8 Órai Ujság, 1927. augusztus (13. évfolyam, 173-196. szám)
1927-08-14 / 184. szám
ÁRA eil ■ ifp Budapest, 1927 augusztus 14 El ni-UCre ^^^^■^Vasárnap XIII. évfolyam 184. sz. gjg| ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ^ ~ ~ EGYES SZÁM ÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAFÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ .FELELŐS SZERKESZTŐ: UDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ liTMNAHÁNYT FMNTT JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ IIÁALiaiMi H1IVJ.J..L1 OLASZORSZÁGBAN 1 URA Szerkesztőség és kiadóhivatal: Vili, József körút 9,1. em. Telefonszámaink: József 463—06, József 463—07, József 463—08, József 463—09 A felborult autó A javítás alatt álló úttest ... a felszedett kövezet... a rossz világítás — ezek a sztereotip megállapítások adnak ismét úgynevezett magyarázatot, hogy miért történt megint súlyos autókatasztrófa a főváros egyik legfontosabb útvonalán. Az autó vezetője, noha szakavatott mérnök, koponyatöréssel fekszik a kórházban és életben maradásához, sajnos, alig van remény. Az autó utasai, akik a volánnál ülő mérnök tudására bízták útjukat és testi épségüket, vérző sebek fájdalmától sikoltozva kerültek a felborult autó alá. A nép az éjszaka csendjét felverő jajgatásra összefut, összeroncsolt emberek sebeit kötözgetik a mentők, kórház, koponyatörés, aligha megmenthető emberáldozat — és együtt van megint a borzalmas autókatasztrófa megszokott fájdalmas képe. De ebbe elvégre mégsem lehet belenyugodni. Ez a kép nem rajzolódhat bele kitörülhetetlen sötét ábraként a főváros életébe. Itt valamit végre mégis csak tenni kell. Egyszer már meg kell állítani ezt a gyászos folyamatot, amely nap-nap után halálos szerencsétlenségeket produkál és egymásután dönti végzetes veszedelembe áldozatait. Mi van itt, hogy nem múlhat el nap közlekedési katasztrófa nélkül? Mi annak az oka, hogy itt állandóan szörnyű bajok származnak a hihetetlenül könnyelmű és rendszertelen útjavítási és kövezési munkálatok miatt? Állandóan fel van tárva a város. A gyatrán világított útvonalakon hol itt, hol ott tornyosul a közlekedés elé a felszedett kövezet barikádja. Évek óta küzdünk e tűrhetetlen állapot ellen. E lap hasábjain nem győzzük kiteregetni a közönség elkeseredett panaszait. De amíg csak bosszúságokról volt szó, hagyján! Ám most már nap-nap után emberéletről van szó. És mindig a gránitkockák barrikádján törik össze az emberek testi épsége. Hát nem lehet ezen segíteni? Mindig a förtelmesen rossz világítás ad felháborítóan sablonos megokolást a szerencsétlenségeknél. Hát nem lehet ezen változtatni? Joggal kérdezi elkeseredett panaszaiban a közönség, hogy ki teszi itt tönkre szinte szisztematikusan a főváros közlekedését és ki a felelős ezért a lehetetlen állapotért? . Valamit mégis csak kell csinálni, d’ végre ez így nem mehet tovább. A katasztrófák sorozata a közönségben azt a hitet kelti és méltán, hogy valahol a kellő szakértelem hiányzik, valahol nem értik azt, hogyan kell egy nagy város közlekedését biztosítani amellett, hogy a kövezetét is rendbehozzák. Besüppedt utakon, újra meg újra felszedett kövezetek árkain, kiálló síneken, nivellálatlan utcákon, lépcsősen zökkenő útvonalakon, a nyomorúságos világításban mégsem pusztulhat el anynyi emberélet és nem pocsékolódhatik el annyi pénz. Itt most már egyszer alapos munkával európai rendet kell teremteni. Mert ez már nemcsak a kultúra szégyene, hanem bűn, amivel e katasztrófák körül számolni kell. Vass József helyetes miniszterelnök fogja irányítani a vasipari sztrájk megszüntetésére irányuló tárgyalásokat (Saját tudósítónktól.) A sztrájkoló munkásság tegnap azt a kérést terjesztette Vass helyettes miniszterelnök elé, hogy szeretnének közvetlenül felvilágosítással szolgálni a bérmozgalom és a sztrájk okairól. A helyettes miniszterelnök ma déli 12 órára kérette magához a vas- és fémmunkások héttagú küldöttségét, akik Peyer Károly és Kruppa Rezső vezetésével jelentek meg és egy memorandumot nyújtottak át, amelyben részletesen vázolták a helyzetet, egyben pedig rámutattak mindazokra a kívánalmakra, amelyeket ők a munkaadóktól várnak. A helyettes miniszterelnök több, mint egy óra hosszat beszélgetett a munkások küldötteivel és nagy megértéssel fogadta az eléje terjesztett anyagot. A munkások küldötteinek látogatása azzal az eredménnyel végződött, hogy a helyettes miniszterelnök a maga közbelépését helyezte kilátásra, arra az esetre, ha keddig az Andreka Károly főkapitányhelyettes vezetésével folyamatban levő tárgyalások nem járnának eredménnyel. A munkásság ugyanis hangoztatta, hogy a sztrájk elhúzódása rájuk nézve is rendkívül aggodalmas, miért is felkérték a helyettes miniszterelnököt a közvetítő tárgyalások vezetésére, amire Vass József a legnagyobb készséggel vállalkozott. A küldöttség távozásakor alkalmunk volt