8 Órai Ujság, 1927. június (13. évfolyam, 123-145. szám)

1927-06-01 / 123. szám

1927 JUMES I Ó MiussiG A fasizmus túléli Mussolinit — mondotta az appropriációs vita jobboldali szónoka, aki az olasz szocializmus teljes csődjét megállapította A szocialista Györkit rendreutasították, mert meggyanúsította a hatóságokat — A proletárok rongyos kabátja és a szak­­szervezeti vezetők öltözködése — A Ház mai ülése (Saját tudósítónktól.) A képviselőház mai ülését fél 11 órakor nyitotta meg Zsitvay Tibor elnök. Bemutatja Szabó Iván és Horváth Mihály kecskeméti képvi­selők megbízólevelét, majd áttérnek az appropriációs javaslat folytatólagos vitájára. Elsőnek ma Györki Imre szólalt fel, aki kéri a­­ tanácskozóképesség megállapítását. Minthogy csak 32 képviselő van jelen, elnök az ülést 10 percre felfüggeszti. Szünet után Györki Imre a lakásfelsza­­badítás ellen beszél és megjósolja, hogy ná­lunk is az afrikai beduinok helyzetéhez ha­sonló fog kialakulni. Az általános titkos vá­lasztójog kérdése mindaddig nem jut meg­nyugvásra, amíg az törvénybe iktatva nem lesz. A zalaegerszegi választás igazolja a nép hangulatát. (Felkiáltások a jobbolda­lon: Még csak most kezdték el a szavazást.) Györki Imre: Évtiedek óta jó és olcsó közigazgatást ígérnek a belügyminiszternek, de ennek elenkezője következett be. (Ellent­mondások a jobboldalon.) Ma a közigazgatás fő feladata az állampolgárok zaklatása. Fáy István: Ezt maga sem hiszi el! Rothenstein Mór: Talán maga is szol­gabíró? Fáy István: Ahoz magának semmi köze. Györki Imre elmondja, hogy rokonai látogatására egy vidéki városba utazott, ahol detektiveket mozgósítottak megfigyelésre. Györki Imre: A közigazgatás nem en­gedi be a neki nem tetsző lapokat a fal­vakba. Erdélyi Aladár: Nagyon helyes! Farkas Géza: Tanultunk a m­ultból! Györki Imre: De mi is! Farkas Géza: Szívesen látjuk a szocia­listákat a nemzeti építő munkában! S­ropper Sándor: Többet dolgozunk, mint önök! Farkas Géza: Ezt még maga sem hiszi! Az elnök figyelmezteti a képviselőket, hogy ne folytassanak párbeszédeket. Györki Imre ezután magángazdaságunk szanálásáról beszélt és azt mondja, hogy a többtermelés csak az adózás és a díszpolgári oklevelek terén mutatkozik. Erdélyi Aladár: Nem egy rossz álom volt ez? Farkas István: Ez a rendőrállam! (Zaj.) Györki Imre: A rokonaimat beidézték és mert nem jelentettek be, kihágás címén meg­büntették őket. Erdélyi Aladár: Más fiatal férjjel is meg­történik ilyesmi! (Derültség.) Farkas István: A szocialista képviselők állandóan ilyen rendőri díszkisérettel járnak a vidéki városokban. Propper Sándor: A csongrádi bombame­rénylők még mindig nincsenek meg. Györki Imre: Vasárnap is ezer rendőr vigyázott a rendre a Tattersaalban. A föld­reformnál a hatóságok a földbirtokosok és nem az igénylők mellé állottak. Az elnök figyelmezteti Györkit, hogy ne gyanúsítson, ahoi másodszor is megismétli ezt a kijelentést, mire az elnök rendreutasítja. Györki Imre a közéleti korrupcióról be­szélve, megemlékezik a panamákról. A minisz­terelnök nyilatkozata nem alkalmas a pana­mák megszüntetésére, sőt egyenesen felhívás a középosztályhoz panamák elkövetésére. Fábián Béla: Kétly báró szerint eszten­dők óta jelentették a kultuszminiszternek a bajokat! Györki Imre: 1919-ben és 1920-ban haza­fias felbuzdulásból gyilkoltak, raboltak és fosztogattak. Váry Albert: Be is zárták a tetteseket! Györki Imre: A mai jelszó a szerencsét­len trianoni szerződés és a középosztály nyo­mora. Ezzel magyaráznak minden panamát. Ha azonban megvizsgáljuk, hogy kik a pana­misták, inkább azt látjuk, hogy lóversenyre, pezsgőre, kártyára és szeretőre kellett nekik a pénz. Ezután áttér a frankhamisítási ügyre. Szerinte ott sem történt az ügy teljes ki­vizsgálása. Amikor a frank-botrány ki­pattant, a belügyminiszter a kibontakozás módjairól tárgyalt A Windischgraetz herceg­gel és Nádosyval. A kibontakozás minisztere nem tűnt el a közéletből, hanem a Margit­sziget R.