8 Órai Ujság, 1928. március (14. évfolyam, 50-75. szám)
1928-03-17 / 63. szám
1928 MÁRCIUS 17 Ó Miussig SZOMBAT 3. OLDAL százhúszezer néző jelenlétében, ágyúdörgés és étjenvihar közben leplezték le Kossuth Lajos yorkisz Budapesten viszont Washington szobrát koszorúzták meg . Az egyetemi ifjúság, a polgári társadalom és a honvédség március 15-i ünnepségei (Saját tudósítónktól.) Március tizenötödikének nyolcvanadik évfordulóját, mint minden esztendőben, az idén is bensőséges lélekkel, hagyományos fénnyel ünnepelte meg a magyar nemzet. Nemcsak a főváros és a vidék, hanem a külföld magyarsága lélekben egybeforrottan áldozott a márciusi ifjak emlékének ezen a napon, amely az idén először szerepelt a hivatalos nemzeti ünnepek sorában. Valamennyi fővárosi templomban ünnepi Valamennyi fővárosi templomban ünnepi istentiszteletek voltak tegnap. A hivatalos ünnepi misét Breyer István dr., prelátus kanonok, kultuszállamtitkár celebrálta fényes segédlettel az udvari és várplébániatemplomban, ahol megjelentek: a kormányzó, a főhercegi család, a kormány tagjai, a minisztériumok képviselői, a kormányzóság képviselői, a kabinetiroda vezetősége, a hadseregfőparancsnokság, a főváros és Pest vármegye képviselői, az egyetemi ifjúság ünnepségei. A különböző bajtársi egyesületekben tömörült egyetemi ifjúság, Katolikus Diákszövetség, a Protestáns Diákszövetség, az Egyetemi Kör és a Szent Imre Kör diáksága reggel 9 órakor gyülekezett zászlói alatt az Egyetemtéren, ahonnan avasutas zenekar hangjai mellett vonult fel a tányérsapkás impozáns diáksereg a Szabadság-térre, hogy megkoszorúzza az irredenta szobrot. Délelőtt tíz órakor katonás rendben állott fel a hatalmas diáktábor a négy szobor előtt. Feszes vigyázzállásban hallgatta végig a Himnuszt, amelynek hangjai után a Nyugat szobránál Radó Miklós, Észak szobránál dr. Komlóssy István, Keleti szobránál Balázs Dániel dr., Dél szobránál pedig Pongrácz Sándor helyezett el beszéd kíséretéban koszorút. A Himnusz, majd a Hiszekegy eléneklése után a diákság a Kossuth Lajos térre vonult, ahol Szalmáry József mondott beszédet a Kossuth-szobor lőtt, Szőllősy karnagy vezetésével pedig a rendőrzenekar hangversenyzett. A szobornál kétszáztagú diákküldöttség vált el a menettől, hogy a Várba vonuljon, ahol a Himnusz és a Hiszekegy hangjai mellett Bíró György beszorozta meg beszéd kíséretében a 48-as honvédek emlékművét. Az ifjúság zöme ezalatt a Dunaparton végig a Vigadóba vonult. Délután három órakor az egyetemi ifjúság a Nemzeti Múzeum kertjébe vonult, ahol a pesti Szent Imre Kollégium énekkarának Hiszekegye után Végh Jenő, a protestáns diákszövetség elnöke mondott ünnepi beszédet, Nagy Andor a Talpra Magyart szavalta el, majd a Himnusz eléneklése után a Petőfi- szoborhoz vonult az ifjúság, koszorút helyezve el a szobor talapzatára. Í1 vigadói ünnepség Délelőtt tizenegy órakor kezdődött a diákság ünnepéivé a Vigadóban. A budapesti egyetemi énekkarok Hiszekegye vezette be az ünnepséget, majd Moravek Ernő dr. mondott ünnepi ítészedet. A szép beszéd után Jascabházy István, az Egyetemi Kör elnöke, beszélt, majd Károlyi Árpád cigányzenekarának magyar nótái után fejérgyarmati Tóth Gyula tábori lelkész mondott szárnyaló ünnepi beszédet. Az egyetemi énekkarok dalai után Pusztai Sándor operaházi tag énekelt, majd Malanyai József mondott záróbeszédet. Végül az egyetemi énekkarok a „Nem nem soha" irredenta dalt énekelték el, impozáns ünnepet, amelyre már reggel nyolc órakor gyülekeztek a Keleti pályaudvar körül a szervezetek tagjai. A felvonulásban résztvett a Máv. gépgyárak, a Főműhelyek, a Máv. igazgatóság, az ÁÁOSZ, a VOGE, a fővárosi villamosvasutasok, a HÉV alkalmazottak, a postások, a közüzemi, a dohánygyári alkalmazottak és számos más alakulat tagjai, akiknek menete négy díszbe öltözött lovasrendőr és több zenekar vezetésével példás rendben vonultak a Rákóczi úton végig a lobogódíszbe öltözött Petőfi térre, ahol a Himnusz eléneklése után Haller István mondott ünnepi beszédet. 