8 Órai Ujság, 1929. február (15. évfolyam, 38-49. szám)

1929-02-15 / 38. szám

mmm m. lll —aa ■ b£m e a5( Budapest, 1929 február IS B]S«­ARA IV FILLÉR Péntek XV.évfolyam 38.sz. fj) ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGYES SZÁM­ARA HELYBEN. VIDÉKEN ÉS PÁLYA. FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ— KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: UDVAROKON 10 FILLÉR. AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ­­-»R VASÁKVI EMIL JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 50 CENT, EGY HÓRA 2.40 PENGŐ —KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ — OLASZORSZÁGBAN 1 ÓRA­­S Szerkesztőség: VIII., Rokk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József­ körút 5. Telefonszámaiok: Józse 463—06, 463—07, 463—08, 463—09 Reális reform írta: Kenedy Géza. Az új sajtónovella körül ádáz harc tört ki az egész vonalon. A támadások pergő­tüzében — talán nem egészen jogosulat­lanul — kérhetek egy kis szünetet a ma­gam szerény véleményének elmondására. Ez az egész sajtókérdés ugyanis elég közel áll hozzám. Az 1914. évi sajtótörvény elő­adója Hegedűs Kálmán képviselőtársam volt, de az előkészítésben különböző olda­lon részem volt. Törekvésem az volt, — ami jó részben sikerült is, — hogy a hír­lapírók helyzetét a vállalkozó-, kiadó­üzlettel szemben erősítsem, mert, szerin­tem, a mai sajtóállapotoknak ez a leg­nagyobb hibájuk egész Európában. A kapitalizmus annyira maga alá hajtotta, hogy ebből igen nagy visszásságok kelet­keztek, amit főképpen a francia sajtó bot­rányaiban mindenki észrevehet. Érdekes, hogy az 1914. évi sajtótörvényt annak­idején az ellenzék részéről obstruálták annyira, hogy példának okáért az én be­szédem alatt is az ellenzék kivonult a kép­viselőházból. Pedig elég oka lett volna, hogy azt meghallgassa. Még eredetibb, hogy akkor ezt az elátkozott törvény­­javaslatot az ellenzék, mint a sajtószabad­ság borzasztó letiprását tüntette fel és íme megértük azt az időt is, amikor azt a javaslatot védelmezik és visszakívánják, amit akkor elátkoztak. ♦ Általában véve személyesen nekem az a németem a sajtókérdésekben, hogy gyö­keres reformokra van szükség, még­pedig abban az irányban, hogy a hírlapiroda­lomnak nagy részben elzüllött jogait és felsőbbségét a vállalati irány ellen bizto­sítsuk. Egyedül csak így lehetne megmen­teni a sajtószabadságnak azt a megmaradt részét, amely a túlságos elüzleteskedés kö­vetkeztében mégis nem züllött el. A sajtó­­szabadság — szerintem — már megalko­tásakor egyáltalán nem volt nyerészke­désnek és üzérkedésnek szánva, hanem egy nagy szabadságjog volt az irodalom és a nemzet számára. Ennek bizonyítéka, hogy a sajtónak úgynevezett hatalma kezdettől fogva az irodalom kezében volt, aminek legnagyobb bizonyítéka Petőfi, Jókai és az akkori irodalom; később pedig Kemény Zsigmond és azután az irodalom­nak,az a része, amelyik a sajtóban fejtette ki szabadon szárnyait. Azonban nem külön magyarországi tünemény, hanem világtünemény, hogy a sajtó, az úgynevezett hetedik nagyhata­lom, világszerte tulajdonképpen az üzér­kedő kiadótoké kezébe jutott, aminek a sajtószabadságra végzetes következményei lettek. A modern államnak nem volna szabad sehol eltűrni azt, hogy az