8 Órai Ujság, 1928. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)
1928-09-01 / 198. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK : FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 720 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ r\ i w ^ Ába lhUl mi ■ És Budapest, 193® szeptember 1 1®J KLCK \\ Szombat XIV. évfolyam 198.sz. Szerkesztőség: Vill., Rökk Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József körút 5. Telefonszámaink: József 463—06, 463—07, 463—08, 463—09. FŐSZERKESZTŐ : DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA : HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szülők gondja ijesztőek és megdöbbentőek azok a számok, amelyek az egyetem felvételi kontingenséről s az ötszörösnél, hatszorosnál több jelentkezőkről tesznek jelentést. S a döntő fontosságú társadalmi kérdéssel együtt fájdalmas jelentőséggel bontakozik ki itt a családi kérdés. A szülők gyötrelmes gondja, az ifjúság sorsának nehéz problémái. Természetesnél is természetesebb, hogy a szülői gond csak azon a hiten érvel, hogy azifjúságot oda kell engedni a tanulás forrásaihoz, lehetővé kell tenni számára — természetesen az érdemesek és arravalók számára, hogy helyet kapjanak az egyetemeken. Jól tudjuk, hogy milyen gazdasági és erkölcsi szempontok vezettek a kontingensek megállapításában. De ugyanilyen gazdasági és erkölcsi szempontokat lehet szembeszegezni velük, amikor arról van szó, hogy bár a magyar kultúrának négy végbástyája, négy egyeteme van, még sincs mód arra, hogy mind-azok, akik eddigi tanulmányaik eredményeivel érdemet szereztek rá, helyet kapjanak e katedrák körül. Nehéz a kultúrát hangsúlyozni és nehéz kulturális életünkre hivatkozni, ha a tanulás lehetőségei körül ilyen nehézségek vannak. Azok a szempontok, amelyek e kontingenseket olyan szigorúan állapították meg, bölcs elgondolással gátat kívántak emelni az ifjúságnak proletarializálódása ellen. A megállapított létszám arányban kíván állni a tanulmányok elvégeztével ennek az országnak felvevőképességével. Ne termeljünk többet, mint amennyit el tudunk helyezni. Ám a veszedelem, amelyet egyik oldalon kikerülünk, most szinte súlyosabban fenyeget a másik oldalon. S éppen az a helyzet, amely e sokszoros túljelentkezéssel támad, teremti meg az ifjúság proletariálizálódását. Ha e néhány ezer ifjú előtt teljesen elzárjuk a tanulás kapuit, négy-öt esztendővel előbb nyitunk utat ugyanannak a proletariálizálódásnak, amelyet el akarunk kerülni. Nemcsak a szó külső értelmében, hanem mélyen és súlyosan jelentős dolog ez még azoknál a rétegeknél is, ahol az anyagi gond nem döntő szempont. A megállapított létszám s a jelentkezők számának szörnyű különbözete tehát gondolkodóba kell, hogy ejtsen bennünket. Ha mereven ragaszkodunk a megállapított létszámhoz, nemcsak az a veszedelem fenyeget, hogy talán nagyon értékes elemek is kintrekednek,, hanem abban az időben, amely az ember életében talán legfontosabb: a foglalkozásnélküliség rémének, szellemi és fizikai csavargásnak tesszük ki e jónéhányezer magyar ifjút. Ez a probléma nem lehet kortespolitika kérdése. Nem szabad végleteket keresni az egyik oldalon és nem lehet végleteket lehetővé tenni a másikon. Lehet a jelentkező ezrek közül gondosan és szigorúan megválogatni az igazán érdemeseket, de nem lehet az igazán