8 Órai Ujság, 1930. július (16. évfolyam, 146-172. szám)

1930-07-01 / 146. szám

* • , L .^4^6,0'^$ //s V sn AE&m glf .H Cl 8 I SSE» Budapest, 1930 július 1. fj®jö Bl^fcglbr rift"fc»cw Kedd, XVI. évfolyam 146. sz. gj|^ Szerkesztőség: Vili, keriife!, tlökk Szilárd-utca 4. Kiailéatal: József-körül 5. Telefonszám^lnk: József 463—ML 403­^07, 483-1, 463—89 aggaBaa^.«tffifl«gMkggB^ TÉLÉVHE NEGYEDÉVRE EGY11 OH A wsaa ELŐFIZETÉSI ÁRAK: 14.40 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ 7.20 PENGŐ - KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ / FŐSZERKESZTŐ ; BÍR NADÁNYI EMIL EGYES SZÁM­ÁRA .HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 URA A királykérdés A magyar legitimizmus hivatott­­vezére, Apponyi Albert gróf nyilatkozott vasár­nap a királykérdésről a Férfiak Szent­korona Szövetségének soproni zászlóbon­tásán s a szállongó puccshí­vekkel szemben, melyek az utóbbi hetekben nap-nap után felbukkannak a világsajtó hasábjain, a leg­erélyesebb és leghatározottabb formában szögezte le a maga álláspontját. Ez az állásfoglalás nem lehet meglepetés senki számára, mert hiszen amióta a királykér­dés egyáltalában szerepet játszik a magyar politikai életben. Apponyi Albert gróf kö­vetkezetesen vallja, hogy a becsületes legi­timizmus soha nem ragadtathatja magát olyan kísérletekre, vagy cselekedetekre, melyek az ország biztosságát, vagy létér­dekeit kockáztatnák. De mégis igaza van Apponyinak, hogy ezt a felfogást időről­­időre nyomatékosan kifejezésre kell jut­tatni, mert időnkint fantasztikus hírek járják be a világsajtót, melyek, nyilván nem minde­n szándékosság nélkül, bizal­matlanságot akarnak kelteni Magyar­­országgal szemben. Nos' Apponyi' Asbéth'gr­óf fitiodesi félre­értést kizáró szobat­ossággal fonni­ hozta meg a ma­ga és a vezetése alatt­­álló­­legiti­misták felfogását a királykérdésről meg­állapítva, hogy a királykérdés aktuális felvetésére a külpolitikai inl'Jyz.m nem érett­ meg. Ami tápot ad a különf­ége hi­­■ teszteléseknek, az, hogy az utolsó lucqviv király legidősebb fia az idén itéli­ be­­tizennyolcadik esztendejét, ez, Appon­­i szerint, csak családi vonatkozá­ isban bír je­­­lent­őség­gel, mert a magyar közjog nem ismeri el a Habsburgok házi törvényen­ek azt a rendelke­zétét, mely"nagykörúia­kn­ak nyilvánítja a tizencnyolcadik­ évet­ betöltött­­főhercegeket. Ez a házi törvény, am­int­ásd "Bethlen István gróf minizterelnök­­­­megállapította abban, a nyilatkozatában, melyet Londonban való hazaérkezésekor "tett­, a magyar közjog szem­pon­tjából ,telje­sen irreleváns , különben ilyen a gyöke­resen megváltozott magyar élet szempont-Apponyi Albert, gróf felfogása a király­­kérdés időszerűsége dolgában tökéletesen megegyezik azzal az állásponttal, melyet Bethlen István gróf legutóbb juttatott ki­fejezésre. De nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy volt idő, amikor Apponyi Albert gróf tökéletesen korrekt felfogásá­val szemben ott állottak a heveskedő és ■meggondolatlan puccs-legitimisták, akik tragikus kalandba sodorták a királyt is, a nemzetet is. Nem hisszük, hogy a mai vi­szonyok között a legfanatikusabb legiti­mizmus is holmi puccsszerű restaurációra gondolhatna. Ám ha mégis akadna köny­­nyel­mű és lelkiismeretlen hazárdőr, aki a nemzet sorsát kockára vetné, azzal szem­ben teljes felkészülséggel áll a becsületes­­felelősségérzet. Sztranyavszky államtitkár barcsi beszédében nemcsak a maga, hanem az ország minden józan polgárának a ne­vében hirdette, hogy a nemzet nem tűr könnyelmű játékot a királykérdéssel s tel­jes erővel fordul szembe a lángokat gyújtó piromániásokkal. Már­pedig, aki a király­­kérdésről más felfogást vall, vagy éppen más megoldási lehetőségre gondol, mint Apponyi Albert , gróf, az igenis a­ tűzzel játszik s azgg, vigy­aj kell.­ London, Jan. 30. (M­agyar Távirati Iroda.) Az angol akóház hatvannyolc képviselője em­lékiratban hívta fel a kormány f­iy­el­mét a nemzeti kisebbségek szenvedé­seire. Az emlékirat 'kiemeli, hogy a i\'ép',-tr»v-tí -.ég ma ' az egyetlen szerv , a ‘k'te?bh$t*tfi szérelmek orvoslására, • de ogyá’ja’an nem f!**e! m-g Hrányé kö­telességeinek. A kiuMY'M'gi gnraueis­szes’Tiő­dések,FaljTsíja ?evM*h az em­­lékirat — r gyakorlatban nem válnak be. •• légink?) kesen­ystégrt m­e­gakadá­­lyozt'ák pam-s mr .deO­rj/ w.'égében és a srt-:újí*ijf» eljárási re­formok sem javí­tották meg a 33 .»k ni*ő kisebbség .sorsát. ''TNS'!'