8 Órai Ujság, 1928. szeptember (14. évfolyam, 198-222. szám)

1928-09-01 / 198. szám

1928 SZEPTEMBER 1 ÓMillisió SZOMBAT 3.OLDAL Megkerült a visegrádi rejtélyes szerelmi dráma főhőse Átvágott nyakkal és karral kilenc napig bolyongott étlen-szomjan a visegrádi erdőben Vajda Jenő Már haza is hozták Budapestre és betegen átadták családjának (Saját tudósítónktól.) A 8 Órai Újság teg­nap részletesen beszámolt arról a rejtelmes kettős szerelmi drámáról, amely a visegrádi erdőben játszódott le és amelynek hősnőjét, Mareska Helén francia nyelvtanárnőt átvá­gott karral találták meg a du­nabogdányi vise­grádi országúton, hősét, Vajda Jenő buda­pesti műegyetemi hallgatót pedig kilenc nap óta eredménytelenül kereste a budapesti rend­őrség, továbbá a dunabogdányi és visegrádi csendőrség. A csendőrség kilenc nap óta negyven felfogadott munkásemberrel kutatta át a visegrádi erdőt és egész környékét, az összes környékbeli falvakban kidobálták az esetet, de semmi nyomára sem bukkantak az átvágott nyakú és karú fiatalembernek. Vé­gül is arra a feltevésre jutott a rendőrség és a csendőrség, hogy a pesti fiatalember a Du­nába vetette magát és ott lelte halálát. Tegnap késő este azután váratlan fordulat állt be az ügyben. A vihar javában tombolt, hideg szél rázta és fújta át a visegrádi erdőket, amikor Dunabogdány egyik szélső háza előtt megjelent egy halálsápadt képű fiatal­ember, zsebkendővel átkötött nyakkal és karral és a ház kerítésénél eszmé­letlenül összeesett. A házbeliek azonnal tisztában voltak azzal, hogy a rettenetesen zilált külsejű fiatalember csak Vajda Jenő, a kilenc nap óta hiába keresett műegyetemi hallgató lehet. Rögtön értesítették a csendőröket, akik a helyszínére érkezve az eszméletlen fiatalem­berben tényleg felismerték Vajda Jenőt, akiért tűvé tették egész Visegrád környékét és még­sem találták meg. A dunabogdányi orvos esz­méletre térítette a fiatalembert, aki szagga­tottan, rapszódikus szavakkal adta elő a tör­ténteket. Elmondotta, hogy amikor a kettős öngyilkossági kísérlet már megtörtént, elő­ször vérző nyakkal és vérző karral fel akarta magát akasztani az erdő egyik fájára, de ehhez nem volt elég lelki­­ereje. Mareska Helén nyelvtanárnő ellenkező irányban futott el s nem tudta, hogy mi tör­tént vele. Felindult lelkiállapotában össze­vissza bolyongott az erdőben, nem mert le­menni a faluba, sem pedig hazatérni Buda­pestre. Így történt, hogy teljes kilenc napig valóságos nomád­­életet élt a visegrádi hegyekben, ahol vad gyümölcsökkel és gyökerekkel enyhítette rettenetes éhségét. Szomjúságát úgy oltotta, hogy időnként, fő­leg az esti órákban, amikor már elnéptelene­dett a környék, lement a Duna partjára és itt eshetett ki zsebéből valami irat, amelyet a csendőrök később meg is találtak. Elmon­dotta még Vajda Jenő, hogy erősen vérző nyak- és karsebét azonnal zsebkendővel kö­tötte be és időnként, amikor lement a Dű­kötést váltott, úgy, hogy zsebkendőit kimosta és friss kötéssel látta el sebeit. Nem sokkal rapszódikus előadása után Vajda Jenő ismét elvesztette eszméletét, úgy hogy a dunabogdányi orvosnak kellett ápolásba vennie. Még a késő éjszakai órákban