8 Órai Ujság, 1927. január (13. évfolyam, 1-24. szám)
1927-01-12 / 8. szám
1937 JANUÁR 12 Tilea Viorel, Vajda-Vojvode volt titkára a román diplomácia kulisszatitkairól Maniu és Vajda sajtóirodája Londonban — Lloyd George, a magyar békeszerződés és Apponyi — Az angol miniszterelnök követelte a román csapatok visszavonulását Magyarországról — Vajda-Vojvode „győzelme** (Saját tudósítónktól.) Tilea Viorel Virgil, Varga Sándor volt romániai miniszterelnök titkára, könyvet írt Románia diplomáciai működéséről ennek a nemzetnek sorsdöntő hónapjaiban, 1919 novemberétől 1920 márciusáig. Tilea észrevehetően ellensége Bratianunak. Könyvének úgyszólván minden lapján a Bratianu-féle politika sikertelenségét próbálja bizonyítani. Bratianu a nagyhatalmakkal szemben állandóan a román követelések maximumát hangoztatta. Módszere Románia igazának örökös, egyhangú ismétlésében és a „halogatás" taktikájában" állott. Ez a taktika nem vezetett eredményre, a nagyhatalmak végtelenül ellenszenvesnek találták. Bratianu állítólag oly kemény, kérlelhetetlen politikája mindössze arra vezetett, hogy a nagyhatalmak bojkott alá vették a román küldöttség vezetőit. A hajthatatlanság politikája kezdte igen komolyan veszélyeztetni a román állam érdekeit. Bratianu egyetlenegy diplomáciai sikert sem tudott felmutatni. A román hadsereg bevonulása Budapestre a legfelsőbb tanács tilalma ellenére történt. Mikor a románok mégis bevonultak Budapestre, a nagyhatalmak azt követelték, hogy a román csapatok azonnal ürítsék ki az elfoglalt területeket. Egyes nagyhatalmak gyanakvással nézték Romániát és azt tartották, hogy Románia a saját érdekei szempontjából igyekszik befolyást gyakorolni a magyarországi belpolitikai viszonyokra. Ezért sürgették a magyar területek kiürítését. A békekonferencia 12 jegyzéket küldött Romániának ebben az ügyben. A jegyzékek válasz nélkül maradtak. Románia közvéleménye azt hangoztatta, hogy el van szánva a végső ellenállásra a nagyhatamakkal szemben.. A lapokban nagyhangú, harsogó vezércikkek jelentek meg Románia szuverenitásáról és az ádáz harcról az egész világ ellen. De az ország gazdasági helyzete siralmas volt. A vezércikkfrázisok ellenére Románia kénytelen volt igénybe venni a nagyhatalmak állandó gazdasági támogatását. Ilyen körülmények között vette át a hatatalmat Vajda Vojvoda Sándor, a volt erdélyi román politikus, aki elsőrangú taktikusnak bizonyul még akkor is, ha helyes értékére szállítjuk le Tisea kissé túlbuzgó tömjénezését. 1920 január havában a könyv szerzője szerint a magyarbarát álláspont nagyon erős volt Anglia és Franciaországmértékadó politikai és gazdasági köreiben és a két ország egész közvéleményében. Magyarország érdekében állítólag rengeteg befolyásos ember eljárt és már szinte el volt döntve, hogy ha már az országnak nem adhatják vissza integritását, legalább is gazdasági függetlenségét biztosítsák. Vajda minden energiáját latba vetette, hogy ellensúlyozza a magyar szimpátiát. Volt titkára nem is titkolja, hogy nem éppen előkelő eszközökkel csinált hangulatot az ellen a felfogás ellen, hogy Magyarországból teremtsenek bázist az angol politika számára. — Az angolok kilencven százaléka nem ismert bennünket, — írja a román diplomáciai krónika — ,,Juliu Ilianiu“ és „Vaida Voevod“ azonnal sajtóirodát alapítottak Londonban és ennek a sajtóirodának tevékeny munkája nagyban enyhítette azt a légkört, amit a magyar erőfeszítés teremtett. Innen kerülek ki azok a cikkek, cáfolatok