8 Órai Ujság, 1929. június (15. évfolyam, 121-146. szám)

1929-06-01 / 121. szám

*929 JÚNIUS 1 Harsányi Kálmán meghalt Esztendők gyötrelmes szenvedéseitől vál­totta meg a halál Harsányi Kálmánt, a köl­tőt és kritikust. A magyar irodalmi világ hónapok óta fájdalmas aggodalommal várta a híreket betegágya mellől, elkészülve erre az elkerülhetetlen tragikus befejezésre, amely egyben megváltás volt a szenvedőnek, de nagy veszteség az egész magyar kultúrának. Alig néhány nappal ezelőtt adtunk számot róla, hogy a fájdalom szünetelő perceiben is dolgozott még és végső ajándékul Shakes­peare: Othellojónak új fordítását hagyta itt, mintegy búcsúzóul. Itthagyta ezenkívül összegyűjtött műveinek sokkötetes sorozatát, amely két esztendővel ezelőtt jelent meg, összefoglalva és teljes képet adva erről a kiváltságos emberről és kivételes értékű író­ról. Mert valóban a kiváltságosak és kivétele­sek közül volt a nagy és meg nem ingó mű­vészi meggyőződések embere. Életének soha, egyetlen pillanatában sem kereste a könnyű sikerek útját s az olcsó népszerűséget. Élet­­ideálja és költői ambíciójának csúcspontja, a nagy tragédia s életének beteljesülése ép­pen ezért Ellák című tragédiája volt. Ért­hető tehát, hogy talán legnagyobb fájdalma is az a majdnem két évtized, amíg hiába várta, hogy a hun tragédia, amely egyben szimbolikus magasságokban a magyar tra­gédia is, színpadra kerüljön. Megbénította szárnyát ez az árverezés, míg néhány esz­tendővel ezelőtt a Nemzeti Színház színpadán végre megszólalhatott. A kritika s a hozzá­értők mély tisztelettel és megbecsüléssel fo­gadták ezt az irodalmi alkotást, de Har­­sányi Kálmán ekkor már betegeskedni kez­dett és az új drámával, amelyet vártak tőle, adós maradt. Pályafutása Irodalmi pályáját mint lírai költő kezdte meg és első önálló gyűjteménye 1902-ben került nyil­vánosság elé,­­ még egy vidéki városban. Egy esztendővel később azonban már budapesti kiadó adja ki újra ezeket az első verseit és azontúl mint a minden ízében magyar írásnak jelentős értékei sorakoznak fel költői és prózai munkái. Színpadi írásai közül az Ellák­on kívül a Páter Benedek című egyfelvonásosa került még színre szép sikerrel a Nemzeti Színház Kamaraszín­házában. A színházhoz való vonatkozása azon­ban ezentúl értékes eredményeket adott színházi bírálataiban, amelyek ugyanolyan mély meg­győződésből fakadtak, mint egész munkássága. Nagyon magasrendű szempontok, elmélyült kul­túra és elfogulatlan objektivitás jellemezték kritikusi működését.­­ Harsányi Kálmán mindössze 53 esztendős volt. Mezőkövesden született, egyetemet végzett és sok esztendőn át állami szolgálatban volt. 1909 óta tagja volt a Petőfi Társaságnak, a legutóbbi esztendőkben pedig a Magyarság szerkesztőségi asztalánál írta értékes cikkeit. Eredeti alkotá­sain és költői munkásságán kívül, jeles műfor­dító is volt, sok egyebek között a spanyol iroda­lomnak sok remeke az ő közvetítésében jutott el a magyar publikumhoz és Galderon: Az élet álom című drámájának átültetése a magyar for­dítóművészetnek egyik remeke. Betegsége Harsányi hat évvel ezelőtt mellrákot kapott. A súlyos betegség annyira elhatalmasodott szer­vezetén, hogy műtétet kellett rajta végrehajtani, amely sikerült, de csak pár esztendőre adta vissza az író egészségét, mert két évvel ezelőtt újra visszaesett. Harsányi a