8 Órai Ujság, 1928. április (14. évfolyam, 76-98. szám)

1928-04-01 / 76. szám

ÁRA 10 FILLÉR FŐSZERKESZTŐ: Dr NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA: HELYBEN VlD£Kv UDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSzÁG OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA ^ Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. József-körut 9,1. em. TitlerMsz^iam­^^József 46^^6^JózseN 6^^7^József[63^^8, József 44 1 FÉLÉVRE NEGYEDÉVRE EGY MÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ Gazdasági optimizmus Felfelé megy a nemzet, egyenletesen és biztosan a gazdasági megerősödés útján és ez az állandó haladás ad okot az opti­mizmusra — mondotta Bod János pénz­ügyminiszter tegnapi beszéde során, a­mellyel lezárta a költségvetés általános vitáját. Hogy ez az optimizmus jogosult, azt egész sereg számadattal bizonyította a pénzügyminiszter, számadatokkal, me­lyek azt mutatják, hogy a megcsonkított ország túljutott a gazdasági krízis mély­pontján és a regenerálódás útjára tért. Ez az optimizmus azonban nem zárja ki, hogy a pénzügyminiszter felismerje gaz­dasági életünk bajait is, amelyek még sok jóakaratot, még több energiát igé­nyelnek, hogy ne akadályozzák továbbra is az újjáépülés menetét. Ezek közül legelső helyen a hitelkér­dést említette meg Bod Jónos pénzügy­­miniszter, mindjárt hangoztatva is, hogy minden erőfeszítésnek legelsősorban en­­nek a problémának a megJSeS-1­1 irányulnia. Szó sincs róla, a magas kizs­terhek elég súlyosan nehezednek gazda­sági életünkre, az egyénre éppúgy, mint a termelésre, iparra, mezőgazdaságra, ke­reskedelemre, de a közterheknél is sokkal nyomasztóbb a nehezen megszerezhető és sú­lyos kamattételekkel terhelt hitel. Az adózás terén, a pénzügyminiszter beje­lentése szerint, további enyhítések vár­hatók, amint erre az államháztartás egyensúlyának veszedelme nélkül alkalom nyílik. De sokkal közvetlenebb, gyorsabb és egyetemesebb gazdasági előnyökkel biztat, ha rövidesen sikerül megoldani a hitel problémáját. Erről a kérdésről sok szó esett a költségvetési vitában, súlyos panaszok hangzottak el, amelyeket feltét­lenül orvosolni kell s remélhetőleg sike­rül is orvosolni, mert ez a fundamen­tuma egész gazdasági életünk gyógyulá­sának. A pénzügyminiszter részletesen fel­sorolta beszédében azokat az intézkedése­ket, melyek az ipari és a mezőgazdasági termelés megerősítésére hivatottak. Be­számolt az eddigi beruházásokról ézt jelen­tette azt is, hogy legközelebb már újabb törvényjavaslattal járul az országgyűlés elé, mely további beruházásokat tesz lehetővé. De az állami beruházások gaz­dasági, szociális és kulturális szükséges­ségének elismerése mellett joggal muta­tott­ rá a pénzügyminiszter, hogy teljes egészében még­sem lehet az államra há­rítani a gazdasági reorganizálás felada­tát. A háborút követő idők nemcsak ná­lunk, hanem az egész világon olyan kul­turális, szociális és gazdasági problémák megoldását hárították az államra, ame­lyek a háború előtt jórészt a magángaz­daság kötelezettségei közé tartoztak. Ám, ha az állam ezeket a terheket át is vál­lalta, ez nem jelentheti azt, hogy a ma­gángazdaság most már mindent az állam­tól várjon. Igenis, a magángazdaságnak több iniciatívával, a változott, viszonyok­hoz való alkalmazkodással kell kivennie részét az újjáépítés munkájából, mert másképpen nem állhatunk már a nemze­tek versenyében, mert enélkü­l a magán­­gazdaság nem segíthet önmagán, de nem segíthet a közös munkában sem, melyet ez állammal együttesen kell végeznie! Katasztrofális földrengést jeleztek ma éjfél a szeizmo­gráfok, de 15 óra jött er a rengő Valószínűleg a Földközi-tenger medencéjében rendült meg megint a Föld (Saját tudósítónktól.) A budapesti és a szegedi, a prágai és a bécsi földrengést jelző készülékek az elmúlt éj­szaka egy óra után földrengést jeleztek. Szegeden és Bu­dapesten a készülékek éjjel 1 óra 27 perc­kor mozdultak meg és 24 percig voltak működésben. Az előrengés 1 óra 27 perc­től 1 óra 29 percig és 45 másodpercig, a főrengés 1 óra 29 perc és 45 másodperc­től 1 óra 40 percig, az utórengés pedig 1 óra 40 perctől 1 óra 50 percig tartott. Az Inga maximális kilengése meghaladta a 130 millimétert. A bécsi központi meteoro­lógiai és geo­­dinamikai intézet készülékei — mint Bécsből jelentik — éjjel 1 óra 33 perckor jelezték a súlyos földrengés kezdetét. A legnagyobb kilengés kelet- nyugati irány­ban 150 milliméter volt. A rengés 2 óra 30 perc után szűnt meg. A földrengés fészke körülbelül 1400 kilométernyire le­­­­het Bécstől. Prágában — mint onnan jelezik — éjfél­­ idán egy óra 30 perc és 25 másodperckor­­ jelezték az állami geofizikai intézet ké­szülékei az erős földrengést Prágától mint­egy 1400 kilométer távolságra. A rengés­­hullámok déli és délnyugati irányból ér­keztek. Bár a földrengést jelző készülékek ka­tasztrofális földrengésről adnak hírt, cso­dálatosképpen eddig még sehonnan sem érkeztek jelentések, hogy hol mozdult meg a föld és milyen pusztításokat végzett.