.?.'I Tavaly negyvenkét kisebbségi ügyet terjesztettek a Népszövetség elé, a Nép­szövetség azonban csafi kettőt keti tár­gy­­l­ás­ala. A memorandum ezután hivatkozik arra, hogy Macfiwmild még ko­r­mányraju­tása előtt cikket­ írt, amely­ben a kisebbségi panaszok technikai akadályainak . .íncpjszi­niptéséi , és n­égy teljes nyilváno­ssiymi dolgozó állandó kisebbségi bizottság felállítását sürgette a mandátumos bizottság mintájára. E bizottság feállít­sa nélkül !-­ mondja az emlékirat —­szó sem lehet a kisebb­ségi problémák megoldásáról. Addig is azonban, amíg ez megvalósítható les­z, követelik a memorandum aláírói, hogy e kormány a szeptemberi népszövet­ségi ülésen bizottság küldését javasolja a kisebbségi garanetaszerűSdé­sek vég- H:hrj?íkii­ wi;'' is a kisebbségek • édeh raére hivatott ’ népszövetség és népszö* vetségen kévüli intézmények működésé­nek megvizsgálására s reforminvesla*­torc kidolgozására.­­Ez­­a bizottság­ be*­­utazná az összes érdekelt országokat, a­ helyszínen tanulmányozná a kérdést és a népszövetségi tanácsnak leg­később két májusáig jelentést tenne. • A‘ memorandum aláírói liberális és szocialista képviselők, köztük Wedgwood ezredes és­ a független munkáspárt több tagja. Ma délbens 28 féle Celsiuss holnap: lsen­gel@g Mm­xivarafisan­an­Rin­al Hatvannyolc angol képviselő emlékirata a nemzeti kisebb­­ségek szenvedéseiről. Állandó kisebbségi bizottság felállítását sürgetik a probléma megoldásául ­----------------------------------------- -------------------------------------------------------------------------------- ‘ 1 A vádtanács fenntartotta Gemm fetartóztatását Lilike vallomására és a házkutatás során talált levelekre utal a vádtanács szenzációs döntése Kedden, vagy szerdán döntenek Vay Kázmér ügyében (Saját I­ndásítónktól.) A budapesti büntető-­­ törvény­-­­ék vádj­anácss Boronkay Dezső elnök- ü­lésével ma a kora délutáni órákban ült össze,­­ hogy döntsön a királyi ügyészség felfolyamo­dása ügyében, melyet a vizsgálóbírónak Ha­­lassy Gézát szabadlábra helyező végzése ellen terjesztett elő., Délután háromnegyed 2 órakor hozta meg határozatát Halasy Géza ügyében a vád­tanács és hely­t adva az ügyészség felfoglyamodásának, a vizsgálóbíró vég­zését hatályon kívül helyezte és elren­delte Halasy előzetes letartóztatásának fenntartását. Mielőtt a vádtanács határozatát meghozta volna, két napon át a leg­részletesebben áttanulmányozta az ügyet, számbavette az elhangzott val­lomásokat és bizonyítékokat és ezek alapján úgy találta, hogy a törvény ál­tal megkívánt okok fennforognak Ha­­­ lasy előzetes letartóztatásának fenntar-­­­tására. Littke Kázmér beismerő vallomása Halasy Gézára is terhelő és maga Ha­­ lasy is elismerte, hogy bizonyos pénze­ket Lsitkétől átvett és bizonyos pénze­ket, bár nem megvesztegetési célzattal, csupán kölcsön formájában Vay Iváz mérnak is átadott. Az eddigi adatok szerint minegy 30 ezer pengőt adott át Littke Kázmér Ha­­lasynak és Halasy Géza — Littke val­lomása szerint — tett is arra utalást, hogy a pénzekből sógorának, Vay Ivaz­mérnak is kell adnia. Tanúvallomások hangzottak el arról is, hogy­­ Littke­­ Kázmér ■ Vay Kázmér anyósánál, bár csekélyebb összegű sze­relési munkákat végeztetett és arra is van adat, hogy Halassy az építkezések elnyerése ügyében Littkéék felkérésére közbenjárt Vay Kázmérnál. Az pedig köztudomású, hogy az építkezési bizott­ság Vay Kázmér vezetése alatt állott. Halassy a három százalék jutalékot is akkor említette meg, amikor Littke éppen megköszönte,, hogy az érdeké­ben közbenjár Vaynál. Halassy ellen bizonyít az is, hogy a makói rendőr­­ségi építkezéseknél felmerült hibák miatt, bár a kincstárt jelentékeny ká­rosodás érte és bár több panasz hang­zott el, Vay Kázmér csak hónapok múlva hozott határzatot és végül Ha­­lassy jutalmat kért és kapott a döntés kieszközléséért. De figyelembeveendő volt az is, hogy amikor az első házkutatásnál bizalmas jelzésű leveleket találtak, voltak olya­nok is köztük, amelyek intim kapcso­­latokra engedtek következtetni és köz­ben Halassy felkereste Littkét és fel­kérte arra, hogy hallgassa el azt a kö­rülményt, hogy neki pénzt adott, mert azt úgyis letagadja, vagy öngyilkos lesz és valószínűleg ilyen elhatározásra jut Vay Kázmér is, ha a pénzről Litike be­­szélni fog. A bonyolult kérdésben nagy súlyal esett latba az a körülmény is, hogy több tanú vallomása szerint a makói építkezéssel kapcsolatos kiutalások

Next