8 Órai Ujság, 1929. november (15. évfolyam, 251-275. szám)

1929-11-15 / 262. szám

1929 NOVEMBER 15 ÓMiuisIG PÉNTEK 7.OLDAL hírek — Harc a bürokrácia ellen. A közigaz­gatás egyszerűsítéséről tartott tegnap előadást Orffy Imre dr. országgyűlési képviselő és nagyon okos, praktikus javaslatokkal áll elő, melyek az állami adminisztráció mene­tét egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsóbbá te­hetnék. Hogy erre az egyszerűsítésre milyen szü­kség lenne, azt egyetlen adat eléggé meg­világítja. Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter említette meg Őrffy Imre előadásával kapcsolatban, hogy a háború alatt a mon­archia ötmillió kétszázezer főnyi hadseregéből körülbelül egymilliónyi volt a fronton, a fennmaradó rész ezt az egymillió embert adminisztrálta. Nos, ahol az adminisztráció ilyen csodákra képes, ott valóban Herkules legyen, aki a bürokrácia szörnyetegével szembe mer fordulni. Akiben nemcsak jó­szándék, erő és bátorság van, hogy felvegye a harcot ezzel a modern sárkánnyal, amely­nek rettentő torkából nem perzselő láng és tűz, hanem mindent elsöprő aktatömeg tör elő, de van gyakorlati érzék, átfogó koncep­ció is, hogy a káros és felesleges túlzásokat üldözve, kárt ne tegyen nagy értékekben és nagy érdekekben. Elsősorban vigyáznia kell arra, hogy össze ne tévessze a bürokráciát­­ a tisztviselőkkel. Mert a mai gazdasági helyzetben gondolni sem szabad holmi újabb B-listákra. Senki nem vállalhatja a felelős­séget azért, hogy esetleg egzisztenciák ezreit dobja oda a gazdasági bizonytalanságnak. Ha B-listákról lehet szó, akkor oda semmi­esetre sem kerülhetnek emberek, de igenis kell, hogy odakerüljenek megaporodott in­tézmények, elavult adminisztrációs rendsze­rek és felesleges aktahalmazok. Ezekre csak­ugyan nincs szükség. A XX. század tempó­ját nem lehet lefékezni, az aktáktól megszo­kott csigamászás lassúságára. Minden prak­tikus ötletet, minden józan tervet, mely a bürokrácia egyszerűsítésére és meggyorsítá­sára irányul, komolyan kell venni, fel kell használni és ha egyszerre nem is lehet min­den vonalon győzedelmeskedni, bizonyos, hogy a legkisebb újítás is­ megnyert ütközet, melynek eredményei a bürokrácia egész frontján érezhetőkké válnak. És sok kis újí­tás, modernizálás, egyszerűsítés végül mégis csak meghozza a bürokráciának azt a tem­póját, melyet radikálisan, egyszerre amúgy sem lehetne megteremteni. — Bárdossy László dr. búcsúztatása és Csáky István gróf üdvözlése a külföldi sajtószindikátusban. A Külföldi Sajtószin­dikátus tegnap Lányi Zsigmond elnökletével tartott ülésen Baneth Sándor dr. ügyvezető­­szindikus felolvasta Bárdossy László dr., a kü­lügyminisztériumi sajtóosztály eddigi ve­zetőjének búcsúlevelét, amelyben köszönetet mond a szindikátus tagjainak az egész mű­ködése alatt tanúsított támogatásukért. Lányi Zsigmond elnök hosszabb beszédben méltatta Bárdossy László dr. rendkívül súlyos körül­mények között elért kiváló sikereit, majd el­határozta a szindikátus, hogy Bárdossy László dr. iránt elismerésének és köszöneté­­nek jegyzőkönyvileg ad kifejezést. Ezután üdvözölték a külügyi sajtóosztály élére kine­vezett Csáky István grófot, aki megkö­szönte az üdvözlést és a hivatalos sajtópoli­tikai szervek és a külföldi tudósítók