8 Órai Ujság, 1929. június (15. évfolyam, 121-146. szám)
1929-06-01 / 121. szám
*929 JÚNIUS 1 Harsányi Kálmán meghalt Esztendők gyötrelmes szenvedéseitől váltotta meg a halál Harsányi Kálmánt, a költőt és kritikust. A magyar irodalmi világ hónapok óta fájdalmas aggodalommal várta a híreket betegágya mellől, elkészülve erre az elkerülhetetlen tragikus befejezésre, amely egyben megváltás volt a szenvedőnek, de nagy veszteség az egész magyar kultúrának. Alig néhány nappal ezelőtt adtunk számot róla, hogy a fájdalom szünetelő perceiben is dolgozott még és végső ajándékul Shakespeare: Othellojónak új fordítását hagyta itt, mintegy búcsúzóul. Itthagyta ezenkívül összegyűjtött műveinek sokkötetes sorozatát, amely két esztendővel ezelőtt jelent meg, összefoglalva és teljes képet adva erről a kiváltságos emberről és kivételes értékű íróról. Mert valóban a kiváltságosak és kivételesek közül volt a nagy és meg nem ingó művészi meggyőződések embere. Életének soha, egyetlen pillanatában sem kereste a könnyű sikerek útját s az olcsó népszerűséget. Életideálja és költői ambíciójának csúcspontja, a nagy tragédia s életének beteljesülése éppen ezért Ellák című tragédiája volt. Érthető tehát, hogy talán legnagyobb fájdalma is az a majdnem két évtized, amíg hiába várta, hogy a hun tragédia, amely egyben szimbolikus magasságokban a magyar tragédia is, színpadra kerüljön. Megbénította szárnyát ez az árverezés, míg néhány esztendővel ezelőtt a Nemzeti Színház színpadán végre megszólalhatott. A kritika s a hozzáértők mély tisztelettel és megbecsüléssel fogadták ezt az irodalmi alkotást, de Harsányi Kálmán ekkor már betegeskedni kezdett és az új drámával, amelyet vártak tőle, adós maradt. Pályafutása Irodalmi pályáját mint lírai költő kezdte meg és első önálló gyűjteménye 1902-ben került nyilvánosság elé, még egy vidéki városban. Egy esztendővel később azonban már budapesti kiadó adja ki újra ezeket az első verseit és azontúl mint a minden ízében magyar írásnak jelentős értékei sorakoznak fel költői és prózai munkái. Színpadi írásai közül az Ellákon kívül a Páter Benedek című egyfelvonásosa került még színre szép sikerrel a Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A színházhoz való vonatkozása azonban ezentúl értékes eredményeket adott színházi bírálataiban, amelyek ugyanolyan mély meggyőződésből fakadtak, mint egész munkássága. Nagyon magasrendű szempontok, elmélyült kultúra és elfogulatlan objektivitás jellemezték kritikusi működését. Harsányi Kálmán mindössze 53 esztendős volt. Mezőkövesden született, egyetemet végzett és sok esztendőn át állami szolgálatban volt. 1909 óta tagja volt a Petőfi Társaságnak, a legutóbbi esztendőkben pedig a Magyarság szerkesztőségi asztalánál írta értékes cikkeit. Eredeti alkotásain és költői munkásságán kívül, jeles műfordító is volt, sok egyebek között a spanyol irodalomnak sok remeke az ő közvetítésében jutott el a magyar publikumhoz és Galderon: Az élet álom című drámájának átültetése a magyar fordítóművészetnek egyik remeke. Betegsége Harsányi hat évvel ezelőtt mellrákot kapott. A súlyos betegség annyira elhatalmasodott szervezetén, hogy műtétet kellett rajta végrehajtani, amely sikerült, de csak pár esztendőre adta vissza az író egészségét, mert két évvel ezelőtt újra visszaesett. Harsányi