8 Órai Ujság, 1929. szeptember (15. évfolyam, 198-222. szám)

1929-09-04 / 200. szám

jf^\«29SZEf.­a OBB. mKSí® Tgja 13 Bll■ (B»­­lHTk­lfc Budapest, 1929 szeptember 4 F­ILLBg\) Szer.*a 'éVÍ°Iyam20°'“ ELŐFIZETÉSI ÁRAK: EGYES SZÁM ÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ |-|k T^AT'lÁjVYT |PiVfTI JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ ' ^AiJAINXl HjiVllL. OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség: VIII., Rükk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József­ körút 5. Telefonszámaink: József 463—06, 463—07, 463—08, 463 09 Két püspök Azért jöttem, hogy odakiáltsam nek­tek: békesség minden magyarnak! Eddig minden magyar embernek a legnagyobb fájdalmat egy másik magyar­­ ember okozta, meg kell tanulnunk végre egy­másnak az élet legnagyobb örömét okozni. Ravasz László református püspök üdvözli eképpen az amerikai magyarokat, akiket a magyarországi reformátusok küldött­sége élén sorra látogat, kicsiny bányász­telepeken és a hatalmas felhőkarcolók városaiban. S a békesség püspöki szóza­tára seregesen gyűlnek Ravasz László köré Amerika magyarjai, szegények és gazdagok, sőt, ami a legnevezetesebb, nemcsak a maga szűkebb felekezetének tagjai, hanem valamennyi egyház ma­gyarjai. A béke és összetartás szózatára leomlanak a válaszfalak, melyeket külön­böző ritus, különböző vallásos meggyőző­dés emel Amerika magyarságának fele­­kezetei közé, a Pax vobiscum krisztusi igéje elfeledtet­ett, a messze távolban minden­­ felekezeti, különbséget, hogy zengésével betöltse a lelkeket: mindnyájan magya­rok vagytok és bárhová vet a sors, egy­máshoz tartoztok. Ugyanakkor, amidőn az egyik refor­mátus püspök a béke és összetartozás igé­jével gyűjti maga köré Amerika magyar­jait, idehaza egy másik református püs­pöktől egy egészen más világ, egy merő­ben más lelkiség szózatát halljuk. Ravasz László azt mondja: Békesség veletek! Baltazár Dezső, úgy látszik, megveti a béke csendes és egyhangú örömeit. Őneki harc kell. Felekezeti harc, társadalmi harc, osztályharc, mindegy, csak harc tegyen. Kemény újságcikkek sorozatában bontja ki a harci lobogót és tehetségének, ékesszólásának teljes fegyverzetében szó­lítja maga köré a magyar kisgazdatársa­dalmat, hogy harcba szálljon olyan ellen­séggel szemben , melyet csak a rémlátás víziója fest maga elé. Ha igaz lenne, amit Baltazár püspök hirdet, amikor azt mondja, hogy a magyar agrárizmus kö­zépkori maradványok továbbtenyésztését jelenti, hogy gazdasági rendszerünkben a vadállat nagyobb védelmet talál, mint az ember — mi is azt mondanék és azt kel­lene mondania minden becsületes ember­nek: legyen harc, mely kivívja e szörnyű állapotok változását! De várjon csak azért, mert Baltazár püspököt retorikájának izzó heve túl­ragadja a valóság érzékelhető birodal­mán, mert fantáziája torzító tükörként ferdíti el a realitások képét, azt mond­juk mi is, azt mondja mindenki, aki tisz­tán lát és józanul ítél: legyen harc és fogak csikorgatása, míg kő kövön nem marad ? Nem. A magyar ideált ama másik püspök formulázta meg, mondván: Bé­kesség veletek! A csonkaország nyolc­millió polgárának és az elszakított ország­részek magyarjainak Ravasz László igaz­sága fogja meghozni a boldogabb, jobb jövőt, csak ez az igazság munkálhat a siker reményével a magyarság történelmi céljainak, gazdasági felvirágzásának, kul­túrájának, fejlődésének beteljesedésén. A béke és összefogás, melyet Ravasz püspök hirdet s nem a harc, melynek riadóját Baltazár püspök fújja. a . Az osztálysorsjáték mai húzásának eredménye a 4. oldalon g-iWOT,^ r.v