együtt­működésének szükségességét és fontosságát fejtegette. Ezután a „Fezek“-klub termében társasvacsora volt, amelyen a szindikátus tagjain kívül Hellenthal német követségi ta­nácsos, Adamovich osztrák követségi titkár és báró Puttkammerné német írónő, aki a nürnbergiekkel Budapesten időzik, vett részt. A pohárköszöntők sorát Lányi Zsigmond nyitotta meg, aki utalt arra, hogy a külföldi sajtótudósítóknak már eddig is alkalmuk volt meggyőződni Csáky gróf sajtóügyekben Való kiváló szakértelméről és tapintatáról, amely egyik biztosítéka lesz a jövőben is a szoros együttműködésnek. Utalt arra, hogy a szindikátus tulajdonképpen mintegy Bécs ellen alakult, azzal a céllal ugyanis, hogy ne külföldről, hanem Magyarországról tudó­sítsák a külföldet magyar ügyekben. Csáky István gróf a sajtóhírszolgálat magas etikai feladatairól beszélt. A tudósítás legfőbb feladataként a gyorsaságot és tárgyilagos­ságot jelölte meg, majd megállapította, hogy a külföldi sajtószindikátusnak lényeges sze­repe volt annak elérésében, hogy a külföld Magyarországról most sokkal tárgyilagosab­ban vélekedik, mint még pár évvel ezelőtt is. Vikár Béla társelnök a vendégeket, Blumen­­kranz Hermann kormánytanácsos Vikár Bé­lát, Struss­ Adolf a szindikátus tagjait kö­szöntötte fel. Puttkammer bárónő szellemes pohárköszöntőben mondott köszönetet a szí­vélyes fogadtatásért, amelyben a szindikátus tagjai részesítették. — Vízállás. A földmivelésügyi minisztérium vízrajzi osztálya jelenti: A Duna Passaurg és Bécs—Esztergom között árad, máshol apad. Igen alacsony vízállású. Mai dunai vízállások: Passau 170, Stein —75, Bécs —94, Pozsony 43, Komá­rom 162, Budapest 82, Paks —22, Baja 53, Mohács 80, Barcs 121 cm. — A Tisza Vásáros­­naménynál árad, máshol apad. Igen alacsony vízállású. Mai tiszai vízállások: Tiszabecs —22, Vásárosnamény —98, Tokaj — 13, Tiszafüred —17, Szolnok —30, Csongrád —100, Szeged —44, Csenger —28, Gyoma —12. — A telefon. A telefont még mindig nem használta ki eléggé a bürokrácia — mondja a honvédelmi miniszter, — pedig a telefon megfelelő felhasználása nagymérték­ben hozzájárulna az adminisztráció egyszerű­sítéséhez. Való igaz. De nemcsak a bürokrá­ciára vonatkozólag, hanem sok minden más vonatkozásban is. Például a gazdasági élet sem használ­ja ki eléggé a telefont. Nem azért, mintha félne tőle, vagy nem merné felhasználni. Hanem azért, mert a magyar telefon valami egészen furcsa idegenkedést tanúsít azzal szemben, hogy felhasználják. A világon mindenütt kommerciális intézmény Bell találmánya. A teefonüzem igyekszik minél több előfizetőt gyűjteni és minél több az előfizetője, annál jobban működik, annál több praktikus újítást alkalmazhat, annál olcsóbb a maga üzemi adminisztrációja. Ná­lunk pontosan megfordítva van. Itt valóság­gal kegynek számít, ha valaki telefonhoz juthat és ezt a kegyet alaposa­n meg is kell fizetni. Minthogy pedig aránylag igen keve­sen vannak abban a kellemes helyzetben, hogy a tell­efon bevezetésének horribilis dí­jait megfizessék,­ a telefonb­irtokosok gyér tábora mellett drága az üzemi adminisztráció, távolról sem kifogástalan a telefon technikai berendezkedése és működése, egyszóval ez a nagyszerű találmány nálunk még mindig nem az, ami a külföldön s ami igazán köny­­nyűszerrel