8 Órai Ujság, 1929. május (15. évfolyam, 98-120. szám)

1929-05-03 / 99. szám

PÉNTEK 10.OLDAL OMIUJSÁG SZÍNHÁZ Vizsgaelőadás a Szín­művészeti Akadémián Az Országos Színművészeti Akadémia teg­napi előadásán Fáy Szeréna rendező tanár vezetése mellett éppen öt különféle darabocs­kát láttunk. Mi — s ezt ismételve hangoztat­juk — jobban szeretjük, ha egész estét be­töltő darabban próbálkoznak a növendékek, ami gyakorlatnak is jobb, a tehetségnek is megbízhatóbb mértéke, s a színészi nemes becsvágy fölkeltésére és kielégítésére is al­kalmasabb. De ha már az apróbb darabok rendszeréhez ragaszkodik az iskola, akkor szerencsésebben kellene megválogatni a dara­bokat, mert bizony a tegnapiak részben nem állottak a drámairodalom magasabb színvo­nalán, másrészt pedig színpadilag sem nyúj­tottak alkalmat a növendékek nem csekély­­lendő képességének igazi érvényesülésére. Legmegfelelőbbnek tartottuk a Vándor Kálmán dramoletjét, az Özvegy Varga Áb­­risné-t, mely valószínűtlenségei mellett is sok költői szépséggel és drámai értékkel is bír. S ennek az előadása volt a legsikerül­tebb is, sőt meglepően jó. Pedig a hadifog­ságból visszatérő volt katona szerepét — a Kiss Ferenc felejthetetlenül tökéletes alakí­tása után — nem könnyű feladat vállalni, s hogy a fiatal Egri István (az akadémia egyik legtehetségesebb növendéke) jót, sőt részben kitűnőt tudott benne produkálni: ez nagyon biztató jel ennek a most végző növendéknek színészi jövendőjére. Már máskor is örömmel figyeltük és dicsértük ennek a fiúnak ember­­ábrázoló erejét, művészi eszközeinek meg­kapó egyszerűségét, s játéka most még job­ban megerősítette talentumába vetett hitün­ket. De meleg dicséret illeti mellette Eőry Katót is, aki a címszerepben jó alkalmat nyert nemcsak egyénisége kedvességének és bájának csillogtatására, hanem arra is, hogy melegen érző szivét megszólaltassa, s valami nagyon jól eső magyaros szint adjon a de­rék falusi asszony alakjának. Ennek a teg­nap is nagy hatást tett darabnak együttesé­ből figyelmet érdemelt még Juhász József, akinek falusi bírája szintén beszédének za­matosságával, magatartásának stílusszerűségé­­vel tűnt ki, — és Perényi László első éves is, akinek jó színpadi alakja és szépen zengő hangja szerencsés adományok a színpadi pá­lyára. Az iskolának ebben a szinte feltűnően gaz­dag évjáratában van még több szép tehetség, kik azonban tegnap nem jutottak kedvező körülmények közé. Kállai Edit — a múlt­kori pompás Cyprienne — valósággal kima­gasló hivatottsággal bír, s az ifj. Hegedűs Sándor Narancsvirág című dramoletjében ka­pott szerepével is megmutatta, hogy finom tónusú, jeles színésznő lesz belőle. Bognár Elek intelligenciája és igen rokonszenves egyénisége is bizonyára meg fogja találni helyét, különösen szalon-szerepekben. Cserépy László a száraz komikumban, Borsi Ödön a hősi alakok ábrázolásában fog valószínűleg jeleskedni — olyan silányságban azonban, mint a Sutro—Góth-i de léha Háromszög, persze lehetetlen volt tehetségüket igazán és méltóan kifejteni. Adriányi Ilona rendkívül­­ megnyerő, finom, halkszavú egyéniség, aki Tóth, László poétikus Májusfá­jéban — a fentebb már említett kedves Eőry Katóval együtt — jól bele tudott illeszkedni a zengő rímekkel teljes verses játék hangulatába. Tordai Magdának — aki a Herczeg-féle gio­mté­nek nagy drámai erőt és finom ér­zéket kívánó monológját deklamálta — ré­gebbi szereplései nyomán, jó lélekkel csak azt ajánlhatjuk, hogy maradjon a komikai szerepkörnél. Somlai Júlia sok ügyességet árult el a Háromszög­ben, de róla biztosabb ítéletet majd csak akkor mondhatunk, ha valami magasabb rendű feladatot bíznak rá. Gál István és Sulyok Mária más alkalommal már többet mutattak képességeikből. (sz. k.) — A Nemzeti Színház nyugdíjintézeté­nek memoranduma a kultuszminiszterhez. A