8 Órai Ujság, 1926. november (12. évfolyam, 249-272. szám)
1926-11-14 / 259. szám
VASÁRNAP 0. OLDAT: QBaiujság 1926 NOVEMBER 1% SZÍNHÁZ Nemzeti Színház Új Ádám — Főpróba a Kamara Színházban Az ember tragédiája tegnapi előadásán Lehotay Árpád adta a Nemzeti Színházban Ádámnak mély tanulmányt és nagy színpadi jártasságot igénylő szerepét. Őszintén szólva, féltettük a derék fiatal színészt ettől az óriási vállalkozástól, tekintve, hogy öszszevissza félesztendeje csak, hogy szimészkedik. Hogy általában megállta helyét, s hogy néhol — például éppen a Dantonjelenetben — méltó sikert aratott, az hivatottságának meggyőző bizonysága. Természetesen még távol van attól, hogy Ádám szerepében tökéleteset nyújtson, — hiszen például a Kepler-jelenetben még nem tud, nem is tudhat ilyen ifjan, a szív és értelem mélységeibe ereszkedni, — de nem habozunk kijelenteni, hogy Bakó László után ma Lehotay az egyetlen művész, akit ebben a nagyszerű feladatban olyannak láttunk, hogy néhány év múlva — sok-sok tanulás és fáradság árán — egészen megfelelővé válhatik. Örömmel üdvözölhetjük már most is, szinte páratlanul kitűnő szövegmondásáért és tiszta dikciójáért. • Vándor Kálmán néhány egyfelvonásosával már figyelmet keltett, ügyes kezű színpadi írónak mutatkozott. Most háromfelvolásos „tragikomédiá“-t írt, Doktor Nikolémusz címmel, mit ma ad először a Kamara Színház. Az író tehetsége ebből a darabból is ki-kicsillan ugyan, a mű azonban maga, egy eléggé kedves fél felvonás után egészen elgyengül, s a fiatal drámaíró pályáján nem jelent emelkedést. Nikodémusz a rosszul szabott ruhában járó, félszeg tanárnak nem is annyira az élet, mint inkább az irodalom által termelt ósdi típusa. De ez még a kisebb baj. Mert ezt a figurát a darab elején mégis úgy vezeti elénk a szerző, hogy a csináltság alól egy-két friss hangot hallunk, s meleg szív dobogását érezzük. Bár lehet, hogy az alak megindító volta inkább az előadó művész érdeme, mert Uray Tivadar itt kitűnően alszik. A félszeg tanárt két sületlen trilány csúffá teszi, s ő ezen úgy elkeseedik, hogy meg akarja magát ölni. Itt egy nagy szerkezeti hiba rontja meg már az expozíciót. Berobban egy festőnő, s merő passzióból elhatározza, hogy utána megy a soha sem látott tanárnak — aki meghalni szülőföldjére utazott — s megmenti őt. A második felvonásban a darab lecsúszik a realitás talajáról, fantasztikumba téved, s a szereplők ködalakokká hígulnak. A pálinkás falusi doktor — akit félszázaddal ezelőtti külföldi regényekből ismerünk, s ki némi Ibsen-hatást is sejtet — a falusi fogadóban szintén meg akarja menteni az öngyilkos-jelöltet, az igazi megmentő azonban mégis a festőnő lesz, aki — egészen érthetetlenül és indokolás nélkül — szelelmet vall a szegény Nikodémusznak. Itt a darabnak akár vége is lehetne, de jön még egy harmadik felvonás is, melymegint a tanár fővárosi lakásán játszik. Csak pár nap múlt el, ám Nikodémusz divatos öltözetben, világítás mozdulatokkal lép elénk, s az immár teljesen elhibázott darab kettős házassággal végződik, mert a pityókásan filozofálgató doktor is megházasodik, elveszi a helyre fogadósnőt. Behatóbb kritikát ez a mű nem igen érdemel. Ám az előadáson van dicsérni való. Uray-ról már megemlékeztünk. Hogy az általa ábrázolt alak a II. és III. felvonásban párává foszlik, s így ő nem tud vele mit csinálni — azért igazán nem ő felelős, adig mint letört lángészként jelentkező