8 Órai Ujság, 1926. október (12. évfolyam, 222-248. szám)

1926-10-06 / 226. szám

ÓMinjsíg 1926 OKTÓBERÜ 6 SZERDA 4. OLDAL rátságban voltunk. Nagyon sokszor meglátoga­tott, nem egyszer jutott el hozzám váratlanul egy kis csevegésre, egy tányér jó levesre. — Az Akadémán csak 1 évig működött, mint tanárnő, de akkor én még nem voltam az inté­zet igazgatója. A növendékekkel ma a lesújtó halálhírt tanáraik közölték : természetesen testületileg vonulunk ki mindnyájan a legna­gyobb magyar tragika utolsó útjához. Beszélgetésünk közben érkezik Sebestyén Károly, az Akadémia helyettes igazgatója, aki munkatársunk révén értesült a magyar szín­művészet legújabb nagy gyászáról. Néma meg­­illetődéssel fogadja a hírt és megígéri Tóth igazgató felkérésére, hogy a sírnál az Akadé­mia nevében búcsúztatót mond. Azután átlapozzuk a színiakadémia régi könyveit, ahol Jászai Mariról van szó. Az 1893/94. tanévben Paulay Ede felterjesztésére őt nevezték ki az akkoriban öngyilkossá lett Nagy Imre helyére a színiakadémiára a drámai gyakorlat előadójává, de csak egy évig volt tagja a színiakadémia tanári testületének. Ez idő alatt is több ízben betegeskedett és akkor Bercsényi Bélát és Újházi Edét bízták meg Jászai Mari helyettesítésével. A következő évben le is mondott az oktatás fárasztó mun­kájáról és akkor Császár Imre kapta meg Jászai Mari tanszékét. — Azóta csak a színpadon szerepelt — jegyzi meg Tóth igazgató — és itt mutatta meg az utána következett színészgeneráció­­nak, mi is az a hatalmas és utolérhetetlen mű­vészet, melyet drága örökségképpen hagyott utódainak. Az ő művészi játéka, amelyet a klasszikus drámák egész sorában csillogtatott, beszédtechnikája, gesztusai, egészen kivételes egyénisége ma is állandóan emlegetett iskola­példái a tökéletes színjátszásnak. Most, saj­nos, hosszú időre gazdátlanná válik ez az örökség — fejezi be fájdalmas melankóliával visszaemlékezéseit Tóth igazgató. Herczeg Ferenc — Jászai Mariról Jászai Mari ragyogó tehetségéről egyéb­ként érdekesen emlékezett meg Herczeg Ferenc arról, hogy a múlt század kilenc­venes éveinek elején látta a nagy tragikát játszani a bécsi színművészeti kiállításon. — Óriási publikum előtt, — meséli Herczeg Ferenc,­­ játszottak a monarchia legkitűnőbb színházainak együttesei, kö­zöttük a budapesti Nemzeti Színház mű­vészgárdája is. A kiállítást rendkívül sok német és angol látogató kereste fel, akik minden este egy más és más színészgárda játékát tekintették meg. Herczeg Ferenc, mint személyes élményt mondja el, hogy milyen hatással volt reá, amikor az­ angol vendégek csoportjában ülve, látta Jászai Medea alakítását. Félel­metes erővel látszott a nagy tragika és olyan hallatlan hatást ért el, hogy Herczeg Ferencben akkor alakult ki az a meggyő­ződés, hogy Jászai nemcsak a magyar nyelvnek egyik legmegkapóbb tolmácsoló­ja, hanem egyúttal a legnagyobb magyar tra­gika is. Elmondotta még Herczeg Ferenc, hogy a külföldiek szövegkönyvvel a ke­zükben figyelték a megkapó erejű alakí­tást. Életrajza Jászai Mari, a Nemzeti Színház örökös tagja, aki ma reggel hunyt el a János szana­tóriumban, a komárommegyei Ászáron szüle­tett 1960 január 24-én. A művészi hajlamokban gazdag Jászai Marit ellenállhatatlan vágy so­dorta a színpad felé. Édesapja, aki egyszerű ácsmester volt, ellenezte leánya terveit és ezért Jászai Mari szökésszerűen hagyta el szülőházát és már 1867-ben tagja volt Molnár György budai népszínházának. Ugyanabban az esztendőben szerződött le a kolozsvári nem­zeti Színházhoz, ahol 1872. április 3-án lépett fel először Bánk bán Gertrudjában. öt esz­tendei fényes kolozsvári működés után lett a budapesti Nemzeti Színház tagja, ahol műkö­dését csak 1900-ban szakította meg egy esz­tendőre, amikor is a Vgszínházban lépett fel. Jászai Marit a Petőfi Társaság szépirodalmi működéséért 1908-ban tiszteletbeli tagjává választotta. Tagja volt ezenkívül a Kisfaludy Társaságnak is, majd a Nemzeti Színház örö­kös tagjainak sorába emelkedett. 