71 Washington szobornál A budapesti amerikai kolónia és Buttler Wright amerikai követ, meghatalmazott miniszter jelenlétében emelkedett ünnepség folyt le délelőtt tizenegy órakor a Washington-szobornál, amelyre Stipka Ferenc főpolgármester tette le a főváros babérkoszorúját ünnepi beszéd kíséretében. Ezután Buttler Wright amerikai követ mondott angol nyelven szép beszédet, majd a zenekar a magyar Himnuszt játszotta. Az ünnepségről kábeltáviratban üdvözölték a newyorki magyar missziót és a washingtoni polgármestert. A Az újságírók ünnepe A magyar írók és újságírók az Otthon Körben szerdán este díszes ünnepség keretében adóztak a márciusi nagy napok emlékének. Az ünnepséget, amelyen nagy és előkelő közönség jelent meg, Farkas Imre, az Otthon Kör igazgatója vezette be, majd Barthoz Gyula szavalata és a Budai Dalárda éneke után Bolkosi Jenő mondott magasszárnyalású ünnepi beszédet. Schwalb Miklós zongoraművész, Sándor Erzsi, Némethy Ella, Dömötör István operaházi tagok, Buday Jenő, a világhírű hegedűművész szerepeltek még nagy sikerrel az est műsorán, amelyet a Himnusz fejezett be. A hangverseny után a közönség nagy érdeklődéssel szemlélte meg 1t kör előcsarnokában rendezett kiállítást, amely három hatalmas vitrinben a március 15-iki események sajtóemlékeit mutatta be. A Magyar Újságírók Egyesületének küldöttsége tegnap délután a sajtószabadság nagy harcosainak szobrait kereste fel. Kossuth Lajos szobránál Sziklay János dr., Petőfi Sándorénál Kárpáti Aurél mondott beszédet. Bánky Vilma és Rod la Rocque megkoszorúzta a Petőfi-szobrot Tegnap a kora reggeli órákban Bánky Vilma, a világhírű magyar filmszínésznő, férjének, Rod la Rocque-nak társaságában megjelent a Petőfi szobornál, amelynek talapzatára szép babérkoszorút helyezett el. Egyéb ünnepségek a fővárosban A Petőfi Társaság a Pilvax-kávéházban tartotta tegnap ünnepét, ahol Petri Mór tartott előadást a kávéház történetéről, majd Gáspár Jenő titkár emlékezett meg a márciusi eseményekről. A felvidéki egyesületek szövetségében dr. Brit Jánosné megnyitó szavai után Bogya János dr. képviselő mondott ünnepi beszédet, majd Bezegh- Hunzágh Éva szavalt, Aradi Zsolt pedig Mécs László költészetét ismertette. A Lipótvárosi Társaskörben Gergely Ödön ügyvéd ünnepi beszéde után Geguss Dániel ny. főkapitányhelyettes szavalta el Petőfi „Van-e egy marok föld' című versét. Az Országos Színművészeti Akadémia ünnepe Ságortséky Lajos dr. tanár mondott magasanszárnyaló beszédet, amelyben érdekes történelmi hátterét festette meg a nagy napnak, megemlékezett a magyar nemzetnek az elnyomatás ellen, szabadságáért és függetlenségéért vívott évszázados harcairól, szerepéről a nyugati kultúra védelmében, a XIX. század reformeszméiről, amelyek a márciusi ifjakban testesültek meg, hogy azután a márciusi nagy, napon Kossuth és Petőfi lángoló szavainak hatása alatt kirobbanjon a nemzet élniakarása. Befejező szavaiban emelkedetten buzdította a jövendő magyar színésznemzedéket a hazaszeretetre. A Terézvárosi Társaskörben Faragó János József dr., a Liget Klubban Márkus Jenő elnök mondott ünnepi beszédet. A Saskör március 15-én ünnepi közgyűlést tartott Förster Aurél dr. elnöklésével, amelyen a tisztújítás megejtése után ünnepi vacsora volt, az elnöki tisztet tíz év óta betöltő Förster Aurél tiszteletére. Vacsora után Szigetiiy János felsőházi tag mondott márciusi ünnepi beszédet. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége a Radius filmszínházban tartott magasnívójú ünnepséget, melyen Bakács István c. főigazgató mondott ünnepi beszédet, Némethy Ferenc hegedült, Hir Sári zongorázott, Lamksin Lajos énekelt, T. Mátrai Erzsi pedig Petőfi- és Végvárykölteményeket szavalt mély hatással. Néhány számával szép sikerrel szerepelt a Székesfővárosi Énekkar is. M vidéken Szegeden délelőtt a Fogadalmi-templomba? szentmise volt a hatóságok és társadalmi előkelőtségek részvételével, majd a Kossuth-szobor előtt folyt le az impozáns ünnep, amelyen Hunyadi János dr. ügyvéd mondott beszédet. — Győrött a templomokban ünnepi istentiszteletek voltak, délben pedig a Lloyd nagytermében a győri iparos dalkör rendezett ünnepélyt, amelyen Spáth Gyula városi tanácsos mondott beszédet. Sopronban kimagaslott a hazafias ünnepségek között a Frankenburg Irodalmi Körnek a megyeházán rendezett matinéja, amelynek ünnepi szónokai