8 Órai Ujság, 1928. június (14. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-01 / 123. szám
Szürke kis napihír, melyen talán keresztülsiklik a szenzációt kereső szem, anélkül, hogy észrevenné, háromsoros kis tudósítás közli, hogy Németh Imre budapesti cipészmester negyedszázadot meghaladó közhasznú ipari tevékenységéért hivatalos elismerésben részesült. Egy napra felbukkan a nyilvánosság előtt egy név, hogy huszonnégy óra múlva ismét visszamerüljön az ismeretlen milliók közé, de ennek a huszonnégy órának ő az igazi hőse! Ő az ismeretlen polgár, a névtelen munkásember, a milliók közül való és a felső elismerés, mely Németh Imre cipészmestert érte, az ő személyében a hozzá hasonló névtelenek becsületes munkája előtt hajt zászlót. Ezekből a Németh Imrékből áll a nemzet, ők dolgoznak a műhelyekben, gyárakban, a magyar föld barázdáin, ők, a névtelenek, jelentik azt a szünetlen munkát, amely ezt az országot felépítette a háború és a forradalmak romjaiból, az ő dicsőségük, hogy a romok felett ma ismét élet, kultúra virágzik. Ezek a névtelen kis emberek, ezek a becsületes Németh Imrék, akiknek becsvágya, tökéleteset alkotni a maguk mesterségében, ez a szürke sereg a munka frontjának végzi a maga összségében a legnagyobb feladatot, amely a nemzetre vár. Ők azok, akik soha sincsenek ultra crepidam, akik megmaradnak a maguk kötelességének és tudásának határai között, de ezen belül a legjobbat, legbecsületesebbet adják, ami tőlük telik. A maguk foglalkozásának kaptafája-e Németh Imréknél nem a lélektelen sablont jelenti, hanem a teljes mesterségbeli készséget, szorgalmat és odaadást, mellyel dolgukat végzik. Ez a szorgalom, ez a becsületesség, a mesterség tudása és szeretete az ő érdemrendjük — de ezenkívül mást nem is hajszolnak. Az ő hiúságuk a megelége- Németh Imrének éppen az a legnagyobb A miniszteri elismerés nem véletlenül használja a szokásos formulát, amely szerint a Németh Imrék munkája „közhasznú ” tevékenység. Igenis, minden kicsiségében és jelentéktelenségében is a köznek szolgál a Németh Imréhez hasonló kisiparosok, kispolgárok és munkásemberek szorgalmas dologtevése, az apró alkotásoknak az a végtelen sorozata, mely a kis műhelyekből és a Németh Imrék egyéb munkahelyeiről kerül ki. Ez az a nemzeti munka, melynek hivatása naggyá és erőssé tenni az országot, ez a becsületesség, tudás, szorgalom érlelhet csak gyümölcsöket a nemzet számára. A felső elismerés és ebben az egész hivatalos Magyarország, a nemzet egész társadalmának elismerése, Németh Imrén keresztül ennek a gyümölcsöt érlelő szorgalomnak, tudásnak, névtelen dologtevésnek szól és Németeh Imrének éppen az a legnagyobb dicsősége, hogy a maga becsületes személyében ezeket a nagyszerű értékeket testesíti meg. • ‘ ff*" 1928 MÁJ. 3 V*fj APA Eli I l£n ^^RVgj^ Budaj^s^|áa8rjúnius 1 R®^ -———L-52—L^ZffzIzE-- Péntek XIV. évfolyan^23. sz. jpp . .... jfíftjfmifíSSí ^KEBsgSfflF ffiBBsSj nP HHöfflBPafci _ ^pflk «Rfl|HHg t&m mm IHí ■ fffi Hff W VHP wffl JH| HR jmé| jKSMwSaMpy Titmtt SUpHEErara SraSBEjÉr jpK&jL ^HJHHHDbBA gjKM iHHbh^H ■SBflHH ELŐFIZETÉSI ÁRAK : FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.50 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség: VIII., Rokk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József körút 5. Telefonszámaink: József 463—06, 463—07, 463—08, 463—09. A napiesePadokat zúztak, füttykoncertet rendeztek és gyilkosoknak szidták a kormány tagjait a szkupstina mai botrányba* fulladt ülésén W111 MI'W——» » • »-^n■■■MM———. A véreskezű kormánnyal nem tárgyal az ellenzék — Másfél* órás példátlanul viharos zajongás után az elnök berekesztette * a tanácskozást . Június 8-áig elnapolták a parlamentet Kommunista munkások és felelőtlen elemek is garázdálkodtak a diákok éjszakai zavargásai során Belgrád, május 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A szkupstina mai ülése az éjszakai véres zavargások hatása alatt állott és a viharokhoz szokott belgrádi parlament történetében is példátlanul botrányos lefolyású volt. Napirenden a demokrata parasztpárt indítványa szerepelt, amellyel az ellenzék Szubotics volt igazságügyminiszter vád alá helyezését követeli azzal az indokolással, hogy Szubotics aki miniszterré való kinevezése előtt a legfelsőbb jugoszláv törvényszék elnöke volt, minisztersége alatt betöltetlenül hagyta , ezt a tisztséget, hogy később ismét átvehesse. Az ellenzék már az ülés lefolyásakor fülsiketítő lármába tört ki és a lárma csak akkor csillapult, amikor az elnök bejelentette, hogy a szkupszina első elnöke, Agatonovics demokrata képviselő, rövid betegség után váratlanul meghalt. A bejelentést a részvét általános megnyilatkozása fogadta. Amikor azonban az öllök áttért a napirendre és felkérte az egyik jegyzőt, hogy olvassa fel Szubotics írásbeli védekezését, újult erővel tört ki a pokoli