Nemzeti Színház nyugdíjintézetének köz­gyűlése két hónappal ezelőtt egy tized bizott­ságot küldött ki a nyugdíjintézet szanálásá­nak előkészítésére. Ez a bizottság most készí­tette el memorandumát, amelyet Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszteren kívül a kor­mányzóhoz és a kormány valamennyi tagjához is eljuttatott. A memorandum szerkesztői azt kérik, hogy a Nemzeti Színház nyugdíjasai a befizetett nyugdíjszázalék arányában részesül­jenek nyugdíjban és hogy a kultuszminiszter szakértőbizottsággal vizsgáltassa meg az el­szegényedett nyugdíjintézet ügyeit és intéz­kedjék annak újjászervezéséről. — Eggert Márta a „Kikelet­ utca 3.“-ban. Somogyi Erzsi kedden este a Nemzeti Színházban volt elfoglalva s így nem játszhatta a nagysikerű „Kikelet ucca I.“ női főszerepét. Eggert Márta, a Fővárosi Operettszínház fiatal tagja vette át erre az estére a szerepet és a zsúfolt ház elisme­réssel fogadta vállalkozását és alakítását. — Ifjúsági előadás. A Majomé Papp Mariska főrendező vezetése alatti ifjúsági előadások során tegnap Julius Caesar­t lát­tuk, mely darab jól volt megválasztva, abból a szempontból, hogy a felsőbb osztályos ta­nulók tananyagába megfelelően illeszkedik bele. A szereplők nagyrészt a Nemzeti Szín­ház tagjai voltak ezúttal is, de a szereposz­tás egészen új volt. Kürti József érdekes Caesart mutatott, kellő erővel és méltósággal személyesítve meg Róma hatalmas urát. A há­rom legnagyobb szerepet a fiatal nemzedék három tehetséges tagja látta el — közülök ketten különösen jól. Antonius hatalmas gyászbeszédét Lehotay igen szépen, értelme­sen szavalta, kapott is érte zúgó tapsot, s meg kellett jelennie a függöny előtt vagy ötször. Igen jónak találtuk Forgács Cassiu- ját. Ez az ifjú színész — kivált szerepe első felében — nagyon érdekesen állította elénk az „utolsó római“-t, kinek keblében csak úgy sustorog a lázongó érzés lávája. Tímár, mint Brutus, di­kciójával eléggé bizonyságot tett felfogása helyességéről,­­ Marcus Brutus azonban súlyosabb egyéniség, mint amilyen­nek a Tímár nagyon is iftenes, sőt modern szalonba való mozdulataiból látszott. Ónodi a darab első részében Cuscá­t adta — de nem éreztette eléggé annak „fanyar szeszély“-ét, — míg a darab végén, mint Octavius, szépen, erőteljesen deklamált. Abonyi Géza, Turányi, Szathmáry, Bodnár Jenő, Gábányi, Szőke Lajos, Losonczy, Tábori, Gyenis, Molnár Sándor, Nagy Sándor, Major Tamás működ­tek még buzgón közre, a két kis női szerepet pedig Harsányi Gizi (Calpurnia) és M. Papp Mariska (Portia) adta, tisztán ejtve a szót. A rendezés sokat kihúzott a darabból — töb­bet, mint amennyit a Nemzeti Színház szo­kott, de ezt nem panaszképpen említjük. (sz. k.) — Ditta Parlo, Y­illy Fritsch, Székely Já­nos és Hans Schwarz, a „Magyar Rapszó­dia" főszereplői, írója és rendezője autogram­­délelőttöt rendeznek vasárnap délelőtt 11 óra­kor az Ufa-színházban. Most, amikor a „Magyar rapszódia" másodszor hozza lázba Budapest kö­zönségét, amikor ennek a pompás filmnek az elő­adásaira szorongásig telik meg az Ufa nézőtere, érdekes megismerkedni a magyar levegőjű, ma­gyar meséjű, magyar művészek közreműködésé­vel készült és immár világhírű film erősségeivel: Ditta Parióval, Willy Fritschcsel, Hans Schwarz­­cal és Székely Jánossal. Erre az ismerkedésre ad alkalmat a vasárnapi autogram­ délelőtt. Itt mondjuk el, hogy a berlini Dia vezérkarának tagjai nagy szorgalommal és körültekintéssel kezdték meg a Budapesten készítendő első ma­gyar hangos­film előkészületeit. A film­vezérkar pár napot töltött most a vidéken, hogy az új film egyes helymotívumait kiválassza. A Tiszántúlon, Balatonlellén, Szigligeten és más érdekes helye­ken talált alkalmas­ motívumokat a film rende­zője, Hans Schwarz, aki az első hangos magyar filmet nálunk rendezni