8 Órai Ujság, 1929. december (15. évfolyam, 276-298. szám)

1929-12-01 / 276. szám

VASÁRNAP 2. OLDAL ÓMiussió 1929 DECEMBER 1 yj-VgyV érvényesítse demokrata vagy keresztény vagy akár szociáldemokrata elveit, — ami állás­­foglalásunk ebben a vonatkozásban csak any­­nyit jelent", hogy politikai harcainkat más ■Séfen, de ttem a Revíziós Ligában kell meg­­vívnunk. — A Liga egyetlen és kizárólagos célja a revízió, amelynek zászlója alatt egyesíteni kell az egyenetlenségre annyira hajló magyarságot. — A revízió gondolata legyen a nemzet életében a tisztult­ levegőjű magaslat, amely föléje emelkedik minden politikai, szociális vagy váltási ellentétnek. Ha a revízióról van szó, akkor nem ismerünk sem szegényeket, sem gazdagokat, sem radikálisokat, sem kon­zervatívokat, akkor nem ismerünk sem ki­rály­pártiakat, sem köztársaságiakat, sem ke­resztényeket és zsidókat, — e­kkor mi csak magyar testvéreket ismerünk. — Testvéreket a Trianon­ okozta nyomorú­ságban, testvéreket „a jobb jövőért folyó küz­delemben. Aki közülünk szükségesnek tartja a belső revíziót,­az harcoljon e meggyőző­déséért, de tiltakoznunk kell az ellen, hogy va­laki önkényes sorrendet állapítson meg, hogy a külső revíziót fü­ggővé tegye a belsőtől, hogy ezt fontosabbnak és sürgősebbnek ítélje a másiknál, hogy Nagymagyarországot belső reformok kedvéért fel akarja függesz­teni, el akarja amerikázni, zsákutcába akarja juttatni. Aki így cselekszik, az akarva — nem akarva a kis kántánt imperialistáinak szekerét tolja. Az Európát fenyegető háborús veszedelmeket m­g akartuk előzni — Tisztelt Igazgatóság! Most, november 14-ikén volt kilencedik évfordulója a gyá­szos napnak, mikor a magyar törvényhozás, a győztes hatalmak ránehezedő nyomása alatt, vérző szívvel törvénybe iktatta a világ­­történelem legigazságtalanabb és legemberte­lenebb békeszerződését. Az elmúlt kilenc esz­tendő külpolitikai és gazdasági eseményei meggyőzhettek minden gondolkozó magyar embert, hogy a trianoni alapon lehetetlen kubhí­­­emberekhez m­­él­tó életet élnünk. — Nekünk tehát, ha tűrhetővé és emberé akarjuk tenni­­a magunk és eljövendő utó­daink egzisztenciáját, le kell hengeríteniük a magyar nép melléről a trianoni malomkövet. Aki ezt nem akarja belátni, aki fanyar ki­csinyléssel beszél a magyarság millióinak re­víziós erőlködéséről, aki ja közömbösségével azt demonstrálja, hogy jól van minden úgy, ahogyan van, az méltó leh­et elnyomóink ro­konszemére, de nem méltó a kulturembr nevére.­­ Mert a kulturember ismertetőjele min­dig az volt, hogy nem nyugszik bele a bar­bárság uralmába, különösen akkor nem, ha az erőszakra alapítja hatalmi aspirációit. — Mi a revíziót békés eszközökkel akarjuk elérni. A mi akciónk pacifista mozgalom, eszközei épp oly békések, mint céljai, ame­lyekkel meg akarjuk előzni az Európát fenye-­­ gető háborús veszedelmeket. Trianon is gennyedő seb, amely lappangó lázban ■ tartja Keleteurópa szervezetét és amely előbb-utóbb erőszakos krízist fog­­ fölidézni. Nem tőlünk, nem a meztelenségig­­ lefegyverzett magyarságtól kell félteni a bé­­s­zét, nem a magyar kétségbeesés kirobbanása-­­ tól, — hanem a talpig fegyverben álló szom­széd népektől. — Az elmúlt évtized beigazolta, hogy a Trianonban lerakott alapokon az utódállamok sem tudnak rendezett állami életet fölépíteni. Az ő nemzeti szervezetüket is pusztítja a lap­pangó láz. Ezt a betegséget mi büntetésül kaptuk, ők jutalmul. Az ő közvéleményük az államépítő kísérletek kudarcáért az irredenta­­ aknamunkát teszi felelőssé. — Napról-napra tanúi vagyunk újabb erőszakoskodásoknak, ame-­­ lyekre az üldözési mánia ragadja a­­ kisántánt kormányait.