iszákos doktor, kitűnően beszél. Kiss Irén mint lakáskiadó asszonyság, s Vaszary Piroska és Gabányi László mint lakáskereső házaspár — nagyon mulatságosak. Ligeti Juliska végtelenül kedvesen csatarár a fogadósné alakjában. Radó Mária jól megfelel, mint meggontatlanbakfis. Az egészen háttérbe szorított Hajdú László valósággal kellemes feltűnést kelt komikai vénájával, a sváb pincér néhány szavas szerepében. Szegény Aczél Ilona művészi ereje azonban nem tud mibe fogózni, a festőnő érthetetlen alakjának ábrázolásában. Ha a darabnak a részletekben lesz némi külső hatása, ahhoz az I. felvonás derekán túl a szerzőnek igen kevés köze lesz. sz. k. Van Isten Magyar Színház A Sárga liliom reprize A Sárga liliomban egyesül a füzetes regények szelleme a XX. század című, azóta megszűnt folyóirat szellemével; a szociális színház a királyok alkonyának századvégi, unoman arisztokratikus hangulatával; színes riport a magyar glóbuszról Romeo és Júliával. Rövidebben és világosabban: a Sárga liliom részben rémdráma, részben társadalomkritika, részben szerelmi idill. Első műfaj: egy romlottlelkű és gyengeelméjű főherceg rút kicsapongásai közben megpillant egy erényes polgári hajadon és addig nem nyugszik, amíg hatalmába nem keríti; formálisan megostoromlik a leány lakását, kissé primitív haditervvel mindenkit eltávolít a közeléből, behatol a szobájába, szemtől-szembe állanak, — micsoda feszültség! — de a leány hősies bátyja kellő pillanatban visszatér és egy pisztolylövéssel leteríti a nyomorultat. Második műfaj: A főherceg kissé léha, de alapjában jóravaló fiatalember, akit a rossz társaság tett tönkre. Csak a magyar társadalom állapota magyarázza, hogy elérheti a célját. Meghökkentő, kissé kacagtató gyorsasággal derül ki a polgárságról, hogy korruptés gyáva; a hivatalnoki karról, hogy megalkuvó és haszonleső; a hadseregről, hogy a tisztjei mind kerítők. Az alávalóságnak ezt a zárt rendszerét egy ember nem tudja felrobbantani; komikus és ízléstelen egyetlen becsületes férfinak, a leány bátyjának meddő próbálkozása a haramiák ellen; okosabb és fölényesebb eljárás, ha maga is felcsap haramiának. Maró gúny, világpesszimizmus, Théátre Libre 1890 ... Ez a műfaj nagyon is vitatható. A társadalmat nem lehet ily durván egyszerűsített rendszerbe gyűrni. Nem okvetlen szükséges, hogy a tisztesség képviselője oly visszataszító tökfilkó legyen, mint a Sárga liliom doktora; a tisztesség nemcsak demokrata elvekkel fér össze és nemcsak a humor iránti érzék teljes hiányával. De ezt a műfajt már megtárgyalták, elintézték, elfelejtették, kár vitázni vele. Harmadik műfaj: a bájosan ,félszeg finoman dekadens, ellenállhatatlanul szőke főherceg imádja a polgárleányt, aki imádja a főherceget. Két fiatal lélek találkozása társadalmi ellentéteken, korrupción, botrányon és vérontáson keresztül. A Sárga liliom stílusa abba a kategóriába tartozik, amit 1910-ben nyersnek, véresnek, könyörtelenül igaznak neveztek, mai nyelvre lefordítva: néhány „életből ellesett“ apróság és tömérdek papiros. A darab úgy, amint van, még mindig hatásos; nem a legjobb minőségű, de mindvégig eleven intelligenciával van megírva és egy pillanatig sem érdektelen. A három férfifőszerepet Törzs, Z. Molnár és Lengyel Vilmos játsszák. A női főszerepet Gombaszögi Frida játssza sok nemes egyszerűséggel. Hevesi András nyerte, hogy a filmek között nem nagyon válogathatnak a mozisok és bizony nem