8 Órai Ujság, 1928. március (14. évfolyam, 50-75. szám)

1928-03-17 / 63. szám

1928 MÁRCIUS 17 Ó Miussig SZOMBAT 3. OLDAL százhúszezer néző jelenlétében, ágyúdörgés és étjenvihar közben leplezték le Kossuth Lajos yorki­sz Budapesten viszont Washington szobrát koszorúzták meg . Az egyetemi ifjúság, a polgári társadalom és a honvédség március 15-i ünnepségei (Saját tudósítónktól.) Március tizenötödi­kének nyolcvanadik évfordulóját, mint min­den esztendőben, az idén is bensőséges lélek­kel, hagyományos fénnyel ünnepelte meg a magyar nemzet. Nemcsak a főváros és a vi­dék, hanem a külföld magyarsága lélekben egybeforrottan áldozott a márciusi ifjak em­lékének ezen a napon, amely az idén először szerepelt a hivatalos nemzeti ünnepek sorá­ban. Valamennyi fővárosi templomban ünnepi Valamennyi fővárosi templomban ünnepi istentiszteletek voltak tegnap. A hivatalos ünnepi misét Breyer István dr., prelátus ka­nonok, kultuszállamtitkár celebrálta fényes segédlettel az udvari és várplébániatemplom­ban, ahol megjelentek: a kormányzó, a főher­cegi család, a kormány tagjai, a minisztériu­mok képviselői, a kormányzóság képviselői, a kabinetiroda vezetősége, a hadseregfőpa­rancsnokság, a főváros és Pest vármegye kép­viselői, az egyetemi ifjúság ünnepségei. A különböző bajtársi egyesületekben tömö­rült egyetemi ifjúság, Katolikus Diákszövet­ség, a Protestáns Diákszövetség, az Egyetemi Kör és a Szent Imre Kör diáksága reggel 9 órakor gyülekezett zászlói alatt az Egyetem­­téren, ahonnan a­­vasutas zenekar hangjai mellett vonult fel a tányérsapkás impozáns diáksereg a Szabadság-térre, hogy megko­szorúzza az irredenta szobrot. Délelőtt tíz órakor katonás rendben állott fel a hatalmas diáktábor a négy szobor előtt. Feszes vigyázz­állásban hallgatta végig a Himnuszt, amely­nek hangjai után a Nyugat szobránál Radó Miklós, Észak szobránál dr. Komlóssy Ist­ván, Kelet­i szobránál Balázs Dániel dr., Dél szobránál pedig Pongrácz Sándor helyezett el beszéd kíséretéban koszorút. A Himnusz, majd a Hiszekegy eléneklése után a diákság a Kossuth Lajos­ térre vonult, ahol Szalmáry József mondott beszédet a Kossuth-szobor lőtt, Szőllősy karnagy vezetésével pedig a rendőrzenekar hangversenyzett. A szobornál kétszáztagú diá­kküldöttség vált el a menet­től, hogy a Várba vonuljon, ahol a Himnusz és a Hiszekegy hangjai mellett Bíró György beszorozta meg beszéd kíséretében a 48-as honvédek emlékművét. Az ifjúság zöme ez­alatt a Dunaparton végig a Vigadóba vonult. Délután három órakor az egyetemi ifjú­ság a Nemzeti Múzeum kertjébe vonult, ahol a pesti Szent Imre Kollégium énekkarának Hiszekegye után Végh Jenő, a protestáns diákszövetség elnöke mondott ünnepi beszé­det, Nagy Andor a Talpra Magyart szavalta el, majd a Himnusz eléneklése után a Petőfi-­­ szoborhoz vonult az ifjúság, koszorút helyezve el a szobor talapzatára. Í1 vigadói ünnepség Délelőtt tizenegy órakor kezdődött a diákság ünnepéivé a Vigadóban. A budapesti egye­temi énekkarok Hiszekegye vezette be az ünnep­séget, majd Moravek Ernő dr. mondott ünnepi ítészedet. A szép beszéd után Jascabházy István, az Egyetemi Kör elnöke, be­szélt, majd Károlyi Árpád