8 Órai Ujság, 1928. június (14. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-01 / 123. szám

Szürke kis napihír, melyen talán ke­­resztülsiklik a szenzációt kereső szem, anélkül, hogy észrevenné, háromsoros kis tudósítás közli, hogy Németh Imre buda­pesti cipészmester negyedszázadot meg­haladó közhasznú ipari tevékenységéért hivatalos elismerésben részesült. Egy napra felbukkan a nyilvánosság előtt egy név, hogy huszonnégy óra múlva ismét visszamerüljön az ismeretlen milliók közé, de ennek a huszonnégy órának ő az igazi hőse! Ő az ismeretlen polgár, a névtelen munkásember, a milliók közül való és a felső elismerés, mely Németh Imre cipész­mestert érte, az ő személyében a hozzá ha­sonló­­ névtelenek becsületes munkája előtt hajt zászlót. Ezekből a Németh Im­rékből áll a nemzet, ők dolgoznak a mű­helyekben, gyárakban, a magyar föld barázdáin, ők, a névtelenek, jelentik azt a szünetlen munkát, amely ezt az orszá­got felépítette a háború és a forradalmak romjaiból, az ő dicsőségük, hogy a romok felett ma ismét élet, kultúra virágzik. Ezek a névtelen kis emberek, ezek a be­csületes Németh Imrék, akiknek becs­vágya, tökéleteset alkotni a maguk mes­terségében, ez a szürke sereg a­ munka frontjának végzi a maga összségében a legnagyobb feladatot, amely a nemzetre vár. Ők azok, akik soha sincsenek ultra crepid­am, akik megmaradnak a maguk kötelességének és tudásának határai kö­zött, de ezen belül a legjobbat, legbecsü­letesebbet adják, ami tőlük telik. A ma­guk foglalkozásának kaptafája-e Németh Imréknél nem­ a lélektelen sablont jelenti, hanem a teljes mesterségbeli készséget, szorgalmat és odaadást, mellyel dolgukat végzik. Ez a szorgalom, ez a becsületes­ség, a mesterség tudása és szeretete az ő érdemrendjük — de ezenkívül mást nem is hajszolnak. Az ő hiúságuk a megelége- Németh Imrének éppen az a legnagyobb A miniszteri elismerés nem véletlenül használja a szokásos formulát, amely sze­rint a Németh­ Imrék munkája „köz­hasznú­ ” tevékenység. Igenis, minden ki­csiségében és jelentéktelenségében is a köznek szolgál a Németh Imréhez hasonló kisiparosok, kispolgárok és munkásembe­rek szorgalmas dologtevése, az apró alko­tásoknak az a végtelen sorozata, mely a kis műhelyekből és a Németh Imrék egyéb munkahelyeiről kerül ki. Ez az a nem­zeti munka, melynek hivatása naggyá és erőssé tenni az országot, ez a becsületes­ség, tudás, szorgalom érlelhet csak gyü­mölcsöket a nemzet számára. A felső el­ismerés és ebben az egész hivatalos Ma­gyarország, a nemzet egész társadalmá­­nak elismerése, Németh Imrén keresztül ennek a gyümölcsöt érlelő szorgalomnak, tudásnak, névtelen dologtevésnek szól és Németeh Imrének éppen az a legnagyobb dicsősége, hogy a maga becsületes szemé­lyében ezeket a nagyszerű értékeket tes­tesíti meg. • ‘ ff*" 1928 MÁJ. 3­­ V*fj APA Eli I l£n ^^RVgj^ Budaj­^s^|áa8rjúnius 1 R®^ -———L-52—L^ZffzIzE-- Péntek XIV. évfolyan^23. sz. jpp . .... jfíftjfmifíSSí ^KEBsgSfflF ffiBBsSj nP HHöfflBPafci _ ^pflk «Rfl|HHg t&m mm IHí ■ fffi Hff W VHP wffl JH| HR jmé| jKSMwSaMpy Titmtt SUpHEErara SraSBEjÉr jpK&jL ^HJHHHDbBA gjKM iHHbh^H ■SBflHH ELŐFIZETÉSI ÁRAK : FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.50 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség: