8 Órai Ujság, 1931. február (17. évfolyam, 26-48. szám)
1931-02-01 / 26. szám
X 1931 JAIi31 ^%%%” JS^jjOriujéR Q Szerzettség: Vál. MM, H Szilárd utca 4. Kiadóhivatal: József körút 5. feleMiszimaink: József 463-05, 463-07, 463-00, 463-00 ELŐFIZETÉSI ÁRAK: FÉLÉVRE 14.40 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 21.60 PENGŐ NEGYEDÉVRE 7.20 PENGŐ — KÜLFÖLDRE 10.80 PENGŐ EGY HÓRA 2.40 PENGŐ , KÜLFÖLDRE 360 PENGŐ FŐSZERKESZTŐ: NADÁNYI EMIL EGYES SZÁMÁRA HELYBEN, VIDÉKEN ÉS PÁLYAUDVAROKON 10 FILLÉR, AUSZTRIÁBAN 20 GROSCHEN, JUGOSZLÁVIÁBAN 2 DINÁR, FRANCIAORSZÁGBAN 1 FRANK, OLASZORSZÁGBAN 1 LÍRA* A Pannóniától — az agrárkrízisig (n. e.) Ha úgy nagyritkán esténként bekukkantok a Pannóniába, félig-meddig üres fehér asztalok meredeznek rám. A szobafőnök szobájában is több kulcs fénylik a falon, mint amennyi hiányzik onnan. Glückék kibírják. De kibírja-e az ország? Mert a Pannónia nem hasonlítható össze sem a Hungáriával, sem a Ritz-cel, sem a Royallal, sem semmiféle más szállóval. Ezek zsúfoltak lehetnek, nagyszerű üzleti eredményeket mutathatnak fel, vendégeik közül lakhatnak és étkezhetnek többen a Pannóniában is. Az ország szempontjából azonban az az aggasztó, hogy innen maradozik el a közönség, s az a társadalmi réteg, amely törzsvendége ennek a szállónak, nincsen abban a helyzetben, hogy a fővárosba jöjjön és az év egyik kisebb-nagyobb részét itt töltse el A Pannónia fogalom. A háború előtti Magyarország aranykorának egyik darabkája. Itt laktak a gazdák, a megyei és városi közélet kitűnőségei. Tavasszal az állatvásárra, országos vármegyei megbeszélésekre, az OMGE gyűléseire, versenyekre, beiratkozásokra, bevásárlásokra és farsangi mulatságokra ide sereglett a magyarság színe-java. Sehol annyi tipikus, egészséges magyar arcot és jó hangulatot nem lehetett látni, mint ebben a szállóban. Ebből azonban nemcsak a Glück-családnak volt haszna. Jól járt vele a vasút, a posta, a kereskedő, a gyáros, az iparos, a színház és sok minden egyéb. A pénz forgalomba került és megtette egészséges körforgalmát, amely kiindult a magyar földből s az isteni gondviselés segítségével más formában ismét visszaszivárgott oda. Igen, a magyar föld volt az ország gazdasági erőforrása. A gazdatársadalom anyagi, jóléte adott támasztékot arra, hogy a többi foglalkozási ág kivirágozzék és megerősödjék. Akkor, igaz, a kisbirtokos, az azóta joggal politikai tényezővé emelkedett kisgazda még farkasszemet nézett a nagybirtokkal, a hitbizománnyal és a latifundiummal. Szervezetlenül tengette életét, úgyszólván minden segítség nélkül. De csak a maga sorsát akarta felemelni és nem osztozott azokkal, akik a bőrkabátosok és az ezerholdasok megkülönböztetett jelzőivel a magyar agrártársadalmat akarták stigmatizálni. Azóta a gazdák között a birtokrangbeli különbségek nagyrészt eltűntek. A föld nyomorúsága és a gabonakrízis egy táborba terelte a magyar gazdát. Sőt, ha a kisbirtokosnak sok baja van, roskadozik a terhek súlya alatt, még fokozottabban áll ez a nagybirtokosra. Milyen igaz lett az az adomának szánt mondása az egyszeri falusi embernek, aki amikor meglátta egyik elhanyagolt, semmit sem jövedelmező dunántúli grófi hitbizományt, felkiáltott: — Ennyi föld és mennyi nyomorúság rajta! Mert minél több földje van ma valakinek, annál nagyobb bajt hord a vállain. A bőrkabátosok és az ezerholdasok nem irigylésreméltóak többé. Talán bölcs gazdasági látókörön keresztül régen sem voltak azok. Inkább gyűlölték őket az úgynevezett entellektuellek, a Jászi Oszkárok és a Huszadik Század