-T. elnöke lett és kilátás van arra, hogy a Közmunkatanács vezetője lesz. Egy másik szereplője az ügynek Perényi Zsig­­mond b­író, aki csodálatosképpen nem tudott arról, hogy az elnöklete alatt működő szövet­ségben mi történt. Ő sem tűnt el a közélet­ből, hanem a Köztisztviselők Szövetkezeté­nél állást kapott. Felkiáltások az egységes pártnál: Hála Isten, hogy egyik sem tűnt el a közéletből. Györki Imre: Idetartozik még a ..nyu­godtan alvó” ember is, Teleki Pál gróf, alá a lebeszélő szerepét játszotta frankügyben. Ő eltűnt ebből a házból, de mint felsőházi tag benmaradt a parlamentbe. Ezután kifo­gásolja, hogy a kormány nem vet gátat , a mérhetetlen luxusnak. A proletárok rongyos kabátban járnak ... Fáy István: Szeretnék valamit hallani a szakszervezeti elnökök öltözködéséről! (Moz­gás a szociáldemokratáknál.) Györki Imre takarékosságot, a luxus­kiadások megszüntetését követeli. Nincs szük­ség halbiológiai állomásra és lillafüredi luxusszállóra. Áttér a lakáskérdésre és tilta­kozik a lakások felszabadítása ellen. A köz­szabadságok terén még mindig a kivételes ha­talom alapján áll a kormány. Györki Imre határozati javaslatot ter­jeszt be az 1921. évi 111. törvénycikk hatá­­lyon kívül helyezése érdekében, az esküdt­­bíróság visszaállítására és végül az 1918. október 31. óta elkövetett bűncselekmények miatt elítéltek közkegyelemben részesítése tárgyában. Ezután a numerus claususszal és az olasz szerződéssel foglalkozik. Visszautasítja a miniszterelnöknek V­árnai Dániellel szemben használt azt a kijelentését, hogy ereiben egy csepp magyar vér sincs. Várnai Dániel egyik hőse volt a világháború­nak és amikor a hősi halottak emlékét meg­­ünneplik, akkor egy élő hősről nem szabad így beszélni. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ne tegyen olyan nyilatkozatot, amilyent tett. Györki Imre ezután kijelenti, hogy a törvény­javaslatot nem fogadja el. A következő szónok Bogya János, aki minden más erőltetett beállítással szemben le­szögezi, hogy ahova ez az ország a bolseviz­­mus rombolásai óta eljutott, oda a kormány bölcsessége, szívós kitartása és fáradhatatlan munkássága juttatta el. Bogya János: A magyar kormány kül­politikai bírálata: össze kell hasonlítani Csonka-Magyarország külpolitikai pozíció­ját a régi Magyarország külpolitikai pozíció­­jával. A legnagyobb dicséret illeti Bethlen kormányát, amiért megteremtette a magyar állam tekintélyét a külföldön. Helyes volt Bethlen koncepciója. A belső rend helyre­­állítása után, amikor elérkezett a külpoliti­kai orientáció ideje tisztán látta, hogy olyan államokkal kell barátsági szerződést kötni, amelyeknek a diplomáciai érdekei azonosak a mieinkkel. Bizonyos, hogy sem Anglia, sem Olasz­ország nem nézik jó szemmel Középeurópa mai konstellációját. Diplomáciánknak tehát az ő diplomáciáiknál kell megértést keresnie.­­ Szerinte a magyar-olasz szerződés révén új etapot jelent pozíciónk emelkedésénél. A baloldal azt hangoztatja, hogy a szom­­s­szédos államokkal kellene jóbarátságban lenni.