és sajtópolémiák, amelyek valamennyire eloszlatták a vádak hatását és a magyar törekvéseket ellensúlyozták. De az „intenzív munka“ sem tudta eloszlatni a gyanút felőlünk — folytatja Tibea vallomását, — ezt lépten-nyomon észre lehetett venni az angol közvéleményben Ezért volt szükség Vaida-Voevod „személyes megjelenésére . . Szükség volt az angol sajtó támogatására. Meg kellett szerezni a „bizalmat", hogy a kedvezőtlen atmoszférát feljavítsuk. Mivel a magyar küldöttek — írja tovább Tiba, — kezdték megszerezni illetékes körök szimpátiáját, Vaida- Voevod szükségesnek találta, hogy a magyar viszonyokat személyes nyilatkozatokkal ismertesse... Többször nyilatkozott arról a veszedelemről, amelyet Magyarország összes szomszédai részére jelentene a Habsburg uralkodóháznak visszajutása Szent István trónjára. Másrészről az oroszországi bolsevista veszedelem támadó terveiről közölt „értesítéseket" ... — Amikor országunkat védjük, európai küldetést is teljesítünk — hangoztatta nyilatkozataiban, — mert Európa többi részeit oltalmazzuk(!) újabb veszedelem ellen. Abban az időben pedig még az angol miniszterelnök, Lloyd George is meg volt győződve, hogy enyhíteni kell a Magyarországra vonatkozó feltételeken. Egy alkalommal ezt mondta Vajda Vojvodának: — A magyaroknak sok jogos követelésük van és meg kell találnunk a plattformot, hogy velük kiegyezzünk. Lloyd George háromszor is hangoztatta, — írja Tilea naplója — hogy a román miniszterelnöknek Londonban kell lennie akkor, amikor a magyar kiküldöttek odaérkeznek. Ezt a következőkkel magyarázta: „Apponyi a magyarság ügyének kiváló képviselője és így önnek is feltétlenül itt kell lennie az ő érkezése idejében." Ennek két oka volt. Egyrészt Lloyd George tudta, hogy ily módon a békét hamarább tárgyalatják le, másrészt, mert azt akarta, hogy közelében legyen a „magyar ügyek egy kitűnő ismerője", hogy szükség esetén tanácsot kérhessen tőle (!). Ekkor történt az is, — amint Tilea feljegyzéseiből kitűnik — hogy Lloyd George végre kategorikus nyomást gyakorolt arra, hogy Románia visszavonja csapatait Magyarországból. — Az önök helyzete a magyarokkal szemben, — mondotta Lloyd George a román miniszterelnöknek, — sokkal súlyosabb lesz, ha megérkezésükig nem vonják vissza csapataikat. Vajda biztosította Lloyd George-ot, hogy a csapatok visszavonása (amit mindenféle kifogással tizenkét jegyzék és egy ultimátum ellenében sem hajtottak végre) rövidesen be lesz fejezve. — A magyarok esélyei még elég nagyok voltak. — írja Tibea krónikája e döntő napok eseményeiről — de Vajda Vojvodának öt nap alatt sikerült megszerezni Anglia bizalmát nemzetük részére. Eloszlatta a „rágalmakat" (!) megnyugtatta a vallási köröket és megszerezte azoknak a férfiaknak a jóindulatát, akik Nagybritánia sorsát intézték... literi# iz&bé épültlébfonetiküs és utazási cikkekben nagy választék t -PENGŐ-ERSZÉNY" finom világos vagy barna tehénbőrből ^^^kérivarr&«Biil P 5‘25 ||||l|p HELLER bőröndfts Óriujság SZERDA 3. OLDAL Agyában fekve — megfojtotta magát dr. Széky Antal ügyvéd Újabb megdöbbentő öngyilkosság a fővárosban (Saját tudósítónktól.) Megrendítő öngyilkosság híre riasztotta fel ma délelőtt a főváros legelőkelőbb társaságbeli köreit. Gyorsan terjedt el a hír, hogy a főváros egyik legelőkelőbb, hosszú évtizedeken át jóhírnevű ügyvédje Széky Antal dr., a Szép utca I. szám alatt lévő lakásán öngyilkosságot követett el. Széky Antal dr. mára virradó éjszaka a hálószobájában ágyban fekve, az