beszélgetést folytatni Peyer Károly országgyűlési képviselővel, a szakszervezeti tanács főtitkárával, aki a következőket mondotta, munkatársunknak: 1 — A helyettes miniszterelnök úr előtt feltártuk a mozgalom minden hátterét és impresszióm szerint a helyettes miniszterelnök úr is érzi, hogy ez nemcsak a munkaadóknak és a munkásoknak az ügye, hanem az egész gazdasági életre kiható fontos kérdés. A munkásság természetesen ragaszkodik a béremeléshez és reméli, hogy a helyettes miniszterelnök úr közbelépése meg fogja hozni a kölcsönös megértést az érdekelt felek között. Értesülésünk szerint Andréka Károly főkapitányhelyettes a kettős ünnepeken is folytatja a közvetítő tárgyalásait és ha keddig az érdekelteket nem tudja kölcsönös engedékenységre rábírni, úgy a jövő héten már Vass József helyettes miniszterelnöknél fogak megindulni a tanácskozások, , amelyekre úgy a munkaadók képviselői, mint pedig a munkásság bizalmi emberei meghívást nyernek. Barátainak mosolyogva búcsút intett, hazament s agyonlőtte magát Purjesz Imre, a Világ volt felelős szerkesztője A megdöbbentő öngyilkosság oka: anyagi gondok, lelki problémák . Rosszul sikerült üzleti vállalkozás, meghiúsult lapalapítási terv teljesen tönkretette Purjesz Imrét (Saját tudósítónktól.) Ma déli 12 órakor megdöbbentő hir terjedt el a városban: Purjesz Imre dr. nyug. miniszteri osztálytanácsos, a Világ volt felelős szerkesztője Andrássy út 66. szám alatti lakásán főbelőtte magát és meghalt. A hir percek alatt vált köztudomásúvá Budapest újságíró társadalmában, amelyben Purjesz Imre dr. éveken keresztül előkelő szerepet töltött be. Tizenkét óra után néhány perccel már egymásnak adták a kilincset az Andrássy út 66. szám alatti lakásban. Purjesz Imre volt barátai, kollégái. Valamennyien megilletődötten állották körül az egyszerű díványt, melyen fakó arccal, félrebillent fejjel, megalvadt vérben feküdt a Világ volt felelős szerkesztője. Sőt annyi pénze sem volt, hogy albérleti lakást vehetett volna magának, amelybe fiatal feleségével költözhetett volna. Ez volt az oka annak, hogy Purjesz, aki alig egy évvel ezelőtt nősült, kénytelen volt külön élni feleségétől. Felesége, aki egyben unokahúga is volt, szüleinél, Szentesen lakott, míg Purjesz Imre barátjának és rokonának, Győző Dezső dr. ügyvédnek a lakásában kapott szállást. Győző Dezső bocsájtotta a rendelkezésére azt az egyszerű kis szobát, amelyben ma a hajnali órákban ilyen tragikus öngyilkosságot követett el. Purjesz Imre karrierje A Világ beszüntetésével kezdődött Purjesz Imre dr. tragédiája. Az előkelő szentesi családból származó Purjesz Imre csak későn lett újságíró. Amikor befejezte jogi tanulmányait, Szentes városának árvaszéki ülnöke lett. 1916-ban a közélelmezési minisztériumba került, ahol rövidesen a miniszteri osztálytanácsosságig vitte fel. Amikor feloszlatták a közélelmezési minisztériumot, Purjesz Imrét nyugalomba helyezték. Végkielégítéssel távozott el a minisztériumból. Ekkor a Földhitelbankhoz került, ahol cégvezetői állást töltött be. Ugyanekkor a Világba, amelynek unokabátyja, Purjesz Lajos volt a főszerkesztője, közgazdasági cikkeket írt. Cikkei okos, képzett, fegyelmezett gondolkodású embert ismertettek meg az olvasóközönséggel. Amikor Purjesz Lajos, a Világ főszerkesztője — három évvel ezelőtt — hirtelen meghalt, a lap szerkesztőségének szinte egyhangú Búcsúlevél, amely kevés szóval, mindent megmagyaráz .4.7 . egyszerű, egyablakos szobának a díványon ^s kívűl szinte "ége tlen ,bútordarabján, az íróasztalon, két, félív. miniszterpapírosra írott búcsúlevél fekszik.. .Augusztus 11-iki dátum van a két búcsúlevélen, amelynek egyikét a rendőrséghez intézte és ameg a következőket tartalmazza: ✓ — Tisztelt rendőrség! A nyomozás egyszerűsítése érdekében közlöm, hogy öngyilkosságot követtem el. Purjesz Imre. A másik levelet Kovács Józsefhez, takarítónője férjéhez intézte és ebben a levélben a következőket írja: : — Kedves Jóska, terveim nem sikerültek, azért mentem el. Ne beszéljen az újságíróknak, rendőröknek semmit, minek fújják fel a dolgot."Nagyon köszönöm magának is, Marikának is azt a sok jót, amit velem tettek. Forrón üdvözlöm Béla bátyámat is, aki el fogja intézni Jóska követelését. Mégegyszer üdvözlet Purjesz Imre dr.-tól. A két búcsúlevél mellett fekszik az íróasztalon a Browning-revolver, amelyet már a rendőr vett ki Purjesz Imre megmerevedett kezéből. A revolver mellett közvetlenül a szerkesztő pénztárcája, amelyben néhány igazoló íráson kívül semmi sincsen. A kopott tárca tetején pedig két darab 20 filléres, az az egész vagyon, amit Purjesz Imre dr. maga után hagyott. Az egyszerű szoba ajtajában kisírt szemmel, kezeit tördelve áll Kovács Józsefné, aki szeptember óta takarította Purjesz Imre egyszerű szobáját. A lakás Purjesz Imre dr.-nak, a Világ volt felelős szerkesztőjének nem volt főbérleti lakása.