8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-19 / 112. szám

492® MÁJUS 19 SZÍNHÁZ Liliom — Molnár-ciklus a Vígszínházban. — A premieren — húsz esztendővel ezelőtt — kissé hűvösen fogadták a külvárosi legendát, Molnár Ferenc zsenijének legszebb, legpoéti­­kusabb alkotását. Külföldön fedezték fel en­nek a különös nagyvárosi, sőt tipikusan pesti népszínműnek megkapó szépségeit s tíz évi bolyongás után, mikor ismét visszakerült a Vígszínház színpadára, diadalmasan foglalta el helyét a magyar drámairodalom legkivá­lóbb alkotásainak sorában. A Molnár-ciklus során a Vígszínház ma ismét felújítja a Lilio­mot. A régi szereplők közül Varsányi Irén és Csortos Gyula talán még érettebb és bensősé­gesebb művészettel elevenítik meg Molnár Fe­renc két legköltőibb figuráját, a ligeti rasszt és a szerelmes kis cselédet, mint egykor. Az új szereplők közül Gazsi Mariskát, Kende Paulát, Gárdonyi Lajost, Makláry Zoltánt, Berczy Gézát, Törzs Jenőt, László Miklóst illeti elsősorban dicséret. A különben kedves és kitűnő Makay Margitból hiányzik az a ter­mészetes naivság, mely Marika szerepére al­kalmassá tenné. Hegedűs Tibor gondos ren­dezése és Vörös Pál szép díszletei elismerésre méltók.. (z. a.) Mit susog a fehér akác... — A Budai Színkör megnyitása — Azt susogja a fehér akác, hogy Budán nyár van már: virágos a pasarét, megélénkül a Hor­­váth-kert és nyári operettet játszanak a színkör­ben. Susogja továbbá azt, hogy a vidékem nagy bajokat csinálnak a filmesek, akik Egerváry György fiatal földbirtokosban, Galagonya Mari leányzóban és Löwinger Izsó vegyeskereskedőben fölfedezik a jó filmarcot és boldog-boldogtalant visznek Berlinbe filmezni. Persze, odakünn ku­darc éri a vidék egyszerű gyermekeit és után­véttel küldik haza őket, hogy aztán —­ hiszen a nyári operettnek is van harmadik felvonása! *— minden jóra forduljon megint: a lelkek meg­nyugodjanak, a faluban kiki dolga után lásson, Galagonya Mari fejét bekösse Veréb Matyi, az urasági inas; maga az uraság pedig feleségül vegye a tanítónőt, aki eddig hiába epekedett utána. Ez az Erdélyi Mihály librettója. Nem lehet ráfogni, hogy túlságosan invenciózus, de nem tagadható el, hogy rendkívül vidám, jókedvű és mulatságos. A szereplők mindegyike olyan vicces, hogy muszáj nevetni; az a kis operett- szentimentalizmus pedig, amely a pompásan virágzó akácfa körül folyik, — elkerülhetetlen kelléke az idei libának, amelyet előadás után az „Öreg diófá"-ban szervíroznak a t. c. publi­kumnak. A librettóval teljesen egyértékű az új operett muzsikája. Ebben sem túlságosan sok az inven­ció, de néhány pompás szám kellemesen hat, így legelsőbben a fehér akácról szóló dal, amelyet hamarosan énekelni fognak mindenfelé. Az operettet ragyogó miliőben tálalja fel a Budai Színköz. Az első felvonás kastélya és fehérakácos kastélyudvara a legszebb színipadi képek egyike. A direkció bőkezűségét dicséri minden, — pedig még csak a nyár legelején vagyunk! ..." Sik Rezső kitűnő, színes és eleven rendezésében folyik a játék. Az előadás legnagyobb értéke: Somogyi Nusi, aki sok ötlettel és vidámsággal játssza a filmre vágyódó parasztlányt. A másik primadonnaszerep Fabinyi Katónak jutott, aki főként szép ékszereivel és ruháival hat. A férfi­­szereplők közül Kertész Gábor férfias, szépbe­­szédű, drámai erejű földesura; Ferenczy Károly végtelenül mulatságos falusi zsidója; Érczkövy László ragyogó humorú, végtelenül kedves urasági inasa és Békássy István nagyon talentumos film­rendezője szolgálja a sikert. Kisebb szerepeikben igen jók: Hamvas Józsa, Szilassy Lujza, Kőmí­ves Erzsi, Körmendy Kató, Horti Sándor, Sik Rezső, Pallós János és Futaky Ferenc. A nagy­szerű táncokat Sebestyén