8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)
1929-05-03 / 99. szám
PÉNTEK 10.OLDAL OMIUJSÁG SZÍNHÁZ Vizsgaelőadás a Színművészeti Akadémián Az Országos Színművészeti Akadémia tegnapi előadásán Fáy Szeréna rendező tanár vezetése mellett éppen öt különféle darabocskát láttunk. Mi — s ezt ismételve hangoztatjuk — jobban szeretjük, ha egész estét betöltő darabban próbálkoznak a növendékek, ami gyakorlatnak is jobb, a tehetségnek is megbízhatóbb mértéke, s a színészi nemes becsvágy fölkeltésére és kielégítésére is alkalmasabb. De ha már az apróbb darabok rendszeréhez ragaszkodik az iskola, akkor szerencsésebben kellene megválogatni a darabokat, mert bizony a tegnapiak részben nem állottak a drámairodalom magasabb színvonalán, másrészt pedig színpadilag sem nyújtottak alkalmat a növendékek nem csekélylendő képességének igazi érvényesülésére. Legmegfelelőbbnek tartottuk a Vándor Kálmán dramoletjét, az Özvegy Varga Ábrisné-t, mely valószínűtlenségei mellett is sok költői szépséggel és drámai értékkel is bír. S ennek az előadása volt a legsikerültebb is, sőt meglepően jó. Pedig a hadifogságból visszatérő volt katona szerepét — a Kiss Ferenc felejthetetlenül tökéletes alakítása után — nem könnyű feladat vállalni, s hogy a fiatal Egri István (az akadémia egyik legtehetségesebb növendéke) jót, sőt részben kitűnőt tudott benne produkálni: ez nagyon biztató jel ennek a most végző növendéknek színészi jövendőjére. Már máskor is örömmel figyeltük és dicsértük ennek a fiúnak emberábrázoló erejét, művészi eszközeinek megkapó egyszerűségét, s játéka most még jobban megerősítette talentumába vetett hitünket. De meleg dicséret illeti mellette Eőry Katót is, aki a címszerepben jó alkalmat nyert nemcsak egyénisége kedvességének és bájának csillogtatására, hanem arra is, hogy melegen érző szivét megszólaltassa, s valami nagyon jól eső magyaros szint adjon a derék falusi asszony alakjának. Ennek a tegnap is nagy hatást tett darabnak együtteséből figyelmet érdemelt még Juhász József, akinek falusi bírája szintén beszédének zamatosságával, magatartásának stílusszerűségével tűnt ki, — és Perényi László első éves is, akinek jó színpadi alakja és szépen zengő hangja szerencsés adományok a színpadi pályára. Az iskolának ebben a szinte feltűnően gazdag évjáratában van még több szép tehetség, kik azonban tegnap nem jutottak kedvező körülmények közé. Kállai Edit — a múltkori pompás Cyprienne — valósággal kimagasló hivatottsággal bír, s az ifj. Hegedűs Sándor Narancsvirág című dramoletjében kapott szerepével is megmutatta, hogy finom tónusú, jeles színésznő lesz belőle. Bognár Elek intelligenciája és igen rokonszenves egyénisége is bizonyára meg fogja találni helyét, különösen szalon-szerepekben. Cserépy László a száraz komikumban, Borsi Ödön a hősi alakok ábrázolásában fog valószínűleg jeleskedni — olyan silányságban azonban, mint a Sutro—Góth-i de léha Háromszög, persze lehetetlen volt tehetségüket igazán és méltóan kifejteni. Adriányi Ilona rendkívül megnyerő, finom, halkszavú egyéniség, aki Tóth, László poétikus Májusfájéban — a fentebb már említett kedves Eőry Katóval együtt — jól bele tudott illeszkedni a zengő rímekkel teljes verses játék hangulatába. Tordai Magdának — aki a Herczeg-féle giomtének nagy drámai erőt és finom érzéket kívánó monológját deklamálta — régebbi szereplései nyomán, jó lélekkel csak azt ajánlhatjuk, hogy maradjon a komikai szerepkörnél. Somlai Júlia sok ügyességet árult el a Háromszögben, de róla biztosabb ítéletet majd csak akkor mondhatunk, ha valami magasabb rendű feladatot bíznak rá. Gál István és Sulyok Mária más alkalommal már többet mutattak képességeikből. (sz. k.) — A Nemzeti Színház nyugdíjintézetének memoranduma a kultuszminiszterhez. A