VIII., Rokk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József­ körút 5. Telefonszámaink: József 463—06, 463—07, 463—08, 463—09. A nap­iesePadokat zúztak, füttykoncertet rendez­tek és gyilkosoknak szidták a kormány tagjait a szkupstina mai botrányba* fulladt ülésén W111 MI'W——» » • »-^n■■■MM———. A véreskezű kormánnyal nem tárgyal az ellenzék — Másfél* órás példátlanul viharos zajongás után az elnök berekesztette * a tanácskozást . Június 8-áig elnapolták a parlamentet Kommunista munkások és felelőtlen elemek is garáz­­dálkodtak a diákok éjszakai zavargásai során Belgrád, május 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A szkupstina mai ülése az éjszakai véres zavar­gások hatása alatt állott és a viharokhoz szokott belgrádi parla­ment történetében is példátlanul bot­rányos lefolyású volt. Napirenden a demokrata parasztpárt indít­ványa szerepelt, amellyel az ellenzék Szubotics volt igazságügyminiszter vád alá helyezését követeli azzal az indokolással, hogy Szubotics aki miniszterré való kinevezése előtt a legfel­sőbb jugoszláv törvényszék elnöke volt, mi­nisztersége alatt betöltetlenül hagyta , ezt a tisztséget, hogy később ismét átvehesse. Az ellenzék már az ülés lefolyásakor fülsiketítő lármába tört ki és a lárma csak ak­kor csillapult, amikor az elnök bejelentette, hogy a szkupszina első elnöke, Agatonovics demokrata képviselő, rövid betegség után váratlanul meghalt. A bejelentést a részvét általános megnyilatko­zása fogadta. Amikor azonban az öllök áttért a napi­rendre és felkérte az egyik jegyzőt, hogy olvassa fel Szubotics írásbeli védekezését, újult erővel tört ki a pokoli lárma. Az ellenzék a kormány lemondását követelte és főleg Kojosec belügyminisztert illette reprodukálhatatlan aposztrof­álásokkal. A legenyhébb közbekiáltások ilyenek voltak: — Gyilkosok! Véreskezű kormány! A jegyző a vad lárma közben is folytatta Aszubotics védekezésének olvasását, amelyből azonban mé­g a gyorsírók sem hallottak egy szót sem. Az ellenzék ekkor elkezdte csapkodni a padok fedeleit és a koncert több, mint egy óra hosszat tartott. A jegyző szavaiból egy szót sem lehetett meg­érteni és közben a padok csapkodása olyan hevessé vált, hogy több padnak a fedele le is tört. A jegyzői jelentés felolvasása után Drljevics ellenzéki képviselő emelkedett szólásra, szavai azonban szintén elvesztek a viharos lármában. Az ellenzéki képviselők magukból kikelve kiáltozták: — Amíg ez a véreskezű kormány marad az uralmon, addig nem tár­gyalunk! Amikor a padfedelek csapkodása már any­­nyira kimerítette az ellenzékieket, hogy nem bírták a tempót, _ • _ változatosság kedvéért hazafias dalok éneklésébe fogtak. Először a király-himnuszt énekelték, aztán a horvát himnuszt, majd a szlovén induló került sorra. Utána újra kezdetét vette a padfedél­­koncert. Tizenegy óra tájban, másfél órával az ülés megnyitása után végre is belátta az elnök, hogy az ülés rendjét nem tudja biztosítani. A miniszterekkel folytatott rövid ta­nácskozás után felállott helyéről és bejelentette, hogy az ülést berekeszti és hozzátette még, hogy a legközelebbi ülés időpontjáról majd­ írásban fogja értesíteni a képviselőket. Beavatott körökben elterjedt hírek szerint a legközelebbi ülést június 8-ára fog­ják összehívni, és ennek napirendjén