lárma. Az ellenzék a kormány lemondását követelte és főleg Kojosec belügyminisztert illette reprodukálhatatlan aposztrofálásokkal. A legenyhébb közbekiáltások ilyenek voltak: — Gyilkosok! Véreskezű kormány! A jegyző a vad lárma közben is folytatta Aszubotics védekezésének olvasását, amelyből azonban még a gyorsírók sem hallottak egy szót sem. Az ellenzék ekkor elkezdte csapkodni a padok fedeleit és a koncert több, mint egy óra hosszat tartott. A jegyző szavaiból egy szót sem lehetett megérteni és közben a padok csapkodása olyan hevessé vált, hogy több padnak a fedele le is tört. A jegyzői jelentés felolvasása után Drljevics ellenzéki képviselő emelkedett szólásra, szavai azonban szintén elvesztek a viharos lármában. Az ellenzéki képviselők magukból kikelve kiáltozták: — Amíg ez a véreskezű kormány marad az uralmon, addig nem tárgyalunk! Amikor a padfedelek csapkodása már anynyira kimerítette az ellenzékieket, hogy nem bírták a tempót, _ • _ változatosság kedvéért hazafias dalok éneklésébe fogtak. Először a király-himnuszt énekelték, aztán a horvát himnuszt, majd a szlovén induló került sorra. Utána újra kezdetét vette a padfedélkoncert. Tizenegy óra tájban, másfél órával az ülés megnyitása után végre is belátta az elnök, hogy az ülés rendjét nem tudja biztosítani. A miniszterekkel folytatott rövid tanácskozás után felállott helyéről és bejelentette, hogy az ülést berekeszti és hozzátette még, hogy a legközelebbi ülés időpontjáról majd írásban fogja értesíteni a képviselőket. Beavatott körökben elterjedt hírek szerint a legközelebbi ülést június 8-ára fogják összehívni, és ennek napirendjén ugyanaz a javaslat fog szerepelni, mint amely a mai ülés napirendjén szerepelt. A képviselők féltizenkét óra tájban óriási izgalomban széledtek szét. Tűzoltófecskendők sikertelen kísérletei után lovasattakkal és sortűzzel verték szét Belgrádban a zavargókat Belgrád, május 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az a túlfűtött izgalom, amely már napok óta heves olaszellenes tüntetésekben robbant ki a jugoszláv királyság fővárosában, az éjjel olyan véres zavargásokat idézett föl, aminök■ a nettunói szerződések ellen megindult kampány kezdete óta még egy helyütt sem fordultak elő. Voltak úgy ám már éles összetűzések és barrikádharcok is a tüntetésekben vezető szerepet vivő diákok és karhatalmi közegek között, de szállodák, kávéházak és üzletek lerombolása, kölcsönös sortüzelések, súlyos sebesülések és tömeges letartóztatások az éjjel voltak először a kormány ellen parlamenten kívül vívott harcban. A belgrádi rendőrfőnökségnek az éjszakai véres zavargásokról szóló hivatalos jelentése szerint a tüntetők és a karhatalmi közegek utcai barrikádharcának szerencsére nincsenek halottai és a jelentés hangsúlyozza, hogy a zavargásban ezúttal nem is annyira a diákság, mint inkább a man hátságnak kommunista érzelmeiről ismert része vett részt. A belgrádi rendőrfőnökségnek nincs tudomása arról, hogy a rendőrök vagy csendőrök sortüzet adtak volna a tüntetőkre. A zavargások folyamán eldördült lövések többnyire a tüntetők részéről történtek, akik revolverekkel voltak felszerelve. A lovascsendőrség csupán akkor lépett akcióba, amidőn a tüntetők a kivonult tűzoltók fecskendői elől sem hátráltak meg, hanem kísérletet tettek a tűzoltók kocsijainak megtámadására. A lovascsendőrség attakjának sikerült is az Orosz Cár-szálloda előtt tüntető tömeget, amelynek egy része a szálló pincéjébe menekült, szétoszlatni. A tüntetések folyamán 60 embert, köztük 17 diákot tartóztattak le. A diákokat a hajnali órákban szabadlábra helyezték, de a többi 43 kommunista érzelmű munkás továbbra is a rendőrség őrizetében maradt. A szálloda első és második emeleti szobáiba menekült tüntetők a berendezés elpusztításán val, székek, asztalok és egyéb tárgyaknak az utcára való dobálásával a szállodának mintegy 200.000 dinárkárt okozott, de igen nagy a bér a szomszédos üzletekben is, amelyeknek kirakatüvegeit a tüntetők sorra beverték, áruit pedig tönkretették. A Politika jelentése szerint a tegnap esti zavargások azzal kezdődtek, hogy nagyobb számú egyetemi hallgató gyűlést tartott, amelyen élesen kikeltek Mussolini és a fasizmus ellen. A tüntetők áttörték a rendőrségi kordont és a közeli korzóra vonultak, ahol csendőrök feltűzött szuronnyal szétosz , látták a tömeget. A tüntetők nagy része azonban az Orosz Cárkávéházba menekült, amelyet a terraszon levő márványasztalokkal pillanatok alatt elbarrikádozott. A csendőrök kénytelenekvoltak a tüntetők kőzápora elől több ízben visszahúzódni. Egy órán át tartó ostrom után Sikerült a barrikádót egy helyen ledönteniés tíz így támadt résen a csendőrök benyomultak a kávéházba. Ebben a pillanatban lövés dördültel, amire a kávéházban leírhatatlan pánik támadt, künn pedig általános lövöldözés a csendőrök és a tüntetők között.