1922-ben tar­totta 50 éves színészi jubileumát a nagy tra­gika, amikor is a Nemzeti Színház színpadán nagyszabású ünnepség keretében az összes művészeti, kulturális és hivatalos körök a leg­melegebben ünnepelték és ugyanekkor ajándé­kozta a jubilánsnak a kultuszkormány a tíz holdas vitézi telket. Kedves epizódja Jászai Mari életének a ko­lozsvári szerződtetésének a története. Jászai Mari, aki 1866-ban a königgrötzi ütközetben mint markotányosnő vett részt, a következő esztendőben már mint Kassay Vidtor felesége Kolozsvárra utazott, hogy a kolozsvári nemzeti színházhoz szerződjék. Gróf Esterházy Kálmán a színház akkori intendánsa, gyakran mesélte ennek a szerződésnek a történetét. Amikor az intendáns egy reggel irodájába érkezett, a legnagyobb csodálkozására ajtaja előtt egy közönséges katonaládát talált, amely­nek oldalán nagy betűkkel állott: Frau Victor Kassay. A szobájában pedig állott egy fiatal nő, aki minden teketória nélkül bejelentette a grófnak: — Szerződni akarok a színházhoz. — De hát kicsoda ön tulajdonképpeni — kérdezte a csodálkozó intendáns. — Kassay Vidor­né, Jászai Mari vagyok. Esterházy grófnak imponált az a meglepő biztosság, amellyel az ismeretlen ifjú színésznő vele szemben fellépett és szerződtette is a szín­házhoz, amelynek rövid időn belül a legna­gyobb erőssége lett a katonaládával betoppanó művésznő. A halotti maszk és a ravatal Ma délelőtt 11 órakor Kisfaludy-Strobl Zsig­­mond szobrászművész a János-szanatóriumban elkészítette halotti maszkját Jászai Marinak, aki díszes fehér, brokát ruhájában, babérko­szorúval fején nyugszik halottasáttyában. Já­szai Mari holttestének elszállítására vonatkozó­lag még nem történt intézkedés és a család még tárgyalásokat folytat a tiszti főorvossal, hogy a kötelező halottasházi ravatalozástól kivételesen eltekintsen. A Szolnoki Vármegyei R. T. f­ényszeregyességet kötött a Mterezőkkel Százpercentes fizetési kötelezettséget vállalt, mely egy év alatt teljesítendő (Saját tudósítónktól.) A Szolnoki Vár­megyei Iparfejlesztő Részvénytársaság a legutóbb tartott kény­szere­gyességi tárgya­láson megegyezett a hitelezőivel úgy, hogy a vállalat igazgatósága egy év alatt fize­tendő 100 per­centes kielégítési kvótát ajánlott fel a hitelezőknek. A hitelezők a mai viszonyok közt feltűnően kedvező egyességi ajánlatot szinte egyértelműen fogadták el, mert úgy a vagyonfelügyelő jelentéséből, mint a szakértők véleményé­ből kétségtelenül beigazolódott, hogy a vállalat igazgatósága a legnagyobb jóhi­szeműséggel járt el és üzletvezetése ellen semmiféle észrevételt tenni nem lehetett. Sőt az is bebizonyosodott, hogy az igaz­­gatóság tagjai a vállalat érdekében ma­ KIS KOMÉDIA Dk Kiadriasparti­ ver Geriehr I ‘1,9-kor Mr. Jót 2 Kolper | Telefon: 14—22 ______Rott, Steinhardt gánvagyonukból több milliárdot áldoz­tak fel. A Szolnoki Vármegyei fizetésképtelensége mint az a vagyonfelügyelő jelentéséből ki­derült, már 1925-ben bekövetkezett, ami­kor a Városi Bank a birtokában levő Szol­noki Vármegyei részvények 45 százalékát átadta egy érdekeltségnek, sőt magát a fizetésképtelenséget is a Városi Bank idézte elő, amely egy 7 milliárdos