8 Órai Ujság, 1931. január (17. évfolyam, 1-25. szám)

1931-01-01 / 1. szám

mmwm­m 1^ ^ Budapest, 1931 január 1. ARA FILLÉR­­ XVII.évfolyam 1.SZ- ELŐFIZETÉSI ÁRAK: ■Félévre 14.40 pengő — külföldre 21.e6 pengő ^GYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 3.60 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: NADÁNYI EMIL. EGYES SZÁM­ÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYA­ UDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA Szerenn­ség: Vili. terület, Rik Szilárd-utca 4. Kiadóhivatal: József-köntt 5. Telefonszámaink: József 463-06, 463-07, 463-06, 463-00 Hrév "Nem egy e­sztendőtől, egy egész évtized­től búcsúzunk éjfélkor, Szilveszter éjsza­káján. Ebben az évtizedben nem sok örö­münk telt s min­cs semmi okunk, hogy az éjfél percében meghatottan tekintsünk vissza rá. De t­i­zed küszöbét mégis azzal az optku­mmá léphetjük át, me­lyet az eliint é­­­v­­­ek köszönhetünk. Hiszen ez az elmúlt évtized mutatta meg, hogy a lealázottság és nyomorúság leg­mélyebb völgyéből is van út felfelé, hogy a nemzet életereje, akarata, munkája és kitartása legyőzheti a legkegyetlenebb megpróbáltatásokat is. Hol vagyunk ma már a tíz év előtti Szilvesztertől, amikor a­ legkietlenebb jövő perspektíváit tárta elénk a még friss békediktátum, az önma­gával meghasonlott, a háború és forradal­mak földrengésétől ellenséges táborokra tépett társadalom, a felelőtlenség garáz­dálkodása és az Európától való tökéletes k­iszigeteltség! ■ Gyász, kétségbeesés és reményt­elensés! Kriil­sztette a lelkeket, amikor a most­­ évtizednek küszöbét átléptük. Mint a Hab*:*.-aítélt a siralomházban, lágy vártuk m­­­­ást. Ahová néztünk, ellenség ke­­gyellenül villogó tekintetével találkoz­nunk. Itt belül a­­ felekezeti, politikai és trsadalmi gyűlölködés sorvasztotta a nemzetet. Izgalmaktól túlfűtött jelen fes­tette elénk a bizonytalan jövő rémképeit s elrablot­t, elorzott, elpusztított értékeink mellett elvesztettük legbecsesebb javun­kat: a hitet ön magunkban. Már csodákban sem bízniuk-és, ma, tíz esztendő távlatából visszanézi, mégis hálás szívvel kell el­mondanunk: csoda történt.. Az ezer év küzdelmein és szenvedésein megedzett nemzeti életerő csodát művelt. Lépésről­­lépésre haladt a munka s amint sikerült elhárítani egy-egy akadályt a dologtevés írtjából, fokról-fokra tért vissza a nemzet önbizalma is. S előbb halványan, majd mind biztatóbb fénnyel csillant fel a re­mény, hogy erőfeszítéseink nem marad­nak meddők, céltalanok és hiábavalók. Igaz, gondokról és bajokról igyekszünk elfelejtkezni ma is, a Szilveszter éjszaka hagyományos vidámságával, de ezeket a gondokat már a reménykedés jogos opti­mizmusa enyhíti. Ha tíz esztendő alatt a magunk erejéből meg tudtuk tenni azt a hatalmas utat, melynek kilométerköveit nemzetek megszerzett értékes barátsága, a belső rend és köznyugalom helyreállítása, külpolitikai sikerek, szociális, kulturális és pénzügyi eredmények jelzik, most már azzal a jogos hittel,vághatunk az új decen­­nium­nak, hogy munkánk és erőfeszítésünk igazi aratása közel van. A kétségbeesés legsötétebb perceiben is dolgozott bennünk az életösztön, mely vakon, tétován és tapo­gatódzva­­ keresett helyet, teret és érvénye­sülést a nap alatt. Ennek a bizonytalan ösztönnek adott határozott célt és tartal­mat az elmúlt évtized, amikor a háború és a forradalmak romjainak eltakarításával, a belső konszolidáció­ megteremtésével, bölcs külpolitikai orientációval előtérbe állította a revízió kérdését. Gazdasági