fogja. A mai napon az­után megérkezett Budapestre a „Magyar Rap­szódia" két népszerű főszereplője, Ditta Parlo és Willy Fritsch is, akik az újonnan készülő ma­gyar film főszerepeit is játszani fogják. A két filmsztár, miként a pár nappal ezelőtt itt idéző Lil Dagover, szintén meg fog személyesen je­lenni a Magyar Rapszódia prolongált előadásain az Ufában és az Omniában. A moziközönség bi­zonyára meleg ünnepeltetésben fogja őket is részesíteni. Itt említjük meg, hogy Székely Já­nos, a kitűnő filmszcenáriumíró pár nap óta szintén Budapesten tartózkodik. — Fölfedeztek egy ismeretlen Offenbach­­operettet. Berlinből jelentik, hogy egy ha­gyatékban fölfedeztek egy eddig ismeretlen Offenbach-partitúrát. A most megjelent Of­­fenbach-operettnek a címe: „Mariella“. Lib­rettóját modernizálni fogják s azót­a színre­­hozzák Jacques mester „új“ operettjét.­­ A Budapesti Egyetemi Énekkarok május 4-én, szombaton este fél 9 órakor rendezik het­venedik önálló hangversenyüket az egyetemek rektorainak védnöksége alatt a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A hangverseny műsorá­nak minden száma újdonság, nagy része Buda­pesten még előadásra nem került férfikar. Elő­adásra kerülnek: Palestrina, Adoramus­a, Mo­zarttól: Esti nyugalom és a Bölcsődal, továbbá S. Rousseau hatalmas férfikara: A tenger. A hangverseny második részében kizárólag magyar darabok kerülnek előadásra Radnai Miklóstól: Hősök emléke, Horváth Ákostól: A szerelmes, azonkívül régi magyar és XV. és XVI. század­beli énekek Kereszty Jenő átiratában. A hang­versenyen közreműködik Zipernovszky Fülöpke hegedűművésznő és az énekkarokat vezénylő Ke­reszty Jenő karigazgató, orgonaművész. Jegyek kaphatók a Zeneművészeti Főiskola és az Egye­temi Énekkarok portásánál (VUL, Üllői­ út 22.) Vasárnap délután fél 4 órakor Miss Amerika Mérsékelt helyárak FŐVÁROSI OPERETTSZÍNHÁZ Végig kacagják Végig tapsolják Szakadatlan ünneplések sorozata: Kikelet ucca 3 Fővárosi Operettszínház Libavásár A legszenzációsabb operett. ______________________ Belvárosi Színház ImE RUDItIS * ORION (HU fl veszedelmes életkor Karin Michaelis világhírű regénye filmen amerikai vígjáték PutlVár kisasszony amerikai vígjáték A KAMARÁBAN! A CORVINBAN a R i­t z­y töresd a férfit (Elinor Glyn­ regénye) az egyik film Esther Ralstonnal és Neil megy el a Hamiltonnal a főszerepben, a másik: Vörös tigris T .­­ Lángol a m­eg A Ritzyben Betty Bronson a főszereplő, *■­* a Vörös tigrisben Patsy Ruth Miller. (Helen Costello) 4 jó filmünk közt választhat ezen a háton­­ színháznak műsorán. Választása csak lehet: megnézni mind a 4 filmet. 1929 MÁJUS 3 Legjobb má­­sz műsor a Ta­barin bán — A Diákszerelem sikere a Király­ Szentház­ban. Estéről-estére telt ház előtt kerül színre a Király Színházban az amerikai diák­életből vett Diákszerelem című operett. Ritkán volt még olyan sikere egy darabnak, mint en­nek az operettnek, amely tele van hangulattal, bájjal, ök­lettel és sok-sok szebbnél-szebb ének­es táncszám­mal. A kitűnő együttes maga is si­kert jelent. Mindenki a maga helyén van. Ker­tész Dezső, Vaály Ilona, Sziklay József, Ró­zsahegyi Kálmán és Latabár Árpád. Amit azonban Gaál Franciska és Biller Irén produ­kálnak, azért külön is érdemes megnézni az operettet. Annyi közvetlenséget, eredetiséget és hamisítatlan művészetet visznek a színpadra, hogy azzal j­óelőre biztosítják a Diákszeretera előadásának­­telt házait. (Gy.) Romain Rolland­­drámával kezdi szezonját a Budai Színkör A Budai Színkör a napokban megnyitja már kapuit, eleinte azonban, — mint minden szezon­ban, — csak szórványosan lesznek előadások és a szezon igazi megnyitása a május 13-ikától 18-ikáig terjedő hétre van tervezve. Ekkor pedig nem a hagyományos operettbemutatóval, hanem egy drámai premierrel nyitja meg a sorozatos