II II MIM Ilii lllll IIIH—lgMM­V^MBaa Meghalt az öngyilkos Almássy Endre ‘ ■ ■ -———VBmnmmm Nagy kántyaveszteséget kergették a halálba A Nemzeti Színház Nyug­díjintézete tegnap bűnvádi feljelentést tett ellene (Saját tudósítónktól.) Váratlanul meg­rendítően tragikus fordulatot vett Almássy Endrének, a Nemzeti Színház művészének eltűnési ügye: átvágott erekkel, vértől pa­takzó csuklókkal, borotvával elmetszett nyakkal találtak rá a budai Esplanade-szál­­lodában az eltűnt színészre. Hatvan óra hosszat tartott a család két­ségbeesett kutatása, a rendőrség Embereinek n­yomozómunkája, amikor egy szállodai por­tás izgatott telefonértesítése fényt vetett a titokzatos eltűnésre: — Halló, mentők! Itt Eszplanade-szálló, a 207-es szobában öngyilkosságot követet el Almássy Endre színész, a Nemzeti tagja! Szirénázva száguldott a hajnali pirkadás­­ban a mentőautó a Margit hídon. Rohamlé­­pésban siettek az orvosok a 207-es számú szobába, amelynek ajtaját hajnali fél három óra tájban törte fel a szállodának az az al­kalmazottja, aki ebben az időpontban h­ör­­gést hallott a művész szobájából. Hatalmas vértócsálom, félig az egyik székre támasz­kodva hevert a vértől átitatott szőnyegen Almássy Endre eszméletlen teste. S a tükör előtt a földön a gyilkos szerszám, amellyel súlyos sebeit ejtette, az élesre fent borotva. A mentők egymás után tépték fel a két­­szeresládából elővett suril-gaze és mullpólya­csomagokat s bekötözték az öngyilkos tátongó nyak- és csuklósebeit. Mialatt a mentők az első segélykötésekkel látták el a viaszsárga arcú, tökéletesen ki­vérzett sérültet, a szálloda portása elmondta, hogyan vett ki szobát előző este Almássy Endre. Igen jó hangulatban .. . Igen jó hangulatban érkezett hétfőn este 11 óra tájban a budai szállodába a művész, akit a portásszemélyzet már hosszabb idő óta is­mer. Olvasták ugyan az újságokban Almássy eltűnésének hírét, mégis az a tény, hogy olyan jókedvűen, szemmel láthatólag meg­­nyugodtan, kedélyes hangulatban érkezett a hotelbe és tréfálkozva kért szobát, arra in­dították a portást, hogy ne is értesítse a főkapitányságot a vendég érkezéséről. Senki nem gondolt akkor még az egész szállodá­ban arra, hogy az eltűnési hírt rövid néhány óra múlva még sokkal komolyabb tragikus esemény híre fogja követni. — Nem akarok ilyen állapotban haza­menni a feleségemhez! Adjatok egy szobát, ahol jól kiadhatom magam és ne is zavar­jatok holnap délután öt óráig! — szólt Al­mássy a portáshoz, aki erre kijelölte szá­mára a 207-es számú szobát. Józanul, hidegvérrel készült a halálra Hogy mi történt három órán keresztül a becsukott ajtó mögött, azt senki sem tudja. A művész, aki a személyzet előtt nyilván csak tettette a jókedvet, a A hotelszoba éjszakai csendjében órákon keresztül magára hagyatva gondolataival, két óra után követhette el az öngyilkossá­got a művész. Levetette kabátját, kioldotta nyakkendőjét, felbontotta nyakán az inget, s jobb kezében tartva az éles pengét, a tü­kör elé állt. Azután megvillant a borotva s átvágta a nyakát. A következő sebet bal­csuklóján ejtette. Patakzó vére és óriási sebei ekkor már annyira elgyengítették, hogy mire elvágott csuklója balkezébe vette át a borotvát, már csak egész felületes metszést tudott ejteni jobb karjának erein s aztán elerőtlenedve, hullott ki kezéből a szőnyegre a gyilkos szerszám. Földrehullva, elhanyatló testével még az egyik székig tudta vonszolni magát. Ott elvesztette esz­méletét s halálos küzdelmének hörgése hívta fel a szálloda szobalányának figyel­mét a 207-es szobában lejátszódott tra­gédiára. A