Papp Kálmán prépost és Turner Mihály polgármester voltak. A Széchenyi-téren a bányászati és erdészeti főiskola ifjúsága rendezett ünnepséget Széchenyi szobra előtt. Egerben délután a Kossuth-téren rendezett hazafias ünnepélyen Breznay Imre tanítóképzőintézeti igazgató beszélt. A vidék minden nagyobb városában nagyszabású márciusi ünnepségek voltak. Kiemelkedő volt a miskolci ünnep, amelyen a miskolci 1200 főnyi leventecsapat a Kossuth-szoborhoz vonult fel, majd Mikszáth Kálmán főispán lakása előtt rendezett díszfelvonulást szerdán este, tegnap pedig a Kossuth-szobor előtt Borbély-Maczky Emil képviselő beszélt. A salgótarjáni ünnepségen Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár volt az ünnepi szónok s az ünnepség keretében elültették a nemzeti alapra helyezkedett bányamunkássá a „márciusi kegyelet tölgyfáját" is. s Petőfi-téren A magyar nemzeti szervezetek délelőtt a és keresztényszociális Petőfi-téren rendeztek Szőnyegek Bútorszövetek Padló-filcek Kárpitos-kellékek mélyen leszállított árban Bach és Seri IV., Hajó-utca 12—14 Telefon 7'—12 Newyorkban leleplezték Kossuth szobrát Newyork, márc. 16. (Saját tudósítónk táviroda.) A Kossuthszobor leleplezési ünnepe fényes külsőségek között tegnap délelőtt zajlott le Newyorkban, a Hudson folyó partján, ahol Kossuth szobra áll. Mintegy százhúszezer nézett jelenlétében folyt le az ünnep. A szobor körül felállított emelvényen foglaltak helyet az előkelőségek. Walker newyorki polgármester, Széchenyi László gróf Az ünnepség első szónoka Herényi Zsigmond báró, a magyar zarándokküldöttség vezetője volt. Mindenekelőtt köszönetét tolmácsolta a polgármesternek és Newyork városának, hogy Kossuth Lajos emlékét szoborral örökítette meg. — Azért jöttünk ide, — folytatta ezután, — hogy imát mondjunk a megszentelt talajon, hogy a szabadság apostolának szelleméhez zarándokolva, vigasztalást, és reményt találjunk jelen szomorúságaink és balsorsunk közepette. Ezután a magyar szabadságharc kitörésének történelmi előzményeit, Kossuth Lajos szereplését, az elnyomatás szomorú korát ismertette, majd így folytatta: — Kossuth Lajos emléke ma is él és élni fog mindig, míg igaz magyar fog élni a földön. Kossuth álló csillag a magyar égen, amelyet a változó politikai érzelmek és vélemények felhői árnyékba boríthatnak, de minél sötétebb a magyar végzet égboltja, annál inkább vágyunk rá, hogy ennek az álló csillagnak fénye vezéreljen minket a mélységeken és akadályokon át a feltámadásra. Nemcsak amerikai magyarokat látok itt, akiknek bölcsője Magyarországon ringott, hanem ezer meg ezer olyan amerikai állampolgárt, akik nem rokonaink és mégis össze vannak forrva Kossuth emlékével, mert utódai azoknak, akik őt egykor itt körülvették. Ennek a Kossuth-láznak, amely akkor Amerika népét elfogta, nemcsak Kossuth csodálatos ékesszólása a magyarázata, hanem az, hogy Kossuth, mint maga mondotta, képviselője volt a szabadság eszméjének, amely Isten fénamerikai követ, Herényi Zsigmond báró, Sipőcz Jenő polgármester, a newyorki hatóságok és az ottani magyar egyesületek és intézmények képviselői, valamint a város közéletének többszáz kiváló előkelősége. Százával borították a köszönik a szobor talapzatát, amelynél elhelyezték Kossuth szülőfalujának, a zemplén megyei Monoknak a magyar zarándokküldöttség által hozott földjét, amelyeket a különböző egyházak kiküldöttei megáldottak. delése folytán közös java kell, hogy legyenek az egész emberiségnek. Elvei a nagy Washington elvei voltak, és sikerét az magyarázza, hogy nagy igazságokat mondott ki, amelyek, lappangva éltek mindenki lelkében s amelyeket ékesszólása szikrájával lángra lobbantott. A végzet nem engedte meg Kossuthnak, hogy célját elérje, de csodálata az amerikai nagyság és nemeslelkűség iránt soha sem szűnt meg, hiszen S mondotta annak idején: „Van remény Magyarország számára, mert van Isten az égben és Amerika a földön“. A magas szárnyalási beszédet, amelyet klasszikus veretű angol nyelven mondott el Herényi báró, így fejezte be: — Kossuth lelke! Néped nem halt meg, csak átúszik. Imádkozz azokért, akik egykor otthont adtak itt a hontalan száműzöttnek. Perényi Zsigmond záró beszéde