­­ — Militarista berendezésű államok a meg- t­okihatatlan belügyi problémák elől háborús kalandokba szeretnek menekülni. — Hiszen állandóan halljuk a szom­szédban a katonai körök kardcsör­tetését. — A háborús veszedelemnek eszerint két oka: van komia­ pl .katonai fölénye és per-, politikai ziláltsága. Ez a világbéke igazi ve­ ■— Együgyüség volna azt hinnünk, hogy a Trianonba való beletörődéssel elejét vehetjük minden bajnak. — Mi a szomszédaink hatalmi éhségét soha sem tudnék jóllakatni. — Ők mindig és mindig találnának újabb követelni valót. Gondoljunk a keleti jóvá­tételre és jusson eszünkbe. Prágában ma is forgalomban vannak a térképek, amelyeken Buda és a Ba­laton északi pajista cseh birtok. Bukarestben pedig nemrégiben még hivatalos helyről hirdették, hogy Nagy-Romániának joga és kötelessége, hogy kiterjessze határait a Tiszáig.­­ Ezeken a mappákon Debrecen és a Hajdúság is román földön van. —• T. Igazgatóság! Nem­ a mi megállapítá­sunk, hanem öt világrész gondolkodó fejeié, hogy az európai civilizáció nagybeteg­ beteg­ségének oka, hogy a nemzetek életét nem­ az igazság és ősi emberiesség törvényeinek érvé­nyesítésével, hanem fegyverek és robbanó­anyagok tömegeinek felhalmozásával akarja biztosítani. Az igazság azonban halhatatlan, vagy legalább is addig él, amíg akad egyet­len ember, aki vallja és hirdeti. Mak­ul­ma Gandhi, a hindu szaba­dsághős mondta: egy ember meg tud buktatni egy világbirodalmat is, ha az egy ember részén van az igazság. — A revíziós mozgalom fegyvere: az igaz­ság. Taktikája: a világ alvó lelkiismeretének fölébresztése. — A mi harcunk: küzdelem a mű­velt emberiség közömbössége és ké­nyelemszeretete ellen. — Igazságunk fáradhatatlan hangoztatá­sával föl kell világosíta­nunk, meg kell győz­nünk és zászlónk alá kell sorakoztatnunk a külföld igazságszerető elméit. Az igazság azonban akkor hat meggyőzően, ha egységes nemzet egységes közvéleménye követeli.­­ Nincs tehát igazuk azoknak, akik azt hánytorgatják, hogy­ „Magyarországon nincs szükség revíziós mozgalomra, itt úgyis min­den ember kívánja a revíziót". szedelme­­zei a Balatoni, Bukarest a Négy-­ alföldét cá listáig akarja Zsekete ezni ! Csak egységes állásfoglalás vih­et előre a célhoz • A belföldi szervezkedés döntő fontos­ságú; eddigi tapasztalataink azt igazolják, hogy" a külföldi közvéleményre semminek sínes" olyan­ megdöbbentő és meggyőző ha­tása, mint a társadalom minden rétegének egységes állásfoglalása. Egy amerikai publi­cista mondta: „Önök el fogják érni azt, amit akar­nak, mert önöknél a főherceg ugyan­úgy beszél, mint a liftes gyerek.*1 — Tisztel Igazgatóság! A tanácskozásaink folyamán be fogunk számolni, hogy milyen munkát végeztünk eddig és hogy milyen utakon kívánunk haladni a jövőben. Hálá­san el kell ismernünk, hogy mozgalmunk igen sokat köszönhet az állandó, céltudatos és önzetlen támogatásnak, amelyben a napi­sajtó a Revíziós Ligát részesíti. Érdemeik vannak a magyar lapoknak nemcsak a bel­földi szervezkedés körül, hanem napról­­napra jó szolgálatokat teljesítenek a kül­földön is. Nyílt állásfoglalásuk a revízió mellett nem egyszer gondolkodóba ejti a győztes országoknak háború babérain pi­henő közvéleményét; a külföldi magyar lap­tudósítók pedig­ világszerte a magyar igaz­ság apostolai.' » . y .,­­r . r. — Ezért hála és elismerés illeti a magyar sajtót pártkülönbség nélkül. — Ezek előrebocsátáa után tisztelettel köszöntöm az Igazgatóság megjelent tag­jait. Különös szeretettel — és ebben velem fognak érezni az Igazgatóság többi tagjai, üdvözlöm a magyar munkásság kép­viselőit. Mi, az írótoll munkásai, büszkék és boldo­­gak vagyunk, hogy egy zászló alatt masí­roznak velünk a bányák,és gyárak, a szántó­földek és műhelyek, a vasutak és hajók, a posta- és egyéb üzemek munkáján Minden munkás joga, és kötelessége, hogy részt ve­gyen Új Magyarország megteremtésében, csak úgy lehet az a dolgozók hazája. Ezzel megnyitom a Magyar Revíziós Liga első teljes igazgatósági ülését. Percekig tartó taps és éljenzés követte Herczeg Ferenc beszédét, amelyet közben is sokszor megszakított az igazgatósági ülés nagyszámú közönségének élénk tetszésnyilvánítása.