Nemzeti Színház nyugdíjintézetének közgyűlése két hónappal ezelőtt egy tized bizottságot küldött ki a nyugdíjintézet szanálásának előkészítésére. Ez a bizottság most készítette el memorandumát, amelyet Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszteren kívül a kormányzóhoz és a kormány valamennyi tagjához is eljuttatott. A memorandum szerkesztői azt kérik, hogy a Nemzeti Színház nyugdíjasai a befizetett nyugdíjszázalék arányában részesüljenek nyugdíjban és hogy a kultuszminiszter szakértőbizottsággal vizsgáltassa meg az elszegényedett nyugdíjintézet ügyeit és intézkedjék annak újjászervezéséről. — Eggert Márta a „Kikelet utca 3.“-ban. Somogyi Erzsi kedden este a Nemzeti Színházban volt elfoglalva s így nem játszhatta a nagysikerű „Kikelet ucca I.“ női főszerepét. Eggert Márta, a Fővárosi Operettszínház fiatal tagja vette át erre az estére a szerepet és a zsúfolt ház elismeréssel fogadta vállalkozását és alakítását. — Ifjúsági előadás. A Majomé Papp Mariska főrendező vezetése alatti ifjúsági előadások során tegnap Julius Caesart láttuk, mely darab jól volt megválasztva, abból a szempontból, hogy a felsőbb osztályos tanulók tananyagába megfelelően illeszkedik bele. A szereplők nagyrészt a Nemzeti Színház tagjai voltak ezúttal is, de a szereposztás egészen új volt. Kürti József érdekes Caesart mutatott, kellő erővel és méltósággal személyesítve meg Róma hatalmas urát. A három legnagyobb szerepet a fiatal nemzedék három tehetséges tagja látta el — közülök ketten különösen jól. Antonius hatalmas gyászbeszédét Lehotay igen szépen, értelmesen szavalta, kapott is érte zúgó tapsot, s meg kellett jelennie a függöny előtt vagy ötször. Igen jónak találtuk Forgács Cassiu- ját. Ez az ifjú színész — kivált szerepe első felében — nagyon érdekesen állította elénk az „utolsó római“-t, kinek keblében csak úgy sustorog a lázongó érzés lávája. Tímár, mint Brutus, dikciójával eléggé bizonyságot tett felfogása helyességéről, Marcus Brutus azonban súlyosabb egyéniség, mint amilyennek a Tímár nagyon is iftenes, sőt modern szalonba való mozdulataiból látszott. Ónodi a darab első részében Cuscát adta — de nem éreztette eléggé annak „fanyar szeszély“-ét, — míg a darab végén, mint Octavius, szépen, erőteljesen deklamált. Abonyi Géza, Turányi, Szathmáry, Bodnár Jenő, Gábányi, Szőke Lajos, Losonczy, Tábori, Gyenis, Molnár Sándor, Nagy Sándor, Major Tamás működtek még buzgón közre, a két kis női szerepet pedig Harsányi Gizi (Calpurnia) és M. Papp Mariska (Portia) adta, tisztán ejtve a szót. A rendezés sokat kihúzott a darabból — többet, mint amennyit a Nemzeti Színház szokott, de ezt nem panaszképpen említjük. (sz. k.) — Ditta Parlo, Yilly Fritsch, Székely János és Hans Schwarz, a „Magyar Rapszódia" főszereplői, írója és rendezője autogramdélelőttöt rendeznek vasárnap délelőtt 11 órakor az Ufa-színházban. Most, amikor a „Magyar rapszódia" másodszor hozza lázba Budapest közönségét, amikor ennek a pompás filmnek az előadásaira szorongásig telik meg az Ufa nézőtere, érdekes megismerkedni a magyar levegőjű, magyar meséjű, magyar művészek közreműködésével készült és immár világhírű film erősségeivel: Ditta Parióval, Willy Fritschcsel, Hans Schwarzcal és Székely Jánossal. Erre az ismerkedésre ad alkalmat a vasárnapi autogram délelőtt. Itt mondjuk el, hogy a berlini Dia vezérkarának tagjai nagy szorgalommal és körültekintéssel kezdték meg a Budapesten készítendő első magyar hangosfilm előkészületeit. A filmvezérkar pár napot töltött most a vidéken, hogy az új film egyes helymotívumait kiválassza. A Tiszántúlon, Balatonlellén, Szigligeten és más érdekes helyeken talált alkalmas motívumokat a film rendezője, Hans Schwarz, aki az első hangos magyar filmet nálunk rendezni