egy selejtes mű kerül a vászonra anélkül, hogy ezt a kritika ellenőrizné, vagy megbélyegezné. A mozik privilégiumot élveznek ezáltal. A színház szigorú kritika alatt áll: a mozinak meg van az az előnye, hogy csak hangzatos reklámjait köztik és ezek a reklámok toborozzák közönségét. Már csak az egyenlő elbánás elvénél fogva is: kritikát kell gyakorolni a filmek fölött is, ha kritikát gyakorolnak a színdarabok fölött. A kiadóhivataltól az üzleti reklámtól független, igazságos filmkritikát kell bevezetni az egész vonalon; ahogy a színdarabokat megbírálják, meg kell bírálni a filmeket is, hogy így részben ellenőrizzék a mozivászonra kerülő filmeket, részben pedig felvilágosítsák a közönséget a filmprodukciók értékéről. yardsten . A színpadi szerzők a filmkritikát sürgetik. Tegnap este igazgatósági ülést tartott a Színpadi Szerzők Egyesülete és Harsányi Zsolt ügyvezető elnöknek azt javasolta, hogy a napilapokat a mozikritika bevezetésére bírják rá, nehogy a filmek megválogassa és előadása a jövőben is minden ellenőrzés nélkül történjék. A magunk részéről helyeseljük ezt az akciót. A moziszínházak elszaporodása azt eredmé tranisten — Hangversenyek. Tavalyi szimpatikus bemutatkozása után a Krausz—Sándor— Vince-hármas tegnap a Geisler-triót, Mendelssohn C-moll trióját és Radnai Miklós pár év óta nem hallott ötrészes hármasát játszotta. A három fiatal művész precíz összjátékával, érett felfogásával és kitűnő technikájával őszinte sikert aratott. — Mortimer Myra amerikai énekesnő értékes althangja és fejlett énektudása mellett is inkább érdekes műsorával keltett mélyebb hatást. Régi angol és modern amerikai dalokat énekelt v. Boos kitűnő zongorakísérete mellett. — Konthy Hanna és Kiss Ferenc az Andrássy-úti Színházban. Óriási eseménye lesz az Andrássy-úti Színház legközelebbi műsorának, melyben bemutatóra kerül Emőd Tamás és Török Rezső, a kiváló íróknak „A királyné papucsa" c. gyönyörű meséjű, romantikus daljátéka, Nádor Mihály, a kitűnő komponista zenéjével. A főszerepeket Honthy Hanna, Kiss Ferenc, Boross Géza és Szabos Gyula játsszák. Ragyogó díszletek, pompás ruhák készültek a daljátékhoz, mely a műsor egész második részét betölti. — Mai magyar komponisták estje. A jövő zenéjéből nyújt ízelítőt a december 11-én délután 5 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagytermében tartandó Magyar Est, amelyen Bartók Béla, Gajári István, Hubay Jenő, Kern Aurél, Kodály Zoltán, Lehár Ferenc, Poldini Ede, Radnai Miklós és Szabados Béla zeneszerzők eddig még be nem mutatott műveinek egyes részletei kerülnek előadásra, részint maguknak a szerzőknek, részint más kiváló művészeknek tolmácsolásában. A hangverseny az idei évad eseményének ígérkezik, és vetekedik bármely színház bemutatójával, hiszen a legkiválóbb magyar komponisták eddig ismeretlen alkotásait hallhatja a közönség. Az est tiszta jövedelmét a Magyar Távirati Iroda Nyugdíjegyesülete javára fordítják. Ilillis — A Vígszínház jövő hetének estéit is a Nosztypa esete Tóth Marival előadásai töltik be. Vasárnap délután mérsékelt helyárakkal az Alvó férjet adják. Szombaton gyermekelőadásul rendkívül mérsékelt helyárakkail : Liliomszál, a nagyszerű énekes és táncos látványosság. — Holnap, vasárnap délután, Aida, mérsékelt helyárakkal — Városi Színház. — Járosi Jenő dr. magyar nótaestje, Radnai Erzsi operaénekesnő közreműködésével dec. 5-én. fél 6, Zeneakadémia (Zipser