­­ Mi nem vagyunk rossz szomszédok, de senki sem kívánhatja tőlünk, hogy alázatosak le­gyünk azokkal az államokkal szemben, ame­lyeknek vezető kormányférfiai a legellensége­­­sebben nyilatkoznak rólunk, akik mindent el­követnek, hogy Magyarország katonai ellen­őrzés alatt álljon továbbra is és egyébként sem titkolják, hogy egész diplomáciai kon­cepciójuk lényege: Magyarország megsemmi­sítése. Az angol-orosz konfliktussal foglalko­zik beszéde további során. Úgy látja, hogy Anglia antibolsevista frontot fog kiépíteni. Éry Márton: Csak már látnám. Bogya János: Európában új politikai eszmék kerekedtek felül és ezek Magyaror­szágnak is reményt nyújtanak. Ezért volt he­lyes Magyarország kormányelnökének bele­kapcsolódni az angol-olasz politikába és megkötni a magyar-olasz barátságot. (He­lyeslés.) A szocializmus betöltötte hivatását. Malasits Géza: Vasárnap ácsolták a ko­porsóját. Bogya János: Ezt bizonyítja Olaszor­szág, amely mint egy kifacsart citromot tette félre a szocializmust. Az olasz szocializmus megsemmisült, mert nem volt benne életerő. Éry Márton: Győzött a nemzeti eszme! Bogya János: A fasizmus úgy győzött, hogy a lelkeken diadalmaskodva, birtokba vette az egész olasz népet és az államhatal­mat. A fascizmus túl fogja élni Mussolinit is, mert ez visszanyúlva az erkölcsi erőhöz, a hitet tette úrrá a nép lelkében. Ez az or­­ganizáció élni fog nemcsak Olaszországban, hanem az egész világon, mert a fascizmus ■nem más, mint a nemzetek reneszánsza. (Helyeslés.) A törvényjavaslatot elfogadja. (Hosszantartó taps, a szónokot számosan üdvözlik.) Az elnök ezután az ülést 16 percre fel­­függesztette. PünHösd delére leszáll­­ott olcsó órákról saját érdekében győződjék meg! ! Vászonöltöny . . . . 40 P­ Sportöltöny....................68 P Divatöltöny...................72 P Vászon sportkabát . . 15 P LEDERER TESTVÉREK Ruhaáruházas M Muzeum-körút 7. szám Ri­gi Nemzeti Színház épületében­­ ■ elismert tpg­obb kivitel­ben dta: Deuisch Simon ( a Debreceni Faipaii Rí. gy&ri lerakatón&l, Budapest, V., Gróf Tisza István­ utca Iv. Fürdő-utca) 14. előnyös fizetési feltételük mellett is kapható. SZERDA 3.OLDAL Nyári társaskirándulások a Földközi tengeren és az Adrián NEPTUNIA LUXUSGŐZÖSÖN Mérsékelt részvételi díjak! Felvilágosítással és díjtalan prospektussal szolgál a SITMAR-LINE budapesti irodája VIll. kerület, Fiumei­ út 3. sz. Telefon: 1. 324-93 és az összes menet,egyirodák Elsimultak az ellentétek a Tótágas-ügyben Az inkriminált színdarabot ma a Ház folyosóján olvasták a képviselők (Saját tudósítónktól.) A „Tótágas“ című darab fejleményei ma délelőtt is élénken foglalkoztatták a folyosót és különösen nagy érdeklődést keltett, amikor a kultusz­minisztérium referense, Marjay Ödön mi­niszteri tanácsos behozta magával a Házba a visszavont színdarab rendezői példányát. Klebelsberg Kunó gróf kultuszminisztert a képviselők nagy csoportja vette körül, akik aziránt érdeklődtek, hogy milyen eljárás fog megindulni Mészöly egyetemi tanárral szemben. Mindenki természetesnek tartja, hogy a kultuszminiszter a tények ismerete nélkül semmiféle eljárást nem indíthat és csakis akkor van ennek helye, ha a színda­rab kifogásolt részeit ismeri. Akkor is az eljárás magának a szegedi egyetem tanácsának kezébe kerül, hiszen mint első fórumnak, ennek kell meg­indítania ez ügyben a vizsgálatot. — Az ügy az egyetemi tanács előtt van — je­lentette ki a kultuszminiszter az érdeklődésekre. — Én különösen két momentumra hívtam fel az egyetemi tanács figyelmét. Az egyik az, hogy a színdarab egy teljesen aktuális politikai kérdést élez ki, minden irodalmi becs nélkül és brutális módon lépett ki abból a tartózkodásból, amely egy egyetemi tanár kötelessége és szem elől té­vesztette a szükséges tapintatot. Ez az egyik szempont.