világválság közepette köszönt ránk az újév. De ez a válság egyúttal a tarthatat­­la­n békeszerződések válsága is. És mi hi­zünk benne, hogy a két válságot egyidte- Hn fogják megoldani, hogy valóban boldog­­ekkel és évtizedekkel ajándékozzák meg emberiségét. ■ Hamis lemondóleveleket terjesztettek az igazolóválasztmány elé a megvá­­lasztott frontharcos városatyák nevében Bűnvádi följelentés a visszaélés miatt — A szabadelvű párt beter­­­esztelte a lemondásokat a többszörös mandátumokról (Saját tudósítónktól.) Az igazoló választ­mányhoz most már gyorsabb ütemben érkez­nek a bizottsági tagságokkal való lemondások,­ olyanok részéről, akiket több kerületben vá­lasztották meg. Ma délben Slassay Károly levelet intézett Ripk­a Feremncz főpolgármesterhez, amelyben közli, hogy a kapott mandátumok közül a VII. kerületi mandátumot tartja meg. Ugyancsak levélben közölte Sándor Pál is, hogy ő Lipótvárosban nyert, mandátumát ki­mon­ja megtartani. Rassay Károly és Sándor Pál lemondása folytán a II. kerületben tábornok, a X. V. kerületben Sándor Pál­, Ma­­darassy-Beck Gyula és Nagy Andor, a VII. kerületben pedig Rassay Károly és Pfeiffer Ignác fogják képviselni a szabadelvű pártot. Ez az utóbbi elhatározás nagy meglepetést kelt, mert ennek következményeként­­ B­ilkányi Kálmán, dj. OMKE igazga­­tója és Elek Hugó dr. ügyvéd nem lesznek tagjai a főváros közgyűlésé­nek. Emiatt a pártban még súlyos komplikációk is várhatók. A mandátumokról való lemondá­sok króni­kája most egy érdekes esettel szaporodott. Az igazoló választmányhoz tegnap három beje­lentés érkezett, amelyben tudomásulvétel vé­gett közölték, hogy vitéz árváttalvi Nagy Ist­ván dr., vitéz Martsekényi Imre és vitéz Perley Lajos, mindhárman az Egyesült Nem­zeti­ Párt listáján megválasztott bizottsági,ta­gok, lemondottak metiitátu mjá­ról. A hírt mind a három érdekelt a ma reggeli lapokból tudta meg és nyom­ban tiltakoztak a nevükkel történt visszaélés ellen. Alkalmunk volt erről a szokatlan ügyről be­szélgetést folytatni vitéz árvátfalvi Nagy Ist­ván dr. ügyvéddel, aki a következőket mon­dotta munkatársunknak: — Csak most tudtuk'meg­, hogy jogtalanul visszaéltek nevünkkel, miért is azonnal jelentést tettünk az igazolt­ választmánynak, hogy ezek a lemondások, ér­vénytelenek. Sejtjük, hogy kik állnak a manő­ver mögött. Az elmúlt nyáron egy szervezkedés kapcsán valamilyen bimb­o­ntiolatirodátok kerül­tek forgalomba és most, ezeket használták fel jogtalanul. Magától értetődik, hogy a jogtalan lemondatás ellen a legnyomatékosabban tilta­kozunk és még a mai nap folyamán santot­‹O'ir»the«ro.lsítás büntette miatt feljelentést teszünk ismeretlen tette­­sek ellen. Chik­én­ András, az igazolóválasztnány el­nöke ma délben egy ember vette át, az egyesült­ nemzeti párt, tagjainak tiltakozását. Egyelőre az ügyet függőben tartja és az esetet az iga­zolóválasztmány legközelebbi ülésén is be fogja jelenteni. A ma kezdődött népszámlálás eredménye a mai Magyarország tükörképe lesz Hazafias kötelesség a pontos adatok beszolgáltatása — Szabad-e a nőknek letagadni a korukat? — Érdekes új kérdések a máso­dik trianoni számlálólapon (Saját tudósítónktól.) Ma kezdődött meg a népszámlálás Magyarországon, amelyet törvény ír­ elő s amelyet tízévenként, rendszerint a nul­lával végződő esztendőkben (1900, 1910, 1920, 1990) szoktak­ az egyes államok végrehajtani az utolsó hónap utolsó napján. A december 31. és január elseje közti éjfél időpontjában létező állapotot kell felvételeznie