háborúban súlyos szemsérülést is kapott, amely csak fokozta állapotának súlyos­ságát. A szanatóriumból lakására szállították a nagybeteg írót, a gondos orvosi kezelés azonban nem tudta megakadályozni a kór elhatalmaso­dását. A rákbetegség átment Harsányi tüdejére, majd gyomrára és borzalmas szenvedéseket oko­zott, amelyektől ma hajnalban azután megvál­totta a halál. Felesége és három gyermeke gyá­szolják. Temetéséről még nem történt intézke­dés. ^ —­m « «­i i PÁTRIA KÁVÉHÁZ... június 1-én, szombaton este mutatkozik be a főváros közönségének ARADI FARKAS SANYI és zenekara. ORSIUJSÁG SZOMBAT 3.OLDAL A fagy­károsult vidékek segítéséről tárgyalt a mai minisztertanács (Saját tudósítónktól.) A kormány tagjai ma délelőtt 11 órakor Vass Jó­zsef helyettes miniszterelnök elnöklé­­sével minisztertanácsra gyűltek össze. Bethlen István gróf ugyanis már el­utazott, hogy résztvegyen a,, kisebbségi kérdés madridi tárgyalásán és ez idő alatt a miniszterelnöki teendőkben az eddigi szokáshoz híven, Vass József népjóléti miniszter helyettesíti. Délelőtt tizeneegy órakor kezdődött a minisztertanács, amelyen a kormány tagjai közül megjelentek: Klebelsberg Kunó gróf, Zsitvay Tibor, Scittovszky Béla, Mayer János, Herrmann Mi­ksa, Wekerle Sándor és Bod János mi­niszterek; a külügyminiisztériumot Khuel­ Héderváry Sándor gróf, a hon­védelmi minisztériumot pedig Gömbös Gyula államtitkár képviselte. A jegy­zőkönyvet bárc­házi Bárczy István ál­lamtitkár vezette és részt vett a tanács­kozáson Szudy Elemér miniszteri ta­nácsos, sajtófőnök is. A minisztertanács több fontos kér­dést tárgyalt le; ezek közül elsősor­ban nagy fontossággal bír az a ter­vezet, amelyet Mayer János földmíve­­lésügyi miniszter­­‘l ijesztett a minisz­tertanács elé. Ebben a tervezetben Mayer János részletesen beszámolt a fagykár sújtotta vidékeken történt lá­togatásáról és ismertette azokat a teendőket, amelyek a lakosságnak munkaalkalommal való ellátására, to­vábbá a mezőgazdasági termelés za­vartalanságának biztosítására vonat­koznak. A minisztertanácson Herrmann Miksa kereskedelemügyi miniszter előterjesztést tett a dunántúli villamo­sítás ügyéről, döntés azonban egyelőre nem történt. Bod János közgazdasági miniszter referálta ezután részletesen úgy az ipari, mint a mezőgazdasági kivitel megszervezésének kérdését és előterjesztéseihez a minisztertanács hozzájárult. Harminchat tojásért gyilkoltak meg egy öreg­asszonyt a sepsis cigányok Mz­ egyik vádlott éllen elejtik a vádat Kassa, máj­us 31. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A ci­­gányper mai tárgyalása iránt meglehetősen csekély érdeklődés mutatkozott. Ma reggel háromnegyed tízkor nyitotta meg a tárgyalást Móricz József táblabíró­­e­lnök. Elsőnek Stupák esküdt állt fel, akit leg­utóbb 2500 korona rendbírsággal sújtott a bíróság, mert igazolatlanul távolmaradt. Az esküdt kijelenti, hogy meg akart jelenni a tárgyaláson, de időközben a kassai rendőrség politikai osztálya letartóztatta és több órán át fogvatartotta. Az elnök igazoltnak veszi Stupák távol­­maradását és büntetését elengedi. Ezután a borkúti helyszíni szemle jegyző­könyvét olvassák fel, majd az elnök ki­jelenti, hogy a védők által bejelentett, a bi­zonyítás kiegészítésére vonatkozó indítvány­nak csak részben tehet eleget. Lengyel Jó­zsef csavargónak újbóli tanúként való