Rókus-kórházban A mentők a Rókus-kórházba szállították az öngyilkost, akit Lénárt professzornak, a gégészeti klinika igazgatójának osztályán vettek azonnal kezelés alá. Az inspekciós tanársegéd megvizsgálta a sérüléseket s rög­töni műtétre határozta el magát. Hosszú, igen hosszú ideig tartott az operáció. A mű­tőasztalon a rettenetesen kivérzett sebesültet injekciókkal erősítették, állandó koffein- és kámforinjekciókkal doppingolták a szívmű­ködést, majd morfiumbefecskendezést adtak s különszobában helyezték el Almássy En­drét. A reggeli órákban már értesültek a Nem­zeti Színháznál az öngyilkossági kísérletről. Színész és művészkörökben mindenütt a legnagyobb megdöbbenéssel tárgyal­ták Almássy Endre tragikus esetét. Az eltűnési ügyben a rendőrség is befejezte a nyomozást, de az öngyilkosság kérdésében a rendőrség részéről ki fogják hallgatni Al­­mássyt, feltéve, hogy állapota a kihallgatást megengedi. Kártyaveszteségek Almássy Endre öngyilkossági kísérletével kapcsolatiban sokat foglalkoznak a művész kártyaveszteségeiivel is. Almássy néhány hó­nap óta rendszeresen kártyázott a Dohány­­utcai Ennsé Szizvárosi Körben és hír szerint nem egy estén érzékenyebb veszteségekkel távozott a kártyaasztal mellől. A veszteségek fedezésére azonban, — amint azt beavatott ismeretségi körei­ben beszélik, — elegendő volt az az 1 ezerpengős kölcsön, amelyet nemrégi­leg józanabbul, hidegvérrel készült a halálra. Erről tanúskodik az az előre megfontoltság, i­den a Nemzeti Színháznál felvett. Ezen túlmenően is volt azonban pénze Al­­­mássynak, aki a közelmúltban egy nagyobb összeget kitevő bankkölcsönt is vett fel. Rovancsolást... Almássy Endre a Nemzeti Színház nyug-­­ díj­intézetének a pénztárosa is volt egyúttal. Ennnél a minőségénél fogva ez öngyilkossági kísérlettel kapcsolatban a nyugdíjintézet kor­mányzó-választmánya szükségesnek látta a rovancsolást elrendelni. Tökéletesen beavatott helyről nyert információnk szerint Almássy Endre multheti kasszaraportja az utolsó fillérig teljesen rendben volt. Tegnap délután rendelték el a rovancsolást és fél hatkor lakatossal felnyittatták a pénztárt, ahol megkezdték a rovancsolást, amely ma még folyamatban van. Egy tény ma már megállapítható: a nyugdíjintézet vagyonát képező ta­karékpénztári betétkönyvek, amelyek igen nagy összegekről szólnak, telje­sen hiánytalanul megvannak. Ma délben már a tételszerű rovancsolásra került a sor, tiszta képet azonban még nem nyert a rovancsoló-bizottság. Mivel azonban a nagy tételek épségben megvannak, már csak a kézipénztár körülbelül 4—5000 pengős pénzállományának tételeit kell átvizsgálni. Almássy Endre lakásán, a Rákóczi-sít 75. szám alatt is van egy lezárt vaskazetta, amelynek tartalma nem ismeretes a bizottság előtt. A ro­­vancsolás eredményével ma estig elké­szülnek. Bűnvádi feljelentés A rovancsolással egyidejűleg megbízást kapott dr. Lovrich István ügyvéd, a Nem­hogy magával vitte az éles borotvapengét. A magán ejtett sebek természetéből rekonstruál­­hat­ó az öngyilkossági jelenet. Hogyan történt az öngyilkosság Változatlan időjárás A Meteorológiai Intézet jelenti szeptem­ber 3-án déli 12 órakor. Európában az idő­járásban nincs lényeges változás. Közép- és Déleurópában száraz és meleg, Észak­­európában és Oroszországban hűvös és sok helyütt esős az idő. Hazánkban is az idő derült, száraz és meleg. A hőmérséklet maximuma 30—32 fok között volt, de itt-ott a 34 fokot is elérte. Csapadék nem volt. Budapesten szeptember 3-án délben a hőmérséklet 30 fok Celsius. Időprognózis.­ Az időjárásban változás nem lesz.

Next