dávidjai és góliátjai, akiknek végeredményben nem a földdel volt bajuk, hanem azokkal, akik szemben a mobil foglalkozási ágakkal, a röghöz való ragaszkodás és szeretet alapján is biztos várai voltak a konzervatív és nemzeti gondolatnak. Az ország mai súlyos állapota, a megcsonkítottságból folyó megkötöttség és a gazdasági világkrízis nagy megpróbáltatások elé állítja a nemzetet. Ez azonban fokozottabb mérlegelést követel. Elsősorban annak felismerését, hogy a javulást, a közgazdasági élet megerősödését csakis az agrárérdekek hathatósabb megsegítésével és a magyar gazdák talpraállításával lehet elérni. . Fájdalom, a közhangulat még ma is vitában áll ezekkel a szempontokkal. Mikor a parlamentben, agrárgyűléseken a gazdatársadalom érdekeinek megvédéséről, felsegítésének módjairól szó esik, akkor az ország jelentékeny rétegeit még mindig sikerült mozgósítani és úgy tüntetni fel a helyzetet, mint hogyha egyenlőtlen elbánás alapján a magyar gazdaközönség érdekeit jobban támogatnák. A balettával kapcsolatosan például valóságos hajszát indítottak, hogy íme, a kormányzat ezzel a kedvezménnyel megterheli az ország adófizető polgárságát és egyoldalúlag a gazdáknak akar előnyöket juttatni. Elfelejtették, hogy a gazdának nyújtott segély odavándorol a gyároshoz, a kereskedőhöz és az iparoshoz. Az a pénz nem megy a ládafiába, hanem megszerzi vele azokat a szükségleteket, amelyek révén földjén jobban és intenzívebben tud gazdálkodni. De elfelejtették azt is, hogy a múltban, amikor az agrártársadalom virágzó anyagi helyzetben volt, az akkori kormányzat, nagyon helyesen, ingyen telkeket, adókedvezményeket, anyagi támogatást, sokszor egy egész szűk kis körnek is adott arra, hogy az ország Megmérgezte magát a tegnap elhunyt Vágó Béla színész özvegye az éjszaka Súlyos betegen fekszik a lakásán Vágó Béláné (Saját tudósítónktól.) A tegnap elhunyt Vágó Béla halála mély részvétet keltett nemcsak az egész, színésztársadalomban, hanem tisztelői és ismerősei nagy táborában is. Ma délelőtt, amikor már a temetésre vonatkozó intézkedésekre készültek, még általánosabbá tette a részvétet az a hír, hogy Vágó Béla özvegye férje halála feletti bánatában és kétségbeesésében öngyilkossági kísérletet követett el. Vágó Béla évek óta a Főherceg Sándor-téri Gutenberg-palota egyik harmadik emeleti lakásában lakott és onnan szállították be súlyos epebajával az Ádám-klinikára, ahol tegnap meghalt. Amikor a halál bekövetkezett, ott volt a klinikán az elhúnyt művész felesége és leánya, akikkel az orvosok kíméletesen közölték a szomorú hírt Erre Vágó Béláné ájultan összeesett, úgy, hogy autón kellett hazaszállítani. Hozzátartozói és rokonai egész nap ápolták és egy percre sem hagyták magára a kétségbeesetten zokogó és ájuldozó özvegyet. A rokonok sorba látogatnie és vígaszfedni igyekeztek az özvegyet, aki este 11 órára kissé le is csillapodott. Ekkor a rokonok nagyrészt eltávoztak, abban a hiszemben, hogy Vágó Béláné most már nyugodtan aludni fog. Akik ottmaradtak a lakásban, negyed 12 órakor benéztek a szobájába és megdöbbenéssel látták, hogy az özvegy különös eszméletlenségben fekszik, hab lepte el a száját és görcs rázza a testét Nagy riadalom támadt a lakásban és azonnal fölkeltették a szomszédos III. emeleti lakásban lakó Scholts Károly dr. OTI főorvost, aki nyomban megállapította, hogy Vágó Béláné nagymennyiségű méreggel megmérgezte magát. A főorvos azonnal értesítette a mentőket, akik kivonultak a helyszínre és sürgős gyomormosást végeztek, amivel elhárították a katasztrófát. A mentők