8 Órai Ujság, 1926. november (12. évfolyam, 249-272. szám)

1926-11-14 / 259. szám

VASÁRNAP 0. OLDAT: QBaiujság 1926 NOVEMBER 1% SZÍNHÁZ Nemzeti Színház Új Ádám — Főpróba a Kamara­ Színházban Az ember tragédiája tegnapi előadásán Lehotay Árpád adta a Nemzeti Színházban Ádá­mna­k mély tanulmányt és nagy szín­padi jártasságot igénylő szerepét. Őszintén szólva, féltettük a derék fiatal színészt ettől az óriási vállalkozástól, tekintve, hogy ösz­­szevissza félesztend­eje csak, hogy szimész­­kedik. Hogy általában megállta helyét, s hogy néhol — például éppen a Danton­­jelenetben — méltó sikert aratott, az hiva­­tottságának meggyőző bizonysága. Termé­szetesen­ még távol van attól, hogy Ádám szerepében tökéleteset nyújtson, — hiszen például a Kepler-jelenetben még nem tud, nem is tudhat ilyen ifjan, a szív és értelem mélységeibe ereszkedni, — de nem habo­zunk kijelenteni, hogy Bakó László után ma Lehotay az egyetlen művész, akit ebben a nagyszerű feladatban olyannak láttunk, hogy néhány év múlva — sok-sok tanulás és fáradság árán — egészen megfelelővé válhatik. Örömmel üdvözölhetjük már most is, szinte páratlanul kitűnő szövegmondá­sáért és tiszta di­kciójáért. • Vándor Kálmán néhány egyfelvonásosá­­val már figyelmet keltett, ügyes kezű szín­padi írónak mutatkozott. Most háromfelvo­­l­ásos „tragikomédiá“-t írt, Doktor Niko­­­lémusz címmel, mit ma ad először a Ka­­m­ara­ Színház. Az író tehetsége ebből a da­rabból is ki-kicsillan ugyan, a mű azonban m­aga, egy eléggé kedves fél felvonás után egészen elgyengül, s a fiatal drámaíró pá­lyáján nem jelent emelkedést. Nikodémusz a rosszul szabott ruhában járó, félszeg tanárnak nem is annyira az élet, mint inkább az irodalom által termelt ósdi típusa. De ez még a kisebb baj. Mert ezt a figurát a darab elején mégis úgy ve­zeti elénk a szerző, hogy a csináltság alól egy-két friss hangot hallunk, s meleg szív dobogását érezzük. Bár lehet, hogy az alak megindító volta inkább az előadó művész érdeme, mert Uray Tivadar itt kitűnően alszik. A félszeg tanárt két sületlen t­ri­lány csúffá teszi, s ő ezen úgy elkese­­edik, hogy meg akarja magát ölni. Itt egy nagy szerkezeti hiba rontja meg már az ex­pozíciót. Berobban egy festőnő, s merő passzióból elhatározza, hogy utána megy a soha sem látott tanárnak — a­ki meghalni szülőföldjére utazott — s megmenti őt. A második felvonásban a darab lecsúszik a realitás talajáról, fantasztikumba téved, s a szereplők ködalakokká hígulnak. A pá­linkás falusi doktor — akit félszázaddal ezelőtti külföldi regényekből ismerünk, s ki némi Ibsen-hatást is sejtet — a falusi foga­dóban szintén meg akarja menteni az ön­gyilkos-jelöltet, az igazi megmentő azon­ban mégis a festőnő lesz, aki — egészen érthetetlenül és indokolás nélkül — szelel­met vall a szegény Nikodémusznak. Itt a darabnak akár vége is lehetne, de jön még egy harmadik felvonás is, mely­­­megint a tanár fővárosi lakásán játszik. Csak pár nap múlt el, ám Nikodémusz divatos öltö­zetben, világítás mozdulatokkal lép elénk, s a­z immár teljesen elhibázott darab ket­tős házassággal végződik, mert a pityóká­­san filozofálgató doktor is megházasodik,­ elveszi a helyre fogadósnőt. Behatóbb kritikát ez a mű nem igen érdemel. Ám az előadáson van dicsérni való. Uray-ról már­ megemlékeztünk. Hogy az általa ábrázolt alak a II. és III. felvonásban párává foszlik, s így ő nem tud vele mit csinálni — azért igazán nem ő felelős, adig mint letört lángészként