és König). A Církuszhercegnő minden este Kálmán Imre rendkívüli sikerű operettje, „A církuszhercegnő", amely eddig több mint 30 nagy színpadon került színre és a Király Színházban is esténként zsúfolt házak előtt adják, természetesen minden este színre kerül Lábass Jucival, Berky Lilivel, Orosz Vilmával, Nádorral, Rátkaival, Halmaival, Szirmaival, Bilicsivel, Rubinyival és Várnaival a főszerepekben. Ma, vasárnap délután, mérsékelt helyárakkal, a „Jánoská“-t adják, jövő vasárnap délután ugyancsak mérsékelt helyárakkal „A királyné rózsája" kerül színre. Bob herceg — Biller Irén Bakonyi—Martos—Huszka híres operettjének • felújítása. Szombat — november 20. — Városi Színház A János vitéz korán elhunyt szerzőjének hódol és a régi békevilág boldog emlékeit idézi a Városi Színház, amikor szombaton, november 20-án, ragyogó új köntösben fölújítja a legromantikusabb magyar daljátékot, a legendás Bob herceget, Fedák Sári egykori híres szerepében a mai Budapest legnépszerűbb primadonnájával, Biller Irénnel és Annie poétikus szerepében Harmath Hildával. Huszka Jenő, az illusztris zeneszerző, erre az alkalomra egy új színpompás balletet komponált a Bob herceghez, amelynek Városi Színházi reprize egy bemutató érdekességével vetekedik A Bob herceg jegyeinek árusítását holnap, vasárnap kezdi a Városi Színház pénztára és az összes jegyirodák. S¥iE:€»'JEEgLSEIMT! a kereskedelmi miistérium aprobálásával a SANYAR GTáEIPARI és csen címtár 1936. Kapható a kiadónál: Hausenstein és Vogler Rt. Budapest V., ker. Dorottya utca 11. szám I. emelet és minden köönyvkereskedésben. Egy-két, igen elegáns, legmodernebb kivitelű 4 , 5 szobás bérlakás azvonalra Riaflá. ZSSTJ&SZ Fo.VálÁgositás ÉPÍTÉSI IRODÁBAN, VI., Gráf Zichy Jenő utca 241 Telefonszám : 98—29 óriási választékbari f ohkdjrnxmJiU) -q&P*** "" run VI. IXIRÁLi ff. 8 az udvarba* Riahtást és res'éti Updívatosabb formákra vállalót ■I, ■ íg & JttkfiS&A Legolcsóbbak ty |OR«-“» Nagymezőn. 46. n Mjtógásos Bsászi»«*«-« spéciei* ra'vjKKssrwroffl VT* Teréz'bönni munkások E»S$aSaE2l3IEffli2. az udvarba* •autopotthon csodaszép kiállítása. Teljes lakberendezések Olcsó, szolid kiszolgálás. Fizetési kedvezmény PoórVince Baross-utca 15 Kálvin-térnél* ím m jaMat SSs rozé*, fényezés, hangolás, SEEGER, zongorakészítő, Wesselényi* utca S. : saru »» i *11* kedvező Aroneladók Ifloveia CSI 310 (JJilfiJScs: nmumii wvmiu»« i Telefon: József 139-76 Ifi In . kizárólag pestkörnyéki házra, 10»zállYára építkezésre rendkívül mLá UljftUUbuSii WBBMiNwmmammYYffil VII., Erzsébet körút 27. I. X. a. MODERN AUTÓBS2AL0 Állandó nagv kiállítás. — Teljes lakberendezések. — Olcsó, szolid kiszogálás. — Feltétlen hitképes vásárlóknak előnyös fixelési kedvezmény 1 GÁSPÁR, Üllői út 14 és Barose utca 11. ■ III 111 !—!■■■■■ I III ITI-ni 1-|»—r~ a,awTHinpuwiiii ————l HA HARAGSZIK SIP0CZ ét megválasztásáért, CV másszon fel hozzám (IV., Kossuth Lajos u. 6. 11. 4) és vegyen kedvező részletfizetési feltételek mellett otthonát diszitő művészi festményeket és rézkarcokat Ha örül neki, akkor is vegyen, mert a művészet szemlélése fokozza a meglévő örömöket és megnyugtatólag hat a háborgó idegekre. SOLYMUS1 ^ W navényi Paácifi hölgyfodrászná!, VI. ker., Teréz-karut 17. szám ^0055* anyaggal BJa&ldAl ■ (az udvarban) A ZSOLT BÉLA MAGYAR IRODALOM MI IPI SS ^ Jlrjg HÁZASSÁGGAL VÉGZŐDIK UJ, NAGY DÁTUMAI Ji#-' JIL# $ %*W C. REGÉNYE MEGJELENIK A GENIUSNÁL