érdemesek közül csupán csak a negyedének vagy ötödének megadni a módot a tanuláshoz. Az igazán és egyformán érdemesek szelekcióját nem a felvételnél, hanem a tanulás évei alatt kell megejteni. Világosan és elfogultság nélkül kell nézni és elintézni ezt a dolgot, amellyel katasztrófát idézhetünk fel, vagy háríthatunk el. Az osztálysorsjáték mai húzásának eredménye a 4. oldalon Kedden rendkívüli minisztertanács foglalkozik a drágasággal Letörik a magas zsiráfokat — A zsírbehozatal és a takarmányinség ügyében gyors intézkedések történnek — Negyvenezer pengőt ad a kormány a Magyar Hét propagandisztikus céljaira (Saját tudósítónktól.) A kormány tagjai ma Tass József helyettes miniszterelnök vezetésével minisztertanácsot tartottak, amelyen a miniszterek közül csupán Scitovszky Béla belügyminiszter jelent meg, aki szabadságát megszakítva, Gombáról utazott fel a minisztertanácsra. A többi tárcát Ángyáni Béla, Álgya Papp Sándor, Darányi Kálmán, Khuen- Héderváry Sándor gróf, Petri Pál, Prónay György báró, Szabóky Alajos és Wimmersperg Frigyes báró államtitkárok képviselték. A jegyzőkönyvet bárcházi, Bárczy István államtitkár vezette és jelen volt a minisztertanácson Szudy Elemér, a miniszterelnökségi sajtóosztály vezetője is. Délelőtt 10 órától délután 1 óráig tartott a minisztertanács, amelyen különböző fontos kérdéseket intéztek el. A takarmányinség és a mindinkább növekedő drágaság megszüntetése ügyében teendő intézkedések ma nem kerültek tárgyalásra, de a különböző előkészítő munkálatok erősen folynak és Vass József annyira sürgősnek tartja e két egymással kapcsolatos kérdés sürgős elintézését, hogy nem várja meg a jövő heti rendes minisztertanács- péntekjét, hanem keddre rendkívüli minisztertanácsot hív egybe, amelyen a gazdasági miniszterek, Bad, Herrmann és Mayer résztvételével behatóan foglalkozzék e kérdésekkel. A helyettes miniszterelnök nagy súlyt helyez egyfelől a takarmányhiány csökkentésére, másfelől arra, hogy az elsőrendű élelmicikkek ára, különösen az indokolatlanul magas zsirárak leszoríttassanak. A zsír áralakulása tudvalévően a legszorosabb összefüggésben van a különböző élelmicikkek áralakulásával és ezért a rendkívüli minisztertanács a megteendő intézkedések között szem előtt tartja egyrészt a külföldi zsír behozatalának kérdését, másrészt a takarmányínségen való sürgős segítés megfelelő módozatait. A mai minisztertanácson negyvenezer pengő segélyt " szavaztak meg a Magyar Hét rendezőségének. Mint ismeretes, novemberben Magyar Hetet rendez a magyar ipar és kereskedelem és ebben az időben a kereskedők és iparosok csak magyar árucikkeket fognak kirakataikban tartani és széleskörű propagandát csinálnak a magyar termékeknek. Berzeviczy, Popovics, Balogh Jenő és Vargha Gyula ma tanácskoznak a Vigyázó-hagyaték ügyéről ■i im mmemmmmm Érdekes tervek merültek fel a Vigyázó-hagyatékkal kapcsolatban az új nemzeti Színház felépítéséről (Saját tudósítónktól.) Az a hatalmas vagyon, amelyet Vigyázó Ferenc gróf a magyar tudományos élet talpraállítása érdekében az Akadémiának hagyományozott, szeptemberelső napjaiban jut abba a stádiumba, hogy az Akadémiának a roppant kiterjedésű földbirtokok mikénti kezeléséről határoznia kell. Magától értetődik, hogy a többezer hold nagyságú gazdaságok intézése nagy körültekintést igényel és így