a háborúban súlyos szemsérülést is kapott, amely csak fokozta állapotának súlyosságát. A szanatóriumból lakására szállították a nagybeteg írót, a gondos orvosi kezelés azonban nem tudta megakadályozni a kór elhatalmasodását. A rákbetegség átment Harsányi tüdejére, majd gyomrára és borzalmas szenvedéseket okozott, amelyektől ma hajnalban azután megváltotta a halál. Felesége és három gyermeke gyászolják. Temetéséről még nem történt intézkedés. ^ —m « «i i PÁTRIA KÁVÉHÁZ... június 1-én, szombaton este mutatkozik be a főváros közönségének ARADI FARKAS SANYI és zenekara. ORSIUJSÁG SZOMBAT 3.OLDAL A fagykárosult vidékek segítéséről tárgyalt a mai minisztertanács (Saját tudósítónktól.) A kormány tagjai ma délelőtt 11 órakor Vass József helyettes miniszterelnök elnöklésével minisztertanácsra gyűltek össze. Bethlen István gróf ugyanis már elutazott, hogy résztvegyen a,, kisebbségi kérdés madridi tárgyalásán és ez idő alatt a miniszterelnöki teendőkben az eddigi szokáshoz híven, Vass József népjóléti miniszter helyettesíti. Délelőtt tizeneegy órakor kezdődött a minisztertanács, amelyen a kormány tagjai közül megjelentek: Klebelsberg Kunó gróf, Zsitvay Tibor, Scittovszky Béla, Mayer János, Herrmann Miksa, Wekerle Sándor és Bod János miniszterek; a külügyminiisztériumot Khuel Héderváry Sándor gróf, a honvédelmi minisztériumot pedig Gömbös Gyula államtitkár képviselte. A jegyzőkönyvet bárcházi Bárczy István államtitkár vezette és részt vett a tanácskozáson Szudy Elemér miniszteri tanácsos, sajtófőnök is. A minisztertanács több fontos kérdést tárgyalt le; ezek közül elsősorban nagy fontossággal bír az a tervezet, amelyet Mayer János földmívelésügyi miniszter‘l ijesztett a minisztertanács elé. Ebben a tervezetben Mayer János részletesen beszámolt a fagykár sújtotta vidékeken történt látogatásáról és ismertette azokat a teendőket, amelyek a lakosságnak munkaalkalommal való ellátására, továbbá a mezőgazdasági termelés zavartalanságának biztosítására vonatkoznak. A minisztertanácson Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter előterjesztést tett a dunántúli villamosítás ügyéről, döntés azonban egyelőre nem történt. Bod János közgazdasági miniszter referálta ezután részletesen úgy az ipari, mint a mezőgazdasági kivitel megszervezésének kérdését és előterjesztéseihez a minisztertanács hozzájárult. Harminchat tojásért gyilkoltak meg egy öregasszonyt a sepsis cigányok Mz egyik vádlott éllen elejtik a vádat Kassa, május 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A cigányper mai tárgyalása iránt meglehetősen csekély érdeklődés mutatkozott. Ma reggel háromnegyed tízkor nyitotta meg a tárgyalást Móricz József táblabíróelnök. Elsőnek Stupák esküdt állt fel, akit legutóbb 2500 korona rendbírsággal sújtott a bíróság, mert igazolatlanul távolmaradt. Az esküdt kijelenti, hogy meg akart jelenni a tárgyaláson, de időközben a kassai rendőrség politikai osztálya letartóztatta és több órán át fogvatartotta. Az elnök igazoltnak veszi Stupák távolmaradását és büntetését elengedi. Ezután a borkúti helyszíni szemle jegyzőkönyvét olvassák fel, majd az elnök kijelenti, hogy a védők által bejelentett, a bizonyítás kiegészítésére vonatkozó indítványnak csak részben tehet eleget. Lengyel József csavargónak újbóli tanúként való