távirati úton értesítették Vajda Jenő előkerüléséről a buda­pesti főkapitányságot, ahonnan detektíveket küldtek ki a Maros-utca 14. számú házba, hogy ott a műegyetemi hallgató hozzátartozóit értesítsék a fordulatról. Ma délelőtt azután Vajda hozzátartozói automobilon mentek ki Dunabogdányba és hazahozták a Maros-utca 14. számú házban lévő lakásukra a titokzatos kettős öngyilkosságnak a hősét, aki a kilencnapos erdei bolyongás után most gondos ápolásra szorul. A nagyváradi Gozsdu-líceum egyik tanára ütötte, pofozta érettségiző diákjait A regátbeli tanárt mindössze kéthónapi felfüggesztéssel büntették Nagyvárad, aug. 31. (Saját tudósítónktól.) A nagyváradi Gozsdu-liceumnak Campian Alexandra nevű tanára ellen, aki a latin nyelvet tanította az intézet nyolcadik osztályában, a tanulók olyan súlyos panaszokat emeltek, amelyek kulturországban egészen hihetetlennek hang­zanak. A diákok nemcsak szüleiknek, hanem a többi tanároknak is elpanaszolták, hogy Campian amellett, hogy igazságtalanul és könyörtelen szigorral osztályozza a növendé­keket, még pofozza, üti és haját tépi a serdülő ifjaknak. A tanulók panaszait senki sem orvosolta és ezért egy alkalommal valamennyien tün­tetően távolmaradtak a latin nyelvi órától, hogy ezzel kierőszakolják a vizsgálat elren­delését a brutális tanár ellen. A bukaresti kultuszminisztérium erre már kénytelen volt vizsgálatot vezetni, amely szenzációs ered­ménnyel járt. Teljesen beigazolódott a diákok bán­talmazásáról szóló vád és a kiküldött, vizsgálóbiztos azt is megállapí­totta, hogy a Regátból a kultúra művelésére és terjesztésére Nagyváradra küldött tanár növendékeivel szemben olyan arcpirító, lebu­­jokban is ritkán hallott kifejezéseket használ, amelyek nem tűrik meg a nyomdafestéket. Campian nem egyszben úgy megtépázta a diákok haját, hogy a fejbőr egy része is kiszakadt. A vizsgálóbiztos jelentése alapján a kul­tuszminiszter most hozta meg döntését. Mind­össze két hónapra felfüggesztette állásából Campiant, aki ez idő alatt nem kapja meg fizetését. Nagyváradon most kíváncsian várják, hogy várjon áthelyezik-e a brutális tanárt, vagy pedig továbbra is őreá kell bízniok a nagy­váradi szülőknek gyermekeik átkotását. Három rágalmazást per az ÉME körül Rákóczi Béla és Budavári László a vádlók, G­allai Mihály és egy villamosellenőr a vádlottak (Saját tudósítónktól.) Gyallai Mihály, aki­nek a neve ébredő mozgalmakkal és különö­sen a Keő-Kucsera István-üggyel kapcsolat­ban vált ismeretessé, rágalmazás vétségével vádoltan állott ma a bün­tetőtörvényszék Aveche-tanácsa előtt. Rákóczi Béla, az ÉME volt ügy­vezető­ igazgató­j­a és Budavári László, a Nemzeti Élet szerkesztője tettek ellene fel­jelentést, mert egy röpiratban az állította, hogy az Ébredő Magyarok Egyesületének régi bajtársi szellemét Rákóczi Béla ügyve­zető­ igazgató dúlta fel, aki az ÉME-t hihe­tetlen adósságokba verte, az egyesület vagyo­nát szabályellenesen kezelte és az egyesületet „a zsidó sajtó ellenőrzése alá helyezte". Gyallai ma a valóság bizonyításának elren­delését kérte és tanúként kérte beidézni Budai Dezsőt, Kádár Lehelt, Herkély Tibort, Pré­k­­ay Pált, Héjjas