8 Órai Ujság, 1929. január (15. évfolyam, 1-26. szám)

1929-01-29 / 24. szám

ki;ded­io, OLDAL­ak&súltóÁG ■nBnnaBnHaagnBiKanaHHn SZÍNHÁZ A Nemzeti Színház műsoráról A Nemzeti Színház pénteken a maga sam­­­pu­dára hozta át Móricz Zsigm­ond­nak Nem elkelek mussik­assá véli­ni című vígjátékát, mely több mint hat hét ót­a legsűrűbben adott darabja a Kamara Színháznak, ahová — a kisebb színpadra és intimusabb nézőtérre, a közönség másforma összetételére és a más­forma istényekre tekintettel­­— talán inkább is való. Ezúttal azonban nem kívánjuk azt a­ már nem is egyszer szóvátett különbséget fejte­getni, aminek nézetünk szerint lennie kellene a Nemzeti Színház és a Kamara Színház feladata és műsora között, csak éppen a Nemzeti Színház műsorára vonatkozólag óhajtunk néhány megjegyzést tenni, részint a saját tapasztalatunk és meggyőződésünk alapján, részben pedig­ a közönség mind gya­­koriabbá váló panaszai nyomán. A nagy és nemes feladatokra hivatott, a nemzeti közművelődés szempontjából fe­lettébb fontos érdekek szolgálatára kötelezett Nemzeti Színház — melyben a műsor válto­zatossága az intézet nevezetes céljaiból fo­­lyólag lényegbe vágó szükségesség — néhány esztendő óta, egészen az üzleti szempontok­hoz igazodó magánszínházak példájára, igen nagy helyet engedett műsorában az en- suite rendszernek. Hajdanában, ha a legnépsze­rűbb írók legkiválóbb darabjait tízszer-tizen­­kétszer adták a Nemzetiben egy idény alatt, már óriási siker volt, megelégedésére minden tényezőnek: a boldog szerzőnek, a színészek­nek s az igazgatóságnak és a­ közönségnek. Ha emlékezésünk szárnyán és jegyzeteink segítségével visszaszállunk kissé a h­úsz­­huszonöt­ esztendős múltba, milyen más, milyen gondos, milyen változatos műsorra bukkanunk! Vegyünk például egy kétheti műsort, az 1905. év őszéről — hogyan is válogathatott akkor a­­ legkülönbözőbb da­rabok közül a közönség? Egyvégtében szinre került: Cyrano de Bergerac, Tartuffe, Ifjú­sági­nk, Rómeó és Júlia, Az ember tragé­diája, Elnémult harangok, Egy szegény ifjú története, A szerelem iskolája,­ Az arany­­ember, .4 boszorkány, „­ kamneliás hölgy, Az ember tragédiája, Bayard lovag (Molnár Gyula színműve), Ifjúságunk, Figaro há­zassága, Lady Windennere legyezője, Bánk bán. S mit látunk ebben az idényben? A bérleti napokon még csak kapnak a bérlők — az igazgatóság részéről tett ígérethez és vállalt kötelezettséghez képest változatos, bár szintén k­isebb-n­agy­obb panaszokkal kísért műsort, de az a publikum — vagyis a nagyközönség — amely nem Imrei, alig járhat már a Nemzeti Színházba, mely már-már művészietlenségre vezető egyhangúsággal csépel egy-két darabot. Világért sem tagadjuk, hogy ezek az en suite irók kiválóak, darabjaik jelesek. De hát , kérdezzük sine ira et stúdió, igazán a legnemesebb indulattól hajtva: az lenne a Nemzeti Színház igazi feladata, hogy egy-egy írójának egy-egy darabját, ötvenszer-hatvan­­szor adja egy idényben, s ezzel leszorítson mű­soráról sok olyan, szintén jeles írót, akik nem boldogulhatnak másutt, és sok olyan darabot, amit nemcsak hogy másutt