fogja. A mai napon azután megérkezett Budapestre a „Magyar Rapszódia" két népszerű főszereplője, Ditta Parlo és Willy Fritsch is, akik az újonnan készülő magyar film főszerepeit is játszani fogják. A két filmsztár, miként a pár nappal ezelőtt itt idéző Lil Dagover, szintén meg fog személyesen jelenni a Magyar Rapszódia prolongált előadásain az Ufában és az Omniában. A moziközönség bizonyára meleg ünnepeltetésben fogja őket is részesíteni. Itt említjük meg, hogy Székely János, a kitűnő filmszcenáriumíró pár nap óta szintén Budapesten tartózkodik. — Fölfedeztek egy ismeretlen Offenbachoperettet. Berlinből jelentik, hogy egy hagyatékban fölfedeztek egy eddig ismeretlen Offenbach-partitúrát. A most megjelent Offenbach-operettnek a címe: „Mariella“. Librettóját modernizálni fogják s azóta színrehozzák Jacques mester „új“ operettjét. A Budapesti Egyetemi Énekkarok május 4-én, szombaton este fél 9 órakor rendezik hetvenedik önálló hangversenyüket az egyetemek rektorainak védnöksége alatt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A hangverseny műsorának minden száma újdonság, nagy része Budapesten még előadásra nem került férfikar. Előadásra kerülnek: Palestrina, Adoramusa, Mozarttól: Esti nyugalom és a Bölcsődal, továbbá S. Rousseau hatalmas férfikara: A tenger. A hangverseny második részében kizárólag magyar darabok kerülnek előadásra Radnai Miklóstól: Hősök emléke, Horváth Ákostól: A szerelmes, azonkívül régi magyar és XV. és XVI. századbeli énekek Kereszty Jenő átiratában. A hangversenyen közreműködik Zipernovszky Fülöpke hegedűművésznő és az énekkarokat vezénylő Kereszty Jenő karigazgató, orgonaművész. Jegyek kaphatók a Zeneművészeti Főiskola és az Egyetemi Énekkarok portásánál (VUL, Üllői út 22.) Vasárnap délután fél 4 órakor Miss Amerika Mérsékelt helyárak FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ Végig kacagják Végig tapsolják Szakadatlan ünneplések sorozata: Kikelet ucca 3 Fővárosi Operettszínház Libavásár A legszenzációsabb operett. ______________________ Belvárosi Színház ImE RUDItIS * ORION (HU fl veszedelmes életkor Karin Michaelis világhírű regénye filmen amerikai vígjáték PutlVár kisasszony amerikai vígjáték A KAMARÁBAN! A CORVINBAN a R it zy töresd a férfit (Elinor Glyn regénye) az egyik film Esther Ralstonnal és Neil megy el a Hamiltonnal a főszerepben, a másik: Vörös tigris T . Lángol a meg A Ritzyben Betty Bronson a főszereplő, *■* a Vörös tigrisben Patsy Ruth Miller. (Helen Costello) 4 jó filmünk közt választhat ezen a háton színháznak műsorán. Választása csak lehet: megnézni mind a 4 filmet. 1929 MÁJUS 3 Legjobb mász műsor a Tabarin bán — A Diákszerelem sikere a Király Szentházban. Estéről-estére telt ház előtt kerül színre a Király Színházban az amerikai diákéletből vett Diákszerelem című operett. Ritkán volt még olyan sikere egy darabnak, mint ennek az operettnek, amely tele van hangulattal, bájjal, öklettel és sok-sok szebbnél-szebb énekes táncszámmal. A kitűnő együttes maga is sikert jelent. Mindenki a maga helyén van. Kertész Dezső, Vaály Ilona, Sziklay József, Rózsahegyi Kálmán és Latabár Árpád. Amit azonban Gaál Franciska és Biller Irén produkálnak, azért külön is érdemes megnézni az operettet. Annyi közvetlenséget, eredetiséget és hamisítatlan művészetet visznek a színpadra, hogy azzal jóelőre biztosítják a Diákszeretera előadásánaktelt házait. (Gy.) Romain Rollanddrámával kezdi szezonját a Budai Színkör A Budai Színkör a napokban megnyitja már kapuit, eleinte azonban, — mint minden szezonban, — csak szórványosan lesznek előadások és a szezon igazi megnyitása a május 13-ikától 18-ikáig terjedő hétre van tervezve. Ekkor pedig nem a hagyományos operettbemutatóval, hanem egy drámai premierrel nyitja meg a