­ Ezután Eckhardt Tibor mondott hatásos beszédet a revízió kilátásairól. — Magyarországnak bele kell kapcsolódnia — mondotta, — a világpolitika ideáljaiba és nem lehet keresztül feküdni azon az úton, melyen a világtörténelem szekere halad. Magyarország annak köszönheti létét Szent István óta nap­jainkig, hogy állandóan a Nyugat felé orientá­lódott és ennek a törekvésnek kell érvényesülnie most is. Ha nincs is nemzetközi jogrend, van nem­zetközi lelkiismeret és erre kell Magyar­­országnak apellálnia. Annak idején elfogadtuk a Wilson-féle elveket, amelyekből Magyarországgal szemben nem való­sítottak meg semmit. Azért mégis követelnünk kell a népek önrendelkezési jogának érvényesíté­sét, ami azt jelenti, hogy megkérdezése nélkül egyetlen népet sem lehet más állam területébe bekebelezni. Most Lukács György ismertette a kisebbségek ügyét és rámuta­tott arra, hogy ez a kérdés a nemzetközi jog részévé vált és a Népszövetség védelme alatt áll. Ennek ellenére az utódállamokban a ki­sebbségekkel szemben dühöng a balkáni szel­lem, ami abban nyilvánul, hogy elkobozzák a magyarok birtokát, nyelvét és kultúráját. A Népszövetséghez már százezer ki­sbb­ségi panasz érkezett és ezek közül mindössze­­ hetet orvosoltak. Végül az optánskérdést is­mertette Lukács György, akinek előadását Berkes József református lelkész bes­éde követte. Ebben a délvidéki magyarság sa­nyarú helyzetét ecsetelte. Józan Miklós az unitárius egyháznak vi­lágszerte folyó felvilágosító munkáját is­mertette, majd Hevesi Simon dr. főrabbi kifejtette, hogy a zsidóság nemcsak Magyar­­országon, hanem az egész világon átérzi­, hogy igazságtalan békeszerződés nem lehet életerős. A zsidóság most is, mint 1848-ban megteszi kötelességét és részt kíván venni a Trianon megváltoztatására irányuló harcban. Herczeg Ferenc ezután az igazgatósági ülés folytatását délután négy órára halasz­totta. K­ál­ay Miklós államli­kár a Baross Szövets­é jubiláris kö­zgyű­ls­n Vasárnap délelőtt tartja a Baross Szövet­ség székházában tízéves jubileumi közgyűlését, amelyen a kereskedelemügyi miniszter meg­bízásából Kállay Miklós kereskedelemügyi államtitkár jelenik meg. Kállay Miklós az ünne­pi közgyűésen tájékoztatni fogja a Ba­ross Szövetségben tömörült kereskedő- és ipa­­rkgjárékotak­i­l n­­őke­t legtinkábi­ érintő gaz­daságpolitikai kérdésekről. Rövid időn belül ez már a második alkalom, amidőn a 3­ kereskedelemgyi államtitkár meg­jelenik a magyar kereskedelem körében, hogy hitvallást tegyen az ország kereskedelme és ipara mellett,és erőteljesen­ kifejezésre jut­tassa, hogy a kereskedelem és ipar jogos pa­naszai a kormánynál nemcsak meghallgatásra, hanem rövid időn belül gyökeres orvoslásra is fognak találni. A kereskedelemügyi államtit­kárnak ez a készsége, amelynek legutóbb a Kereskedelmi Csarnokban is kifejezést adott, nagy lépéssel visz előre a célhoz, hogy az or­szágban a gazdasági ellentétek elsimuljanak. Véget kell vetni annak az áldatlan állapotának, hogy a gazdasági helyzet világszerte jelentkező súlyos állapotáért a termelési tényezők itthon egymást okolják és módot kell adni arra, hogy ezek a tényezők a kormányzattal együtt közös megértéssel