8 Órai Ujság, 1930. február (16. évfolyam, 26-49. szám)

1930-02-18 / 40. szám

ÁRA IQ FILLÉR Kedd, XVI. évfolyam 40. ra. ■pp - 1?' ^^k^^K^1S30FEB. l 7. '.'. crV/r', 3 Y^' .afgWtelfc. '\­V ^^■^rvBT'jV' ' C# dA FÉLÉVRE NEGYEDÉVRE EGY HÓRA ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.00 PENGŐ 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2­40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ : DO­NADÁNYI ÉHÜL EGYES SZÁM­ÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerkesztőség: Vill. kerület, Rökk Szilárd­ utca 4. Kiadóhivatal: József­ körút 5. Telefonszámaink: József 463-06, 463—07, 463—08, 463—09 Galli Curci A közel­jövőben kivételes művészi pro­dukcióban lesz része Budapest színházba­­járó közönségének. Vagy legalábbis a kö­zönség ama rétegének, mely tud is, haj­landó is igen tekintélyes, mondhatni, még az efféle vendégjátékoknál is szokatlanul magas belépődíjat fizetni azért az élveze­tért, melyet a newyorki Metropolitain világhírű énekesnőjének művészete nyújt. Hogy ez a művészet valóban magasrendű, hogy Galli Curci asszony olyan fenomén, akit meghallgatni csakugyan nagy gyö­­nyörűség és kivételes élmény, ez minden kétségen felül áll és eszünk ágában sincs elvitatni, hogy budapesti vendégjátéka zenei kultúránk gazdagodását jelenti. A kérdés csak az, vájjon semmi egyébre nem volt-e szüksége Budapest zenei kul­túrájának, mint azokra a csodálatosan tiszta magas f-re, melyekkel Galli Curci asszony fogja megbűvölni díszes és válo­gatott publikumát? A kérdés csak az, várjon a hang-akrobatikának e bámula­tos produkciója felér­e azzal a tizenötezer dollárral, amibe Galli Curci asszony ven­dégjátéka kerül s amelyet nyilván igen alaposan meg fog érezni a főváros vala­mennyi színháza és hangversenyterme! Amennyire nincsenek kétségeink Galli Curci asszony rendkívüli művészete iránt, annyira kétségesnek tartjuk e vendég­­szereplés jogosultságát éppen ezekben az időkben, amikor a magyar színházi világ a legsúlyosabb válsággal küzd. Egy-egy ilyen rendkívüli produkció kétségkívül nemcsak olyan rétegek érdeklődésére apellál, amelyek egyébként nem járnak színházakba, vagy hangversenyekre, ha­nem elsősorban azokra a rétegekre épít, amelyek még a mai nehéz gazdasági vi­­szonyok között is áldozni tudnak egy-egy színházi estére, vagy koncertre. Hogy a Galli Curci-előadások horribilis belépő­díjait más színházak produkcióin fogják megtakarítani, az egészen természetes, mert a mai színházi publikum legtehető­sebbjeinek sem igen telik rá, hogy min­den művészi eseménynél, színházi pro­dukciónál jelen legyen. A színházak köz­vetlen károsodásához képest, melyet ez a vendégszereplés okoz, szinte már el­enyésző csekélység az a tizenötezer dollár, amelyet Galli Curci asszony és partnere visznek el Budapestről, bár igazán nem tudjuk, hogy olyan sok felesleges tizenöt­ezer dollárja van-e a nyomorgó magyar fővárosnak­? De mindezeken felül végképpen frivol, hogy ezt a legyőzhetetlen konkurrenciát éppen az a Városi Színház támasztja a budapesti magánszínházaknak, mely a zenei kultúra fejlesztése címén szubven­ciót kap a várostól és éppen most készül megszüntetni a valóban üdvös és kultu­rális célú operaelőadásokat. Igazán nem kívánhatjuk a Városi Színház jeles igaz­gatójától, hogy a Tisza Kálmán­ téren Galli Curci-estékkel népszerűsítse a zenét, még­pedig a megszokott olcsó helyárak mellett. De nem tudjuk, milyen címen veszi fel a százezer pengős szubvenciót, ha a Galli Curcik vendégjátékát ambicio­nálja s hogy ennek költségeit és a meg­felelő, egyébként jogos profitot beh­oz­hassa, olyan helyárakat szab, melyeket a Vizsgálatot rendelt el a belügy­miniszter a vízvezetéki botrány ügyében ■ ■ ■ — 4 főpolgármester szakértőbizottságot küld ki a bajok megvizsgálására (Saját tudósítónktól.) Már hosszú idő óta hiába hangzanak el panaszok a budapesti ivóvíz piszkossága miatt. A sok panasz csu­pán arra indította a fővárost, hogy elkezdje az aktáknak különböző hivatalos fórumokon keresztül való vándoroltatását, de semmi te­nt te­tőbe vágó intézkedés nem történt, korty ezt a sürgős és a főváros lakosságát és egészsé­gét veszélyeztető ügyet minél előbb elintéz­zék. Legutóbb elkészült egy ilyen jelentés a fővárosnál, amely arról szól, hogy miféle be­ruh­ázások szükségesek a vízműveknél. Ez a jelentés mellékesen kitér a víz zava­rosságára is, megállapítván, hogy ez ellen nincs biztos hatású orvosság. A jelentésnek ezt a részét természetesen általános felhábo­rodás fogadta, melynek a 8 Órai Újság is ha­tározott formában adott kifejezést­, köve­telvén, hogy a víz