állam­­hatalom mellett egy ilyen új hatalmasság terjeszkedjék el, mert elnyomja nemcsak a sajtószabadságot, hanem a szellemi moz­gásnak többi szabadságait is. Az én felfogásom szerint tehát a kívánt gyökeres reformnak a lelkiség, a szellemi élet irányában kellene szabadságokat biz­tosítani. Amellett nagyon természetes, hog­y a lapkiadásnak és a kapitalizmusnak kívánatos szerepe a maga korlátjai között megmaradjon, mivel azt senki sem tagad­hatja, hogy a kapitális gazdasági rend az országnak a Hitkiadás terén. Gri*­i­ovotóá- Ipfr-Vot fotf, Trry to^t annak kellő m­ni korlátok között való kímélése szintén Az osztálysors játék mai húzásának eredménye a 6. oldalon He­f­avaszva resszegelnek a volkOLI&S*. asz­eméssz orsszágiban A Duna- Száva—Adria Vasút minden vonalán szünetel a forgalom — Elakadtak a gyár—soproni vasút vonalai is Három nap óta nem érkeztek meg a fiumei és spalatói gyorsvonatok Újabb nagy károkat okozott a taóvi£var, melyet fagy hullám követ (Saját tudósítónktól.) Tegnapról mára Bu­dapesten 6 fokkal enyhült az időjárás, mert a tegnapi 15 fokos fagy ma reggel 7 órakor 9 fokra enyhült, de még ennél is erősebb enyhü­lések jelentkeztek az ország keleti részén, így Debrecenben, ahol tegnap 15 fokos hideg volt, ma mindössze négy fokkal a fagypont alatt áll a hőmérő, Mátészalka pedig, ahol három nap­pal ezelőtt 30 fokkal a magyarországi hideg maximumát jelezték, tegnap pedig 15 fokos fagyott jelentett, ma mindössze 1 fokos hideg­ről ad hírt. Ugyanennyi a hőmérséklet Tarca­­lon is, a tegnapi 12 fokos hideg után. Egerben a tegnapi 15 fokos hideg után ma Debrecennel egyformán 4 fokos hideg van. Enyhült az idő Túrkevén 14 fokról 7 fokra, Kecskeméten 15 fokról 10-re, Szegeden 13 fok­ról 11-re. Még mindig kemény a hideg a Du­nántúl, de itt is engedett valamit, mert pél­dául Keszthelyen 18 fokról 15-re, Magyaróvá­ron 19-ről­­16 ra, Sopronban 20-ról 16-ra, Szombathelyen 19 fokról 15 fokra gyengült a fagy. Az ország nyugati részein azért volt ke­­vésbbé érezhető az enyhülés, mert itt erős hóviharok, megismétlődő csípős szelek dúl­ak, amelyek, mint arról alább a Máv­ jelentései beszámol, erős forgalmi zavarokat okoztak a vasúti közlekedésben. A havazás tegnap tovább t­­rtott az egész országban és legerősebb volt a Budapest— Ercsi—Balassagyarmat körzetben, valamint Nagykanizsa környékén. — A keleti országrészek enyhe időjárása — mondották munkatársunknak a Meteoro­lógiai Intézetnél, — a Fekete-tenger és a Káspi-tó környékéről elindult déli meleg lég­áramlatnak tulajdonítható, amelynek elindu­lását két nappal előbb jeleztük. Ez az enyhülés azonban nem fog soká tartani, mert északról, Oroszország északkeleti része felől újabb hideg lég­áramlatok özönlenek fgjánk, amelyek rövidesen nálunk is lehűtik a kissé felenyhült levegőt. Az újabb fagyhullám első fodrai már ma délben el is érkeztek Budapestre, mert a reggeli 9 fokos hideg déli 12 órára 1 fok­kal erősbödött, a havazás megszűnésére sem lehet azonban egyelőre számítani, de hogy országos jellegét továbbra is megtartja-e, az kérdés, amelyre a meteorológiai tudomány sem tud még válaszolni, amennyiben szeszé­rt és­ változékony időt jósol, szelekkel, felház­képződésekkel. Csak egy bizonyos: újra hi­degebb lesz és