és vállvetett munkával te­remtsék elő a javulás előfeltételeit. Kállay Miklósnak a Baross Szövetségben való felszólása elé a Szövetségbe tömörült kereskedők és iparosok várakozással és nagy érdeklődéssel tekintenek, mert remélik, hogy Kállay Miklós mostani felelősségteljes állásá­ban, mint Bod János első munkatársa a keres­kedelem, az ipar és a kormányzat viszonyát új és erős alapra, a kölcsönös bizalom és megértés alapjára fogja helyezni. Tízéves a FANSz. (Saját tudósítónktól­) A Fővárosi Alkalm­­azottak Nemzeti Szövetségének igazgatótanács­" tegnap tartotta ülését abból az alkalomból, hogy a FANSz most töltötte be tízéves fenn­állásának évfordulóját. Würnich Elemér elnök­­emlékezett meg erről a jubileumról és méltatta ■a FANSz tízesztendei munkáját. Bejelentette •ezután, hogy az elnökség dr. Sipőcz Jenő pol­gármestert névnapja alkalmából üdvözölte és •az üdvözléssel kapcsolatban tudomására hozta •a polgármesternek, hogy a székesfőváros egész tisztikara ,nagy csodálattal lásék­ a­­ polgármes­ter heroikus küzdelmét, az­ autonómia védelmé­ben. Ezt a nemes harcot, amelyet nem politi­kai érdekből, hanem Budapest egész polgársá­gáért folytat, a tisztviselői kar azzal is köny­ ».Bognerster” G­ermand palota V., Vörösmarty-tér 8■ szám Üzletem átalakí­tása miatt finom és kényes bevúnokat, melyek kárt szen­vedhetnek, gyári l úpon kiárusítom. nyíteni óhajtja, hogy mélységes ragaszkodá­sát juttatja kifejezésre és jelenti,, hogy a szé­kesfőváros valamennyi tisztviselője tömör egy­ségben sorakozik fel mögötte. Az igazgatótanács az indítványok során el­fogadta a női kezelőszemélyzetnek azt a kérel­mét, hogy a FANSz igazgatótanácsában kép­viseletet nyerjen. Üdvözölte ezután az igazga­tótanács dr. Budó Jusztin főtitkárt, hosszú betegségből való felgyógyulása alkalmából. A tanács ülése után jubiláns díszlakoma volt, amelyen Wurmt Elemér elnök üdvözölte a la­komán megjelent tanácsnokokat, akiknek ne­vében Bibet Endre tanácsnok mondott köszö­netet. Kispest egykori első asztalosmest­je a bíróságok előtt (Saját tudósítónktól.) Jónevű magyar ipa­ri­ mester szomorú sorsa bontakozott ki annak a­ szürke csalási és sikkasztási bűnpernek az irataiból, amelyet most tárgyalt másodfokon a tábla. A bűnügynek a vádlottja Ilácz György felsőipariskolai végzettségű kispesti asztalosmester, aki még nemrégen Kispest első asztalosmestere volt. Rács György tönkrement s ma sikkasztások és csalások vádja ellen védekezik a bíróságokon. Grósz Pál bútorkereskedő, Mayer József borbélymester sikkasztás és csalás címén jelen­tették fel a tönkrement asztalosmestert, akit a pestvidéki törvényszék bűnösnek mondott ki és összbüntetésül kéthónapi fogházra és 100 pengő pénz­büntetésre ítélte. A büntetés kiszabásánál a törvényszék eny­hítő körülményként elfogadta a vádlott bün­tetlen előéletét, öt gyermekből álló nagy csi­­ Icaiját, hogy az eljáró bírónak hivatalosan szerzett tudomása szerint a vádlott, akinek azelőtt nagy asztalosüzlete volt, tönkrement és cselekményét szorult anyagi helyzetében követte el. A budapesti tábla Feik­mami-tanács, amely az ügyet most tárgyalja másodfokon, bizo­­nyítékkiegészítést rendelt el, a fellebbviteli t­­­árgyalás folytatását ma elnapolta. ­ Osztásnak indult férfiholtestet fogtak ki a Dunából. Szombaton délelőtt Budán, a Lánchídfőnél egy férfiholttestet fogtak ki a Dunából. A holttest már annyira oszlásnak indult, hogy sem a férfi korát, sem pontos személyleírását nem tudták megállapítani. A hullát, melynek karja hiányzott, a Törvényszéki Orvostani Inté­zetbe szállították. 11 FÁBIÁN BÉLA mj Ijjj Ik­i! ATHENAEM­ KIADÁS 6 LO 40 EMBER 3S6 OLDAL. ARA:­PEN&D ||||||

Next