piszkosságán feltétlenül segít­senek. A vízvezetéki botrány ügyébe most a bel­ügyminisztérium is beleavatkozott azzal a s Ebből a célból a belügyminiszter egyelőre szakértő­bizottság kiküldését rendelte el és ennek összeállítására a főpolgármestert­­­utasította. R­ipka Ferenc d­r. főpolgármester a bizottságot ma vagy holnap meg­alakítja és felkéri, hogy a vizsgálatot haladéktalanul kezdje meg és annak eredményéről teljese­n szándékkal, hogy a pesti vízszolgáltatásban radikálisan rendet csinál, szén elő jelentést, melynek alapján a további intézkedések megtehetők lesznek. Kormányválsággal lényeget a franciaországi drágaság Adókönnyítéseket követelnek a Tardieu-kormánytól Páris, február 17. (Magyar Távirati Iroda.) Az utóbbi időben a parlametent folyosóján válsághírek keltek szárnyra. Tájékozott helyen azt mondják, hogy ma még korai volna válságról beszélni, de bizonyos, hogy az egyre fokozódó drágaság széles körökben támaszt elégedetlenséget és hogy olyan oldalról is, ahol nem taktikából gy­akorolnak bírálatot, elsősorban a kormány pénzügyi politikáját okolják a viszonyok megromlásá­ért. Sokan elégedetlenkednek a társadalombiztosító javaslat miatt is, amely­nek terheit úgy a munkaadók, mint a mun­kások, ismét csak a fogyasztóközönségre igye­keznek majd áthárítani; attól tartanak, hogy ez ,a törvény —­ ha át is dolgozzák rendelke­zéseit — végeredményben újabb lökést ad az álta­lános drá­gulásnak. A konzervatív Echo de Paris mai vezér­cikke megállapítja, hogy a kormánynak vá­lasztania kell két út között : vagy folytatja a súlyos adók kisajtolását, s nem törődik azzal, hogy ez a módszer a drágaság mérhetetlen fokozódására vezet és csupán az állampénztár megtöltésére törekszik, vagy pedig átgondolt és széleskörű tervet dolgoz ki az adók apusíításáról, ami lehetővé teszi, hogy a termelés megkönnyebbü­lésével a mai nyomasztó árak is csök­kenjenek. A lap hivatkozik Poincaréra, aki 1926 jú­liusában nyomatékosan hangoztatta a parla­mentben, hogy a pénzügyi válság elhárítására szolgáló súlyos adók csak átmeneti jellegűek és a viszonyok javulásával gondoskodnak majd az adóterhek enyhítéséről. A lap sze­rint ez a feltétel már bekövetkezett. Azok az adókönnyítések, amelyekhez a pénzügy minisz­tér — minden rendszer nélkül és csak az ál­talános ostromlásnak engedve — eddig hoz­zájárult, nem segítenek semmit az állapoto­kon, annál kevésbé, mert ezzel szemben a társadalombiztosítási törvénnyel újabb terhe­ket akarnak hárítani a termelésre. A lap végül annak a reményének ad­ kifeje­zést, hogy a miniszterelnök, aki most egy ideig Pak­sban marad, majd kellő figyelmet szentel ennek a rendkívül fontos kérdésnek. Városi Színház rendes publikuma semmi­esetre sem tud megfizetni? Ennek a szín­háznak eredetileg Népopera volt a neve és hivatása szerint komoly művészetet akart terjeszteni, olcsó helyárakkal és jó előadásokkal, azokban a rétegekben, me­lyek odáig talán hírét sem hallották a klasszikus zenének. Ezt a szép hivatást Ifjabb megbeszélés a polgár­­mesternél az üzemek dolgában (Saját tudósítónktól.) A törvényhatóság pártjainak vezetői, mint ismeretes, már a múlt héten is több értekezletet tartottak a polgár­­mesternél az­ üzemvezetői fizet­ások szabályo­zása és az ezzel összefüggő kérdések dolgá­ban. Az első m­egbeszélé­seken a BESzKAK­t ügyei kerültek szóba,­­értesülésünk szerint azonban most már sor került a többi üze­mekre is. A megbeszélést ma délben folytat­ták. A mai tanácskozáson azonban a baloldali pártok már nem képviseltették magukat, ha­nincsen joga elhárítani magától sem a fő­városnak, mely a színházat tulajdonába vette, sem a bérlőnek, aki éppen azért kap szubvenciót, hogy ezt a feladatot híven és becsületesen teljesítse. A Galli Cural-esték gazdasági virágzás és fejlett kulturális élet közepette kívánatos díszei lehetnek minden nagy város zenei kultu­nem a pártközi konferencián csak Wolff Károly, Kozma Jenő, Buday Dezső és Scheuer Róbert voltak jelen. A polgármes­ter meghívta az értekezletre Bazáth János és Bérczes Jenő alpolgármestereket, Borvendég Ferenc és Gallina Frigyes tanácsnokokat, az üzemi és az elnöki osztály vezetőit, valamint Folkusházy Lajos nyugalmazott alpolgár­mestert, a BESzKÁRt vezérigazgatóját. A tanácskozás természetesen zárt ajtók mögött folyt le, zajának. De ilyen gazdasági viszonyok között és a zenekultúra alapjainak olyan kiterjesztése nélkül, mely a Városi Szín­háznak lenne hivatása, kissé merész és fölöttébb időszerűtlen vállalkozás tizen­ötezer dolláros sztárok idehozatalával még jobban mélyíteni az általános vál­ságot.

Next