érthető, ha az Akadémia már most mindenre kiterjedő gondoskodással igyekszik ezt a kérdést megoldani. A tárgyalások során felmerült az a megoldás, hogy a gazdaságok irányítását elismert szakemberekre bízzák, így került előtérbe Bessenyey Zénó, országgyűlési képviselő neve is, aki politikai pályáját megelőzően főszolgabíró volt s amellett mint földbirtokos, kitűnő agráriszmeretekkel is rendelkezik. A döntés közvetlen küszöbön áll, annál is inkább, mert hamarosan tisztázódik a hagyaték kapcsán felmerült ellentét, egyrészről az Akadémia, másrészről Vigyázó gróf oldalági rokonai között, valószínűleg úgy, hogy az érdekeltek méltányos egyességet fognak kötni. A Vigyázó-örökség kezelése ügyében ma délután nagyfontosságú tanácskozást tartanak, amelyen részt vesz Berzeviczy Albert, az Akadémia elnöke, Vargha Gyula alelnök és Balogh Jenő főtitkáron kívül Popovics Sándor, a Nemzeti Bank elnöke. Az Akadémia magától értetődően a legteljesebb mértékben kívánja honorálni a végrendeletnek összes kikötéseit, közöttük azokat is, amelyeknek végrehajtása nem nélkülöz minden nehézséget. Technikailag komplikációkat okoz például a végrendelet ama pontjának végrehajtása, amelyik előírja, hogy az Akadémiának monografikus tevékenységet kell folytatnia a Podmaniczkycsalád történetéről és ebben a vonatkozásban évről-évre produkálni kell valamit. Bizonyos idő múltán nem lesz könnyű ennek a feladatnak megfelelni és a megbeszélések olyan irányban folynak, hogy ez a rendelkezés a végrendelet szellemében mégis megoldható legyen. Nemcsak a színházi és művészi köröket, hanem a közvéleményt is egyaránt érdekelheti az a terv, ami a Vigyázóhagyatékot az új Nemzeti Színház felépítésével hozza kapcsolatba. A gyakorlati kivitel azonban nehézségekbe ütközik és így nem valószínű, hogy a Vigyázóhagyaték révén a Nemzeti Színház felépítésének kérdését az aktualitás előterébe kerüljön. Pedig nagy érdekesség tervek, konkrét javaslatok merültek fel Glück Frigyes, a Pannónia-szálló tulajdonosa részéről, amelyek esetleg lehetővé tennék ennek a régóta sürgetett akciónak a megvalósulását, anélkül, hogy magát a végrendeletet, vagy annak egyes intézkedéseit meg kellene változtatni. Tudvalevő, hogy a Vigyázó-hagyaték egyik tekintélyes hányada a Rákóczi-út és a Károly-körút sarkán lévő Vigyázó-palota, szemben a régi Nemzeti Színházzal. A kombinációk már most úgy alakultak, hogy a főváros a maga törvényben biztosított jogánál fogva kisajátította a Vigyázó-palotát, illetve a Vigyázópalota telkét és a kisajátítás összegét Glück Frigyes megfizeti az Akadémiának. Ennek az eljárásnak a folytatásaként Glück Frigyes a Pannonia-szállodát áthelyezné a Vigyázó-palota helyére, de a terjeszkedés során igénybe venné a Hattyú-szálloda telkét is, ami szintén a Glück-család tulajdona . Glück Frigyes ennek ellenében a mai Pannonia-szálloda egész telkét teljesen ingyen átadná az építendő új Nemzeti Színház céljaira. A terv kiterjeszkedett a Rákóczi-út eleje építészeti megoldására is, mert Glück Frigyes vállalkozik arra,, hogy a Pannónia telkén felépülő "Nemzeti Színházzal szemben egy megfelelő stílusos és harmonikus épületet emel. Így jött kombinációba a Nemzeti Színház felépítésének kérdése a Vigyázó örökséggel, a tetszetős elgondolás azonban a mai helyzetbenaligha fog a gyakorlati megvalósulás terére léphetni.