cigányzenekarának magyar nótái után fejérgyarmati Tóth Gyula tábori lelkész mondott szárnyaló ünnepi beszé­det. Az egyetemi énekkarok dalai után Pusztai Sándor operaházi tag énekelt, majd Malanyai József mondott záróbeszédet. Végül az egyetemi énekkarok a „Nem nem soha" irredenta dalt énekelték el, impozáns ünnepet, amelyre már reggel nyolc órakor gyülekeztek a Keleti pályaudvar kö­rül a szervezetek tagjai. A felvonulásban résztvett a Máv. gépgyárak, a Főműhelyek, a Máv. igazgatóság, az ÁÁOSZ, a VOGE, a fővárosi villamosvasutasok, a HÉV alkal­mazottak, a postások, a közüzemi, a dohány­gyári alkalmazottak és számos más alakulat tagjai, akiknek menete négy díszbe öltözött lovasrendőr és több zenekar vezetésével pél­dás rendben vonultak a Rákóczi­ úton végig a lobogódíszbe öltözött Petőfi­ térre, ahol a Himnusz eléneklése után Haller István mondott ünnepi beszédet. 71 Washi­ngton szobornál A budapesti amerikai kolónia és Buttler Wright amerikai követ, meghatalmazott mi­niszter jelenlétében emelkedett ünnepség folyt le délelőtt tizenegy­ órakor a Washing­­ton-szobornál, amelyre Stipka Ferenc főpol­gármester tette le a főváros babérkoszorú­ját ünnepi beszéd kíséretében. Ezután Buttler Wright amerikai követ mondott angol nyelven szép beszédet, majd a zenekar a magyar Himnuszt játszotta. Az ünnepség­ről kábeltáviratban üdvözölték a newyorki magyar missziót és a washingtoni polgár­­mestert. A Az újságírók ünnepe A magyar írók és újságírók az Otthon Körben szerdán este díszes ünnepség keretében adóztak a márciusi nagy napok emlékének. Az ünnepséget, amelyen nagy és előkelő közönség jelent meg, Farkas Imre, az Otthon Kör igazgatója vezette be, majd Barthoz Gyula szavalata és a Budai Dalárda éneke után Bolkosi Jenő mondott magas­­szárnyalású ünnepi beszédet. Schwalb Miklós zongoraművész, Sándor Erzsi, Némethy Ella, Dömötör István operaházi tagok, Buday Jenő, a világhírű hegedűművész szerepeltek még nagy sikerrel az est műsorán, amelyet a Himnusz feje­zett be. A hangverseny után a közönség nagy érdeklődéssel szemlélte meg 1t kör előcsarnoká­ban rendezett kiállítást, amely három hatalmas vitrinben a március 15-iki események sajtó­emlékeit mutatta be. A Magyar Újságírók Egyesületének küldött­sége tegnap délután a sajtószabadság nagy har­cosainak szobrait kereste fel. Kossuth Lajos szobránál Sziklay János dr., Petőfi Sándorénál Kárpáti Aurél mondott beszédet. Bánky Vilma és Rod la Rocque megkoszorúzta a Petőfi-szobrot Tegnap a kora reggeli órákban Bánky Vilma, a világhírű magyar filmszínésznő, férjének, Rod la Rocque-nak társaságában megjelent a Petőfi szobornál, amelynek talapzatára szép babér­­koszorút helyezett el. Egyéb ünnepségek a fővárosban A Petőfi­ Társaság a Pilvax-kávéházban tar­totta tegnap ünnepét, ahol Petri Mór tartott előadást a kávéház történetéről, majd Gáspár Jenő titkár emlékezett meg a márciusi esemé­nyekről. A felvidéki egyesületek szövetségében dr. Brit Jánosné megnyitó szavai után Bogya János dr. képviselő mondott ünnepi beszédet, majd Bezegh- Hunzágh Éva szavalt, Aradi Zsolt pedig Mécs László költészetét ismertette. A Lipótvárosi Társaskörben Gergely Ödön