8 Órai Ujság, 1928. október (14. évfolyam, 223-248. szám)

1928-10-02 / 223. szám

ifrw r­ liTa B|| . mEtf* Budapest, 1928 október 2 Jf?§ H LLBlf Kedd XIV. é^d­^am 223. sz. |jj| aHí ^iBl ii ik%^ ^---------- —— AV — -^ .^v ■§& B^BF mn^P JBB ^b M'yuip •• ^;. ELŐFIZETÉSI ÁRAK : FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: DR. NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA: HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség: VIII., Rökk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal, József­ körút 5. Telefonszámaink: Józse 1 461—06, 463—07, 463—08, 463—09 ­Palik Kállay Tibor programbeszédet mon­­dott vasárnap Nagykanizsán és meg­tagadva eddigi nézeteit, megtagadva régi fegyvertársait, feltűnően éles táma­dással fordult szembe mindennel és min­denkivel, aki eddig közel állt hozzá. Szinte boszorkányos gyorsasággal találta meg azt a bizonyos ellenzéki frazeológiát, mely a maga támadásainak azzal igyek­ezik jelentőséget adni, hogy úgy tünteti fel, mintha a megtámadott reszketve hátrálna előlük. Azt kérdi Kállay, miért félnek a kemény és határozott ellenzéki szótól és mindjárt felel is a kérdésre: azért, mert azt mondják, hogy ez újból a bolsevizmushoz vezet. Megnyugtathat­juk Kállay Tibort. Senki sem fél ettől, senki sem mondja, hogy a kemény bírálat bolsevizmushoz vezet, legkevésbé az ő bírálata, akiről igazán nem­ lehet feltéte­lezni, hogy a bolsevizmus számára akarná a talajt előkészíteni. Senki sem fél a kemény ellenzéki szó­tól, sőt ellenkezőleg, minden józan és ko­moly politikai tényező nyíltan hirdeti, hogy az ilyen bírálatra igenis szükség van és a legkeményebb kritika is csak használhat, ha tárgyilagosság és elfogu­latlanság sugalja. Az ilyen bírálat csak­ugyan nem vezethet bolsevizmushoz, de, Sajnos, éppen ez a legritkább. A bírálat álarcában, fájdalom, legtöbbször csak a ta­­magógia jelentkezik és ezzel szemben igenis szükség van az erős kézre, mely nem engedi át a gyeplőt a felforgatás­nak, a békebontásnak, a romboló ösztö­nöknek, melyeknek munkájáról éppen elég szomorú tapasztalatot gyűjtött a nemzet. Hogy Kállay Tibor bírálatában megvan-e a kívánatos tárgyilagosság — ennek elbírálását rábízzuk mindazok em­lékezetére, akik vissza tudják idézni Kál­­lay pénzügyminiszterségének korszakát. Financiális bírálata ebben a megvilágí­tásban annál különösebbnek fog fel­tűnni, mert hiszen elsősorban a maga pénzügyi koncepciójának következmé­nyeit és elhajlásait illeti azzal a bizonyos kemény ellenzéki szóval. Az egész programbeszéd legérdekesebb kijelentése, hogy ne mondjuk pikantériája egyébként az a mondat, ahol arról beszél, hogy a nagy nyájat, már­mint az egy­séges pártot, pulik tartják együtt, akik olyan hűségesen végzik munkájukat, hogy a gazda hosszú időn át is nyugodtan tá­volmaradhat. De ne felejtsük — fűzi e költői képhe­z Kállay — hogy a pulik minden gazdának egyformán fognak szol­gálni. Sértésnek szánta-e Kállay ezt a hasonlatot volt fegyvertársaival szem­ben — nem firtatjuk, ez ak­ gusztus dolga. De mindenesetre ugy látszik, hogy Kállay Tibor merőben félreismeri a pulik termé­szetét. Ez a nagyszerű fajta éppen arról nevezetes, hogy egyéb kutyatársait is felülmúlja a becsületes hűségben és hála­­datosságban és a legkevésbé hajlamos új gazdához szegődni. Ha Kállay a hűséget, — ha úgy tetszik: elvhűséget — akarta megbélyegezni hasonlatával, tudomásul kell venni ezt az állásfoglalását, de ne vegye rossz néven, hogy hasonlatát a be­csületes közvélemény sokkal kevésbé tartja megszégyenítőnek, mint gondolná. Bethlen ma este hazaérkezik — —................ s resszori miniszterekkel tárgyal a munkaprogramról — A parlament megnyitása után beterjesztik a házszabályrevizió! Nem lesznek mélyreható változások a házszabályokban (Saját tudósítónktól.) Bethlen István gróf miniszterelnök ma délután érkezik vissza a fővárosba és átveszi kéthónapos szabadságá­nak lejártával a miniszterelnökség ügyeinek vezetését. A miniszterelnök visszaérkezése után tárgyalni fog egyes szakminiszterekkel, hogy a szünet alatt elkészített különböző törvényja­vaslatokat, amelyek nagyobbrészt a gazdasági élet fellendítését célozzák, a Ház munkaprog­ramjába beillessze. A Ház munkaprogramjá­nak megállapításától függetlenül az egységes párt házszabály revíziós bizottsága megkezdi működését és kidolgozza azokat a módosításo­kat, amelyeket még az őszi ciklus kezdetén kí­ván a nyugodt és zavartalan parlamenti tár­gyalás érdekében a házszabályokba beiktatni. A házszabályrevízió, amely természetesen megelőzi az összes benyújtandó javaslatokat, kizáróan azt a célt kívánja szolgálni, hogy az indokolatlan vitaelhúzódásoknak gátat vessen és normális mederbe terelje a képviselőházi ta­nácskozásokat. Nem lesznek mélyreható változtatá­sok a házszabályokon és azok a módosítások, amelyeket szükségesnek tartanak, teljes akciószabadságát biztosítják az összes parlamenti pártoknak. Értesülésünk szerint a házszabályrevízió so­rán elsősorban a választójogi törvénnyel fog­ják összeegyeztetni a házszabályokat, miután a közigazgatási bíróság működése következ­tében a mandátumok felülvizsgálásánál a bí­rálóbizottságok szerepe elmarad. Szükséges továbbá, új összeférhetetlenségi eseteknek a beiktatása, amely ugyancsak az új választójogi törvény­ben gyökeredzik. A mostani házszabályokban ugyanis nincs szó olyan összeférhetetlenségi esetről, amely arra az esetre áll fenn, ha a törvényhozó működésében valamely idegen állam utasítását fogadná el. Külön szabályozás alá fog kerülni a mentelmi ügyek tárgyalása és itt különbséget tesznek olyan mentelmi sé­r­relemről, amelyet a képviselő maga jelent be és olyan esetnél, amikor a bíróság kéri vala­mely képviselő mentelmi jogának felfüggeszté­sét. Első esetben a bejelentés felett vita nélkül határoz a Ház, amíg a bírósági megkeresések­nél a tervezett módosítás szerint két-két szó­nok vehet részt a meginduló vitában. Rendezni kívánják még a megajánlási (appropriációs) javaslat tárgyalási módját és a mostani tárgyalási mód helyett négy napra kívánják korlátozni az appropriáció tárgyalását. Szükségesnek tartják ezt azért, mert a meg­ajánlási javaslatot megelőző költségvetési vita olyan tág teret nyújt az összes parlamenti pár­toknak a legszélesebb körű vitára, hogy ugyan­ennek a vitának a megismétlése az appropuiá­­ciós javaslatnál nem volna indokolt. Ez a kor­látozás egyébként más álamok parlament­jeinek házszabályaiban is megvan. Az eddigi tervek szerint a parlament megnyitása után rövidesen beterjesztik a házszabály re­vízióra irá­nyuló módosításokat és addig, amíg a házszabályok módosítása meg nem történt, új javaslatokat nem ter­jesztenek a képviselőház elé. Tekintettel arra, hogy a felsorolt módosítások olyanok, amelyek szükségességét maga az