is nagyon népszerű Amerika délnyugati államaiban és a hatóságok leg­nagyobb erélye sem tudja ezt a régi és vad nép­szokást kiirtani. Néhány nappal ezelőtt az Ar­­kansas állam egyik kis városában, Wilsonban, a feldühödött tömeg a rendőrség keze közül ki­ragadott és kegyetlenül kivégzett egy négert, akit azzal vádoltak, hogy merényletet követett el egy tizenegyéves kisleány ellen. A leányka játék közben elmaradt pajtásaitól és eltévedt az időben. Egyszerre csak tanítónői kétségbeesett segélykiáltásokra lettek figyelmesek, s hosszabb keresés után a leánykát eszméletlen állapotban találták meg egy árokban. A rendőrkutyák, amelyeket hamarosan igénybe vettek, egy né­­gert kutattak fel, aki az erdővel szomszédos mocsárban rejtőzködött. A bűnös keresésében nagy tömeg vett részt. A sharifa és a rendőrség csak nehezen tudta megmenteni a négert a tö­meg dühétől, ahol a börtönben helyezték el. A rendőrsé­g elővigyázatossága azonban valónak bizonyult, mert az eset hírére csak­hamar talpon volt az egész város és hatalmas tömeg rohanta meg a fogházat, amelyből a né­gert kihurcolták és a város közterén egy tele­­fonpóznára felakasztották. A szerencsétlen né­gert halála után valósággal széttépték és szi­tává lyugganák a revolverlövések. — Akit negyvenhét év óta még mosolyogni sem láttak, Londonból írják nekünk: Néhány, nappal ezelőtt egy autótaxiban hirtelen rosszul lett és meghalt Sir Duncan Cambell báró. Ami­kor rosszul érezte magát, kopogtatott a soffőr­­nek és utasítást adott, hogy vigye a legköze­lebbi kórházba. A kórházban azonban már nem lehetett rajta segíteni, mert alig, hogy megér­kezett, meghalt. Az angol újságok most érdekes apróságokat mondanak el a skót báró életéből. A londoni bíróságnál magas hivatalt viselt, ala­pos ismerője volt a skót történelemnek és he­raldikának, főleg azonban különcködésével vonta magára a közfigyelmet. A skót főúr most töltötte be a 69-ik életévét, de, mint barátai be­szélik, 47 év óta senki sem látta mosolyogni. De azért nem lehet azt mondani, hogy ember­­gyűlölő volt. Mindennap barátságosan elbeszél­getett házvezetőnőjével és házvezetőnője gyer­mekeivel. Az öreg báró sohasem tudott meg­barátkozni a modern újításokkal és nem en­gedte meg még azt sem, hogy a villany-, vagy gázvilágítást bevezessék a lakásába. Esténként még életének utolsó esztendeiben is gyertya­világnál olvasgatott. Azt sem engedte meg, hogy takarítás közben leporolják a falra kira­kott fegyvereit és szarvasagancsait. Nem­ do­hányzott, mert a dohányzást oktalan pazarlás­nak tekintette és szomjúságát is csak vízzel ol­totta, bort sohasem ivott. A különc bárót, aki állandóan magával hordta az esernyőjét, na­gyon sokan ismerték és amikor, mint valami archaisztikus jelenség végigvonult az utcán, so­kan megálltak és csodálkozva néztek utána. Cipőárukban feltűnő olcsó árak: párja kitű­nő minőségű torna-, tenisz- és 5SE2 ezer házicipőnek vastag gumitalppal, minden kor­­színben. pzer rőt fonott szandál minden színben. Győr- Sasa 1-ar­mekek részére 21 - 38 számig 85 ezer koro­­nától feljebb._____________________ rifi szer kitűnő minőségű teniszcipő, eredeti angol **” kőt­ gyártmány, vilódi bivalybortalppal. _____ 826 női vászoncipő fehér és egyéb színekben, IMI ezer Párja női la­borszandál 111 N­ kot. gyermeknagyságban 60—75—85 ezer korona. Férfi hosszú tenisznadrág 125, férfi teniszing 125, tornaing 80, futónadrág 80 ezer korona a 23 év óta szolid­ságáról ismert Scháfer cégnél, I- Döbrentei tér 4. Kereskedőknek engedmény. Vidékre utánvéttel Tel.: T. 84-66

Next