ki­hallgatását nem engedélyezi, mert a helyszíni szemle igazolta, hogy On­­dercsó Lajost a cigányok ölték meg és a csavargónak semmi része sem le­het a bűncselekményben. Az elnök egyúttal közölte, hogy Rybár Jenő a borkúti helyszíni szem­lén jelentkezett nála és előadta, hogy beismerő vallomást akar tenni, fél azonban, hogy társai bosszút állnak rajta. Az elnök felszólította, hogy a tiszta igazat mondja és ne féljen társai bosszújától, mert garantálja, hogy soha életében Fűkével be­szélni nem fog. Rybár Jenő erre beismerő vallomást tett, elmondotta, hogy részt vett Rusznyák keres­kedő és Ondercsó Lajos meggyilkolásában. Ő nem akart elmenni, Rybár Pál azonban kény­szerítette őt arra, hogy velük menjen. Tizennégyen vettek részt az expedíció­ban Filke Sándor vezetése alatt. Velük volt a két siketnéma, akik szintén nem tudták, hogy hova mennek és ugyancsak ott volt a két Zsiga-testvér is. Elmentek Rusz­nyák kereskedő üzlete elé, ő (Rybár Jenő) az utcán maradt őrködni. Az üzletbe először Rudak József és Fi­ke Sándor ment be, akik­nek kezében balta volt. Utánuk többen is be­mentek az üzletbe és amikor kijöttek az üzletből, Fi­ke ke­zében a balta véres volt. Ekkor tudta meg, hogy mi történt, hogy Rusznyákot meggyilkolták és kirabolták. Rybár Jenő ezután kijelenti, hogy 25 ko­zmát kapott az elrabolt pénzből. Azután elmondja, hogyan folyt le Csehálpusztán Makrán mellett a gyilkosság, amelynek Kocserka és Rigó Erzsébet estek áldo­zatul. Itt Fü­ke, Rybár Pál és a már meghalt Horvát Józsi ölték meg a­z áldozatokat. Az elnök ezután a negyedik vádpentti tár­gyalására tér át. Felolvassák a vádiratnak idevonatkozó részét. 1926. májusában a cigányok baltával meggyilkoltak a Kassa melletti Faccsa-erdőben egy 45—50 éves ismeretlen parasztasszonyt, akinek személyazonosságát mindezideig nem lehetett megállapítani. Filke feláll és mindent tagad. Azt mondja, hogy a rendőrségen tett beismerő vallomást verés hatása alatt tette. Járna Gyula kijelenti, hogy ott volt a gyil­kosságnál. Rybár Pál és Hudák József gyil­kolták meg az asszonyt. Elmondja még, hogy Rybár és Hudák azzal csalták el őt, hogy dolgozni mennek. Az országúton haladtak, amikor szembejött velük egy asszony. Hudák és Rybár nyakonragadták és megfojtották. Hudák József kijelenti, hogy ebből egy szó sem igaz. A csendőrök és a vizsgálóbíró előtt is mindent tagadott. Az elnök elren­deli szembesítését és Janó Gyula szemébe mondja Hudák Józsefnek és Rybár Pálnak, hogy ott voltak a gyilkosságnál. Rybár Pál: Nem igaz! Én különben sem ismertem be semmit a csendőrök előtt sem, mert nem vertek meg. Ha megvertek volna, ezt is beismertem volna. A szembesítés eredménytelen maradt. Rybár Jenő a furcsaerdei gyilkosságra, vo­natkozóan tet­t részletes vallomást. Rybár Pál őt is elhívta munkára, azzal, hogy dolgozni mennek. Amikor a Furcsa-erdőbe értek, Rybár Pál kijelentette, hogy mindenkivel végeznek, aki szembejön velük. Pár perc múlva szembe jött az úton velük egy idősebb nénike. Rybár Pál elébe lépett s magyar nyelven megkérdezte tőle: — Hova tetszik menni nénike ! — Megyek Kassára dolgozni, — volt a válasz. Rybár Pál így válaszolt: — Maga már nem fog Kassára menni! — majd nekiugrott és fojtogatni kezdte. Az asszony védekezett, jajgatott és ezeket mondta: — Hagyjanak békében, nincs nekem pén­zem, árva vagyok. Kassára