8 Órai Ujság, 1927. január (13. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-23 / 18. szám

VASÁRNAP 8.OLDAL ÓMI újsÁG 1927 JANUÁR 23 LAPZÁRTA: Óriási fagy és havazás Romániában Bukarest, jan. 22. (Saját tudósítónktól.) Amíg Erdélyben tavasziasan enyhe az időjárás, a Krapátok túloldalán rendkívül kemény a téli időjá­rás. Ploesti és Bukarest környékén tegnap óriási havas szélviharok dúltak. Bukarest utcáin a kocsiközlekedés lehetetlenné vált. A pályaudvarokra 6—8 órás késéssel ér­keznek a vonatok. A postaközlekedés na­pok óta megbénult. Az utcákat félméteres hó borítja és a havazás egész napon át folytatódik Az Erdél­y 16 vezető vasút­vonalak, telefonhoz-" távirdaösszeköt­­tetés annyira nicg­ adott, hogy helyre­állításuk egy hétű , belekerül. A fagy­hullám­ állítólag a F­ekete-tengertől vonult észak felé. Óriási hóviharok akadályozzák a vasúti forgalmat Németországban A Angliában és Franciaországban Bécs, jan. 22. (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Berlini távirat jelenti, hogy egész Német­országban az utolsó 24 óra alatt hóviharok dúlnak. A vasúti vágányokon félméteres hó áll, úgy, hogy a vonatok óriási késéssel közlekednek. Hasonló jelentések érkez­nek Angliából­­és Franciaországból is. N. P. Ma tárgyalta a törvényszék Biller Irén és a Fővárosi Operettszínház ügyét (Saját tudósítónktól.) Ismeretes az az affér, amely Biller Irén és a Fővárosi Ope­rettszínház, illetve annak igazgatója, Szo­boz Imre között keletkezett. A vitás ügy­ből kifolyólag választott bírósági eljárás is indult meg, amelynek során kínos jelenet játszódott le Biller Irén és Roboz Imre igazgató között, a pannonia utcai színész­bejáró előtt. A színház igazgatósága másnap levelet kézbesített Biller Irénnek és a népszerű primadonnával fennálló szerződését fel­bontotta, egyben hetvenkét és félmillió korona kötbér megfizetését követelte a mű­vésznőtől. A színház azt is kérte, mondja ki a bí­róság, hogy a felek között érvénytelen az a szerződés, amely a vitás ügyek elintézésére választott bíróság kikötését tartalmazza. A járásbíróság annak idején a színházat kere­setével elutasította. Szalan Emil dr., a Fővárosi Operettszín­­ház képviseletében fellebbezett az ítélet el­len és így került az ügy a királyi törvény­széken Göllener Frigyes tanácsa elé. A tár­gyalást délben kezdték meg és azon a fe­lek jogi képviselői hosszú fejtegetésekkel szálltak síkra felük igaza mellett. A felperest a törvényszék is elutasította, tehát Biller Irén lett a pernyertes. A per tárgyát a bíróság 60.000 pengőben, tehát 752 millió koronában állapította meg a­­ bíróság. Megkezdődött a kiadatási eljárás a Nova-részvények tolvajai ügyében (Saját tudósítónktól.) A budapesti rend­őrség ma ismét távirati érintkezésbe lépett a kairói rendőrhatósággal a Nova-részvé­nyek tolvajlási ügyében. Az Egyiptomban elfogott Pekáry Sándor és Réti Károly ki­adatására vonatkozólag a hivatalos eljárás ma megkezdődött. Előreláthatóan a jövő hét végén érkeznek meg Budapestre az el­fogott részvénysikkasztók, akiknek a kairói rendőrségtől való átvételére a kijelölt két magyar detektív holnap utazik el Ná­polyba. A Tisza-gyilkosság pótnyomozása során Budapestre hozzák és újból kihallgatják Gaertner Marcellt (Saját tudósítónktól.) Több alkalommal megemlékeztünk már arról, hogy a Tisza­­gyilkosság ügyében az ügyészség utasítá­sára ismét megkezdték a nyomozást. Az eddigi nyomozati eredmények azonban nagyon szegényeseknek bizonyultak, úgy hogy néhány nappal ezelőtt, mint ismere­tes, az ügyészség utasította a rendőrséget néhány újabb tanú pótlólagos kihallgatá­sára. Ma aztán váratlan fordulat állott be a Tisza-gyilkosság nyomozásában. A királyi ügyészség is utasította a rendőrséget, hogy a Tisza-gyilkosságért elítélt és jelenleg a soproni fegyházban büntetését töltő Graetner Marcellt új­ból hallgassa ki. Értesülésünk szerint már meg is történtek az intézkedések, hogy ennek a rendőri ki­hallgatásnak a foganatosítása