ellenzék is kénytelen elismerni, előreláthatóan négy-öt napon belül letárgyalják a módosításokat és október végén a meginduló új ülésszakban a képviselőház már foglalkozhat a különböző gazdasági és közigazgatási javaslatokkal. Csalással és okirathamisítással vádolták meg a román igaz­ságügyminisztert Nagy politikai botrány Bukarestben Bukarest, okt. 1. (Saját tudósítónktól.) Nagy politikai bot­rány tartja izgalomban a román fővárost. A Bratianu-kormány pártjának reprezentáns tagja, Istrate Micescu ügyvéd, a petróleum­panama egyik védője összeveszett Stelian Po­­pescu igazságügyminiszterrel s ebből a ve­szekedésből fejlődött ki az a hatalmas bot­rány, amelynek következményeit ma még nem lehet tisztán látni, de tekintettel arra, hogy Romániáról van szó, az sem lehetetlen, hogy az egész ügyet elsimítják egy-két nyilatko­zattal. Az Universal című lap, amelynek tulajdo­nosa és vezére az igazságügyminiszter, lelep­lező adatokat közölt Istrate­­Mirestfuról. Azt írta a lap, hogy az ügyvéd beszédei rágalmazzák az országot, rossz színben tüntetik fel a belső állapotokat és hogy egy házat jogtalan utón szerzett meg magának. Erre a vádaskodásra Istrate Mieescu nem védekezéssel, hanem fulmináns támadás­sal válaszolt. Ez a támadás azt is bebizonyí­totta, hogy Istrate Mieescu jobb jogász, mint az igazságügyminiszter, mert pontosan tudja, hogy mit és hogyan állítson. Támadó cikkében többek között idézi Lupu mostani miniszter­nek pár évvel ezelőtt megjelent cikkét, amely­ben a következőket írta: — Stelian Popescunak távoznia kellett a bíróság kötelékéből, mert csalással és okirathamisítással volt gyanúsítva Cazzavillannak, az Universul volt tulajdo­nosának végrendeletével kapcsolatban. Po­­pescu ahelyett, hogy a gyanúsításokkal szem­ben tisztázta volna magát, özvegy Cazza­­villarmé „jóindulatából“ belépett, mint ügy­véd, az Universul kötelékébe. Később ugyan­az a Cazzavillanné pert indított Stelian Popescu ellen csalás címén az Universul bérbeadásával kapcsolatosan. Ebben a perben Missir ügyvéd, volt minisz­ter és a szenátus elnöke, valamint Petrescu Comnan, Romániának jelenlegi genfi dele­gátusa azt vallották, hogy az Universul meg­szerzése Stelian Popescu részéről az idős Cazzavillanné élénk és szenvedélyes tempera­mentumának kihasználásával történt.­­ Ezek a gyanús perek képezik a jelenlegi igazságügyminiszter vagyo­nának és tekintélyének alapját. Istrate Micescu ezeket a régi vádakat most újból felelevenítette s ehhez még hozzáfűzte azt, hogy ő mindig munkával kereste a ke­nyerét, de ezt nem lehet elmondani Stelian Popescuról, aki a hazárd szerencsének, kö­dös ü­zelmeinek és kisded játékainak köszön­heti mai helyzetét. Az a körülmény, hogy az igazságügymi­­niszterrel szemben Istrate Micescu vette át a vádlói tisztet,­­ nagy kavarodást idézett elő nemcsak a kormánypártban, de általában a bukaresti politkai körökben. Nyíltan hangoztatják a vezető politikusok, hogy Stelian Popescu igazságügyminiszter vagy módot keres a vádaknak a bíróság előtti tisztázására, vagy lemond, a lemondás­sal azonban fölénybe jutnának azok, akik a petróleumpanama eltussolásán dolgoznak. Így tehát ma mindenki nagy érdeklődéssel várja, milyen megoldást választ az igazságügymi­niszter, mert ha bíróság elé áll, akkor ott Istrate Micescu bizonyítja be állításait, ha pedig kitér ezelől és lemond, ezzel maga is beismeri bűneit.

Next