nem lehet­ elhe­lyezni, de amiket a Nemzeti Színháznak ok­vetlenül adnia és kultiválni kellene?! Meny­nyi minden tartozása van az­ első magyar­­színpadnak nemzeti drámairodalmunkkal és a világirodalommal vonatkozásban! Tudjuk, hogy ezek a tartozások nem olyanok, hogy hamarosan le lehetne őket róni. De igenis, ki­tartó, céltudatos munkával, megfelelő egy­másutánban műsorra lehetne hozni sok-sok, onnan évek óta hiányzó darabot s valóban gazdaggá és változatossá, tehetne tenni a re­­pertok­et. Hiszen a közönség sajtpontjai­­mellett a saját művészeink jól felfogott érde­kei is kívánnák ezt a változatosságot. Nem hisszük, hogy igazi, művészembernek az lenne a becsvágya, hogy néhány­ hónap alatt ötven­ezer játsszék egy szerepet! Hiszen ez a soro­zatos játék lehetetlen, hogy ne az igazi mfívé­­sezet, rovására menjen, s az ihletett művészi aetmLu. jiulh jJlia-ífiláMt IfÜUüíi* üt unit-,, védjen benne rideg sablonná! A változatos műsor a színészember ambícióját is csak fo­kozhatja, művészi erejét főzheti, fejlődését jobban biztosíthatja, sikerei számát gyarapít­hatja. Egészen bizonyos, hogy a Nemzeti Színház most csak azért telepítette át: a Kamarából M­ónoznak egyébként az új helyen is eléggé zajos hatást tett vígjátékát, mert hirtelené­­ben nem tud a­ bérlőknek más új darabot adni. Azzal a közönséggel pedig, amely bé­relni vagy nem tud, vagy nem akar, nem igen törődik, s a nem bérleti napokon konok egy­hangúsággal adatja az idény elején bevált egy-két­ darabot. Régi igaz mondás, hogy a Nemzeti Szín­ház igazgatójának lenni, a legnagyobb és legnehezebb feladatok egyike. De ez a "mon­dás nem azért igazán igaz, mert e pozíció betöltőjét nagyon sokféle érdekeltség részéről támadják — amit önérzetes, komoly ember, nyugodt lelkiismerettel eltűrhet és elviselhet. Hanem igenis: rendkívül nehéz a Nemzeti Színház igazgatójának valóban jól betöltenie helyét, mert feladatai oly sokfélék és oly súlyosak, hogy azokat­ mind jól ellátni, bizony próbára teszi a legnagyobb hozzáértést, a leg­edzettebb erőt is. Mi nem is támadni akarjuk a színház sok érdemet szerzett igazgatóját, szó nélkül azonban nem hagyhatjuk azt a műsor­politikát, amit követ, azt az en suite­­rendszert, aminek a Nemzeti Színházban semmi helye, semmi jogosultsága, sőt amely egyenesen ellentétben áll a színház igazi érde­kével és hivatásával, amin mindannyian sze­retettel, sőt rajongással csüggünk, akik a Nemzeti­­Színházért komolyan érdeklődünk, s ezt a nagymúltú intézményt közművelődésünk egyik legerősebb bástyájának tartjuk. Szász Károly. — A Fekete lovas — Bakó László emlé­kezetére. A Nemzeti Színház szombaton este egyik korán elhunyt nagy tehetségű, ízzó magyar lelkű művészének, Bakó László­nak emlékezetére felújította Herczeg Ferenc megkapóan szép színművét a Fekete lovast. Az ünnepi előadáson Bakó László tisztelőinek nagyszámú serege gyűlt, össze a Nemzeti Szín­ház nézőterén, hogy­ jelen lehessen annál a szívdobogtató szép aktusnál, amikor a Nem­zeti Színház tagjai kollegájuknak, a nemzeti szellem törhetetlen harcosának, Bakó László emlékének