ügyvéd ünnepi beszéde után Geguss Dániel ny. főkapitányhelyettes szavalta el Petőfi „Van-e egy marok föld'­­ című versét. Az Országos Színművészeti Akadémia ünnepe Ságort­séky Lajos dr. tanár mondott magasan­szárnyaló beszédet­, amelyben érdekes történelmi hátterét festette meg a nagy napnak, megemlé­kezett a magyar nemzetnek az elnyomatás ellen, szabadságáért és függetlenségéért vívott év­százados harcairól, szerepéről a nyugati kultúra védelmében, a XIX. század reformeszméiről, amelyek a márciusi ifjakban testesültek meg, hogy azután a márciusi nagy, napon Kossuth és Petőfi lángoló szavainak hatása alatt kirobban­jon a nemzet élniakarása. Befejező szavaiban emelkedetten buzdította a jövendő magyar szí­nésznemzedéket a hazaszeretetre. A Terézvárosi Társaskörben Faragó János Józse­f dr., a Liget Klubban Márkus Jenő elnök mondott ünnepi beszédet. A Saskör március 15-én ünnepi közgyűlést tar­tott Förster Aurél dr. elnöklésével, amelyen a tisztújítás megejtése után ünnepi vacsora volt, az elnöki tisztet tíz év óta betöltő Förster Aurél tiszteletére. Vacsora után Szigetiiy János felső­házi tag mondott márciusi ünnepi beszédet. A Fővárosi Alkalmazottak Nemzeti Szövetsége a Radius filmszínházban tartott magasnívójú ün­nepséget, melyen Bakács István c. főigazgató mondott ünnepi beszédet, Némethy Ferenc hege­dült, Hir Sári zongorázott, Lamk­sin Lajos éne­kelt, T. Mátrai Erzsi pedig Petőfi- és Végváry­­költeményeket szavalt mély hatással. Néhány számával szép sikerrel szerepelt a Székesfővárosi Énekkar is. M vidéken Szegeden délelőtt a Fogadalmi-templomba­? szentmise volt a hatóságok és társadalmi előkelőt­ségek részvételével, majd a Kossuth-szobor előtt folyt le az impozáns ünnep, amelyen Hunyadi János dr. ügyvéd mondott beszédet. — Győrött a templomokban ünnepi istentiszteletek voltak, délben pedig a Lloyd nagytermében a győri ipa­ros dalkör rendezett ünnepélyt, amelyen Spáth Gyula városi tanácsos mondott beszédet.­­ Sop­ronban kimagaslott a hazafias ünnepségek között a Frankenburg Irodalmi Körnek a megyeházán rendezett matinéja, amelynek ünnepi szónokai Papp Kálmán prépost és Turner Mihály polgár­­mester voltak. A Széchenyi-téren a bányászati és erdészeti főiskola ifjúsága rendezett ünnepséget Széchenyi szobra előtt.­­ Egerben délután a Kossuth-téren rendezett hazafias ünnepélyen Breznay Imre tanítóképzőintézeti igazgató be­szélt. A vidék minden nagyobb városában nagy­szabású márciusi ünnepségek voltak. Kiemelkedő volt a miskolci ünnep, amelyen a miskolci 1200 főnyi leventecsapat a Kossuth-szoborhoz vonult fel, majd Mikszáth Kálmán főispán lakása előtt rendezett díszfelvonulást szerdán este, tegnap pedig a Kossuth-szobor előtt Borbély-Maczky Emil képviselő beszélt. A salgótarjáni ünnepségen Sztranyavszky Sándor belügyi államtitkár volt az ünnepi szó­­nok s az ünnepség keretében elültették a nemzeti alapra helyezkedett bányamunkássá a „márciusi kegyelet tölgyfáját" is. s Petőfi-téren A magyar nemzeti szervezetek délelőtt a és keresztényszociális Petőfi-téren rendeztek Szőnyegek Bútorszövetek Padló-filcek Kárpitos-kellékek mélyen leszállított árban Bach és Seri IV., Hajó-utca 