kihallgatását nem engedélyezi, mert a helyszíni szemle igazolta, hogy Ondercsó Lajost a cigányok ölték meg és a csavargónak semmi része sem lehet a bűncselekményben. Az elnök egyúttal közölte, hogy Rybár Jenő a borkúti helyszíni szemlén jelentkezett nála és előadta, hogy beismerő vallomást akar tenni, fél azonban, hogy társai bosszút állnak rajta. Az elnök felszólította, hogy a tiszta igazat mondja és ne féljen társai bosszújától, mert garantálja, hogy soha életében Fűkével beszélni nem fog. Rybár Jenő erre beismerő vallomást tett, elmondotta, hogy részt vett Rusznyák kereskedő és Ondercsó Lajos meggyilkolásában. Ő nem akart elmenni, Rybár Pál azonban kényszerítette őt arra, hogy velük menjen. Tizennégyen vettek részt az expedícióban Filke Sándor vezetése alatt. Velük volt a két siketnéma, akik szintén nem tudták, hogy hova mennek és ugyancsak ott volt a két Zsiga-testvér is. Elmentek Rusznyák kereskedő üzlete elé, ő (Rybár Jenő) az utcán maradt őrködni. Az üzletbe először Rudak József és Fike Sándor ment be, akiknek kezében balta volt. Utánuk többen is bementek az üzletbe és amikor kijöttek az üzletből, Fike kezében a balta véres volt. Ekkor tudta meg, hogy mi történt, hogy Rusznyákot meggyilkolták és kirabolták. Rybár Jenő ezután kijelenti, hogy 25 kozmát kapott az elrabolt pénzből. Azután elmondja, hogyan folyt le Csehálpusztán Makrán mellett a gyilkosság, amelynek Kocserka és Rigó Erzsébet estek áldozatul. Itt Füke, Rybár Pál és a már meghalt Horvát Józsi ölték meg az áldozatokat. Az elnök ezután a negyedik vádpentti tárgyalására tér át. Felolvassák a vádiratnak idevonatkozó részét. 1926. májusában a cigányok baltával meggyilkoltak a Kassa melletti Faccsa-erdőben egy 45—50 éves ismeretlen parasztasszonyt, akinek személyazonosságát mindezideig nem lehetett megállapítani. Filke feláll és mindent tagad. Azt mondja, hogy a rendőrségen tett beismerő vallomást verés hatása alatt tette. Járna Gyula kijelenti, hogy ott volt a gyilkosságnál. Rybár Pál és Hudák József gyilkolták meg az asszonyt. Elmondja még, hogy Rybár és Hudák azzal csalták el őt, hogy dolgozni mennek. Az országúton haladtak, amikor szembejött velük egy asszony. Hudák és Rybár nyakonragadták és megfojtották. Hudák József kijelenti, hogy ebből egy szó sem igaz. A csendőrök és a vizsgálóbíró előtt is mindent tagadott. Az elnök elrendeli szembesítését és Janó Gyula szemébe mondja Hudák Józsefnek és Rybár Pálnak, hogy ott voltak a gyilkosságnál. Rybár Pál: Nem igaz! Én különben sem ismertem be semmit a csendőrök előtt sem, mert nem vertek meg. Ha megvertek volna, ezt is beismertem volna. A szembesítés eredménytelen maradt. Rybár Jenő a furcsaerdei gyilkosságra, vonatkozóan tett részletes vallomást. Rybár Pál őt is elhívta munkára, azzal, hogy dolgozni mennek. Amikor a Furcsa-erdőbe értek, Rybár Pál kijelentette, hogy mindenkivel végeznek, aki szembejön velük. Pár perc múlva szembe jött az úton velük egy idősebb nénike. Rybár Pál elébe lépett s magyar nyelven megkérdezte tőle: — Hova tetszik menni nénike ! — Megyek Kassára dolgozni, — volt a válasz. Rybár Pál így válaszolt: — Maga már nem fog Kassára menni! — majd nekiugrott és fojtogatni kezdte. Az asszony védekezett, jajgatott és ezeket mondta: — Hagyjanak békében, nincs nekem pénzem, árva