áldoznak. Az ünnepi előadáson a közönség lelkes tapsa nemcsak Herczeg Fe­renc költői művének s a szereplők: S. Fáy Szeréna, T. Mátrait Erzsi, Gál Gyula, Lehotai Árpád, Mihályfi Károly, Ághy Erzsi, Abonyi Géza, Bartos Gyula, Sugár Károly és a töb­biek művészi játékának szólt, hanem annak a nemes és fen­költ művészi szellemnek is, ame­lyet életében Bakó László képviselt. Szó van róla, hogy a nagy sikerrel felújított „Fekete lovas“-t beillesztik esetleg a Nemzeti Színház rendes repertoárjába. — A Háry János nagy sikert aratott Pakis­ban. A Párisi Szimfonikus Zenekar tegnap be­mutatta Kodály Zoltánnak Háry János című szvitjét. A zenekart Fried Oszkár vezényelte. A lendületes előadás kitűnően érvényre juttatta a mű sajátos szépségét. A közönség, amelynek sorában a párisi magyar követség és a magyar kolónia nagy számban volt képviselve, élénk tet­széssel fogadta az újdonságot és lelkes tapsok­kal jutalmazta a karmestert, valamint a zene­­zongorakoncertje, amelyet Claudio A­rr­au ját­­katt. A műsoron szerepelt még Liszt Ferenc első szett zenekari kísérettel. — Hárfahangverseny. Molnár Anna, a Zeneakadémia hangversenyein két év előtt feltűnt fiatal hárfaművésznő, tegnap önálló hangverseny keretében számolt be fejlődésé­ről, mely­ máris hangszerének legkiválóbb játszói közé emelte. Maga a jóizlés, mellyel egyes számait a szegényes hárfa irodalom ter­mékeiből összeválogatta, teljes elismerést ér­demel, mélyen átérzett játéka és­ kitűnő tech­nikája pedig teljesen magukkal ragadták a hallgatóságot. Őszinte, megérdemelten meleg sikere volt. A hangversenyen szép sikerrel működtek közre Kálina Erzsébet hegedű­­művésznő, Balányi Margit énekművésznő és Tellér Frigyes gordonkaművész. — „Teve van egypapu!...“ Az utolsó Ve­­rebélfi-lámf­a népszerű kuplérefrénje most da­rabcímmé avanzsál. Barmath Imre és Ábrahám Pál filmsikereset írnak „Teve van egypupu" címmel, amely néhány hét múlva már bemutat tásra is kerül. A film részben benne lesz egész Budapest,, a színpadi részben Seoko­ry Olg, Radó Sándor és Kabos Gyula szerepel. A filmfelvéte­lek, e héten megkezdődnek már. A vendégszereplő orosz társulat ma délig nem adott életjelet magáról A Belvárosi Színházban holnap, kedden este kellene megindulniok a moszkvai ,,Mű­­vészszínház“ tagjaiból alakult együttes végjátékainak. A színház és az oroszok im­presszáriója között kötött szerződés értelmé­ben az orosz együttesnek ma­, hétfőn reggel táviratban kellett volna jelentkezniük; ez a távirat azonban délig nem jött meg- és a Bel­városi Színháznál ennek folytán számítanak azzal a lehetőséggel, hogy az oroszok a hó­fúvás okozta közlekedési zavarok, vagy más okok miatt holnapra nem érkezhetnek meg Budapestre és esetleg egynapi késedelemmel kezdik meg vendégjátékukat. Az oroszok vezetője ezúttal­ Alexander Fi­­rubov, aki ezelőtt két évvel — amikor a moszkvai Művészszínház­­a Fővárosi Operett­színházban vendégszerepelt­ — mint a társu­lat, egyik legkitűnőbb művésze hódította meg a budapesti publikumot. A műsor is azonos félig a két év előtti programmal, Csehov és Gorkij műveit