8 Órai Ujság, 1930. március (16. évfolyam, 50-73. szám)
1930-03-01 / 50. szám
Is I FEB 2 q5^ / 7T, s+ - ’ Az osztálysorsjáték mai húzásának eredménye a 6. oldalon d fgfr Jfc iffjl ETN I Budapest, 1930 március 1. —....TM Szombat, XVI. évfolyam 50. sz. fml Szeri aszicséa: Vili, keriflel, Rakk Szilárd-utca 4. Kiailghivatal: József-köret 5. Telennoszámaink: József 463-06, 463-07, 463-06, 463-00 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ :.............. DR NADÁNYI EMIL. EGYES SZÁMÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA HORTHY MIKLÓS ÚTJA Irta Horánszky Hódolattal köszönti a magyar? nemzet Horthy Miklóst tízéves kor i Hiányzásának határmesgyéjén. Ön-, érzetes magyar szívünk hűségével köszöntjük őt, ki hozzáfűzött reményeinket valóra váltotta, tíz év nehéz küzdelmeiben magas állására termett hivatottságát beigazolta. A hatalom puszta ereje és külső fénye a köztiszteletet önmagában nem biztosíthatja, bárminő magas állásban legyen is valaki, csakis az egyén nemesértéke lehet az erkölcsi fokmérő, mely az érdem mérlegsúlyát a leszámolásban eldöntheti. Mindaz, amit Magyarország kormányzója példaadásban képvisel, az emberi erények legnemesebb forrásaiból fakad. Életének tisztasága, kötelességérzetének szilárdsága és minden hatalmi elvakultságitól távoleső puritán önzetlensége világító útjelző lehet mindenki számára, akire a sors a mai válságos időkben a vezetés hivatottságát reászabta. Pályafutásának magasröptű ívelésében a Gondviselés irányító kezét kell látnunk, azt a titokzatos erőt, mely történelmi küzdelmeink útján sokszor volt mentő horgonyunk a szerencsétlenségben. Midőn Horthy Miklós tüzes fehér lován megérkezett, a magyar sorsot hozta magával. Nem tartozott azok közé, akik hosszú, nehéz harcok és a küzdelmek árán jutottak fel a közbizalom vezéri polcára. Előzményei nem voltak, a hős katona jóhírnevén kívül a nemzeti élet régi küzdő harcosainak nimbuszával nem rendelkezett. Az összeomlás romjai között önmagának kellett utat törnie, vészterhes, nehéz időkben, midőn a végpusztulás örvényszélén állottunk s a trianoni fúriák boszorkánytánca tombolva gázolt végig az ezeréves magyar nemzeten. Horthy Miklós tüzpróbája volt, hogy leküzdötte az akadályokat s a közbizalmat, melyet a nemzet előlegezett neki, teljes mértékben valóra váltotta. Tíz év nehéz küzdelmeinek a kohójában Horthy Miklós megizza-dott egyénisége, hivatottsága nemes történelmi patinát kapott. A várakozás, melyet magával hozott, nem hiú remény többé, hanem megtestesült valóság, melyre mint küzdelmeinek sziklavárára, az egész nemzet bizalommal tekinthet. A hivatottak küldetését beigazolva látjuk benne, a valódi nagyok típusát, akik Emerson szerint „közel vannak hozzánk, kielégítik a várakozást és kellő időben érkeznek11. Horthy Miklós magyar földről jött, a magyar lélek világából nyert erőt és ihletet történelmi hivatottságának a betöltésére. Bölcsője ott ringott a tiszamenti Alföld délibábos rónaságain, egy szerény magyar nemesi házban, ahol gyermeklelke az életküzdelemre korán megedződött. A kenderesi öreg kúria, melyre ma fényt derít az ivadék, a régi magyar erények fellegvára volt, ahol a családi élet tekintély tiszteletén, a nevelési rendszer a jellem és férfiasság szilárd erkölcsi alapjain nyugodott. Ezekkel a lelki hatásokkal ment ki Horthy Miklós az életbe, zsenge ifjú korában, a katonai pályát választva jövő hivatása gyanánt. A szülői ház testi és lelki edzettségével indult útjára, kedvező körülmények között, azzal a szerencsés csillagzattal, mely a sors kiválasztottjainak az útját kiséri. Pályaemelkedésének jelentős fordulata volt, midőn Ferenc József király környezetébe jutott, ahol élettapasztalatainak a tárházát gazdag anyaggal gyarapíthatta. A munka és kötelesség uralkodója, aki a maga puritán egyszerűségében a legélesebb ellentéte volt a külső fénynek és ragyogásnak, melyet az ősi tradíciók rendszere megszabott, bizonyára nagy benyomást tett lelkületére.. A felelősségérzet és az igaz szó szentsége, mely Ferenc József uralkodói rendszerének súlypontján bán állott, csak edző hatással lehetett férfiasságára, melynek kezdettől fogva jellemszilárdság és kötelességérzet volt az alapja. Ezzel a felkészültséggel ment Horthy Miklós a világháborúba, a magyarság élet-halálharcába, hogy teljesítse kötelességét. Hősi küzdelmeit a magyar katonai erények fényköre övezi, ez szerezte meg számára a bizalmat, amellyel őt nemzete a válság sorsdöntő pillanatában felruházta. Hivatottságának erőpróbája, hogy ezt a bizalmat kormányzói működésével is beigazolta. Kötelességérzete, munkájának céltudatossága, önfegyelemben erős pártatlansága kivívta a győzelmet, melyben nemcsak ellenfelei, de még a jóhiszeműek közül is számosan oly sokáig kételkedtek. Egyénisége, jelleme, családi életének kristálytisztasága ragyogó példa a polgárerények számára is, benne megtalálhatja mintaképét rang- és osztálykülönbség nélkül mindenki, aki boldogulását a tiszta erkölcs, a munka és kötelesség jegyében keresi. Horthy Miklós elutasította magától a hivatalos ünneplés külsőségeit, a neki járó köztisztelet adóját komoly tettekben és áldozatokban kívánja valóra váltani. Igaza van, hiú ünneplésre, mely csak egy hamis jólét üres külsőségeit fitogtatja, ne legyen ma joga senkinek. Magyarország kormányzója csak magasztos hivatását teljesíti, midőn a példaadásban előljár. Fenkölt elhatároz Nagybányai vitéz Horthy Miklós Magyarország kormányzójaRoller tanár utóda felv.1