je­lentkező iszákos doktor, kitűnően beszél. Kiss Irén mint lakáskiadó asszonyság, s Vaszary Piroska és Gabányi László mint lakáskereső házaspár — nagyon mulat­ságosak. Ligeti Juliska végtelenül ked­vesen csatarár a fogadósné alakjában. Radó Mária jól megfelel, mint meggon­­tatlan­­bakfis. Az egészen háttérbe szorí­tott Hajdú László valósággal kellemes fel­tűnést kelt komikai vénájával, a sváb pin­cér néhány szavas szerepében. Szegény Aczél Ilona művészi ereje azonban nem tud mibe fogózni, a festőnő érthetetlen alakjának ábrázolásában. Ha a darabnak a részletekben lesz némi külső hatása, ahhoz az I. felvonás dere­kán túl a szerzőnek igen kevés köze lesz. sz. k. Van Isten Magyar Színház A Sárga liliom reprize A Sárga liliomban egyesül a füzetes re­gények szelleme a XX. század című, azóta megszűnt folyóirat szellemével; a szociális színház a királyok alkonyának századvégi, unoman arisztokratikus hangulatával; színes riport a magyar glóbuszról Romeo és Júliával. Rövidebben és világosabban: a Sárga liliom részben rémdráma, részben társadalomkritika, részben szerelmi idill. Első műfaj: egy romlottlelkű és gyenge­elméjű főherceg rút kicsapongásai közben megpillant egy erényes polgári hajadon­ és addig nem nyugszik, amíg hatalmába nem keríti; formálisan megostoromlik­ a leány lakását, kissé primitív haditervvel mindenkit eltávolít a közeléből, behatol a szobájába, szemtől-szembe állanak, — mi­csoda feszültség! — de a leány hősies bátyja kellő pillanatban visszatér és egy pisztolylövéssel leteríti a nyomorultat. Második műfaj: A főherceg kissé léha, de alapjában jóravaló fiatalember, akit a rossz társaság tett tönkre. Csak­ a magyar társadalom állapota magyarázza, hogy el­érheti a célját. Meghökkentő, kissé kacag­tató gyorsasággal derül ki a polgárságról, hogy korrupt­­és gyáva; a hivatalnoki kar­ról, hogy megalkuvó és haszonleső; a had­seregről, hogy a tisztjei mind kerítők. Az alávalóságnak ezt a zárt rendszerét egy ember nem tudja felrobbantani; komikus és ízléstelen egyetlen becsületes férfinak, a leány bátyjának meddő próbálkozása a ha­ramiák ellen; okosabb és fölényesebb eljá­rás, ha maga is felcsap haramiának. Maró gúny, világpesszimizm­us, Théátre Libre 1890 ... Ez a műfaj nagyon is vitatható. A tár­sadalmat nem lehet ily durván egyszerű­sített rendszerbe gyűrni. Nem okvetlen szükséges, hogy a tisztesség képviselője oly visszataszító tökfilkó legyen, mint a Sárga liliom doktora; a tisztesség nem­csak demokrata elvekkel fér össze és nem­csak a humor iránti érzék teljes hiányával. De ezt a műfajt már megtárgyalták, elin­tézték, elfelejtették, kár vitázni vele. Harmadik műfaj: a bájosan ,félszeg finoman dekadens, ellenállhatatlanul szőke főherceg imádja a polgárleányt, aki imádja a főherceget. Két fiatal lélek talál­kozása társadalmi ellentéteken, korrupción, botrányon és vérontáson keresztül. A Sárga liliom stílusa abba a kategó­riába tartozik, amit 1910-ben nyersnek, véresnek, könyörtelenül igaznak neveztek, mai nyelvre lefordítva: néhány „életből el­­lesett“ apróság és tömérdek papiros. A darab úgy, amint van, még mindig hatá­sos; nem a legjobb minőségű, de mindvégig eleven intelligenciával van megírva és egy pillanatig sem érdektelen. A három férfifőszerepet Törzs, Z. Mol­nár és Lengyel Vilmos játsszák. A női fő­szerepet Gombaszögi Frida játssza sok nemes egyszerűséggel. Hevesi András­ nyerte, hogy a filmek között nem nagyon válogathatnak a mozisok és bizony nem