8 Órai Ujság, 1926. július (12. évfolyam, 147-160. szám)

1926-07-03 / 147. szám

ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 120 000 K - KÜLFÖLDRE 240.000 K NEGYEDÉVRE 60.000 K - KÜLFÖLDRE 120.000 K EGY HÓRA 24.000 K - KÜLFÖLDRE 48.000 K AUSZTRIÁBAN EGY HÓNAPRA 30.000 MAGYAR K '4'­­92S'St~2 a-v - - / ÁRA JOOO KORONA 126 * Szombat XII. évfolyam 147. sz. FELELŐS SZERKESZTŐ Dr. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 1000 KORONA, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIA- ÉS OLASZ­ORSZÁGBAN 50­0 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest VI. Aradi utca 14. Telefon: 3-34,154-26,154-27,154-2S­ZITVAY Illojalitás Chélard úr, a budapesti francia követ­ség kereskedelmi attaséja Genfben — mint egy onnan keletkezett távirat jelenti — bizonyos kapcsolatba került Justh Ivánnal, aki a Népszövetség palotájában galád merényletet követett el Bethlen Ist­ván gróf miniszterelnök ellen. Hogy ez a kapcsolat csak odáig terjed-e, hogy a merénylő ügyvédjének adott bizonyos in­formációkat, vagy további lépéseket is tett Justh Iván érdekében, azt e pillanat­ban nehéz eldönteni, annál is inkább, mert maga Chélard úr nyilatkozatot adott, amely szerint sem Svájcban, sem másutt nem tett semmiféle nyilatkozatot Justh Iván ügyében, ennélfogva azok a kijelentések és szándékok, melyeket erre vonatkozóan neki tulajdonítanak, híjján­­vannak minden alapnak. Tény azonban, hogy a francia kereskedelmi attasé genfi szerepléséről hírt adó távirattal szinte egy érkezett meg a svájci szö­vetségi tanács döntése, mely a magyar kormány kiadatási kérelmét elutasítva, szabadlábra helyezte a merénylőt. Nem óhajtunk összefüggést keresni Chélard úr genfi tartózkodása és a svájci szövetségi tanács döntése között. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a keres­kedelmi attasé úr nyilatkozatának ama része, amely szerint sem Svájban, sem másutt nem tett semmiféle nyilatkozatot Justh Iván érdekében, bizonyos feledé­­kenységre vall. A magyar külügyminisz­tériumhoz 1923 március 7-én hivatalos jegyzék érkezett a francia követségtől, melyben azt kérték, hogy a Compagnie Generale Transatlantiqe hajózási társa­ság budapesti irodájának két magyar alkalmazottja, Váli Alfréd és Justh Iván ellen folyamatba tett bűnügyben, mely­nek már törvényszéki főtárgyalását is ki­tűzték, a magyar hatóságok részéről el­nézés gyakoroltassák. Ezt a kérelmet Raoul Chélard, a budapesti francia kö­vetség kereskedelmi attaséja szignálta. Ha ez a Raoul Chélard azonos azzal a Raoul Chélarddal, aki most Genfben járt , ott ugyancsak mint a budapesti francia követség kereskedelmi attaséja szerepelt, akkor felettébb különösnek kell tarta­nunk azt a határozottságot, amellyel egy ugyancsak Raoul Chélard nevű, a buda­pesti francia követségnél működő keres­kedelmi attasé kijelenti, hogy sem Svájc­ban, sem másutt nem tett semmiféle nyi­latkozatot Justh Iván ügyében. A genfi merényletet valamennyi mű­velt állam képviselője mélységesen el­ítélte s természetes, hogy azok között, akik sajnálkozásukat siettek kifejezni, ott szerepelt Franciaország miniszter­elnöke is. Bizonyosan nem tévedünk, ha azt hisszük, hogy Franciaország minisz­terelnöke s egyszemélyben külügy­minisztere semmiesetre sem vállalhat közösséget egy olyan intervencióval, mely ezt a merényletet mentesíteni akarja a következmények alól. Nem vállalhat kö­zösséget akkor sem, ha a közbenjáró a francia külképviselet egyik exponense. Mert ez az intervenció nemcsak azt a köteles tapintatot tiporja lábbal, mely a nemzetközi érintkezés alapfeltétele, ha­nem dezerválását jelenti magának a fran­cia miniszterelnöknek is, aki természet­szerűleg pálcát tört a gálád merénylet fölött­.­ A magyar-eseti kereskedelmi szerződés megkötésére elő­készítő tárgyalások folynak A két kormány delegációja valószínűleg Bécs­­ben ül össze . Masaryk elnök a napokban szen­tesíti az új cseh vámtörvényt (Saját tudósítónktól.) Közgazdasági kö­rökben és a sajtóban is az a hresztelés terjedt el, hogy a cseh kormány megkeresésére már a jövő héten összeül a magyar és a cseh kor­mány delegációja a kereskedelmi szerződés megkötésére irányuló tárgyalások lefolyta­tása végett. Beavatott helyen ma a 8 Órai Újság munkatársát erről az egész magyar közgazdaságig érdeklő kérdésről akként tá­jékoztatták, hogy egyelőre e tárgyalások megindításának előkészítő munkálatai vannak folyamat­ban és korai még az a megállapítás, hogy a két kormány megbízottai már a jövő héten kezdik meg folytatólagos tanácsko­zásukat. Kormánykörökben még semmit sem tudnak