akkor is eljátszották nálunk az oroszok, de két új darabban is bemutatkoz­­i­k- ezúttal: a Tolsztoj-centenárium alkalma­­, halhatatlan költő két drámáját is uni­tra tűzték, és pedig „A sötétség hatal­­t és „Az élő holttest"-at. A vendégjáték egy­ébként­ Csehov színművével, a Vígszínház­ban is nagy sikerrel bemutatott „Varija bá­­csi“-val kezdődik. A Csehov-est után Gorkij Maxim megrázó erejű életképe, az „Éjjeli menedékhely“ következik, harmadikon Tolsztoj „A sötétség hatalma"' című drámája kerül színre és a negyediken ,.Az élő holttest­e Duse Eleonóra, mint drámah­ősnő. A düsseldorfi Schauspielhaus-ban e héten kerül be­mutatásra Alfons Raquet „Eleonóra Duse“ című drámája. A címszerepet: Luise Ramont fogja játszani. Fejes Teri nem ugrik ki a „Miss Ameriká“-ból Ilire terjedt valahogy , annak, hogy a Fővárosi Operettszínház Miss Amerika előadásai szereplő­­változással folytatódnak a ma megkezdődött hé­ten. E hírek szerint: Péchy Erzsi csak bizonyos számú előadásra kötelezte magát s azután nem játsza tovább szerepét; Fejes Teri, aki úgyszól­ván két év óta mindennap a színpadon van, fá­radt és pihenni akar; Csokolay Oly pedig a hé­ten férjhez megy és egy kis nászútra készül. Ezek lettek volna — a híresztelések szerint — a szerepváltozások okai. Már most: az az igaz­ság, hogy a Miss Amerika szenzációs sikere követ­keztében már a tizedik előadás után újabb­, meghosszabbított terminusú szerződést kötöttek Péchy Erzsivel és így ő lesz a sorozatos előadások végéig. Miss Amerika: Fejes Teri fáradt ugyan egy kicsit, de semmiesetre sem ugrik ki az együttesből, mindössze­ felköltözik a Svábhegyre és onnan fog esténként bejárni a színházba. Szokolay Oly­ pedig nem megy nászútra, mert életének és pályájának legnagyobb sikerét aratta a Miss Ameriká­ban és ezt a sikert nem áldozza fel semmiért. Sőt, szombaton este meg is ünne­pelték a Szokolay Oly sikerét a Royal-szálló ét­termében. A primadonna látta vendégül: Radó Sándort, Marthon Gézát, Barmaik Imrét és Ab­­rahám Pált s olyan figyelmes háziasszony volt,, hogy­­ egy magasütötte libát tálaltatott fel társaságának. A Miss Amerika kitűnő együttese együtt ma­rad tehát. Különben a vészhírekre lejött a hegy­ről és ma délelőtt beállított a színházhoz Faludi Sándor igazgató is, akit kitörő szeretettel fogad­tak , aki kijelentette, hogy nem bírta tovább anélkül, hogy be ne kukkantson színházához. Kü­lönben is: a legutóbbi négy táblás ház teljesen meggyógyította a direktort, aki most már csak üdülni megy vissza a Svábhegyre. — A Párisi divat utolsó két esti előadása a Városi­­Színházban holnap, kedden és csü­törtökön este. Főszereplők: Siller Irén,­­Alaky Irén, Király Ernő, Ir’Arrigo Kornél, Érezkövy László. Legdrágább hely 0 pengő. Mx Mad­cissy-úti Színház óriási siker­ének A főszereplők: Simányi Mária, Rózsahegyi Kálmán, Kabos Gyula, Békett László, Kökény Ilona, Radó Sándor, Vaszary Piroska, Peti Sándor, Cselényi József, Székely Lujza, Fa­ragó, Abonyi, Ihász, Béke Au­él, László, Ab­­dul ViVMg, játék* A Mitt* gurát ,lírám* ki lesz csapva, Ezek a nők! Az anyakönyvvezető