angol vaságy fejrúdjára felakasztotta magát. Az öngyilkosságot ma reggel fél kilenckor az ügyvédi iroda vezetője, Fejes Elek fedezte fel, aki telefonon azonnal kihívta a mentőket. A mentőkpár perc múlva megjelentek az öngyilkosság színhelyén, azonban Széky Antal dr. ügyvédet már holtan találták. Az öngyilkosságról a kora délelőtti órákban tettek jelentést a IV. kerületi rendőrkapitányságnak, ahonnan bizottság sietett ki a szép utcai lakásra. A bizottság szemléje a rendőrorvosi vizsgálattal kezdődött. A rendőrorvos megállapította, hogy Széky Antal dr. a legvakmerőbb módon vetett véget életének, ágyban fekve, a szó teljes értelmében megfojtotta magát. A rendőrtisztviselő az orvosi szemle után kihallgatta az ügyvédi iroda vezetőjét, Fejes Eleket és a házbelieket, s ezeknek vallomásából kétségtelenül megállapította, hogy Széky Antal dr.-t megbomlott családi harmóniája és kétségbeejtően súlyos anyagi viszonyai kergették a halálba. Széky Antal dr. ezelőtt tizenöt évvel apósától vette át az ügyvédi irodáját, amelyet csakhamar felvirágoztatott. A háború kitörésekor mint tartalékos százados vonult be a 39. honvédgyalogezredhez és a háború befejezéséig az elszászi fronton harcolt. Mikor visszatért a harctérről, a válságos gazdasági helyzettel nem tudott megküzdeni, ügyvédi irodája jóformán teljesen tönkrement, ő maga pedig lassan kint züllésnek indult. Előbb a továbbszolgáló altisztek szövetkezetében címírással próbálta megkeresni öttagú családjának a mindennapi kenyeret. Ide a nélkülözések megbontották családjának békés harmóniáját, felesége ugyan nem vált el tőle, hanem gyermekeivel együtt kivonult a Szép utcai lakásból és Vácra költözött. Széky Antal dr. feleségének és gyermekeinek távozása után egyre jobban csúszott lefelé a lejtőn. Állandó látogatója lett a kártyakluboknak és az éjszakai mulatóhelyeknek. Az utóbbi hetekben már házbérét sem tudta kifizetni, sőt a kapupénzekkel is adós maradt. Tegnap este éjféltájban tért haza Széky Antal dr. s a házfelügyelőnek, aki kaput nyitott, a következőket mondta: — Csak egy-két napi türelmet kérek még, fontosabb peremből nagyobb summa pénzt várok és akkor úgy a házbért, mint a hátralékos kapupénzeket pontosan ki fogom fizetni. Az ügyvéd ezután felsietett a lakásába és bezárkózott. Az iroda vezetője ma reggel pontban fél kilenckor csengetett be a lakásba s miután nem nyitottak ajtót, erőszakosan hatolt be és felfedezte az öngyilkosságot. A rendőri bizottság az ügyvéd asztalán felszólító levelet talált. A felszólító levelet az Angol-Magyar Bank Kristóf-téri fiókja küldte Széky ügyvédnek. A levélben az volt, hogy az ügyvéd január 10-ig rendezze a bank fiókjánál lévő váltóját, mert különben a váltót peresíteni fogják. Kétségtelen, hogy ez a felszólító levél érlelte meg az öngyilkosság gondolatát. Széky ügyvéd tragikus öngyilkosságáról Vácon lakó családját telefonon értesítették. Vácról az elhunyt ügyvéd legidősebb fia sietett a fővárosba, de mire a szép utcai lakásba megérkezett, az öngyilkos ügyvéd holttestét már beszállították a törvényszéki orvostani intézetbe. A holttest elszállítása után a rendőri vizsgálat során megállapították, hogy Széky Antal dr., az öngyilkossá lett ügyvéd, fia volt a régi patrícius családból származó idősb Széky Antal dr. ügyvédnek, aki hosszú időn keresztül volt az ügyvédi kaszarra választmányi tagja. Az öngyilkos ügyvéd annak idején Farmadik József dr. ügyvéd leányát vette feleségül és az ő irodáját örökölte. Megállapítást