8 Órai Ujság, 1927. január (13. évfolyam, 1-24. szám)

1927-01-12 / 8. szám

diétái ■ Én 1 ' Ctf Budapest, 1927 január 12 l£. m,k­BLLISiW ^ Szerda XIII. évfolyam 8. sz. wamaammm Szerkesztőség és kiadóhivatal: VF József­ körut 9,1. em. Telefonszámaink: József 163—06, József 163 07, József 163—08, József 163—09 '•^n—WTTtBT'Tf’VT'TF~m­— I 11| III | SM!Mam»awmMMMWiumw»^^ jatma—— ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FELELŐS SZERKESZTŐ: Dr. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 6 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIA- ÉS OLASZORSZÁGBAN 50 CENT Az életmentő A huszonkét esztendős ifjú katona­tiszt, aki harminc percig harcolt a jég rianásában, a fagyos ár halálos örvé­nyében, hogy megmentsen két ember­életet és aki e fenséges önfeláldozás tragédiájában elvesztette a maga fiatal életét. Hanzély Pál megérdemli, hogy az egész világ fölfigyeljen hős tettére és nemzete büszkén tekintsen e klasz­­szikus magyar cselekedetre. Mert ez az ifjú katonatiszt magyar volt minden csepp vérében, ragyogó lelkének egész tartalmában, bátorságában, kötelesség­tudásában, gondolkozásának nemes szárnyalásában, tettrekész hősiességé­ben és magyar volt mosolygó halálában is. Ha nem vinné el a hír­nevét és szár­mazását, fenséges elmúlásának módja, mindenütt a világon azt hirdetné, hogy ez a hős: magyar volt! Mi azért­­állunk meg­ itt, a fiatal ma­gyar katonatiszt önfeláldozásának klasszikus példája előtt, hogy ennek a magyar léleknek szépségét és ragyogá­sát belefűzzük a nemzeti gondolatba, abba az eszménybe, amely a nemzet életének vezető szövetneke. Az a hu­szonkét esztendős ifjúság, amely e hős magyar katonatiszt arcán virult és lel­kének töretlen szép erényeiben csillo­gott, egyik ragyogó ékszere a nemzeti gondolatnak és egyik tényezője a ma­gyar élet feladatainak. A lovagiasság, a tettrekész bátorság, az egyéni képes­ség lendülete, amely akármelyik hét­köznapi perc eseményéből fel tud szár­nyalni egy fenséges erkölcsű cseleke­det kimagasló példaadásába, ez a ma­gyar lélek tulajdonsága és mindez a sorsunkért harcoló nemzeti gondolat­nak egyik talapzata is. A fiatal magyar katonatiszt ily életre tett esküt tiisztté­­avatásának szép parádéján a nemzeti lobogó előtt. És mily hamar váltotta be eszményi cselekedetével, ízig-vérig hős magyar önfeláldozásával a nemzeti gondolatba kapcsolódott fogadalmát. A megrendülés mögött, amit e tragédia okoz, feltolul a magyar lélekben a büszkeség és az a biztató tudat, hogy e tragédiában a nemzeti élet reménysége csillog. Mert a Hanzély Pálok lelkében sar­jad­zik a jobb jövő reménysége. Az ő hősiességük és halált megvető bátorsá­guk egyik záloga a boldog magyar élet elkövetkezésének és dicsőséges nem­zeti múltúnk feltámadásának. Ez a példa a mai világ sok léhasága között úgy jelenik meg társadalmi életünk­ben, mint Madách tragédiájának római jelenetében a dőzsölök tivornyáját el­csendesítő apostoli szó. Mint ott, az a grandiózus intelem csendet parancsol a tivornyák zajába és a lelkek magába szállását követeli, úgy harsog fensé­ges moráljával az ifjú magyar katona­tiszt nemes kötelességtudása példa gya­nánt azokra, akik csak a léhaság ser­legében látják az élet kelyhét és neon ismerik a magyar lélek kötelességeit. Adjon a Gondviselés sok ily hőst a nemzeti gondolatnak és nekik az élet szörnyű tragédiái helyett feladatuk di­csőségét! Kiadták a kegyelmi kérvényt a frankper elítéltjei ügyében A TESz háromtagú ma délben fogadta (Saját tudósítónktól.) A kormányzó kabinetirodájában ma délben 12 órakor megjelent a Társadalmi Egyesületek Szövetsége képviseletében Szontágh Tamás társelnök vezetésével Gálócsy Árpád és Zinnnem­ann Lajos dr. és a kabinetiroda útján kihallgatást kértek a kormányzótól, hogy átadhassák azt