előadásokra kapuit a Budai Színkör. A kiválasz­tott dráma: Somain Rolland „Danton"-ja, amely Budán, ,A francia forradalom“ címmel fog színre kerülni. Főszerepeit játsszák: Dan­ton: Toronyi Gyula, Robespierre: Gellért La­jos, Saint Just: Báló Elemér, Desmoulins, D’Arrige Kornél. A női főszerepeket Székely Lujza és Ürmössy Anikó játsszák. A dráma rendezője: Keleti Lajos s a próbák ma már meg is kezdődtek. „A francia forradalom" sorozatos előadásai után kerül csak a sor a nyári operettekre. — A Royal Orfeum májusi műsorának pre­­mierje. A Royal Orfeum májusi műsorának tegnap esti premierjén ismét viszontláttuk a Jackson-görlöket. Tizenhat egyforma, pompásan betanított leány. Minden mozdulatuk hajszálnyi pontossággal egyezik. Ez a szinte mechanikai pontosság a magyarázata sikerüknek. És még valami. Az, hogy az angol leánynevelő collegek sportszerű, egészséges jókedvét visszhangozzák, nem pedig a montmartrei éjszakák morbi­d han­gulatát. A közönség minden számukat viharo­san megtapsolta. Nem rangosztályozást jelent, hogy a Jackson-görlök után emlékezünk meg a Xénia és Grubier táncospárról. A Draguileff­­ballet egykori táncosai ismét igazolták világ­űrök jogosságát. Két nagyszabású tánckompo­­zíciót (Hattyúzó, Forradalom), továbbá spanyol és m­odern táncokat mutattak be. Táncuk mint produkció, boszorkányos technikájával is meg­lep. A program varieté-számai is elsőren­­dűek. A Fersen és Gaard kerékpárhumo­risták, a Niagaras accordeon-virtuózok, a Gelt­­ners akrobatacsoport, a Benno-trió karnevál­jelenete és a Mackwey-csoport — mind világ­városi standardot képviselnek. Sárossy Mihály új dalt énekelt, amelynek hangulatos szövegét és zenéjét Zerkovitz Béla írta. Nem kétséges, hogy ez a chanson lesz a nyári szezon egyik slágere. Tetszett a tehetséges Faragó Sán­dor kis víg­játéka (Vizitündér), amely tele van pompás ötletekkel és ellenállhatatlanul mulat­ságos helyzetekkel. Szász Ilát kell még megemlí­teni, ak­i jól sikerült színészutánzataival szép si­kert aratott. Az ötletes verset, amely alkalmat nyújtott produkciójára, Gács Demeter írta. — Uj műsor a Terézkörúti Színpadon. Uj műsor — Nagy Endre nélkül, akinek jellegzetes alakja, gesztusai, szellemes ötletei nélkül évek hosszú során át el sem lehetett képzelni a derű­nek, a vidámságnak ezt a művészi hajlékát. Szinte aggódva vártuk, várjon sikerül-e majd pótolni a Terézkörúti Színpadnak ezt a kivételes attrakcióját, amely már magában véve is a mág­nes erejével tudott vonzani. De ez az aggodalom lassan-lassan eloszlik, amint a műsor pompásabb­­nál­ pompásabb számai váltják egymást. Majx az első szám, Fodor László ötletes burleszktréfája: A szekrény, hangos derűt fakaszt, amely csak fokozódik Nóti Károly mulatságos paródiájánál, amelyben a villanyrendőrt figurázza ki. A kaca­gás harsogó nevetéssé fokozódik a Hej színmű­vész, színművész című Nóti bohózatnál, amelyben Sárosi Andor varázsol elénk a vidéki intéző figu­rájában egy olyan alakítást, amelyet minden­kinek meg kell néznie.. Nagy Endre két finom apróságát, A Talbot ügyet, a Krinolin és etont sok tapssal fogadta a publikum, amely azután az idő előtt elhunyt Liptai Imre Lakodalom című remek bohózatát tapsolta végig. Az operettgyár­tás szellemes persziflázsa a Szabályos operett című Nagy Endre darab, amelynek dióhéjba ön­tött cselekményéhez Lányi Viktor kitűnő zenét komponált. Az elsőrangú műsornak méltó befeje­zése volt Szőke Szakáll Vonós­négyes című da­­rabja, amelyben Salamon Béla nevettette meg ellenállhatatlan humorával a publikumot. Sze­replőket szándékosan nem említjük, mert a Teréz­­körúti kabaré együttesének minden tagja a leg­jobbat nyújtotta. gEKETQI elülSZ Tsching-Tau minden csütörtök, szombat, XT . , _ . , vasár- és ünnepnap d. u. 4 este 8 órakor és este 8 órakor Telefon: Lipót 919—

Next