előtt, Az első éjszaka, A kaland, Kozmetika című remek színdarabok, Békeffi szellemes konferanszi! Radó kacagtató kupiéi, a győ­nyi vü .i­­i pék !S a ki iir­.V­iz­.luuifi zene­tag, lt)29 JANUÁR 2. Bemutató és jubiláns darab a Magyar Színházban Irlandi vászon Ida regénye A Magyar Színház e heti műsora egy­ beérke­zett és egy induló siker jegyében készült. Pén­teken mutatja­­ be a színház Stephan Kamara Európát megjárt Ili LA­M II VÁSZON 4. felvonásos vígjátékát. Az Irlandi vászon a­ békevilágról mai szemmel írott vígjáték, amely­nek mindekit érdeklő témája a szerelem, az üzlet, a politika. Ebben a darabban felelevenedik a ferencjózseft Bécs, politikusaival, minisztereivel, szépasszonyai­val, nagy üzleti embereivel, egész kedves vidám­ságával. Kis ebben a szerencsésen eltalált miliő­ben érdekes nagyvonalú vígjátéki cselekmény vezeti végig a nézőt. A Magyar Színház a leg­nagyobb művészeit lépteti fel ebben a darabban. Tőkés Anna, Hegedűs­­ Gyula, Rátkay Már, Ion, Kiss Ferenc állnak élén a Tó­t Bicske, Ti­­ray, Pe­i, Z. Molnár,­­Stella, Vágó, Dénes, Já­­vor kitűnő együttesnek. A bemutatóig minden este Gárdonyi Gézának, a múlt héten jubilált ragyogó vígjátéka, a Ma­gyar Színház legnagyobb sikere az IDA REGÉNYE kerül színre és a bemutató után az „Ida regénye" váltakozva fog szere­­pelni az „Izlandi vászon“-nal a műsoron. Ida regénye természetesen mindannyiszor a premier diadalmas szereposztásában kerül színre Gaál Franciska, Hegedűs Gyula, Kiss Ferenc, Rátkay, Lázár Mária, Gombaszögi Ella, Tóth Bicske, Vág­­­né, Molnár, Turay, Hollós Ilona, Dénes György ragyogó alaki, ti sóival. Mozit­igmusok A Titkok órája s Orgonavirágzás Fut a Corsóban s nézői beváltják h­n­­o. péld­aszót, ínért minden órának Leszakitják most az­­ orgonavirágjá­t.. • Színházak mái műsora M. KIR. OPERAHÁZ: Nincs előadás. - NEM­ZETI SZÍNHÁZ: Nemn élhetek muzsikaszó nélkül (%­). KAMARASZÍNHÁZ: A krétakör (3/10). -­­VÍGSZÍNHÁZ: Beszterce ostroma (8) KIR­.HU SZÍNHÁZ: Nincs előadás. MAGYAR SZÍNHÁZ: Ida regénye (8). VÁROSI SZÍNHÁZ: Figaro há­zassága (A bérlet.) (V.8). BELVÁROSI SZÍN­HÁZ: Én és a húgom (8). — FŐVÁROSI OPE­RETTSZÍNHÁZI Miss Amerika (8). IJ SZÍN-* I í á 7.: Tüzek :az éjszakában (8 órakor). —• A­NDRÁSSY ÚTI SZÍNHÁZ: Minden este 8 órakor, vasárnap délután 4 órakor. Békeffy konferál A fehér páva (Simonyi Mária Rózsa­hegyi és Cselényi). Az anyakönyvvezető egyöd­ (Kabos és Kökény). Braun ki fesz csapva (Vaszary és Peti). A kaland Békeffi-tréfa Az első éjszaka Kozmetika, Aukció. Radó Sándor: Revüképek Jazz­­band - TERÉZKÖRÚTI SZÍNPAD: Fedák Sári, Nagy Endre Salamon Béla Rajna Alice: A re­mekmű A pampák bikája Az ügyvédbojtár A suttogó bariton Az a Mácsik Misa Budapest. Hat darab keres egy szereplőt Monsieur Sans-Gene stb. (Vá9). Minden vasárnap d. u. Vil órakor Igazi Gyerekszínház. — ROY­AL-ORFEUM Start (Már­kus—Békeffy revtile). Nina Payne. Academy Girls, Lysia & Verlys Bogaroff Burne and Head. Gor­don Salerno. Hella Hinsler. 