egy selejtes mű kerül a vászonra anélkül, hogy ezt a kritika ellenőrizné, vagy meg­bélyegezné. A mozik privilégiumot élveznek ezáltal. A színház szigorú kritika alatt áll: a mozinak meg van az az előnye, hogy csak hangzatos reklámjait köztik és ezek a reklámok toborozzák közönségét. Már csak az egyenlő elbánás elvénél fogva is: kritikát kell gyakorolni a filmek fölött is, ha kritikát gyakorolnak a színdarabok fö­lött. A kiadóhivataltól az üzleti reklámtól független, igazságos filmkritikát kell beve­zetni az egész vonalon; ahogy a színdara­bokat megbírálják, meg kell bírálni a fil­meket is, hogy így részben ellenőrizzék a mozivászonra kerülő filmeket, részben pe­dig felvilágosítsák a közönséget a filmpro­dukciók értékéről. y­ardsten . A színpadi szerzők a filmkritikát sürgetik. Tegnap este igazgatósági ülést tartott a Színpadi Szerzők Egyesülete és Harsányi Zsolt ügyvezető elnöknek azt ja­­vasolta, hogy a napilapokat a mozikritika bevezetésére bírják rá, nehogy a filmek megválogassa és előadása a jövőben is minden ellenőrzés nélkül történjék. A ma­gunk részéről helyeseljük ezt az akciót. A moziszínházak elszaporodása azt eredmé­ tranisten — Hangversenyek. Tavalyi szimpatikus bemutatkozása után a Krausz—Sándor— Vince-hármas tegnap a Geisler-triót, Men­delssohn C-moll trióját és Radnai Miklós pár év óta nem hallott ötrészes hármasát játszotta. A három fiatal művész precíz összjátékával, érett felfogásával és kitűnő technikájával őszinte sikert aratott. — Mortimer Myra amerikai énekesnő értékes althangja és fejlett énektudása mellett is inkább érdekes műsorával keltett mélyebb hatást. Régi angol és modern amerikai da­lokat énekelt v. Boos kitűnő zongorakísé­rete mellett. — Konthy Hanna és Kiss Ferenc az Andrássy-úti Színházban. Óriási eseménye lesz az Andrássy-úti Színház legközelebbi mű­sorának, melyben bemutatóra kerül Em­őd Tamás és Török Rezső, a kiváló íróknak „A királyné papucsa" c. gyönyörű meséjű, roman­tikus daljátéka, Nádor Mihály, a kitűnő kom­ponista zenéjével. A főszerepeket Honthy Hanna, Kiss Ferenc, Boross Géza és Szabos Gyula játsszák. Ragyogó díszletek, pompás ruhák készültek a daljátékhoz, mely a műsor egész második részét betölti. — Mai magyar komponisták estje. A jövő zenéjéből nyújt ízelítőt a december 11-én dél­után 5 órakor a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében tartandó Magyar Est, amelyen Bar­tók Béla, Gajári István, Hubay Jenő, Kern Aurél, Kodály Zoltán, Lehár Ferenc, Poldini Ede, Radnai Miklós és Szabados Béla zene­szerzők eddig még be nem mutatott műveinek egyes részletei kerülnek előadásra, részint ma­guknak a szerzőknek, részint más kiváló mű­vészeknek tolmácsolásában. A­­ hangverseny az idei évad eseményének ígérkezik, és vetekedik bármely­ színház bemutatójával, hiszen a leg­kiválóbb magyar komponisták eddig ismeret­len alkotásait hallhatja a közönség. Az est tiszta jövedelmét a Magyar Távirati Iroda Nyugdíjegyesülete javára fordítják. Ili­ll­is — A Vígszínház jövő hetének estéit is a Noszty­pa esete Tóth Marival előadásai töl­tik be. Vasá­rnap délután mérsékelt helyárak­kal az Alvó férjet adják. Szombaton gyermek­­előadásul rendkívül mérsékelt helyárak­kail : Liliomszál, a nagyszerű énekes és táncos lát­ványosság. — Holnap, vasárnap délután, Aida, mérsé­kelt helyárakkal — Városi Színház. — Járosi Jenő dr. magyar nótaestje, Radnai Erzsi operaénekesnő közreműködésével dec. 5-én. fél 6, Zeneakadémia (Zipser és