lehetne. Ha nem kegyképpen ad­nák, ha ahelyett, hogy horribilis árakkal el­riasztják tőle a nagyitömegeket, a kereskedői ügyesség és reklám minden eszközével csábí­tanának előfizetésre. Új telefonállomások tíz­ezrei mindjárt olcsóbbá tennék a központi adminisztrációit, a szükséges technikai anya­got, de egyúttal szükségképpen megjavíta­nák a telefon működését is, mert az i­lykép­­pen felébredt kommerciális szellem nyilván jobban törődne azzal is, hogy tökéletesen szolgálja ki az előfizetőt. A beteg ésel l epés­­sorr, így: az epekőbetegség és epehólyagbántalom, gyomorbajok, csalánkiütés, az asztma bizo­nyos esetei, vérpangás a hasban és különösen a májban, köszvény, vesemedence betegsé­gek, alkati kövérség stb. stb. eseteiben a Hunyadi János keserűvíz biztosan megszün­teti a székrekedést, szabályozza a bélműkö­dést, azt nemre és korra való tekintet nélkül mindenki kiváló eredménnyel használhatja. Az orvosok ezrei írják elő betegeiknek és a betegek tízezrei írtak róla elismerő nyilatko­zatot. Ismertetőt kívánatra díjtalanul küld Saxlehner András, Budapest 4/62. Hogyan tett tönkre a szociál­demokrata párt demokrata kisiparost Egy közgyűlési „leleplezés** kulisszatitkai (Saját tudósítónktól.) A főváros tegnap délutáni közgyűléséin Büchler József leleple­zett egy szociáldemokrata pártállású bizott­sági tagot: Fischer Mártont, akinek az volt a bűne, hogy szabóüzeme részére munkát ka­pott a népjóléti minisztériumtól. Amikor ez a „leleplezés" történt, Fischer Márton már nem volt tagja a szociáldemokrata pártnak, mert már előzetesen bejelentette a kilépését. Az az ügy azonban, amely Fischer és a szo­ciáldemokrata párt között szakításra vezetett és amely Büchler József leleplező beszéde mö­gött meghúzódik, már foglalkoztatta a nyil­vánosságot a 8 Órai T­jság egy közlése nyo­mán. Ez a tudósításunk néhány héttel ezelőtt jelent meg s akkor a Népszava megcáfolta. 4. következmények azonban mutatják, hogy értesülésünk helyes volt. Az ügy keletkezésére a szociáldemokrata pártnak az a politikája adott alkalmat, hogy kisiparos tagjainak védelmét nem tartja ma­gára kötelezőnek, sőt ezeket az érdekeket a lehetőségig elnyomja. Így volt ez Fischer Márton esetében is, akinek 40—50 munkással dolgozó konfekció szabóüzeme volt. Amikor a szabómunkások szakszervezete szintén létesí­tett egy üzemet, Fischer betanított munkásai a szakszervezet parancsára mind oda mentek dolgozni. Még az üzletveze­tőjét is kényszerít­ették, hogy hagyja el régi munkahelyét. Ilyen körülmények között az egykor nagy üzem pangásnak indult és meg­történt az, hogy egy szociáldemokrata kisiparos kény­telen volt szervezetlen munkásokkal dolgozni, mivel a szociáldemokrata munkások a szak­­szervezet diktatúrája alatt állnak és kénytele­nek ott dolgozni, ahova vezénylik őket. Ekkor, mint megírtuk, a szabómunkások szakszervezete kizáratási indítványt nyújtott be Fischer ellen. Ezt az indítványt aznap kellett volna tárgyalni, amikor a 8 Órai Újság tudósítása megjelent. A tárgyalás erre elmaradt és helyette megjelent a Népszavá­ban egy cáfolat, amely tulajdonképpen nem cáfolt meg semmit abból, amit közöltünk. A kizáratási indítvány újabb tárgyalására ma került volna a sor, azonban ezt ma sem fog­ják tárgyalni, mert Fischer Márton, a