ennek a mai már második trianoni népszámlálásnak. Ami azt jelenti, hogy a m­ai napi állapot szol­gál a népszámlálás alapjául. Mindenkit ott keell számbavenni, ahol ma lakik. Természetesem nem számít ha valaki szilveszteré.K­i mulatságba megy, vendégségbe vagy mulatóhelyre. Tizenötezer ,számlálóbiztosból s feül­­vizsgálóból álló apparátus végzi a munkát. A helyszíni összeírást janu­ár 10-ig kell be­fejezni. Városokban a családfő, személyesen tölti ki a számlálólapokat és lakásíveket, má­sutt a családfő adatbevallásai alapján a szám­lálóbiztosok töltik ki az íveket. A népszámlá­lással kapcsolatban folyik az országgyűlési választók országos összeírása is. Soha nem volt nagyobb szükség a népszámlálásra, mint most. A legutóbbi, 1920-as népszámlálás tulajdon­képpen átmeneti körülményei­ között tuda­kolta az állapotokat, a mostani van hivatva arra, hogy a megcsonkított Magyarország de­mográfiai és foglalkozási viszonyait feltárva fényt derítsen az egész magyar problémára. . Az adattok pontos és lelkiismeretes kitöltése tehát állampolgári köteles­ség. Törvény írja ezt elő (1929. XIX. t.-c.), de ugyanez a törvény védi és biztosítja az adat­­szolgálók érdekeit azáltal, korty legszigorúb­ban, megtiltja a bevallott egyéni adatoknak adófizetés alapjául való felhasználását, egyé­nenkénti közzétételét s magánosoknak vagy arra nem illetékes egyéneknek és hatóságoknak való kiszolgáltatását. A számlálólap a változott viszonyoknak meg­felelő új kérdéseket is tartalmaz és megkérdi az atya nevét és foglalkozását, a háború előtti és háborúvégi lakóhelyét, trianoni kérdés vonatkozik az optálásra, válaszolni kell, hogy szakiskolákat végzett be az illető, volt-e cserkész, levente, sportol-e, milyen sportegyle­tek tagja, eleget tett-e testnevelési kötelezett­ségének, rokkant-e, részesül-e közsegélyben, volt vagy van-e tüdőcsúcshurutja, vann­ak-, harctéri kitüntetései, stb. Külön rá kell mutatni egy „kényes"­ kér­­désre, amely a nők kora után érdeklődik. Indiszkréciótól való félelem, álszemérem vagy hiúság ne tartson vissza senkit attól, hogy az igazi évszámot írja be. A „svindtizééből“ sen­kinek nincs haszna, csak a köznek van, kára, mert a hamis adatok alapján leh­­etet­len a pon­tos halandósági táblázatokat kiszámítani s en­nek egyik konzekvenciája az, h­ogy a biztosító­társaságok egyes korcsoportokban­­ magasabb díjakért szabjanak. A népszámlálás­­ eredménye a mai Magyar­­ország hűséges tükre lesz, ha a nagyközönség az ország egész népe teljesíti hazafias köteles­ségét és teljes bizalommal és a valósághoz hí­ven szolgáltatja be az adatokat. " Az elmúlt évben 448 híjján egy millió volt Budapest népességének száma A ma megkezdődött népszámlálás az egész ország mai állapotának a tükörképe lesz. Két­ségtelen, hogy a székesfőváros lakosságának száma az új népszámlálás adatai szerint akár az egymilliót is eléri, amire reményt nyújt Budapest székesfőváros most megjelent legújabb statisztikai s közigaz­gatási évkönyve, amelybe dz Illyefalvi­ Lajos, a Székesfővárosi Statisztikai Hivatal kitűnő igazgatója gyűjtötte össze az elmúlt esztendő statisztikai termését. A ma megjelent 3930-as évkönyv most is his fotográfiát ad Budapest életéről. Elsősorban azt említjük meg­, hogy Bár évről-évre egyre növek­szik Budapest lakossága, még­­mindig nem értük el az egymilliós számot. Az utolsó év hozta el ugyan a legmagasabb csúcsot. Eszerint Budapest népessége az 1930. év közepére kiszámítva 999.552 főből áll, az 1929. évi 984.738 helyett.

Next