ugyanaz a javaslat fog szerepelni, mint amely a mai ülés napirendjén szerepelt. A képviselők féltizenkét óra tájban óriási izgalomban széledtek szét. Tűzoltófecskendők sikertelen kísérletei után lovasattakkal és sortűzzel verték szét Belgrádban a zavargókat Belgrád, május 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az a túlfűtött izgalom, amely már napok óta heves olaszellenes tüntetésekben robbant ki a jugo­szláv királyság fővárosában, az éjjel olyan véres zavargásokat idézett föl, aminök■ a net­­tunói szerződések ellen megindult kampány kezdete óta még egy helyütt sem fordultak elő. Voltak úgy ám már éles összetűzések és barrikádharcok is a tüntetésekben vezető sze­repet vivő diákok és karhatalmi közegek kö­zött, de szállodák, kávéházak és üzletek lerom­bolása, kölcsönös sortüzelések, súlyos sebesülések és tömeges letartóztatások az éjjel voltak először a kormány ellen parlamenten kívül vívott harcban. A belgrádi rendőrfőnökségnek az éjszakai véres zavargásokról szóló hivatalos jelentése szerint a tüntetők és a karhatalmi közegek utcai barrikádharcának szerencsére nincsenek halottai és a jelentés hangsúlyozza, hogy a zavargásban ezúttal nem is annyira a diákság, mint inkább a man hátság­nak kommunista érzelmeiről ismert ré­sze vett részt. A belgrádi rendőrfőnökségnek nincs tudomása ar­ról, hogy a rendőrök vagy csendőrök sor­­tüzet adtak volna a tüntetőkre. A zavargások folyamán eldördült lövések többnyire a tünte­­tők­ részéről történtek, akik revolverekkel vol­tak felszerelve. A lovascsendőrség csupán akkor lépett akcióba, amidőn a tüntetők a kivo­nult tűzoltók fecskendői elől sem hát­ráltak meg, hanem kísérletet tettek a tűzoltók kocsijainak megtámadására. A lovascsendőrség attakjának sikerült is az Orosz Cár-szálloda előtt tüntető tömeget, amelynek egy része a szálló pincéjébe mene­kült, szétoszlatni. A tüntetések folyamán 60 embert, köztük 17 diákot tartóztattak le. A diákokat a hajnali órákban szabadlábra he­­lyezték, de a többi 43 kommunista érzelmű munkás továbbra is a rendőrség őrizetében ma­­radt.­­ A szálloda első és második emeleti szobáiba menekült tüntetők a berendezés elpusztításán val, székek, asztalok és egyéb tárgyaknak az utcára való dobálásával a szállodának mintegy 200.000 dinár­­kárt okozott, de igen nagy a b­ér a szomszédos üzletekben is, amelyeknek kirakatüvegeit a tüntetők sorra beverték, áruit pedig tönkretették. A Politika jelentése szerint a tegnap esti zavargások azzal kezdődtek, hogy nagyobb számú egyetemi hallgató gyűlést tartott, ame­lyen élesen kikeltek Mussolini és a fasizmus­ ellen. A tüntetők áttörték a rendőrségi kor­dont és a közeli korzóra vonultak, ahol csendőrök feltűzött szuronnyal szétosz­ , látták a tömeget. A tüntetők nagy része azonban az Orosz Cár­­kávéházba menekült, amelyet a terraszon levő márványasztalokkal pillanatok alatt elbarriká­­dozott. A csendőrök kénytelenek­­voltak a tüntetők kőzápora elől több ízben visszahúzódni. Egy órán át tartó ostrom után Sikerült a barriká­­dót egy helyen ledönteni­­és tíz így támadt ré­sen a csendőrök benyomultak a kávéházba. Ebben a pillanatban lövés dördült­­el, a­mire a kávéházban leírhatatlan pánik támadt, künn pedig általános lövöldö­zés a csendőrök és a tüntetők között.

Next