a hőmérsékletek az országban átlag 10—20 fok között fognak váltakozni a legközelebbi napokban. A külföldön az utolsó 24 óra alatt nem változott lényegesen a helyzet az időjárásban. Bécsben a fagy enyhült,­­ de nem enyhült a szénhiány, nem enyhültek Budapestet ma 55 centiméter vastag hóréteg borítja.S míg Nagykanizsán 47 centiméter vastagságú a hóréteg, a vasúti és villamosközlekedés zavarai, a gáz- és elektromosművek is a budapesti közműi- Hóvihar után taúyhullám egyik kelléke a helyes sajtóreformnak. Ebből a szempontból nézve, a stani novellát én szinte nem is vártam ayira kíméletesnek találom. Lényegé­t no­vella túlnyomó része nem m­­int a korábbi, 1914. évi sajtótörvényre szer­zett tapasztalatok alapján némi kiigazí­tása, még­pedig kényes pontokon, ahol éppen a sajtószabadság van megtámadva. Tehát lényegében ezek a pótlások a sajtó­­szabadság érdekében történnek. Erre mu­tat egyebek között leginkább az, hogy a képviselő-kiadónak és szerkesztőknek nem engedi meg, hogy a sajtófelelősség alól kibújjanak, hanem az immunitásra való tekintet nélkül bevonja őket a vizsgálatba, ■hogyha az igazi szerzőt eltitkolják. Ez már a köztisztesség szempontjából szüksé­ges pótlás. A novella lényegének ,én azonban az­t a két-három szakaszt tartom, amely a fel­bujtó megbüntetését a szerző mellett szin­tén elrendeli. Ez egy általános büntető­jogi igazság, amit különösen a nagyobb bűncselekményeknél látunk, ahol a fel­bujtónak, példának okáért a gyilkosságra való felbujtónak, a büntetés alól való ki­vonása valóságos istenkáromlás lenne. Érthetetlen, hogy a felbujtó bevonása eddig még nem történt meg. De hogy most megtörténik, az az osztó igazság feltétlen követelése és minden józan fejű ember­nél csak helyesléssel találkozhatik. Nagyban és egészben az a véleményem, hogy ezt a novellát mint az irodalom, ki­vált a hírlapirodalom érdekében óhaj­tandó általános sajtóreform egy csekély részletének tartom, amelyről úgy tudom, hogy jelenlegi politikai viszonyaink és felette nehéz világállásunkban reálisan keresztülvihetőnek mutatkozik, amit Alán nem mondhatnék el egy nagyobb reform­ról, mely a közvéleményt és a nagy gaz­dasági érdekeket mélyebben érintené és így nyugtalanságot okozna, mint minden nagy reform. E­zekre a nyugtalanságokra ez időszerint szükségünk nincsen. Majd annak is meg fog az ideje érkezni, amikor nemcsak nálunk, hanem egész Európá­ban a sajtójog korszerű reformjára lehet, gondolni. Nyugtalan, hideg idő A Meteorológiai Intézet jelenti feb­ruár 10-én déli 12 órakor. A Déleurópa felett elhatalmasodott, sőt Középeurópa kele­ti felére is kiterjeszkedett olaszor­szági mély depressziót, úgy lát­szik, az északi nagy légnyomás a Földközi-ten­ger keleti részeire fogja visszaszorítani. A depresszió első vonalán levő mele­gebb légáramlás eljutott Lengyelországig és hatását még Középeurópa keleti ré­szein is éreztette. Ennek tulajdonítható, hogy a havazások majdnem egész Kö­­zépeurópára kiterjedtek. Hazánkban általában nagymérvű és országos havazás volt. Nyugaton a hő­emelkedés alig érezhető. Budapesten 14-én délben a hőmér­séklet —10 fok Celsius. Időprognózis: Változékony, nyugtalan és hideg idő, helyenkint még havazás­sal. A Tiszántúlon ismét hidegebb idő várható.

Next