Ivánt és Darányi Ferencet. Kérte továbbá a fegyelmi iratok beszerzését, melyek szerint az ÉME fegyelmi széke tizen­nyolc rendbeli sikkasztás és csalás bűntettében mondotta ki bűnösnek Rákóczi Bélát s ugyan­ezen bűncselekmények miatt a rendőrségen is eljárás folyik Rákóczi ellen. Rákóczi Béla jogi képviselője a valóság bizonyításához hozzájárult, de a rendőrségi iratok beszerzését ellenezte, mert azok egy­előre csak gyanúsítást tartalmaznak, már pe­dig gyanúsítani mindenkit lehet. A törvényszék rövid tanácskozás után a va­lóság bizonyítását elrendelte, azonban az el­járást a bűnvádi ügy befejezéséig felfüggesz­tette. Ezután Budavári László ügyére került a sor. Gyallai az Ébredő Villamos­ban cikket írt, amelyben elmondotta, hogy a Nemzeti Élet, amely az ÉME-vel szoros kapcsolatban állott, olyan cikkeket jelentettek meg, amelyek alkal­masak a bajtársi béke megbontására és az egyesületi élet tekintélyének aláásására. — A Nemzeti Élet — védekezett ma Gyal­lai — közadakozásból jött létre. A pénzt éb­redők adták össze s erkölcsileg a lap az ébre­dőké. Amikor a Nemzeti Élet szembefordult azzal a táborral, amelynek létrejöttét köszön­hette, kötelességemnek tartottam, hogy figyel­meztessem az ébredőket, hogy ezzel a lappal minden erkölcsi közösséget meg kell szakítani. Kiszely István dr. védő azt fejtegette, hogy a cikk csak nemzeti életről beszélt, de Budavári László nevét egyetlenegyszer sem említi meg. Budavári László ilyképpen nem is léphet fel sértettként és ezért kérte­ az eljárás megszün­tetését. Amennyiben a törvényszék nem osz­taná ezt a felfogást, úgy kéri a valóság bizo­nyításának elrendelését. Az elnök kérdésére kijelentette ezután Bu­davári, hogy a lapot saját pénzén indította HOLNAP, SZOMBATON NYÍLIK MEG A PALACE KÁVÉHÁZ PALACE-SZÁLLODA ÉPÜLETÉBEN,RÁKÓCZI-ÚT 43 ESTÉNKÉNT.SZEGEDI KÁROLYI ÁRPÁD CIGÁNYZENEKARA MUZSIKÁL! ELSŐRANGÚ ROBOZ ERNŐ* KONYHA! ÜZLETVEZETŐ meg s arnnak ma is ő a főszerkesztője és tulaj­donosa. Budavári jogi képviselője, Varga Béla dr. szólalt fel ezután. ■— Először is azzal a rabulisztikával kívá­nok foglalkozni... — kezdte, de az elnök félbeszakította: — Ne tessék semmiféle rabulisztikával fog­lalkozni, hanem a bizonyítás kérdéséhez tessék hozzászólni. Varga Béla dr. ezután azt fejtegette, hogy az ÉME vezetése illegális kezekben van és az ébredő szellemet nem az ÉME vezetősége, ha­nem a Nemzeti Élet képviseli. A bíróság ezután a valóság bizonyítását eb­ben az­ ügyben is elrendelte. Borsy Imre villamosellenőr rágalmazási ügyét tárgyalta ezután a bíróság. Borsy az Ébredő Villamos című lapban támadó cikket írt Rákóczi Béla ellen s azzal vádolta meg, hogy magatartásával szétrobbantotta az ÉME villamosszakcsoportját. A cikk tartalma miatt Rákóczi Béla pert indított Borsy ellen, aki a mai tárgyaláson kérte a valóság bizonyítá­sának elrendelését. A törvényszék elrendelte a valóság bizonyítását, azonban az eljárást a Rákóczi Béla ellen megindított bűnügy befe­jezéséig felfüggesztette. Az isaszegi apagyilkos ügyében kedden hirdet­nek ítéletet (Saját tudósítónktól.) Skribek János isa­szegi gazdálkodó kegyetlen gyilkosság áldo­zata lett az év elején. A