sorozatos előadásokra kapuit a Budai Színkör. A kiválasztott dráma: Somain Rolland „Danton"-ja, amely Budán, ,A francia forradalom“ címmel fog színre kerülni. Főszerepeit játsszák: Danton: Toronyi Gyula, Robespierre: Gellért Lajos, Saint Just: Báló Elemér, Desmoulins, D’Arrige Kornél. A női főszerepeket Székely Lujza és Ürmössy Anikó játsszák. A dráma rendezője: Keleti Lajos s a próbák ma már meg is kezdődtek. „A francia forradalom" sorozatos előadásai után kerül csak a sor a nyári operettekre. — A Royal Orfeum májusi műsorának premierje. A Royal Orfeum májusi műsorának tegnap esti premierjén ismét viszontláttuk a Jackson-görlöket. Tizenhat egyforma, pompásan betanított leány. Minden mozdulatuk hajszálnyi pontossággal egyezik. Ez a szinte mechanikai pontosság a magyarázata sikerüknek. És még valami. Az, hogy az angol leánynevelő collegek sportszerű, egészséges jókedvét visszhangozzák, nem pedig a montmartrei éjszakák morbid hangulatát. A közönség minden számukat viharosan megtapsolta. Nem rangosztályozást jelent, hogy a Jackson-görlök után emlékezünk meg a Xénia és Grubier táncospárról. A Draguileffballet egykori táncosai ismét igazolták világűrök jogosságát. Két nagyszabású tánckompozíciót (Hattyúzó, Forradalom), továbbá spanyol és modern táncokat mutattak be. Táncuk mint produkció, boszorkányos technikájával is meglep. A program varieté-számai is elsőrendűek. A Fersen és Gaard kerékpárhumoristák, a Niagaras accordeon-virtuózok, a Geltners akrobatacsoport, a Benno-trió karneváljelenete és a Mackwey-csoport — mind világvárosi standardot képviselnek. Sárossy Mihály új dalt énekelt, amelynek hangulatos szövegét és zenéjét Zerkovitz Béla írta. Nem kétséges, hogy ez a chanson lesz a nyári szezon egyik slágere. Tetszett a tehetséges Faragó Sándor kis vígjátéka (Vizitündér), amely tele van pompás ötletekkel és ellenállhatatlanul mulatságos helyzetekkel. Szász Ilát kell még megemlíteni, aki jól sikerült színészutánzataival szép sikert aratott. Az ötletes verset, amely alkalmat nyújtott produkciójára, Gács Demeter írta. — Uj műsor a Terézkörúti Színpadon. Uj műsor — Nagy Endre nélkül, akinek jellegzetes alakja, gesztusai, szellemes ötletei nélkül évek hosszú során át el sem lehetett képzelni a derűnek, a vidámságnak ezt a művészi hajlékát. Szinte aggódva vártuk, várjon sikerül-e majd pótolni a Terézkörúti Színpadnak ezt a kivételes attrakcióját, amely már magában véve is a mágnes erejével tudott vonzani. De ez az aggodalom lassan-lassan eloszlik, amint a műsor pompásabbnál pompásabb számai váltják egymást. Majx az első szám, Fodor László ötletes burleszktréfája: A szekrény, hangos derűt fakaszt, amely csak fokozódik Nóti Károly mulatságos paródiájánál, amelyben a villanyrendőrt figurázza ki. A kacagás harsogó nevetéssé fokozódik a Hej színművész, színművész című Nóti bohózatnál, amelyben Sárosi Andor varázsol elénk a vidéki intéző figurájában egy olyan alakítást, amelyet mindenkinek meg kell néznie.. Nagy Endre két finom apróságát, A Talbot ügyet, a Krinolin és etont sok tapssal fogadta a publikum, amely azután az idő előtt elhunyt Liptai Imre Lakodalom című remek bohózatát tapsolta végig. Az operettgyártás szellemes persziflázsa a Szabályos operett című Nagy Endre darab, amelynek dióhéjba öntött cselekményéhez Lányi Viktor kitűnő zenét komponált. Az elsőrangú műsornak méltó befejezése volt Szőke Szakáll Vonósnégyes című darabja, amelyben Salamon Béla nevettette meg ellenállhatatlan humorával a publikumot. Szereplőket szándékosan nem említjük, mert a Terézkörúti kabaré együttesének minden tagja a legjobbat nyújtotta. gEKETQI elülSZ Tsching-Tau minden csütörtök, szombat, XT . , _ . , vasár- és ünnepnap d. u. 4 este 8 órakor és este 8 órakor Telefon: Lipót 919—