8 Órai Ujság, 1927. január (13. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-01 / 1. szám

... ~ ^ ■' ...m .f \ -J ' _ Budapest, 1927 január 1 ARA t&sP? h* BrmBS,»€ áBlf ISn Szombat XIII. évfolyam 1. sz. JPpp (1000 korona) (Pí lTn»MTSMM»)iiiMTnwT«—WTn—rwna—rinnirrrnTTiTrwi^——. i mi — —————«■ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. József-körút 9,1. em. Telefonszámaink: József 163—06, József 163—07, József 163—08, József 163—09 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.00 PENGŐ 10.80 PENGŐ 3.60 PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 8 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN,JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIA- ÉS OLASZORSZÁGBAN 50 CENT 71 szanálás mérlege írta gráf Bellién István Amikor a magyar kormány elhatározta, hogy annyi eredménytelen és meddő kísérletezés csalódásai után az államháztartás egyensúlyának helyreállítására a Nemzetek Szövetsége útján a jóakaratos külföldi tőkét fogja segítségül hívni, itthon felhangzottak egyes ellenzéki támadások, amelyek aláztatásnak hirdették a kormány akcióját. Azt mondották, hogy Magyarország feláldozza állami szuverenitását, amikor ideiglenesen a népszövetségi főbiztos ellenőrzése alá helyezi pénzügyi gazdálkodását s végső romlásnak teszi ki az ország közgazdaságát a teherviselésnek energikusai!), de mindenütt és mindenben a nagy célt szolgáló felfokozása által. Rossz prófétáknak bizonyultak. Állami szuverenitásunk, nemzeti büszkeségünk nem aláztatott meg s a pénzügyi ellenőrzés, amelynek jelenlétét a közvéleménynek éreznie sem volt alkalma, azóta teljesen meg is szűnt. Az ország visszanyerte pénzügyi önrendelkezési jogát éppen azon eredmények nyomán, amelyek a szanálás keresztülvitelével bekövetkeztek. Egy csapásra eltűnt a költségvetési deficit, megszűnt az állam pénzügyi vitelében az állandó bizonytalanság, stabilizálódott a magyar pénz, amely ma Európa valutái között igen előkelő pozícióval bír. Teljesítményeink olyan megbecsülést és tekintélyt szereztek a magyar nemzetnek, hogy még irigyeink és rosszakaróink is meghajtották az elismerés lobogóját előttünk. A szanálás erkölcsi számlája tehát hatalmas plusszal zárult. De ugyanezt a képet mutatja a gazdasági számla is. Amint nem volt igazuk az aggodalmaskodóknak a nemzeti szuverenitás féltésében, úgy bizonyult most már be az is, hogy az állam pénzügyi jogrendjének és az államháztartás egyensúlyának helyreállítása a magángazdaság épületét sem ingatta meg komolyan, sőt a maga erejének kisugárzásával energiáit soktekintetben megifjította és ellentállóbbá tette. Visszaadta hitét és bizalmát s ezáltal megszerezte számára a fejlődés összes termékeny lehetőségei. A tények beszélnek. A magyar pénz becsülete értel’VSélye YJgft w* jf.fr. hitelt, befelé a vállalkozási kedv fellendülését, jelenti az új kereseti és munkaalkalmakat s ezáltal az életviszonyok megszilárdítását. Vájjon akadna-e magyar ember ebben a hazában, aki visszakívánkoznék a háromnégy év előtti állapotokba, s az inflációs gazdálkodás posványába és a zürichi lázmérőről óhajtaná leolvasni az ország egészségi állapotának katasztrofális romlását? A kormány helyesen ragadta meg a gazdaságpszichológiai momentumot, amikor az állami pénzügyek rendezéséhez hozzáfogott, s ugyanígy jár el most, amidőn a magángazdaság segítségére kíván sietni. A magángazdasági élet fellendítésére irányuló törekvések és intézkedések jelenleg a kormányzati tevékenység előterében állanak. A közvélemény ismeri a pénzügyminiszternek e tekintetben kifejtett álláspontját, amely szerint nemcsak a közterhek mérséklése, hanem a hitelpolitikának mind szélesebb alapokon való kiépítése, az állami és községi beruházások programjának kiszélesítése, előnyös kereskedelempolitikai szerződések megkötése és végül a gazdasági életnek az átorganizálás révén való