Jenő, Érczkövy László és Tarnay Géza tanították be; a zenekart a kom­ponista, Szánthó Mihály vezényli kitűnően. A Budai Színkör nyilván egy nagy sikerrel kezdi meg idei szezonját. _____ _­_ — Táncmatiné. Adorjánná M. Frida balett és táncintézete növendékeinek vizsgaelőadásai május 26-án és június 2-án, vasárnap, délelőtt fél 11 órakor a Royal Orfeumban. VASÁRNAP 11. OfXffio eteuussiG Művészi és anyagi kára van a Nemzeti Színháznak abból, ha a főváros köz­oktatási ügyosztálya monopóliumot kap ifjúsági előadások rendezésére Hevesi beadványai az ifjúsági előadások helyreállítása iránt (Saját tudósítónktól.) Az­ ifjúsági előadá­sokról írott cikkeink és az a felfogásunk, hogy a Nemzeti Színház kötelessége ezeknek az előadásoknak a rendszeres rendezése, széles körökben nagy érdeklődést és visszhangot kel­tet. Különösen a tanárság körében tartják egészen természetesnek, hogy a Nemzeti Szín­ház rendezze az ifjúsági előadásokat a maga teljes felkészültségével, kitűnő művészgárdá­jával s azzal az együttessel, amely a leghiva­­tottabb a klasszikusai játszására. Közben tudomást szereztünk Hevesi Sándor­nak, a Nemzeti Színház igazgatójának évek óta csendben folytatott harcáról. Két bead­ványban is a Nemzeti Színház számára köve­telte vissza azt a jogot, hogy rendszeresen ifjúsági előadásokat rendezhessen és beadvá­nyaiban panaszosan említette fel, hogy a Nem­zeti Színház a székesfőváros által rendezett ifjúsági előadássorozatával kapcsolatban je­lentős anyagi kárt is szenved. Hevesi Sándor művészi és anyagi vesze­delmet lát a Nemzeti Színháznak erről a területről való leszorításában. A főváros által rendezett előadásokon nemcsak, hogy a Nemzeti Színház műsordarabjait játsszák, hanem nagyrészt a Nemzeti Színház együt­tesét szerepeltetik, a Nemzeti Színház beta­nítását és rendezését veszik igénybe; nem is szólván arról, hogy a jelmezeik és a dísz­letek is innen kerülnek ki. Ezért anyagi kárpótlást sem kap a Nemzeti Színház a főváros közoktatásügyi ügyosztályától, mely a Nemzeti Színházat hivatásának egyik je­lentős részétől fosztja meg ezáltal. Ezzel okozza az anyagi veszedelmet, a művészit pedig azzal, hogy bizonyos darabok csak az ifjúsági előadások által szerepelhetnek a műsoron és ha ezt a műsort a közoktatás­ügyi ügyosztály kisajátítja, az ország első színpada jelentős művészi kárt szenved általa. Amikor mi az ifjúsági előadások rendezésé­ről véleményünket megalkottuk s a kérdés­ben állást foglaltunk, nem tudhattunk a He­vesi Sándor beadványairól. Nem tudhattuk, hogy a Nemzeti Színház már régebben elha­tározta a szombat délutáni ifjúsági előadások helyreállítását. Most, hogy ezt tudjuk és re­ményünk van arra, hogy ez a helyreállítás a jövő szezonban meg is történik majd, nem tudjuk semmilyen értelmét annak, hogy a jö­vőben is a székesfőváros közoktatási ügyosz­tálya rendezze az ifjúsági előadásokat. Ren­dezze hivatalosan és kizárólagos joggal, vi­szont — a Nemzeti Színház felkészültségével. A Nemzeti Színháznak bérleti szerződése van a fővárossal. Ennnek a szerződésnek egyik pontja kiköti, hogy a Nemzeti Színház rendszeresen klasszikus ifjúsági előadásokat rendezzen. A bérleti szerződésben kiköti ezt, a maga ténykedésében pedig teljesen lehe­tetlenné teszi ennek a szerződési feltételnek a teljesítését. Sok ferdeséget teremtett eddig is ez a kétlakiság, de most, hogy a székesfővá­ros közoktatási ügyosztálya rendszeresíteni akarja az ifjúsági előadásokat és az ifjúsá­got ezzel teljesen elvonná a Nemzeti Szín­háztól, ha monopóliumot­­kapna az ifjúsági előadásokra és nemcsak a maga iskoláinak ifjúságát, hanem az állami iskolák növendé­keit is bedirigálhatná ezekre az előadásokra: ez