gazda eleinte boldog házasságban élt feleségével, aki azonban utóbb féltékenykedni kezdett férjére s ekkor egymást érték a családi jelenetek. A férfi inni kezdett, haza is csak ritkán tért és csa­ládját teljesen elhanyagolta. A gazda 19 éves fia, ifj. Skribek János, akiben anyja csak fokozta az apa iránti gyű­löletet, elhatározta, hogy végez apjával. Egy januári hajnalban apja éles fejszéjéval oda­­osont még alvó apjához, akit két erős baltai csapással leterített. Skribek holtan nyúlt el az ágyon, fia ellen pedig gyilkosság büntette címén emelt vádat az ügyészség, amely az árnyát is megvádolta a gyilkosságban való bűnrészesség címén. Ma tárgyalta az ügyet a pestvidéki bün­tetőtörvényszék Marton-tanácsa. A fiú egy­­­kedvű cinizmussal vallotta be a szörnyű gyil­kosságot, az anya azonban tiltakozott az el­len, hogy ő biztatta fiát a gyilkosságra. A fő­tárgyalás befejezése után az elnök közölte, hogy a törvényszék szeptember 4-én, kedden hirdet ítéletet az ügyben. Beíratások a Fodor-zeneiskolába A Fodor Ernő oki. zeneta­nár vezetése alatt álló államilag engedélyezett magánzeneiskolá­ban a beiratások szeptember hó 1, 3, 4, 5 és 6-án eszközölhetők naponként délelőtt 11—12 óráig és délután 4—5 óráig az intézet igaz­gatósági irodájában, VI., Jókai-tér 4. sz. alatt. (Telefon: Automata 286—02.) Felvétetnek kezdő és haladó növendékek a zongora, hegedű, gordonka, ének és kamara­zene főtanszakokra, valamint a zeneelmélet, formatan, szolfézs, kamarazene, zongora és karének melléktanszakokra. Az intézet négy utolsó évfolyamának nö­vendékei évenként a Zeneművészeti Főiskolán vizsgáznak, ahonnét államérvényes bizonyít­ványt nyernek. Az utolsó (IV. akadémiai) osz­tályban legalább „kettes 11 osztályzatot nyert növendékek jogot nyernek ahhoz, hogy a Ze­neművészeti Főiskola tanárképző tanfolyamá­nak felvételi vizsgájára jelentkezzenek. Beiratási díj: 20 pengő. Tandíj: a) négy növendék egy órában évi 180 pengő, b) három növendék egy órában évi 240 pengő, c) két növendék egy órában évi 360 pengő, d) Sza­bad­iskola évi 360 pengő, e) kamarazene fő­­tanszak évi 120 pengő, s­ magántanulók fel­vételi-és évvégi vizsga díj­a 80 pengő. Az intézet tanári testülete: Bán Lenke, Bérczes Vera, Berg Lili, Berkovits Lajos, Bihari Teréz, Braun Paula, Fijalkovszky Józsa, Friedenstein Irén, Fuchs Márta, Gaál Margit, Galánffy Lajos, Gondáné K. Olga, Hanák Árpád, Dr. Hoffmanné B. Emma, Ho­­rovitz Pál, Horti Gyula, Horti Sándor, Hu­­bert Lajos, Kadosa Pál, Kaufmann László, Kálmán György, Keleti Lili, Kigyósi Árpád, Kóczyné O. Malvin, Kovacsik Paula, Kőrö­siné W. Szidónia, V. Krammer Teréz, Kum­­merer Lujza, Laurisin Miklós, László Ernő­­né, Lederer Ilona, Makai Klára, F. Molnár Rózsa, Prahács Margit dr., Radoné B. Valé­ria, Rados Dezső, Dr. Benkeyné H. Sarolta, Reschofsky Sándor, Salgó Alice, Farcádi Sán­dor Margit, Seiberné P. Berta, Seidner Ilona, Sényi Ágnes, Sprenger Lajos, Staub Mar­git, Szarvas Elza, Szatmári Tibor, Szelényi István, Szécsi Ilona, Vész Lenke, Waldbauer Imre, Willhaim Lajos, Zolnay Klára, Zollári László. — Ha a Palace-kávéházba jár, kényelmi­legnagyobb, költsége legkisebb.

Next