a tárgyalásoknak már a jövő héten való megindulásáról és még a tárgyalások helye sincs véglegesen megállapítva. Valószínű azonban, hogy ezúttal Bécsben találkozik a két delegá­ció, és magyar részről ugyanazok a miniszteriá­lis szakférfiak vesznek részt a most előké­szítés alatt lévő magyar-cseh tárgyalásokon, akik előző alkalmakkor folytatták a tár­gyalásokat. Itt említjük meg, hogy az új cseh vám­törvényt Masaryk elnök a legrövidebb időn belül szentesíteni fogja, mert július 15-én már életbe akarja léptetni a cseh kormány a lényegesen felemelt gabonavámokat. Az új törvény életbeléptetéséig a cseh kormány által rendeletileg megállapított gabonavám­tételek maradnak érvényben. 62 millió aranykorona beruházási hitelt igényelnek a megyék és községek Angol és amerikai tőkecsoportok tettek ajánlatot a kölcsön folyósítására — Olcsó, húsz évre szóló kölcsönt kívánnak juttatni az igénylőknek — A kölcsön felvételénél kizárják a bankközvetítést —­ Ötszázharminc község jelentkezett kölcsönért (Saját tudósítónktól.) Az ország na­gyobb városaiban igen nagyarányú be­ruházások történtek a múlt évben folyó­sított városi kölcsönből és a közhasznú munkálatok nagy sikere arra indította a kormányt, hogy a kölcsönakciót tovább fej­lessze. A pénzügyminisztériumban Lukács Ödön miniszteri tanácsos már hónapokkal ezelőtt megindította az előkészítő munkála­tokat, hogy a városok után most a községek és vármegyék olcsó beruhá­zási kölcsönökhöz juthassanak. Igen sok megoldásra váró fontos beruhá­zást a községek és a vármegyék nem tudtak végrehajtani, miután nem áll kellő anyagi erő rendelkezésükre, hitelt szerezni nem tudtak és a köz szenved azáltal, hogy az út­építés, a különböző közművek létesítése a vármegyékben és a községekben egyre el­húzódik. Így volt ez a városokban is, azon­ban lényegesen előbbre vitte a városok hely­zetét a városi beruházási kölcsön folyósítá­sa, amely által Lukács Ödön miniszteri ta­nácsos, aki már 1913-ban a városok kon­gresszusán az olcsó beruházási kölcsönök ügyét propagálta, egész Európában először nálunk sikerrel megoldotta a városok hitel­igényeinek ellátását. Most a vármegyéknél és a községeknél egy, a városi beruházási kölcsönökhöz ha­sonló típusú kölcsön megszerzéséről tár­gyalnak. Az eddig beérkezett adatok szerint 62 millió aranykoronát tesz ki az az összeg, amelyet a különböző megyék és községek fontos beruházási célokra igé­nyelnek. Eddig 530 község jelentett be igényt a me­gyéken kívül. A kölcsönigényeket a pénz­ügyminisztérium vizsgálja felül és tekintet­tel lesz egyrészt a beruházási munkálatok fontosságára, másrészt pedig arra is, hogy a kölcsön terhei az adó tekintetében ne je­lentsenek túlságos megterhelést a lakosság számára. Az új kölcsönakció iránt a külföldi érde­keltségek amerikai és angol tőkecsoportok igen nagy érdeklődést tanúsítanak. Több tőkeerős angol és amerikai pénzcsoport tett már ajánlatokat, amellyel csak később fog­lalkozik a minisztérium, elvben azonban már megtörtént a megállapodás arra nézve, minden bankközvetítést kizárva, köz­vetlenül kívánják a pénzt az igénylők számára juttatni, hogy ezáltal is a lehető legolcsóbbá tegyék a kölcsön felvételét. A kölcsönt húsz évre tervezik és a pénzpiac nemzetközi viszonylataihoz mérten olcsó, kedvező visszafizetési feltételű kölcsönt fog a Lukács Ödön által megindított akció a vármegyéknek és a községeknek juttatni. Ezzel nemcsak a szükséges közművek léte­sítését valósíthatják meg a községek és me­gyék, hanem sok ezer és ezer munkás szá­mára teremtenek az egész országban mun­kaalkalmakat. hór Emil megbetegedett a fogházban Védelmét Gál Jenő dr. is vállalta (Saját tudósítónktól.) A hetven esztendős Bacher Emil vezérigazgató, aki közel egy hét óta előzetes letartóztatásban van a Markó utcai fogházban, megbetegedett. Meg­halt, súlyos toroklábot kapott, úgyhogy orvosi kezelésre szorul. Betegsége azonban múló természetű, bár a fogság az öregem­bert szemmel láthatólag egyébként is nagyon megviselte. Tegnap délután Bacher Emil felkérte dr. Gál Jenő ügyvédet, hogy az ellene folyó bűn­perben a védelmet lássa el és Gál dr. Székely Lajos ügyvéd mellett a védői tisztséget el is vállalta. A vizsgálóbíró letartóztatást rendelő végzésével szemben a felfolyamodást már együttesen készítik el. A büntetőtörvényszék vádtanácsa előrelát­hatólag csak a jövő hét első napjaiban fog­lalkozik Bacher Emil ügyével és akkor dönti el, hogy a letartóztatást jóváhagyja-e vagy, pedig a vizsgálóbíró végzésének megváltozt­­atásával elrendeli Bacher szabadlábra helyez­­ését.

Next