König). A Církuszhercegnő minden este Kálmán Imre rendkívüli sikerű operettje, „A církuszhercegnő", amely eddig több mint 30 nagy színpadon került színre és a Király­ Színházban is esténként zsúfolt házak előtt adják, természetesen minden este színre kerül Lábass Jucival, Berky Lilivel, Orosz Vilmá­val, Nádorral, Rátkaival, Halmai­val, Szirmai­val, Bilicsivel, Rubinyival és Várnaival a fő­szerepekben. Ma, vasárnap délután, mérsékelt hely­árakkal, a „Jánoská“-t adják, jövő va­sárnap délután ugyancsak mérsékelt helyárak­kal „A királyné rózsája" kerül színre. Bob herceg — Biller Irén Bakonyi—Martos—Huszka híres operettjének • felújítása. Szombat — november 20. — Városi Színhá­z A János vitéz korán elhunyt szerzőjének hódol és a régi békevilág boldog emlékeit idézi a Városi Színház, amikor szombaton, novem­ber 20-án, ragyogó új köntösben fölújítja a legromantikusabb magyar daljátékot, a legen­dás Bob herceget, Fedák Sári egykori híres szerepében a mai Budapest legnépszerűbb primadonnájával, Biller Irénnel és Annie poé­­tikus szerepében Harmath Hildával. Huszka Jenő, az illusztris zeneszerző, erre az alkalom­ra egy új színpompás balletet komponált a Bob herceghez, amelynek Városi Színházi re­prize egy bemutató érdekességével vetekedik A Bob herceg jegyeinek árusítását holnap, vasárnap kezdi a Városi Színház pénztára és az összes jegyirodák. S¥iE:€»'JEEgLSEIMT! a kereskedelmi m­iis­térium aprobálásával a SANYAR GTáEIPARI és csen címtár 1936. Kapható a kiadónál: Hausenstein és Vogler Rt. Budapest V., ker. Dorottya­ utc­a 11. szám I. emelet és minden köönyvkereskedésben. Egy-két, igen elegáns, legmodernebb kivitelű 4 , 5 szobás bérlakás azvonalra Riaflá. ZSSTJ&SZ Fo.VálÁgositás ÉPÍTÉSI IRODÁBAN, VI., Gráf Zichy Jenő­ utca 241 Telefonszám : 98—29 óriási választékbari f ohkdjrnxmJiU) -q&P*** "" run VI. IXIRÁLi­­ ff. 8 az udvarba* Riah­­tást és res'éti Updívatosabb formákra vállalót ■I, ■ íg & Jttk­fiS&A Legolcsóbbak­ ty |OR«-“­» Nagymezőn. 46. n­ Mjtógásos Bsászi»«*«-« spéciei* ra'vjKKssrwroffl VT* Teréz'bönni munkások E»S$aSaE2l3IEffli2. az udvarba* •autopotthon csodaszép kiállítása. Teljes lakberendezések Olcsó, szolid kiszolgálás. Fizetési kedvezmény PoórVince Baross-utca 15 Kálvin-térnél* ím m jaMat SSs rozé*, fé­nyezés, hangolás, SEEGER, zongorakészítő, Wesselényi* utca S. : saru »» i *11* kedvező Aroneladók Ifloveia CSI 310 (JJilfiJScs: nmumii wvmiu»« i Telefon: József 139-76 I­fi In . kizárólag pestkörnyéki házra, 10»zá­llYára­ építkezésre rendkívül mLá UljftU­UbuSii WBBMiNwmmamm­YYffil VII., Erzsébet­ körút 27. I. X. a. MODERN AUTÓBS2AL0 Állandó nag­v kiállítás. — Teljes lakberendezések. — Olcsó, szolid kiszo­gálás. — Feltétlen hit­­képes vásárlóknak előnyös fixelési kedvezmény 1 GÁSPÁR, Üllői­ út 14 és Barose­ utca 11. ■ III 111 !—!■■■■■ I III ITI-ni 1-|»—r~ a,awTHinpuwiiii ————l HA HARAGSZIK SIP0CZ ét megválasztásáért, CV másszon fel hozzám (IV., Kossuth Lajos­ u. 6. 11. 4) és vegyen kedvező részlet­­fizetési feltételek mellett otthonát diszitő művészi festményeket és rézkarco­kat Ha örül neki, akkor is vegyen, mert a művészet szemlélése fokozza a meg­lévő örömöket és meg­­nyugtatólag hat a háborgó idegekre. SOLYMUS1 ^ W navényi Paácifi hölgyfodrászná!, VI. ker., Teréz-karut 17. szám ^0055* anyaggal BJa&ldAl ■ (az udvarban) A ZSOLT BÉLA MAGYAR IRODALOM MI IPI SS ^ Jlrjg HÁZASSÁGGAL VÉGZŐDIK UJ, NAGY DÁTUMAI Ji#-' JIL# $ %*W C. REGÉNYE MEGJELENIK A GENIUSNÁL

Next