nyert az is, hogy Széky Antal dr. ügyvéd a mai napig a Magyar Lovaregylet ügyésze volt és ebben az állásában évi 40 millió korona volt a fizetése, így tehát (költséges paszsziói és nagyúri élete kergette az adósságokba. Anyagi viszonyai végre is annyira elzüllöttek, hogy kénytelen volt a halálba menekülni Dömötör Ilona elveszett és megkerült hatszázmilliós karkötője Az autótaxi ülésén találták meg az ékszert a detektívek (Saját tudósítónktól.) Hétfőn este izgalmas kalandban volt része Dömötör Ilonának, a kiváló művésznőnek. Dömötör Ilona ugyanis az Erzsébet körúton lévő Newyork étteremből távozva Hungária- szállóbeli lakására akart menni. Autótaxiba ült és amikor szállóbeli szobájába ért, rémülten vette észre, hogy hatszáz millió értékű brilliánsokkal kirakott karkötője útközben elveszett. Rögtön a főkapitányság ügyeletére sietett, ahol bejelentette a rendkívül értékes ékszerdarab elvesztését. Dömötör Ilona megnevezte azt a gépkocsiállomást, ahol az autóba ült és a detektívek ezen a nyomon megindulva, még az éjszaka folyamán rá is akadtak arra a soffőrre, aki a művésznőt lakására szállította. A soffőr, Klein Ferenc, a Karpfensteinutcában lakik és amikor a detektívek megkérdezték tőle, tud-e valamit a karkötőről, készségesen állott rendelkezésükre, megmutatta az autót és a detektívek a gépkocsi bővülésére lecsúszva, tényleg meg is találták a hatszázmillió korona értékű brilliáns karkötőt. A rendőrségről azonnal közölték az örvendetes hírt Dömötör Ilonával, aki másodszor is megjelent a főkapitányságon és boldogan vette át a szerencsésen megkerült nagyértékű ékszerdarabot. Letartóztatták gyermekgyilkosság gyanúja miatt A főkapitányságon ma délben előzetes letartóztatásba helyezték özvegy Gulyás Istvánnét, született Mézser Matild kemenesszentpéteri takarítónőt, aki Rákospalota-Újpesten a Dessewffy utca 105. számú házban lakott. A rendőrséget névtelen levél figyelmeztette, hogy Gulyásné 1921-ben újszülött gyermekét eltette láb alól. A nyomozás során a rendőrség megállapította, hogy Gulyásné 1921. március 2-án az egyik kclhnikán fiúgyermeket szült, akit Kis István néven anyakönyveztek. Az asszony bevallása szerint az újszülöttel együtt Vásár község felé utazva, a gyermeket egy ismeretlen asszonynak adta át dajkaságba. A rendőrségnek az a véleménye, hogy az asszony előadása nem felel meg a valóságnak s valószínűnek tartják, hogy Gulyásné megölte az újszülöttet. A főkapitányságon özvegy Gulyás Istvánnét ma délben le is tartóztatták és átkísérték az ügyészség Markó utcai fogházába. — Idegenforgalmi szakkiállítás Grácban. Az osztrák vendéglősök, szállodások, kávésok és idegenforgalmi érdekeltségek Grácbam április 30-tól május 8-ig szakkiállítást rendeznek, amelyre az osztrák szövetségi és helyiérdekű vasutak 25%-os vasúti kedvezményt engedélyeztek. Közelebbi tájékoztatást az idegenforgalmi irodák és a kereskedelmi kamarák nyújtanak. — Az első sopronmegyei református templom alapkőletétel ünnepsége. Sopronból jelentik: A soproni reformátusok nagy anyagi áldozattal templomot és státusházat építenek. A templom érdekessége, hogy nemcsak a városban, de az egész vármegyében is ez az első református templom. Alapkőletételi ünnepélyét jövő vasárnap délelőtt tartják meg. Erre az alkalomra leutazik Sopronba Antal Géza református püspök, kit a soproni református egyházközség ünnepélyesen fogad. Escalács, tökéletes, Klein Dezső összeállítása. Rendolhető: V. Vilmos császárát M. CQRVÍN-astóda