katasztrofális terme a Nemzeti Színház klasszikus műsorára, le kellene mondania a színháznak a magyar és külföldi klasszikusok előadásáról. A külföldi példa is azt bizonyítja, hogy a Nemzeti Színház hivatása az ifjúsági előadá­sok rendszeres rendezése. Páriában, az ifjú­sági előadások klasszikus hazájában is a Comédia Francaise rendezi ezeket az előadá­sokat, nálunk is a Nemzeti Színház feladata ez, mert a Nemzeti Színháznak van megfelelő műsora, művészgárdája és felkészültsége. Jászai Mari húga — az új Elektrához A Nemzeti Színházban a napokban volt az Elektra felújítása és a tragédia címszerepében nagy és általános sikere volt Hettyey Aranká­nak. A közönség és a kritika egyhangúan konsta­tálta ezt a nagy sikert és most­ egy kedves levél tette azt még kedvesebbé Hettyey Aranka szá­mára. Jászai Mari húga, Jászai Gizi írt Csorná­ról igen meleghangú levelet a művésznőnek, töb­bek közt a következőket írván: „Édes drága Arankám! „Dagad a keblem a boldogságtól“ — rábaköziesen szólván, — hogy Aranka olyan Elektra volt, aki méltó utódja Jászai Mari­nak...“ A kedves levelet pályájának legszebb emlékei közé tette el a művésznő. Alma Seidler, a Burgszínház újnaivája Négy napon át vendégszerepel jövő héten a bécsi Burgszínház a Fővárosi Operettszínházban. Kedtől péntekig az osztrák színművészet legjele­sebb értékei hozzák el reprezentatív műsorral a maguk teljesítményét és minden este műsorát úgy válogatták össze, hogy valamely szempontok­ból különleges érdekességet adjanak a­ magyar főváros közönségének. Az első két este az osztrák irodalomé, kedden a bécsi vígjátékirodalom sze­niorjának, Hermann Bachnnak Luftvoechsel (Le­vegőváltozás) című vígjátékát mutatják be, mely a színház nagy sikerei közé tartozik. A második napon Dia Frau is der Wolke (Nő a felhőben) ugyancsak a Burgszínház vígjátéksikerei közül való s a legújabb osztrák irodalom társulását adja a régebbi generációval. Szerzői tudniillik Rudolf Lothar, aki régi, kipróbált márka a német színpadi irodalomban, szerzőtársa pedig Alexander Lemet-Helena, alig néhány esztendő­vel ezelőt aratta első nagy színpadi sikerét. A harmadik estét, csütörtököt, a magyar színműiro­dalomnak szentelik. A bécsi Burgtheater volt az első, amely Fodor László, a „Templom egere“ című vígjátékát idegen nyelven előadta és a bécsi előadás nagy sikere nyitotta meg a darab útját a külföld többi színpadjai számára. A vendéglá­ ényképmgyitások: 1 ”!AZ MINDEN KÉP UTÁN, MŰVÉSZI KIVITELBEN KÁROLY-KÖRÚT 6 ték befejezéséül pedig pénteken olyan darabot játszanak, amelyet a budapesti közönség a Nem­zeti Színház Kamaraszínházának előadásából jól ismer, Romain Coclus: Húsvéti vakációját, amely Bécsben éppoly szíves fogadtatásban ré­szesült, mint nálunk. Ez az utóbbi két előadás jó alkalom lesz, hogy a magyar közönség megismerkedjék a bécsi Burgtheater új naiva-sztárjával, Alma Seidlerrel, aki ezt a két darabot sikerre vitte, s aki Bécsnek ma éppoly ünnepelt értéke, mint a két szerep magyar kreálói nálunk. Egyébként is teljes és kitűnő ensemblet hoznak magukkal a bécsiek. A négy előadásban részt­­vesznek: Hedvig Bleibtreu, a Burgszínház tiszte­letbeli tagja, Rosa Albach-Betty, a Burgszínház tiszteletbeli tagja, Maria Mayen, Lili Marberg, Maria Mayer, Hilde Wagener, Otto Tressler fő­rendező, a Burgszínház tiszteletbeli tagja, Willi Thaller, Emerich Reimers, Fred Hennings, Ernst Arndt tanár. Egy rózsaszál szebben beszél. .. A rózsaszál a Gaál Franciska bokrétájából való volt. A bokrétát tegnap este kapta, a Diák­szerelem ötvenedik előadásán. Né­­ti aztán eszébe jutott, hogy gratulálnia kellene primadonnatársának, átküldött hát Baler Irén­nek az öltözőjébe egy rózsaszálat. Biller