régi indokok alapján, hogy a szociáldemokrata párt nem védi, sőt bogáncsolja a kisiparos érdekeket és hogy az ő szabóüzemét tönkretették, teg­napelőtt kilépett a pártból. Ezt a kilépést megelőzően azonban egy érdekes fordulata is volt az ügynek. Büchler József ugyanis, hogy a kilépés ne történjék meg, vállalta a közvetítést a szakszervezet és Fischer között olyan irányban, hogy Fischer szervezetlen munkásokkal dolgozhassák. A szakszervezet azonban ehhez nem járult hozzá és ú­jabb ki­zárási indítványt adott be Fischer ellen. Ezt a kizáratási indítványt már megelőzte Fischer kilépő levele. [ HA AUTÓ----------­HMEKEDES­K DES’BIHzCAs) — A Nagypénteki Református Társaság közgyűlése. A Nagypénteki Ref. Társaság november 15-én, délután 5 órakor tartja közgyű­lését a Szilágyi Dezső­ téri ref. templomban. Nem tetszik hogy az idén sokkal kevesebb új film van, mint a múlt évben? A szorgalmas mozilátogató nem juthat a hét minden napján új filmszenzációhoz és annál is inkább kénytelen megszokott szó­rakozásáról lemondani, mert hétről-hétre prolongálják a filmeket. Mint mindig, most is mi sietünk a közönség segítségére, amikor rendes szokásunktól eltérően, más programmot adunk a Kamarában és mást a Corvinban. Négy új és jó filmet hozunk — tessék válogatni! • A Corvin műsora, az „Asszonysikoly", ez a film Egyiptomban, Arábiában és a Szaharában játszódik, fő­szereplője Wladimir Gaidaroff. A másik sláger Nagy Katónak, az utóbbi évek meg­lepően fejlődő filmsztárjának legjobb és legújabb filmje, a „Szökevény". Ennek a képnek Hans Leheratz a rende­zője, ugyanaz, aki a Magyar rapszódiát rendezte. A Kamara műsora: „A Pokollégió fiai". Ez a film a távol keleten játszódik, az orosz-kínai határon és Wil­­liam Boyd a főszereplője. A másik Kamara-film, egy modon, sőt ultramodern amerikai filmregény, a „Legénylányok"­­. — Három gyö­nyörű amerikai flapper: Joan Crawford, Anita Page és­­Dorothy trebastian játsszák a női főszerepeket, a férfi főszereplő, Nils Asther. Mindkét mozgószmház a Corvin és Kamara egyaránt szokott olcsó helyárai mellett tartja meg a mai premierjét. AZ EXCELSIOR-ÉTTEREM TELIKERTJÉBEN naponta 5 órai tea Kiváló külföldi jazz Nagyszerű konyha — Zenés vacsora — Imre József dr.-t a budapesti állami szemkórház igazgatójává nevezték ki.­­ A hivatalos lap mai száma közli, hogy a nép­jóléti és munkaügyi miniszter Imre József dr. egyetemi nyilvános rendes tanárt a bu­dapesti magyar királyi állami szemkórház igazgatójává nevezte ki. Imre József dr. professzor a múlt évben a pécsi Erzsébet­­tudományegyetem rektora volt és tudományos munkássága, valamint több szemoperációs találmánya révén nemcsak itthon ismerték, mint­­a magyar orvostudomány egyik úttö­rőjét, hanem a külföldön is. Amerikában tar­tott előadássorozatával és orvosi működésével az egész világon elismerést és megbecsülést szerzett a magyar orvostudománynak. Kar­rierjét a pozsonyi egyetemen kezdte Imre József, akinek már édesapja is nemzetközi hírű szemész volt. Pozsonyból került Pécsre, ahol a legutóbbi időkig dolgozott. A kiváló tudós egymásután kapta a legkitűnőbb hírű amerikai orvosegyetemekre szóló meghíváso­kat, de hazafias érzése tiltotta ezeknek az anyagilag is megtisztelő ajánlatoknak elfo­gadását és itthon