8 Órai Ujság, 1930. január (16. évfolyam, 1-25. szám)
1930-01-01 / 1. szám
SZERDA 4* OLDAL IRODALOM A magyar agrármozgalmak története Bodrogközy Zoltán könyve. Az agrárdemokrácia kialakulása Magyarországon alig egy évszázad keretén belül ment végbe. A demokratikus fejlődés útján nagy távolságot futott be Magyarország a jobbágyságtól egészen a Bethlen-kormány földreformjáig, a helyhezkötött robotostól egészen az államéletet befolyásoló kisgazdáig. Ezt a nagy fejlődést vázolja igen érdekesen, tanulságosan és a történetíró objektivitásával dr. Bodrogközy Zoltán miniszteri titkár Úrrl magyar agrármozgalmak történeteit című most megjelent munkája. A könyv írója művének céljául annak hirdetését jelöli meg, hogy egységes magyar érdek az, ha minden osztály, de különösen az arisztokrácia, teljes erejével a falu kisbirtokos társadalmának politikai, kulturális és társadalmi felemelésére siet. A könyv minden lapja bizonyságot szolgáltat arra, hogy a föld népe erre a segítségre, erre a jóakaratra valóban rászolgál. Mert a földreformtörekvéseik nálunk sohasem fajultak el a nép lelkében kommunista jelszavakká, hiszen népünknek földszeretete a földet saját tulajdonának akarja; belátásával, értelmességével a maga módján és akarata szerint óhajtja megművelni földjét, verejtékes munkájának gyümölcsét önmaga óhajtja élvezni. Ez a lelkűlét állotta útját annak, hogy a szocializmus nemzetközi jelszavai a magyar népnél megértésre találjanak, ez okozta, hogy a magyar agrármozgalmak sohasem fajultak a földosztás és földrablás jeligéjévé. És ez a magyarázata annak is, hogy a háború előtti két évtizedben erősen kialakult földreform-mozgalom sehol sem vezetett forradalmi kitörésekre. Ezzel a józanságával, megfontoltságával, a jogos igényeknek jogos úton való érvényesítésével szerzett érdemet a falu népe arra a politikai érvényesülésre, amelynek a háború után a kisgazdatábor oly nagy mértékben vált részesévé. E politikai befolyás lassú kialakulását, különösen nagyatádi Szabó István küzdelmeit, működését és szerepét a gazdasági és politikai kritika elfogulatlanságával mutatja be Bodrogközy Zoltán munkája. ó Kuujsi. Emberhalállal a bócsai falusi mulatság Két bócsai földmíves agyonszurkált egy kecskeméti legényt (Saját tudósítónktól.) Körösi László bócsazöldhalmi jómódú kovácsmester 1929 május 20-án tánccal és ivászattal egybekötött nagyszabású házimulatságot rendezett, amelyen a falubeli legények, asszonyok és leányok közül legalább százan résztvettek. Megjelent a falusi majálison két kecskeméti legény is, névszerinti Tyukász Balázs és B. Varga István, akik szemmel láthatóan távoltartották magukat a bocsaiaktól: nem táncoltak, kettesben ittak, kurjongattak és muzsikáltatták magukat. Már ezt se vették jó szívvel a bócsai legények, akiken végképp úrrá lett a visszafojtott indulat, amikor az egyik vendégasszony hírül hozta, hogy Tyukász Balázs éppen most veri és pofozza Bak Antal gazdálkodó Sándor nevű legényfiát. Az öreg Bak a hírre felkászálódott a borospohár mellől, nyomában vagy harmincnegyven bócsai legény és vészes kurjongatás közijén, fenyegetőzve és szitkozódva közeledtek a két kecskeméti legény felé. B. Varga István és Tyukász Balázs jónak látták a túlerő elől visszavonulni, az üldözők azonban az országúton utolérték a két legényt, ■mire általános verekedés kezdődött. A kecskemétiek hatalmasan védekeztek és közben a leghangosabban ordítozó Bak Antalt fütyköseikkel félholtra verték, de végeredményben súlyos vereséget szenvedtek. B. Varga István holtan maradt a porondon, Tyukász Balázs pedig szintén több sebből vérzett, fi. csendőri nyomozás kiderítette, hogy B. Varga Istvánt Turcsik József és Turcsik Mihály bócsai földművesek szürkültük halálra. A kalocsai törvényszék a rendkívül nagyszámban kihallgatott tanuk vallomása alapján megállapította, hogy a Turcsik-fivérek támadását mi sem indokolta, a jogos önvédelem esete nem forog fenn, mert a két kecskeméti legénynek nem volt szándékában verekedni. A verekedés egyáltalán, elkerülhető lett volna, de a legények duhaj, zabolátlan természetükkel egyenesen keresték. Az első bíróság Turcsik Józsefet