követelése és az utána számított 24—30 százalékos ka­matok fölszámításával nyomorította meg a vállalatot és tette lehetetlenné annak mű­ködését, ugyanakkor, amikor a részvények­nek a pesti tőzsdére való bevezetésével a kis exisztenciák ezreit károsította meg a részvények hangzatos ígéretek mellett tör­tént kihelyezésével. l­.ia Hfek.Wim jogi szemináriuma Tanulmányi ügyben díjtalan tanácskozás. Jegyzetbérlet. Előkészítés bármelyik egyetemre és főiskolára , jogi, ügyvédi, bírói vizsgákra, államszámvitelre, államvizs­gákra, középiskolai kettőskönyvvitelre is. 10 havi részlet. Központi intézet Károly-körat 4.sz. (Telefon :L. 963—50.) Petrchevíchi-Horváth Emil egyesített sajtópereiben a vádlottak elfogultsági kifogást emeltek a buda­pesti bü­ntetőtörvényszék ellen­ Elmarad a péntekre kitűzött főtárgyalás . Az elfogultsági ki­fogást a Töreky-tanács a Kúria elé terjeszti (Saját tudósítónktól.) Petrichevich-Hor­­váth Emil népjóléti államtitkár, mint is­meretes, a sajtópernek egész sorozatát in­dította meg a Magyarság cikkei miatt, amelyek rendszeres hadjáratot intéztek ellene a Bethlen-udvar építésével kapcso­latban. A büntetőtörvényszék annak idején valamennyi sajtóperben elrendelte a való­diság bizonyítását s az összes sajtópereket egyesítette. Az egyesített sajtóperek tárgyalását október 8-ára tűzte ki a Töreky­­tanács. A perben, mint vádlottak szerepelnek Pet­hő Sándor dr. főszerkesztő, Thury La­­jso hírlapíró és Gaál Lajos dr. ügyvéd. Tekintettel arra, hogy a tárgyalásra közel 100 tanút idézett meg a törvényszék, el voltak készülve arra, hogy a főtárgyalás egy hétnél is tovább tartott volna. A sajtóperek tárgyalása azonban most min­den valószínűség szerint elmarad, mert ér­tesülésünk szerint Gaál Lajos dr. vádlott nemcsak a tör­vényszék tanácsa, hanem az egész bu­dapesti büntetőtörvényszék ellen elfo­gultsági kifogással él. Egy alkalommal már nyújtottak be el­fogultsági kifogást a Töreky-tanács ellen, a Kúria azonban ezt elutasította. Az új elfogultsági kifogást a vádlott állítólag újabb okokkal támogatja a való­színű, hogy a törvényszék, anélkül, hogy a tár­gyalást megkezdené, az elfogultsági indítványt érdemleges elbírálás végett felterjeszti a Kúriához. Amennyiben ugyanis a Töreky-tanács el­utasítaná az indítványt, ez ellen felfolya­modásnak lenne helye és így az ügy min­denképp a Kúria elé kerülne. Erre való tekintettel beavatott helyről szerzett infor­máció szerint a törvényszék pénteken nem kezdi meg a sajtóperek tárgyalását, hanem az elfogultsági indítványt közvet­lenül a Kúria elé terjeszti. A színigazgatók a vigalmi adó eltörlését kérik a polgármestertől Küldöttségileg üdvözölték Sipőczöt, megválasztása alkalmából (Saját tudósítónktól.) A színigazgatók szövetsége ma küldöttségileg kereste fel Sipőcz Jenő polgármestert. A küldöttséget Beöthy László vezette, aki megválasztása alkalmából üdvözölte a polgármestert, majd tolmácsolta a színigazgatók szövetsé­gének azt a kérelmét, hogy a színházak a téli hónapokra is kapják a nyári sze­zonban fizetett vigalmiadó-kedvezményt, s végső fokon végképen töröljék el ezt az adónemet. A polgármester megköszönte a küldött­ség üdvözlését s kijelentette, hogy minden­vészetnek s a maga részéről mindent el­követ, hogy a színházi kultúra minél sza­badabban virágozhassák a fővárosban. Közölte a küldöttséggel, hogy a vigalmi adó ügyében részletes jelentést tétet ma­gának s megígérte, hogy e kérdést jóin­dulatal és szeretettel fogja megvizsgálni. A küldöttség a polgármester válaszát megelégedéssel vette tudomásul s azután Csupor tanácsnokot, a