megállapítása szerint Vágó Béláné különböző kábítószereket, köztük morfiumot is, összekevert és együtt kiitta. A mentők rövidesen magához térítették és ekkor kétségbeesetten kiáltotta: — Miért nem hagytuk meghalni? A mentők gyógyintézetbe akarták szállítani, de az özvegy ragaszkodott ahhoz, hogy a lakásán hagyják. — Nem hagyom itt el a lakást. — kiáltotta. — nem hagyom el Béla otthonát! Az orvosok erre a lakásban hagyták az özvegyet, akire most már a leggondosabban állandóan ügyelnek. Ma is még súlyos betegen fekszik a lakásán Vágó Béláné és senkit sem bocsátanak hozzá. Az orvosok azonban remélik, hogy felépül és a mérgzési kísérletnek nem lesz súlyosabb következménye. Vágónné édesapja is nagy beteg A Sándor tér 4. számlú ház, a Gutenbergpalota harmadik emeletén egymás mellett nyílik a folyosóra két Lakás: szegény néhai Vágó Béla Lakása mellett a szomszéd lakó, dr. Schultz Károly, Vágóék régi háziorvosa.. A háziorvost hívták át léleksanácadra, amikor a szerencsétlen asszony férje halála fölött érzett elkeseredésében a méreghez nyúlt. A gyors első segélynyújtás és orvosi beavatkozás tette lehetővé, hogy ma már azt remélik, hogy sikerülni fog az özvegyet megmenteni az életnek. Lakásán ápolják és betegágya körül hozzátartozói szorgoskodnak. Vágó Béla testvérbátyja, Vágó Győző, ma délben érkezett sógornője lakásába a hír hallatára, és most ő rendelkezik: senkit be nem bocsátanak, a lakásban lábujjhegyen járnak. Kisírt szemmel fogadják az érkező látogatókat a Vágó-család női tagjai s keservesen zokog bent a szobákban Vágó Erzsébet, Vágó Béla első házasságából származó leánya. Vágó Erzsébet a Nemzeti Színház tagja volt tavaly, s most a bécsi Deutsches Volkstheater tagja. Mélységes gyászban, kétségbeesett aggodalommal ápolja mostohaanyját, akinek öngyilkossága hírét a család minden erővel titkaini akarja az asszony Aradon élő édesapja elől. Özvegy Vágó Béláné hetven esztendős édesapja is súlyosan megbetegedett Aradon s minden lelki megrázkódtatás katasztrófára vezethetne nála. Telefonon és sürgönyök utján értesítették környezetét, hogy ne közöljék az öreg orras veje halálhírét s titkolják délre leányának öngyilkossági kisérletét is. Az újságokat elrejtik előle, rádióját kikapcsolták, mindenképpen meg akarják akadályozni, hogy újabb katasztrófa érje a sorssujtotta családot. * Nincs ok aggodalomra az influenza miatt (Saját tudósítónktól.) A népjóléti minisztérium már hetekkel ezelőtt rendeletileg hívta fel az összes közegészségügyi intézetek és hatóságok figyelmét az influenza terjedésével kapcsolatosan szükséges intézkedések megtételére. Scholts Kornél népjóléti államtitkárhoz naponta érkeznek be az ország minden részéből a jelentések az influenza terjedéséről Az államtitkár a8 Órai Újság munkatársának elmondotta, hogy sem a fővárosban, sem a széken egyáltalában nem mutatkozik nagyobb mértékben az influenzamegbetegedések emelkedése. Mindössze kisbb emelkedés történt, úgy Budapesten, mint a vidéken, amely azonban egyáltalán nem aggasztó mértékű. Elsősorban a szövődményes megbetegedéseket, vagyis az influenza súlyosabb eseteit tartják nyilván. A beérkezett jelentések szerint január 26-án 12, 27-én 19, 28-án 14, 29-én 15, 30-án 28 és 31-én 11 volt az ilyen megbetegedések száma. Ezek a számok azt mutatják, hogy az ország területén tényleg nincs aggodalomra ok az influenza terjedésével kapcsolatban. Mindenesetre a közönségnek fokozott óvatosságot kell tanúsítania és figyelembe kell vennie azokat a rendelkezéseket, amelyeket a hatóságok a kérdésben kiadtak.