persze megörült a figyelemnek és azonmód tovább küldte a rózsaszálat — Vaály Ilonának. De Vaály is figyelmes, jó kolléga, ő tehát­ a maga gratulációjával tovább küldte a rózsát — Gaál Franciskának... Hát nem igaz, hogy egy rózsaszál szebben beszél 11... — A „Verbőczy" Bajtársi Egyesület hang­versenye. A budapesti kir. Pázmány Péter Tudományegyetem jogi kar „Verbőczy" Bajtársi Egyesülete május 25-én este fél 9 órai kezdettel a Zeneművészeti Főiskola nagytermében József, dr. József Ferenc és Albrecht királyi herceg őfen­ségeik díszvédnöksége és közéletünk előkelőségei­nek fővédnöksége, illetve védnöksége mellett hang­versenyt tart. A műsoron szerepelnek: özv. Bakó Lászlóné, Goda Gizella, Galánffy Lajos, Laurt­­sin Lajos, dr. Hosszú Zoltán, dr. Járossy Jenő. DUNACORSO KÁVÉHÁZ ÉS BAR HIDEG ÉS MELEG VACSORA HAJNALIG NYITVA TÁNCI ZENE! Blaschek C Konrád kir. udv. szállító női divatszalon új helységében IV., Váci­ utca II. az angol-stilü modellek mellett a francia divat remekeit is bevezette Murgács Kálmán, Országh Tivadar, Futaky Jó­­zsef, az egyetemi énekakrok és dr. Lendvay Béla. Zongorán kísér Kereszthy Jenő és Laurisin Mik­lós. Romain Rolland Budapestre jön Romain BolUmd „Danton" -ját „Pária... 1794“ cím alatt színrehozza a jövő héten a Városi Színház. Sebestyén Károly fordította a drámát és a színház egy most feltűnt fiatal ren­dezőnek, Keleti Mártonnak a beállításában hozza színre. Romain BolUmd, aki holnap érkezik Bécsbe „Farkasok" című darabjának premier­jére: értesítette a Városi Színház igazgatósá­gát, hogy forradalmi drámájának budapesti előadását is meg fogja nézni. Valószínűleg csü­törtökön érkezik Budapestre a francia író. A dráma főszereplői: Gellért Lajos, Toronyi­ Imre, Baló Elemér, D’Arrigó Kornél, Pallos, Somfár, Bándy, Gonda, Kertész Kálmán, Mol­nár József, Székely Lujza, Ürmössy Anikó, Vágóné Margit. A Romain Rolland-dráma: drámai jelenetek sorozata. Van egy jelenete, amelyben 300 sze­replő van a színpadon és­­ minden statisztának szerepe van. Különben is a jó szerepek egész légiója teszi a darabot. A Szerelem és a halál játékai óta Buda­pesten nem mutattak be Romain Rolland­­darabot. — A Kormányzó elismerése Vendrey Ferencnek. A hivatalos lap mai száma ad hírt arról a legfelsőbb kitüntetésről, mely Vendrey Ferencet, a kiváló színművészt érte jubileuma alkalmából. A kormányzó ugyanis a kultuszminiszter előterjesztésére Vendrey Ferencnek félszázados színművészi pályáján szerzett érdemeiért elismerését fejezte ki. — Nirschy Emília növendékeinek tánc­­vizsgája. A Nirschy táncakadémia évzáró ma­tinéja május 26-án délelőtt 11 órakor lesz az Ufa Színházban. Kedvezményes jegyek az ifjúság és az iskolák részére 1 pengőért kap­hatók. Nizsoly táncakadémia, Szerb­ utca 9. — Iskolahangverseny. A Fodor-féle zene­iskola tegnapi, harmadik nyilvános hangverse­nyén a sokszor méltatott iskola és tanári kara különösen a zongoranövendékek közül oly készült­­ségűeket mutatott be, amineket növendékhang­versenyek ritkán produkálnak. Figyelemreméltó Reismann Anna, Szatmári Tibor nagytehetségű III. akad. o. tanítványának muzikalitása, stílus­érzéke és virtuóz technikája és Bácsés Elza (ta­nára Zoltán László) átlagon felüli zongorajátéka. Vajdahunyadi Szőllőssy Klára és Pásztory Ba­lázs (Gaál Margit növ.), Lukács Hana (Berg Lili növ.), Federer Magda, Gál György (Hanák Árpád növ.), Gáspárdy Marianne (Kálmán György növ.), mind nagy rátermettséggel zongo­ráztak. A hegedűtanszakból Horovitz Pál tanár "KALMÁR TIBOR ZENESZERZŐ AZ ALHAMBRA MULATÓBAN (volt nyári ADMIRAL) Stefánia-út 25. f. hó 18-án este 10 órától naponta játszik Délután 5 órai­g ZáróraT^^! tea, 1n3nc ! | ^ réggé! 5 órakor ■

Next