végett Gaert­ner Marcellt rövidesen Budapestre szál­lítják. Illetékes helyen úgy tudjuk, nem sok reményt fűznek ahhoz, hogy Gaertner Mar­cell vallomása valami új, eddig ismeretlen adatot szolgáltatna. Marx a jobboldali polgári pártokból kormányt alakít Bécs. jan. ,22. (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Ber­linből táviratozzák. Marx ma délelőtt meg­jelent Hindenburg elnöknél és bejelentette, hogy a jobboldali polgári pártok képvise­lőiből mgalakítja a kormányt. A dezignált kancellár azt is bejelentette az elnöknek, hogy az új kormány a locarnoi politika alapján fog állani. n. r. ­ Preszly főispán nem válik­­ meg állásától (Saját tudósítónktól.) Prónay György ál­lamtitkár ma nyilatkozott azokról a hírek­ről, amelyek Preszly Elemér pestmegyei főispán távozásáról szóltak. — Ez­t a hírt a magam részéről a leg­­erélyesebben megcáfolot­­. — mondotta Prónay államtitkár.­­ A hírnek semmi alapja sincs. A főispán minden tekintetben kötelességének megfelelően járt el a válasz­tások során is, s működéséért csak elisme­rést érdemel. Ami a Héjjas-féle választást illeti, itt is a legkorrektebben járt el és a kifogásnak, még a gondolata sem merült fel. * Egy községi írnok harca Magyarország egyik legnagyobb tégla­gyárával, amelyet magáénak vall Nagy Lajos karrierje és anyagi összeomlása Tömeges perek, kudarcok, öngyilkosság (Saját tudósítónktól.) Egy összeroppant egzisztencia kontúrjai bontakoznak ki abból a pereskedésből, amely öt eszten­deje folyik már a legkülönbözőbb bírói fórumok előtt. Egy 74 esztendős községi írnok pörös­ködik Magyarország egyik legnagyobb téglagyárával, amelynek ő volt a meg­alapítója. A mai értékben sokszoros­ milliárdos, hatalmas vagyon ura volt Orosháza községi írnoka, aki ezt a különös peres­kedését folytatja és ma koldus­szegény nyomorgó kisember, de a milliárdokról nem akar lemondani, követeli a milliár­­dokat és harcol már esztendők óta a tör­vény előtt, hogy visszaszerezze az elvesz­tett milliárdokat. Még 1012-ben kezdődik ez a különös tör­ténet. Ekkor alapította meg Szolnok megyé­­ben Nagy Lajos földbirtokos téglagyárát. Jászárokszálláson készült el a hatalmas téglagyár, amely a maga modern berendezé­sével Magyarország egyik legmodernebb, leg­nagyobb üzemei közé tartozott. Az üzleti le­hetőségek azonban nem kedveztek a vállal­kozásnak és Nagy Lajos teljesen eladósodva likvidálni akarta már a gyárát, amikor az egyik hitelezője, Schwartz Ármin fakereskedő azt az ajánlatot tette neki, hogy együtt alapozzák meg újból a téglagyárat. Nagy Lajos Schwartz Árminnal történt megállapodása után közkereseti társasággá alakította át vállalkozását, amelyben négy­ezer korona érdekeltséget vállalt Schwartz, négyezer koronát sógora, Ehrenfeld Adolf kereskedő, ugyanekkora érdekeltsége volt Nagynak is, aki a megállapodás szerint le­mondott vagyonáról és így hármuk közös tulajdonába ment át a gyár. A gyárvállalat ezután egyre nagyobb lendülettel kezdte meg működését s a bu­kott gyárból virágzó vállalkozás lett csak­­hámar. A társak azonban nem értettek egyet. Nagy Lajos állításai szerint Schwartz és sógora minden körülmények között igyekeztek őt kitúrni a vállalatból, Schartzék szerint pedig Nagy Lajos telje­sen hasznavehetetlen volt. Tény azonban az, hogy Nagy Lajos rövid idő múlva már fixfizetéses alkalmazott lett a saját gyárában, majd pedig Scha­rtzék köny­velőnek szerződtették és mint könyvelőt néhány hónapi szolgá­lat után B-listára helyezték. Nagy Lajost annyira elkeserítette mind­ez, hogy elköltözött Jászárokszállásról s Orosházára került. Innen követelte most már részesedését az egyre nagyszerűbb eredményekkel dolgozó gyárvállalkozás tu­lajdonosaitól, azonban minden eredmény nélkül. Éveken keresztül folytak a levele­zések, az üzengetések, de egy levélnek, egy üzenetnek sem volt eredménye. Nagy La­jos pedig egyre súlyosabb gondokkal küz­dött, hogy feleségét és hat gyermekét el­tarthassa, végül is Orosházán községi írnoki állást