­­ Minthogy déli és délnyugati irányban 1400­­ kilométerre történhetett a földrengés, va­­l­­ószínű, hogy megint a Földközi-tenger­­ medencéjében, esetleg Máltában, vagy Szi­cíliában következett be ismét valami mér­hetetlenül súlyos katasztrófa. Lapzártakor jelentik Hamburgból, hogy az ottani földrengéskutató állomás készü­lékei az elmúlt éjszaka szintén jeleztek rendkívül heves földrengést. Az első hul­lám egy óra 34 perckor indult meg. A földrengés fészke körülbelül 2200 kilomé­terre lehet Hamburgtól, míg a budapesti állomás 1000 kilométer távolságból jelezte a földrengést. Budapesten egyébként éjjel 1 óra 32 p. és 27 mp.-kor mozdultak meg a műszerek, amelyek maximális kitérése 71 milliméter volt. A földmozgás Budapesten 1 órán át tartott. Március 30-én este 10 óra 40 p. 27 mp.-kor egy előrengés előzte meg, 31-én 6 óra 17 p. 27 mp.-kor egy utórengés követte az említett földrengést. Dühöngési rohama szimulált a törvényszék előtt József, a Turulmászó ----------- p.u m M ----------­ Azt hitte, hogy orgazdasággal vádolt édesanyját is elitélték A elnök jóságos szavaira lecsillapodott és bocsánatot kért (Saját tudósítónktól.) Rendkívül izgalmas jelenetek színhelye volt ma a büntetőtörvény­szék Sehirilla-tanácsának tárgyi létem­e. A tör­vényszék egy nagyszabású lopás és orgazda­ság bűnügyét tárgyalta, amelynek vádlotta­ja Garaba József és Krause Gábor foglalkozás­nélküli egyének voltak. Kraiuc már több íz­ben volt büntetve, Garabánakc a neve pedig akkor vált közismertté, amikor a közelmúltban felmászott a Ferenc József-híd Turulmadarára, ahonnan csak a tűzoltóság és rendőrség moz­gási ára után tudták leszedni. Garabát akkor beszállították a­, angyalföldi elmegyógyinté­zetbe. Az elmegyógyintézeti megfigyelés azonban megállapította, hogy nem elmebajos, csak terhelt, akinek már fiatalkorában is sokat meggyűlt a baja különböző hatóságokkal. A bizonyítási eljárás befejezése után a tör­vényszék ítéletében megállapította a vádlot­tak bűnösségét . Krause Gábort két évi fegyh­ázra, Ga­raba Józsefet pedig 10 h­ónapi börtön­­büntetésre ítélte el. Az orgazdasággal vádolt szereplők kisebb­­nagyobb büntetésekkel szabadultak, és amikor az elnök ismertette Garaba József, ugyan­csak orgazdasággal vádolt édesanyjára vo­natkozó ítéletet, Garaba felugrott a vádlottak padjáról éktelenül kiáltozni kezdett és ökleit rázta. — Ne sírj anyám­, ne sírj! — kiabálta — nem engedem az anyámat! A rendőrségen meg­vertek! Ezeket kiáltotta teli torokkal Garaba, ami­kor pedig a két őr meg akarta fékezni, elkezdett dü­höngeni és nekik támadt. Schirilla Rehil tanácselnök és a tanács tagjai nyugodtan nézték Garaba dühkitöréseit, Kull­­mann Sándor ügyészségi alelnök pedig nyom­ban intézkedett, hogy még két fogházőr jöjjön fel az ügyészségi fogházból, akiknek­­ azután sikerült megfékezni a dühöngő embert. Közben az elnök szünetet rendelt el Ez­alatt Garabát megvasalták és most már bilincsek közt teljesen nyu­godtan viselkedett. — Divatba jött, hogy egyes vádlottak a bíróságok jóindulatával és atyai szívével visszaélve, őrültségi jelenetet rögtönöznél — kezdte a tárgyalás megnyitása után Schirilla tanácselnök. — Én tudom, — folytatta — hogy Ga­raba nem elmebajos, hanem csak hálátlan­ságból viselkedett ilyen megengedhetetlen módon a bíróság előtt. Akik azonban a jövőben ezt meg fogják engedni maguknak, azokkal szemben gondos­kodni fogunk megfelelő megtorlásról. Érdekes, hogy tulajdonképpen az ítélet ki­hirdetése után derült ki, hogy Garaba feleslegesen rendezte a jelenetet, édesanyját, aki miatt rendezte az egész sirán­kozást és üvöltözést, az orgazdaság vádja alól fölmentették. Amikor Garaba végül megértette az ítélet indokolásából, hogy anyját felmentették, le­csillapodott és normálisan viselkedett, úgy­hogy a perorvoslatokra való figyelmeztetéskor már az ő ellene szóló ítéletben is megnyu­godott. Végül is Garaba és védője bocsánatot kért a bíróságtól.

Next