megyek munkát keresni. Rybár azonban könyörtelen maradt és meg­fojtotta az asszonyt. Pénz semmi sem volt nála, mindössze 36 darab tojás. Ezt szétosztották a cigányok egymás közt és azon módon, nyersen megették. A tanút szembesítik a többi vádlottal, ami azonban ismét eredménytelen, mert az összes vádlottak tagadnak. A mai tárgyalás szenzációja Kónya József vádlott kihallgatása volt. Kónya kijelenti, hogy nem volt jele­n a furcsa erdei gyilkosságnál. Az elnök megállapítja, hogy Kónya Jó­zsef csupán egy gyilkossággal van vádolva és csak Filke tett ellene terhelő vallomást. Maga elé szólítja Filkét és ezt kérdi tőle: — Ott volt-e Kónya József? Filke azt a meglepő választ adja, hogy nem volt ott. Elnök (szemrehányóan): Hát akkor miért keverted bele mégis a gyilkosságba? — Azért, mert vertek engem és azt akar­ták, hogy minél több nevet mondjak. Elnök: Hát látod, már csak ezért az egyért is megérdemled a kötelet. Garantálom is, hogy lógni fogsz! Hogy mersz ártatlan embert belekeverni? Ezután megállapítják, hogy Kónya nem volt ott a Furcsa-erdei gyilkosságnál s mint­hogy ellene más vádpont nincsen, az ügyész az újságírók előtt kijelentette, hogy holnap bejelenti a vád elejtését. Ezután a két siketnéma vádlottat hallgatják ki. Ezek is mindent tagadnak. Majd néhány alibitanút hallgatnak ki, akik azonban nem igazolják egyik cigánynak az alibijét sem. Fél egy órakor a tárgyalást holnap reggelre napolták el. A bíróság délután kiszáll a Furcsa-erdőbe helyszíni szemlére. — A tiszántúli református egyházkerület közgyűlése. Debrecenből jelentik: A tiszán­túli református egyházkerület tavaszi közgyű­lésének második napját is Baltazár Dezső dr. püspök, egyházi elnök és vitéz nagybányai Horthy István ny. lovassági tábornok, egy­házkerületi főgondnok vezették. A közgyűlés második napján Bessenyey Lajos dr. kollé­­giumi igazgató mondott beszédet a protestáns iskolák küzdelmeiről. Ezután a nem reformá­tus iskolába járó református gyermekek val­lásoktatásának központi ellenőrzéséről tár­gyaltak, majd a diakonissza munka problé­máit vitatták meg. Csikesz Sándor egyetemi tanár azokra a lehetőségekre mutatott rá, amelyek segítségével az intelligens családok leánygyermekeit kenyérhez lehet juttatni. — Halálozás. Hosszúaszói Nagy Gyula, a szilágysemlyói járás utolsó magyar főszolga­­birája, hetvennégyéves korában hosszas szenve­dés után, Szilágysomlyón elhunyt. Temetése má­jus 27-én ment végbe nagy részvét mellett. Nemlaha Gyula, nyugalmazott királyi kúriai bíró, 78 éves korában május 25-én Kassán el­hunyt. Az elhunyt a rezsimváltozás után is tör­hetetlen magyarságáról tett tanúbizonyságot és ezért halála a felvidéki magyarság számára ket­tős csapást jelent. Felesége, Illéssy Rózsán kívül kiterjjedt rokonság gyászolja, köztük unoka­öccse, Pám József, az Országos Ruházati Intézet vezérigazgatója. — Egy mészárossegéd gyalázta a Magyar Hiszekegyet. Beck Géza mészárossegéd a Ma­­­gyar Hiszekegyre és a trianoni jelvényre több társa előtt trágár megjegyzéseket tett. Nemzet­­gyalázás vétsége címén a büntetőtörvényszék TeVercy-tanácsa ma vonta felelősségre Beck Gézát és nemzetgyalázás vétsége címén hathónapi fog­házbüntetésre ítélte. MÉG MA............. kénen néhány­ napi díjtalan bemutatásra rádió kereske­dőjétől PHILIPS-hangszóról ........................ph­i­lips

Next