maradt, egyszerű, szerény magyar tudósnak. Pécsett keresték fel az­után azok a külföldi, főleg amerikai orvo­sok, akik tanulni akartak a nagyhírű pro­fesszortól. Pécs városa, különösen pedig egyeteme őszinte sajnálattal kénytelen tudo­másul venni a kiváló tudós távozását, akinek kinevezése azonban a magyar orvosi és tu­dományos világ köreiben általános örömet és megelégedést keltett. tt HHA 2,szil.90 ­— Pintér Jenőt köszöntötte a TESz. A Társadalmi Egyesületek Szövetségének országos elnöksége a TESz jubileumi érdem­jelvényével tüntette ki Pintér Jenőt, a M. T. Akadémia és a Kisfaludy­ Társaság rendes tagját, a budapesti tankerület főigazgatóját. Ezzel a kitüntetéssel a kiváló irodalomtörténetírónak, a magyar isko­lák nemzeti szellemű irányítójának a köz javára végzett önzetlen munkálkodását és érdemeit kí­vánta méltányolni a TESz vezetősége. Az érdem­jelvényt Szontagh Tamás országos elnök vezeté­sével küldöttség nyújtotta át a kitüntetettnek.­­ Az egri érsek 25 éves püspöki juto£ leuma. Ma van 25-ik évfordulója annak, hogy dr. Szmrecsányi Lajos egri érseket és pápai trónállót püspökké szentelték. Ebből az alkalomból az egri főszékesegyházban reggel 9 órakor hálaadó ünnepélyes szent­misét és Te Deumot celebráltak a főpász­torért. Ugyancsak Te Deumot mondtak az egri főegyházmegye minden templomában. A jubileum alkalmából gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter a következő táviratot intézte Szmrecsányi érsekhez: „Negyedszázados püspöki jubileuma alkalmá­ból fogadja Excallenciád sávból fakadó jókivo­­nataimat. Excellenciád főpásztori bölcsessége, feddhetetlen jelleme, törhetetlen hazaszeretete, fáradhatatlan és önzetlen közéleti munkálkodása tündöklő példaként lebeg előttünk. Kérem a Mindenhatót, tartsa meg Excellenciádat még szá­mos éven át testi és lelkierőben egyházunk és hazánk javára. Gróf Klebelsberg Kunó." — Egy cigányprímás kitüntetése. A kor­­mányzó, mint a hivatalos lap mai száma közli, a miniszterelnök előterjesztésére Tóth Pál ci­gányprímásnak, aki Hágában él, Magyarország érdekében Hollandiában önzetlenül kifejtett jó­tékony működéséért a magyar Vöröskereszt ér­demérmét adományozta.­­ Holnap ünnepli az unitárius egyház Dávid Ferenc emlékét. A Dávid Ferenc Egylet november 15-én délután 6 órakor az unitárius misszióház templomában (IX., Rá­­k­os­ utca 3.) Dávid Ferenc, a magyar refor­mátor emlékére mártírhalálának 350. évfor­dulója alkalmából, kegyeletes vallásos es­télyt tart. Imát mond dr. Csiky Gábor lel­kész, felolvas dr. Varga Béla teológiai ta­nár. Művészi számokat adnak elő: Seregélyi Irma, Brezó Mária, Tompa Márta, Borbély Pál és a Brisszay Sámuel ifjúsági dalkör. Vasárnap délelőtt a Koháry­ utca 4. szára alatti templomban fél 12 órakor ünnepi is­tentisztelet lesz, utána az unitárius egyház igazgató­tanácsa díszközgyűlést tart. — Morgan Európába jön, Newyorkból jelentik a párisi Newyork Herald-nak. Mor­gan tegnap hajóra szállt, hogy Európába utazzék.­­ A friss gesztenyepüré ínyenc csemegéje a hölgyeknek, akiknek ma már nem kell az ott­honi elkészítéssel bajlódniok, mert Lukács Jenő cukrász, Ráday­ utca 25. szám alatti gesztenye­püré-üzemében cukrozva, áttörve, frissen készen kapják azt kilónként 2.40 pengőért. Telefon: Aud­ 865—46. • ^ I^c, íi

Next