12—14 Telefon 7'­—12 Newyorkban leleplezték Kossuth szobrát Newyork, márc. 16. (Saját tudósítónk táviroda.) A Kossuth­­szobor leleplezési ünnepe fényes külsőségek között tegnap délelőtt zajlott le Newyork­ban, a Hudson folyó partján, ahol Kossuth szobra áll. Mintegy százhúszezer n­ézett jelenlétében folyt le az ünnep. A szobor körül felállított emelvényen fog­laltak helyet az előkelőségek. Walker new­yorki polgármester, Széchenyi László gróf Az ünnepség első szónoka Herényi Zsig­mond báró, a magyar zarándokküldöttség ve­zetője volt. Mindenekelőtt köszönetét tolmácsolta a polgármesternek és Newyork városának, hogy Kossuth Lajos emlékét szoborral örökí­tette meg. — Azért jöttünk ide, — folytatta ezután, — hogy imát mondjunk a megszentelt tala­jon, hogy a szabadság apostolának szellemé­hez zarándokolva, vigasztalást, és reményt ta­láljunk jelen szomorúságaink és balsorsunk közepette. Ezután a magyar szabadságharc kitörésének történelmi előzményeit, Kossuth Lajos sze­replését, az elnyomatás szomorú korát ismer­tette, majd így folytatta: — Kossuth Lajos emléke ma is él és élni fog mindig, míg igaz magyar fog élni a föl­dön. Kossuth álló csillag a magyar égen, amelyet a változó politikai érzelmek és véle­mények felhői árnyékba boríthatnak, de mi­nél sötétebb a magyar végzet égboltja, annál inkább vágyunk rá, hogy ennek az álló csil­lagnak fénye vezéreljen minket a mélysége­ken és akadályokon át a feltámadásra. Nemcsak amerikai magyarokat látok itt, akiknek bölcsője Magyarországon ringott, ha­nem ezer meg ezer olyan amerikai állampol­gárt, akik nem rokonaink és mégis össze vannak forrva Kossuth emléké­vel, mert utódai azoknak, akik őt egykor itt körülvették. Ennek a Kossuth-láznak, amely akkor Ame­rika népét elfogta, nemcsak Kossuth csodála­tos ékesszólása a magyarázata, hanem az, hogy Kossuth, mint maga mondotta, képviselője volt a szabadság eszméjének, amely Isten fén­amerikai követ, Herényi Zsigmond báró, Sipőcz Jenő polgármester, a newyorki ható­ságok és az ottani magyar egyesületek és intézmények képviselői, valamint a város közéletének többszáz kiváló előkelősége. Százával borították a köszönik a szo­bor talapzatát, amelynél elhelyezték Kossuth szülőfalujának, a zemplén megyei Monoknak a magyar za­rándokküldöttség által hozott földjét, ame­lyeket a különböző egyházak kiküldöttei megáldottak. delése folytán közös java kell, hogy legyenek az egész emberiségnek. Elvei a nagy Washington el­vei voltak, és sikerét az magyarázza, hogy nagy igazságo­kat mondott ki, amelyek, lappangva éltek min­denki lelkében s amelyeket ékesszólása szikrá­jával lángra lobbantott. A végzet nem engedte meg Kossuthnak, hogy célját elérje, de csodá­lata az amerikai nagyság és nemeslelkűség iránt soha sem szűnt meg­, hiszen S mondotta annak idején: „Van remény Magyarország számára, mert van Isten az égben és Amerika a földön“. A magas szárnyalási­ beszédet, amelyet klasszikus veretű angol nyelven mondott el Herényi báró, így fejezte be: — Kossuth lelke! Néped nem halt meg, csak átúszik. Imádkozz azokért, akik egykor otthont adtak itt a hontalan száműzöttnek. Perényi Zsigmond­ záró beszéde

Next