­­ A másik az, hogy az ünnepély megrende­zése olyan ferde hatást kelthetett,, mintha a szegedi egyetemnek köze lenne ehhez a darab­hoz. Én figyelmeztettem az egyetemi tanácsot, hogy természetesen egész más megítélés alá kell venni azt az eljárást, amikor valaki rögtön be­látja a hibáját, belátja, hogy tévedett és ezért bocsánatot kért, visszavonja a darabot a szín­háztól és a nyomdától, egyszóval igyekszik ekszpiálni tévedését, — mint hogyha továbbra is fenntartaná a maga álláspontját. — Helytelen természetesen az is, hogy annyi belátása nem volt a tanárnak, hogy amikor tud­valévően az egész rezsim a kisgazdatársadalom és az intelligencia közös működésével épül fel, ilyen darabbal az egyiket a másik ellen akarja uszítani. Természetes azonban, hogy féltékenyen vigyázni kell a szólásszabadság nagy értékeire és a pillanatnyi felháborodásban kockára tenni ezeket nem szabad. Rossz precedens volna ez nagyon. Figyelembe kell venni elsősorban a ma­gyar egyetemi tanár függetlenségét és ennek szem előtt tartásával kell állást foglalni ebben a kérdésben. Értesülésünk szerint a képviselőház folyosóján igen sokan lapozgatták a darab rendezői példá­nyát, majd Csizmadia András, Rubinek István és Erdélyi Aladár bevonultak a kupolacsarnokba és ott olvasták a darabot. Egyébként a kérdés ily módon való elintézését teljes megnyugvással fogadták politikai körökben, úgyhogy az ellen­tétek ebben az ügyben teljesen elsimultak. Mészöly professzor vizsgálatot kért maga ellen A MTI jelenti: A Ferenc József-tudo­mányegyetem tanácsa ma délelőtt tartott rendkívü­li ülésében tárgyalta Mészöly Ge­deon dr. egyetemi nyilvános rendes tanárnak az egyetemi tanácshoz intézett következő beadványát: „Tekintetes Egyetemi Tanács! A „Tótágas“ című darabom előadása ügyében sürgős vizs­gálatot kérek magam ellen. Vagyok a Tekinte­tes Tanácsnak, Szegeden, 1927. május 31-én, alázatos szolgája, dr. Mészöly Gedeon, egye­temi nyilvános rendes tanár. Az egyetemi tanács dr. Mészöly Gedeon be­adványát tárgyalás alá vette s ezen az alapon ellene a vizsgálatot elrendelte. Megállapította ezenkívül az egyetemi tanács azt, hogy az egyetemi tanárok Szegeden megtartott össze­jövetele ügyében sem az, előkészítést, sem a rendezést tekintve, az egyetemi tanács és így maga az egyetem abban részt egyáltalában nem vett. z Iparosok dalárdája. Az Országos Iparos­ Szövetség, amely Ugron Gábor ny. miniszter elnöklete alatt a nem­escélú társadalmi intéz­mények sorával segíti az ország iparosságát, most a vidéken és fővárosban megalakítja az iparosok dalárdáját és zenekarát. Ezekkel a kulturális intézményekkel az Országos Iparos Szövetség nemes sorakozásra akarja tömörí­­teni az iparosságot, erősíteni és fejleszteni kívánja közöttük az együttérzést, fokozni te­kintélyüket, nyilvános szereplésükkel pedig még jobban be akarja őket kapcsolni a társa­dalmi életbe. Az Országos Iparos Szövetség el­nöksége felkéri mindazokat, akik zenéhez, vagy bárminő hangszerhez értenek, vagy az Országos Iparos Szövetség vegyesszólamú da­lárdájában résztvenni óhajtanak, elhatározásu­kat (Zrinyi­ utca 7, Jelzálog Hitelbank palo­tája), mielőbb bejelenteni szíveskedjenek. A zenekarnak, valamint a dalárda női kar tagjai­nak állandó jövedelmet is biztosít a szövetség.

Next