a kérvényt, amelyben kegyelmet kérnek a frankper jogerősen el­ítéltjeinek, Nádosy Imrének, Windisch­­graetz Lajos hercegnek és társaiknak. A kabinetiroda kieszközölte a kihallga­tást és valamivel 12 óra után a kormányzó, más küldöttségekhez hasonlóan, fogadta a küldöttséget, amelytől azután átvette a több, mint háromszázezer aláírást tartal­mazó kegyelmi kérvényt, majd elbúcsúzott a küldöttség tagjaitól. A képszélt spanyol betegek máris tömegesen jelentkez­nek Mudape­st hivatalos Jelentés: Budapesten egyetlenegy spanyol influenza sem fordult elő (Saját tudósítónktól.) Jobb félni, mint megijedni: — ebben a mondatban foglalható össze mindaz, ami most nálunk a spanyoln­áthá­­val kapcsolatban történik. Tény az, hogy az influenzának ez a veszedelmes fajtája a nyu­gateurópai országokban felütötte a fejét és nagyon helyesen tették a közegészségügyi ha­tóságok, amikor foglalkoznak a védekezés és az óvóintézkedéseik kérdésével. Minden civili­zált országban a felelős tényezők kötelessége a közegészség biztosítása és csak helyeselhető Vass József népjóléti miniszternek az az in­tézkedése, hogy a szükséges elővigyázati rend­szabályokat már most életbelépteti. Mindeb­ből azonban nem kell okvetlen arra következtetni, hogy a betegség már közöttünk is van, sőt még arra sem, hogy Magyarország okvet­len beleesik a betegség terjedésének hullám­vonalába. A spanyolinfluenza Nyugat-Euró­­pában kétségtelenül megvan, járványszerű pusztításról azonban ott sem lehet beszélni, sőt figyelemreméltó és Magyarország szem­pontjából kedvező jelenség, hogy legközelebbi szomszédunkban, Ausztriá­ban a spanyolnáthának még nyoma sincs. Úgy látszik, hogy a betegség terjedésének az útja egyelőre dél-északi irányt mutat, mert erre vezethető vissza, hogy Spanyolország, Franciaország után Skandinávia az a terület, ahol a­ betegség legújabban jelentkezett. Érdekes, ám pszichológiai szempontból tel­jesen érthető, hogy a külföldi hírek és az elő­vigyázati intézkedésekről szóló jelentések után Budapesten ma már­­ sokan spanyol­­influenzásnak érzik magukat, ami ki­zárólag a képzelődéssel és hipochon­­driával magyarázható. Annak dacára, hogy a közönséges influenza is csak a normálisnál kisebb mértékben van meg Budapesten, sokan influenzásnak, sőt spa­nyolbetegnek­­képzelik magvukat. Pedig a két megbetegedés között laikusok által is könnyen megállapítható különbségek vannak. A közönséges influenza általános levertséggel, izületi fájdalmaikkal és légzőszervi megbetegedéssel jár, míg a spanyol­nátha minden átmenet nélküli magas lázzal szokott jelentkezni, amellett­, hogy érzékenyen szokta befolyásolni a szív, a­z idegrendszer és a gyo­mor működését is. Minden ijedős és a képzelődésre könnyen hajlamos egyénit megnyugtathat az a vitatha­tatlan tény, hogy Budapesten, sem pedig az ország terü­letén egyetlenegy spanyol megbetege­dés sem fordult még elő és így minden képzelgés csak fölöslegesen be­folyásolja az ilyen személyeik közérzetét. A nedves időjárás miatt Buda­pesten több könnyű lefolyású náthaláz fogdott elő A közelmúlt nedves és hideg időjárás következtében Budapesten több nátha­láz megbetegedés fordult elő, amelyik szintén egyik oka annak, hogy a közönség mind­járt spanyol influenzára gondol. Erre vo­natkozólag kérdést intéztünk dr. Csordás Elemér székesfővárosi tisztiorvoshoz, aki a 8 Órai Újság munkatársának a kö­vetkezőket mondotta: —■ Az utóbbi napokban a lázas kuruton megbetegedések száma jelentékenyen emel­­kedett. Ez a betegség nagymértékben ra­gadós is. Az ilyen influenza-megbetegedé­sek az utóbbi két nap alatt nagyobb számban fordultak elő, úgy hogy a Szent László-i kórházban 10 ilyen influenzagyanús beteget vettek föl. Ezek azonban egyáltalán nem viselik magukon azt a jelleget, amelyet az

Next