2 Glovers Békeffy, Deres Oszkár Bellák Miklós. Horváth Böske. Rótt Ferenc. Dezsölfy László. Tubas Nusi. Palotai Erzsi. Loránd Ila, Sárosai. Roskó stb. Kezdete 8. vasár- és ünnepnap délután órakor. Színházak e heti műsora MAGYAR KIRÁLYY­ OPERA­HÁZ Kedden* 1 Marod Journet a párisi Nagy Opera mű­vészének felléptével: I. Bajaszék: II. Tosca (bér­letszünet). Szerda: Trubadúr (B bérlet 17). Csü­­­­törtök: Pillangókisasszony (B béret 17). Péntek: Leier Slubert és Manowarda József kamaraéne­­kesek felléptével: Lohengrin (Wagner-ciklus I.* bérletszünet). Szombat délután: A denevér (bér­­letszünet); este: Turandot (D bérlet 17). Vasdi­ , nap: Leier Huiért és Manowarda József kamara­­énekesek felléptével* A nürnbergi mesterdalnokok­­ (Wagner-ciklus II., bérletszünet). NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedd: A tábornok. Szerda: Neri élhetek muzsikaszó­pékül (I­ bér­let). Csütörtök: A tábornok. Pénte­k: Nóra A bér­let). Szombat délután: János vitéz. este: Az élő­­ holttest (K bérlet 20). Vasárnap délután: A tá­bornok: este: Cyrano de Bergerac. NEMZETI SZÍNHÁZ K A M­AK­­ASZ­IN HÁZA. Kedd: Nem élhetek muzsikaszó né­kül. Szerda: A kréta­kör. Csütörtök: A tudós nők (­ bérlet 17—18). Péntek: A túlbuzgó fiatalember. Szombat délután: Vén leányok; este: Nem éljetek muzsikaszó nél­kül. Vasárnap délután: A túlbuzgó fiatalember; este: Elzevir. VÍGSZÍ­N­HÁZ. Kedden: Beszterce o­stroma. Szerdán’ Mary Dugan bünpöre. f’snt’­- ö­kön: VÍGSZÍNHÁZ. Kedden: Beszterce ostroma. Szombat délután: A testőr; es tte: Beszterce os­troma. Vasárnap délután: Ne váljunk el; este: Beszterce ostroma. KIRÁLY SZÍNHÁZ. Kedd: Nincs előadás. Szerda: Pista néni (bemutató). (Zsü­ó­rtök és pén­tek: Pista néni. Szombat délután: A­ csikágói her­­cegnő; este: Pista n­ői. Vasárnap délután: Kitö­rött a hegedűm . . .. este: Pista néni. MAGYAR SZÍNHÁZ. Keddtől csütörtök­­et: Ida regénye. Péntek: Izlandi vászon (bemutató). Szom­bat és vasárnap este: Izlandi vászon. Vasárnap délut­án: P a H ás h­á­z­a -eág. VÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd: Párisi divat. Szerda: A denevér (D bérlet). Csütörtök: Piriéi 'divat. Péntek: A palatínus rózsái (először). S­'mn-bat dél­­után­: Párisi divat; este: A palatínus rózsái. Va­­sárnap d. u. Párisi divat, este: A palatínus rózsái. BELVÁROSI SZÍNHÁZ. Kedd: Valja bácsi (Csehov). Oros­z vendégjáték. Szerda: Éjjeli m­e­­nedékhely (Gorkij). Orosz vendégjáték. Csütörtök­: A sötétség hatalma (Tolsztoj)). Orosz vendégjáték. Át­élő holttest (Tolsztoj). Orosz- vendég­­játékc. : fu­to ée a húgom. Vasárnap dél­el­távi: Jé-,azt Jt­r-f- t lehet elvenni; este: Fé* és a FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁ­5. Minden Misa Amerika. Szombat és vasár­nap délután: A*» utolsó Verebély-lány. „ UJ SZÍNHÁZ. Minden este és vasárnap dél­után: Tüzek az éjszakában A­NDR­ÁSS TUTI SZÍNHÁZ. A fehér páva (Si*­mony) Mária. Rózsahegyi. Cseményi) Az anya­­könyvvezető előtt (Kabos Kökétij­­. Braun ki lesis csapva (Vaszary Peti). A kaland Békeffy-tréfa.­­ Az elző éjszaka Kozmetika Aukció Radó Sán-i dév Rt* vüké (dán Jn/.i-band. Békét ír kam­erá*. !?..:« de te j­áríikol*. rezsán­wy déHitéo 1 órakor*

Next