vagyok. Kassára megyek munkát keresni. Rybár azonban könyörtelen maradt és megfojtotta az asszonyt. Pénz semmi sem volt nála, mindössze 36 darab tojás. Ezt szétosztották a cigányok egymás közt és azon módon, nyersen megették. A tanút szembesítik a többi vádlottal, ami azonban ismét eredménytelen, mert az összes vádlottak tagadnak. A mai tárgyalás szenzációja Kónya József vádlott kihallgatása volt. Kónya kijelenti, hogy nem volt jelen a furcsa erdei gyilkosságnál. Az elnök megállapítja, hogy Kónya József csupán egy gyilkossággal van vádolva és csak Filke tett ellene terhelő vallomást. Maga elé szólítja Filkét és ezt kérdi tőle: — Ott volt-e Kónya József? Filke azt a meglepő választ adja, hogy nem volt ott. Elnök (szemrehányóan): Hát akkor miért keverted bele mégis a gyilkosságba? — Azért, mert vertek engem és azt akarták, hogy minél több nevet mondjak. Elnök: Hát látod, már csak ezért az egyért is megérdemled a kötelet. Garantálom is, hogy lógni fogsz! Hogy mersz ártatlan embert belekeverni? Ezután megállapítják, hogy Kónya nem volt ott a Furcsa-erdei gyilkosságnál s minthogy ellene más vádpont nincsen, az ügyész az újságírók előtt kijelentette, hogy holnap bejelenti a vád elejtését. Ezután a két siketnéma vádlottat hallgatják ki. Ezek is mindent tagadnak. Majd néhány alibitanút hallgatnak ki, akik azonban nem igazolják egyik cigánynak az alibijét sem. Fél egy órakor a tárgyalást holnap reggelre napolták el. A bíróság délután kiszáll a Furcsa-erdőbe helyszíni szemlére. — A tiszántúli református egyházkerület közgyűlése. Debrecenből jelentik: A tiszántúli református egyházkerület tavaszi közgyűlésének második napját is Baltazár Dezső dr. püspök, egyházi elnök és vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok, egyházkerületi főgondnok vezették. A közgyűlés második napján Bessenyey Lajos dr. kollégiumi igazgató mondott beszédet a protestáns iskolák küzdelmeiről. Ezután a nem református iskolába járó református gyermekek vallásoktatásának központi ellenőrzéséről tárgyaltak, majd a diakonissza munka problémáit vitatták meg. Csikesz Sándor egyetemi tanár azokra a lehetőségekre mutatott rá, amelyek segítségével az intelligens családok leánygyermekeit kenyérhez lehet juttatni. — Halálozás. Hosszúaszói Nagy Gyula, a szilágysemlyói járás utolsó magyar főszolgabirája, hetvennégyéves korában hosszas szenvedés után, Szilágysomlyón elhunyt. Temetése május 27-én ment végbe nagy részvét mellett. Nemlaha Gyula, nyugalmazott királyi kúriai bíró, 78 éves korában május 25-én Kassán elhunyt. Az elhunyt a rezsimváltozás után is törhetetlen magyarságáról tett tanúbizonyságot és ezért halála a felvidéki magyarság számára kettős csapást jelent. Felesége, Illéssy Rózsán kívül kiterjjedt rokonság gyászolja, köztük unokaöccse, Pám József, az Országos Ruházati Intézet vezérigazgatója. — Egy mészárossegéd gyalázta a Magyar Hiszekegyet. Beck Géza mészárossegéd a Magyar Hiszekegyre és a trianoni jelvényre több társa előtt trágár megjegyzéseket tett. Nemzetgyalázás vétsége címén a büntetőtörvényszék TeVercy-tanácsa ma vonta felelősségre Beck Gézát és nemzetgyalázás vétsége címén hathónapi fogházbüntetésre ítélte. MÉG MA............. kénen néhány napi díjtalan bemutatásra rádió kereskedőjétől PHILIPS-hangszóról ........................philips