pénzügyi osztály vezetőjét kereste fel, aki szintén jóindul­a­­tról biztosította a színigazgatókat. A mai tőzsdék Bizakodó a hangulat az értéktőzsdén A favorit papírok emelkedtek (Saját tudósítónktól.) A mai értéktőzsdén szilárd irányzat és bizakodó hangulat ér­vényesült, amelyben az üzleti tevékenység élénkebbé vált és a fa­volarizált értékek jelentős nyereséggel zárultak. A szilárd irányzat nem volt általános, mert az érté­kek legtöbbje csak a tegnapi zárlati ár­folyamok nívóján maradt, a favorizált értékek azonban igen jelentékeny nyere­séget mutattak föl. Minden értékcsoport­ ,­ból akadtak ilyen favorizált értékek és fő­ként a bankértékek között a Magyar Hitel­nek volt megmozdulása, ami 6,5 ezer koronás javulást eredményezett. A Keres­kedelmi Bank és a Nemzeti Bank további árjavulást ért el. Az Első Magyar Biztosító tegnapi horribilis nyereségéből ma 300 ezer koronát visszaadott. A malomértékek közül a Hungária 25 ez­er koronával drágult. A cukorértékek tartottak, a bányaértékek közül a Bauxit és a Magnezit folytatták áremelkedésüket. A vaspiacon a Fegyver, Acél és a Belga volt rendkívül szilárd. A faértékek közül az Ofa és a Nasici visszaestek. A Guttman emelkedett. A közlekedési értékek csoport­­jában ellentétes az irányzat. Rendkívül szilárd volt a Búr, Déli és Államvasút, míg a Városi és a Nova hanyatlott. A textil­­csoportban a Szegedi Kender 40 ezer ko­ronás áremelkedése volt szembetűnő. Az utótőzsdén a szilárd irányzat folytatódott és a favori­zált értékeket tovább is vásárolták, úgy hogy ezeknél a napi legmagasabb árfolya­mok maradta­k felszínen. Utolsó árfolya­mok: Magyar Hitel 323, Kereskedelmi Bank 1150, Nemzeti Bank 2200, Kőszén 4150, Urikányi 1460, Magnezit 1230, Ganz- Danubius 1790, Ganz Villamossági 1530, Fegyver 645, Rima 172, Ofa 730, Első Ma­gyar Biztosító 6950, Hungária 375, Nasitzi 1445, Magyar Cukor 1860, Georgia 250 ezer korona. A valutapiacon mérsékelten javuló irányzat mellett a for­galom félsteredelmű volt. A belga frank 10, a francia frank 15,­ a Sira 5 ponttal javult. A lej is emelkedett, de kisebb mértékben. Ezzel szemben az angol font, a svájci frank és shilling kisebb vere­séggel zárultak. legrolcsóbban, óriási választékban Lugacti­­nál, Rákóczi-út 13. bejárat Dohány­ utcai,­­ literes A búza ára változatlan, a rozs 2,5 ezer koronával olcsóbb. (Saját tudósítónktól.) A mai termény­tőzsdén javult forgalom mellett is gyen­gébb irányzat érvényesült, amennyiben a tengerentúli gabonapiacokról, így Chicagó­­ból és Liverpoolból nagyobb áresést jelen­tettek. Ezzel szemben a helyi piacon meg­növekedett a forgalom, zárni parírozta a külföldi irányítás kedvezőtlen hatását és különösen a búza ára változatlanul meg­tartotta tegnapi pozícióját, minthogy a kereslet megélénkült és nagyobb tételek cseréltek gazdát. A készáruüzleti forgalomban 45 vagon búza kelt el 345—362,5 ezer korona kö­zött. Egy tétel 76 kg-os dunántúli búza oroszvári paritásban 174 cseh koronáért talált vevőre. A rozs irányzata gyengült és mintegy 6 vagon kelt el 2,5 ezer koroná­val olcsóbban 260 ezer koronáért. A takarmányfélék piacán a tengeri ex­port-tevékenység nagy lendületet vett és ma három negyven vagyonos tételben 120 vagyon jugoszláv tengeri kelt el ex­éien márciusra 104, májusra 106, októberre— novemberre 104,5 cseh koronáét. A helyi­üzlet teljesen pang. A terménytőzsde hivatalos árfolyama egyébként változatlanok, csupán a rozs ár­jelzése más, amely ma 260—262,5 ezer korona. PISTIS hitelre, ássszeá ! legolcsóbban! HAMBURGER, Nagymező­ utca 46. (az udvar­ban/

Next