alkalmazkodása a változott életviszonyokhoz, azok a tényezők, amelyek a magángazdaságot nemcsak a múltban elért színvonalhoz juttathatják, hanem biztosíthatják számára az azon túl való emelkedést is. Ha állam és társadalom e célból összefognak, az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem, sőt a kultúra is nézetem szerint már belátható időn belül érezni fogják ezen közös munka előnyös hatásait s újra reprezentálni fogják azt az erő- és értékbeli állapotot, amely megbecsültté tette őket egész Európában. A szanálás erkölcsi, pénzügyi és gazdasági mérlege is tehát aktív. Nézzük most, milyen a politikai mérlege? ■' *gr.mibesHérfemli itt kijelentettem, hogy a magyar politika fordulóponthoz, ért. Akkor sokan tették szóvá ezt a megállapítást, a legkülönbözőbb kommentárok hangzottak el , bár kijelentéseim nem hagytak semmi kétséget hátra aziránt, hogy mit értettem a fordulat alatt, mégis, éppen a félremagyarázásokra való tekintettel, szükségesnek tartom, hogy erre a kérdésre visszatérjek. Igenis fordulóponthoz ért a magyar politika, mert a szanálás, az újjáépítés műve befejeződött. Ami eddig történt, az úgyszólván csak a romok eltakarítását s a nemzet megingott egzisztenciális alapjainak megszilárdítását jelentette. Most már új kezdésnek, új stílusnak kell következnie. Új stílusnak, nemcsak a belső erőgyűjtésben, hanem a nemzeti élet egész, egyetemének kialakításában is. E történeti munka számára rendelkezésre állanak a tanulságok, amelyeket a szanálás előtti és utáni esztendők nyújtanak számunkra. Mindaddig, amíg nem konszolidáltuk államháztartásunkat és ezáltal a magyar közéletet és társadalmat is, helyzetünk meglehetősen bizonytalan, sőt nem egyszer kritikus is volt Európában. Ellenséges gyűrűtől körülvéve teljes elszigeteltségben állottunk itt önmagunkkal tehetetlenül s csak a káröröm, vagy a legjobb esetben a szánalom érzése volt az, amelylyel szereplésünket és szomorú vergődéseinket a világ közvéleményében kisérték. Ezzel szemben ma azokból, akik eddig csak szánakoztak rajtunk, megbecsülő barátok lettek, ellenségeink érdes hangja pedig letompult, sőt nem egyszer a megértő szomszéd közeledésévé szelídült. A különbség, mely a három év előtti és mostani külpolitikai helyzetünk között mutatkozik, ennek lényeges javulásáról tesz tanúbizonyságot. Köszönhetjük pedig ezt főleg annak, hogy erőinket organizáltan vittük harcba a kitűzött célért. felemelkedésünkben nemcsak c.m/h-adatot, de méltóságot is mutattunk sím bebizonyítottuk a külföld előtt, hogy történeti államiságunkban megcsonkítottak is képesek vagyunk imponáló erőkifejtésre. Ezért ez az erőkifejtés nem múlt el hatástalanul kifelé sem s a szanálás befejeztével elmondhatjuk, hogy nemcsak saját feladataink átértékelésében, de az európai népek megbecsülésében is valóban fordulóponthoz jutottunk. Az újjáépítés politikai mérlege tehát szintén erősen aktív. A gazdasági élet új erőemeltyűje lesz az új magyar pénz, a Pengő is, amely az új esztendővel , együtt kopogtatbe a magyar polgár ajtaján. Fogadja szeretettel és bizalommal mindenki, mint szimbólumát nemzeti függetlenségünknek és zálogát az öncélú magyar jövőnek. .. Pengő aranyat ér nemcsak valutában, de becsületbelű és politikai teljesítőképességben is. Kifelé fogja hirdetni államiságunk szilárrságát, befelé egy független és erős nemzeti társadalom megalakulásának szükségességét. Mert mi igenis akarjuk a magyar társadalom függetlenségének intézményes biztosítását s a középosztály megerősítését is. Tudom, hogy ma még meglehetős távol állunk ettől a céltól, de hiszem, hogy egy nemzeti és az egészséges társadalmi és politikai evolúcióért dolgozó kormányzat, amelynek feltételei adva vannak az egységes párt programjában és összetételében, ezen a téren is el fogja végezni feladatait. Ettől függ a magyarság jövő prosperitása a népek világversenyében.