vállalt. Földhözragadt szegény ember lett a dús­gazdag téglagyárosból, aki azonban nem akart pörösködéssel érvényt szerezni jogai­nak. Hiába tanácsolták ismerősei, rokonai, hogy indítson pert, Nagy Lajos nem volt hajlandó beperelni a vállalatot. Éveken ke­resztül folytatott eredménytelen kísérlete­zések után is bízott a „békés megegyezés”” lehetőségében. Végül is Nagy Lajos az éveken keresztül folytatott meddő alkudozások után olyan nyomorba került, hogy 1920-ban már negyvenezer koronáért hajlandó volt lemondani minden jogáról és követelé­séről, de hozzátartozói felvilágosították, hogy ilyen nevetséges összegért hagyja veszni milliárdos követeléseit, mire másnap Nagy Lajos oda­­módosította követelését, hogy ha meg is kapja a negyvenezer koronát, a Vállalatnak 1912-től 1920-ig elért nyereségeire számot tart. Ezek után indult m­eg az első per, amelyet azonban nem Nagy L­ajos indított, hanem Schwartz Ármin üzlettársa. Azt kér­ték Schwartzék keresetükben a törvényszék­­­­től, hogy zárja ki Nagy Lajost a közkereseti társaságból, mivel abban nem vesz részt már esztendő óta. A törvényszék elutasította a keresetet, a tábára azonban Schwartzék ja­vára döntött s­­a Kúria ezt az ítéletet hagyta helybe azzal az indokolással, hogy Nagy La­jos valóban nem működött már évek óta a vállalatnál és maga is negyvenezer koronáért meg akart válni részesedésétől, egyben pedig ötmillió koronában állapította meg Nagy Lajos összes követelését. A Kúria ítélete után Altorjay Sándor dr. ügyvéd utján perorvoslattal élt Nagy Lajos s a Tábla el is rendelte ez ügyben az líjrafelvételt. Eközben Schwartz Ármin tífuszban hirtelen meghalt s örökösei az újrafelvétel után egyezkedni kezdtek Nagy Lajossal. Már kétszáz millió koronát ígértek neki, Nagy Lajos azonban kétszáz millióért sem volt hajlandó lemondani követelései­ről, mire a Kúria a Tábla ítéletét megvál­toztatta s a perfelvételt elutasította. Ez annyira elkeserítette a szerencsétlen em­­bert, hogy öngyilkos akart lenni. A pörök lavinája pedig ezzel sem zárult le, mert Nagy Lajos ügyvédje most külön valorizálási pert indított követeléseiért. Ez történt eddig Magyarország egyik legjelentékenyebb téglagyárának és Oros­háza nyomorgó községi írnokának külö­nös harcában. .­­. Egy beteges hajlamú úrileány meggyilkolt két kisleányt Bécs, jan. 22. (Bécsi tudósítónk telefonjelentése.) Duis­­burgból táviratozzák. Az itteni bíróság ma vonta felelősségre Kaethe Hagedorn nevű 18 éves, jó polgári családból származó leányt, aki a város meletti erdőben né­hány hónappal ezelőtt meggyilkolt két öt­éves kisleányt. A vizsgálat megalapította, hogy Kaethe Hagedorn beteges hajlamból ölte meg a kislányokat és ezért a bíróság ma elrendelte a leány elmeállapotának megvizsgálását. N. P. Különös autókarambol Cranenburg, jan. 22. A Cranenburg—Groesbecki országúton egy vasúti átjárónál, amelyet sorompó zár le, a gyorsvonat elgázolt egy személyautót, amelyet teljesen összezúzott. Az autó mindkét utasa, a tulajdonos és a kocsi ve­zetője nagy ívben kirepültek, azonban sér­tetlenek maradtak. Egy napig szünetelt a vasúti forgalom Romániával (Saját tudósítónktól.) Romániában oly nagyok a hófúvások, hogy a Romániából érkező szerelvények tegnap nem jutottak át Erdélybe és a Románia és Magyar­­ország között vasúti forgalom 24 óráig szünetelt. Kérdést intéztünk az Állam­vasutak Igazgatóságához, ahol azt a fel­világosítást adták, hogy a közlekedést a tegnapi nap folyamán sikerült helyre­állítani s a tizenegy óra ötvenes bukaresti gyors ma már nyolcvan perc késéssel megérkezett. A dél­utáni gyorsvonatnak előreláthatóan négy óra késése lesz. Zürich, jan. 22. (Zárlat.) Paris­ 2057, London 2520, Newyork 5191/s, Bruxelles 7220, Milánó 2252­z, Amster­dam 2077s, Berlin 12305, Wien 7217x/a, Szófia 375, Prága 1537­/s, Varsó 5772, Budapest 90­75, Belgrád 915, Bukarest 2727s. Szerkesztő: Tors Tibor. Felelős kiadó: Faragó Aladár igazgató. Kiadja: 8 Órai Újság lapkiadó rt.

Next