haláltokozó súlyos testi sértés bűntettéért háromévi fegyházra, Turcsik Mihályt ugyancsak haláltokozó súlyos testi sértés bűntette miatt kétévi és hathónapi fegyházra, Tyukász Balázst pedig súlyos testi sértés vétségéért három hómpi fogházra ítélte. A Tábla Kállay-tanácsa most Turcsik József büntetését kétévi börtönre, Turcsik Mihály büntetését pedig egyévi és hathónapi börtönre szállította le. Tyukász Balázs fogházbüntetését a Tábla helybenhagyta. A másodfokú ítélet ellen a főügyész és a védők semmiségi panasszal éltek. Ellenségeink a mai Magyarországot még mindig feudális, oligarchikus állam gyanánt iparkodnak a világ szemei elé állítani. Ennek az igaztalan vádnak hatalmas cáfolata a magyar agrármozgalmak története, amely azt igazolja, hogy az uralkodó magyar osztályok az agrárdemokrácia kifejlődését nem akadályozták, sőt ellenkezőleg mindig áldozatkészen egyengették az útját annak, hogy a föld népe és a kisbirtokososztály igényei jobb életre és politikai érvényesülésre gyakorlati valósággá válhassanak. A magyar birtokpolitika útja nem a revolúció, hanem az evolúció. És ha a földreform lebonyolítása közben voltak is zökkenők, ha a nagy mű befejezését néha megzavarták és lassították a problémával velejáró óriási nehézségek, annyit mindenkinek el kell ismernie, hogy a földreform óriási haladást jelent a föld népének szociális és gazdasági megerősödésében. Bodrogközy kitűnő munkája ennek a haladásnak mértföldjelzője. — Gesztesi Balogh Gábor: „Asszonyülők.“ A fiatal generáció egy új értéke: elbeszélő, aki az élet eleven és színes problémáit látja meg nagyon eseményes témákban, mit ebben a, kötetben ad, összefoglaló és kisebbméretű regény. A forma azonban, amely a kis regények mögött él, biztosan mutatja az új írónak nemcsak hajlandóságát, hanem képességét is a nagyobb kompozícióban. Azok közé tartozik Balogh Gábor, akik emberi sorsok döntő fordulatait látják meg , éles szemmel, eredeti ötlettel és színes fantáziával. Szereti az izgalmas feszültségeket. 1930 JANUÁR 1 de a drámaiság mellett teljes mértékben érvényesül az emberábrázolás és a lélek anazilise. Most megjelent kötetében két ilyen kisebb regénye foglalódik össze. Tulajdonképpen egyik sem szószerinti értelemben regénykompozíció, hanem keretbe foglalt elbeszélések sora. Az asszonyölökben egy férfi írja le három barátjának, férfitársának sorsát s közben a saját magáét is. Négy férfiről van itt szó, akik csalódások és kiábrándulások útján meg akarják ölni magukban a hajlandóságot és érzést az asszony iránt. Hárman közülök tragikusan belepusztulnak, a negyedik a vallás áhítatában keres menekülést és talál menedéket. A másik »*■* aztáik fia“ című kis kompozíció egy keretbe foglal, össze apró színes elbeszélést. Ezeknek is javarésze a férfi és az asszony konfliktusaira és problémáira vonatkozik mindig érdekesen, színesen és komoly írói kvalitásokkal. Fogházra ítéltek és az országból örökre kitiltottak két kommunista agitátort (Saját tudósítónktól.) Kákai József soffőr és Báli Pál földműves az állami és társadalmi rend felforgatására és megsemmisítésére irányuló vétséggel vádoltan állottak ma a büntetőtörvényszék Szemák-tanácsa előtt. A vád szerint Kókai ez év októberében Csehszlovákiából az ottani kommunista párt megbízásából Magyarországra jött és itt összeköttetést keresett az itteni kommunistákkal. Nagymennyiségű kommunista röpiratot, újságot és könyvet hozott magával, amelyeket Báli segítségével egy vidéki ismerősüknél rejtettek el. Báli segítségére volt Rékainak abban is, hogy a röpiratokat rendeltetési helyükre juttassák. A lefolytatott tárgyalás után a törvényszék a vádlottakat bűnösöknek mondotta ki a vádirat értelmében és Kókai Józsefet hathónapi, Báli Pált pedig négyhónapi fogházra ítélte. Büntetésük kitöltése után a törvényszék ítélete értelmében mindkettőt örökre kiutasítják az országból. Az ügyész fellebbezett az ítélet ellen. Délután 3 órától Hf J. hn. alatt Hívandó a MadóHivatal KURCZésLAJTA ® POT2£linCOGRAFIAIiiUINTÉlE^^_^^^^ BUDAPEST, Vili., VÍG- Üli utca 3. mm : BBBM " MIM ISW-ili Telefon iP!! 353-16 p|| k liségyAr [ ■ GALVANOPLASZTIKA PsBBS TOMÖNTOPE rM